Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-28 / 236. szám
1980. augusztus 28., csütörtök Dunántúli napló 3 Országos rekord vágatfGitárosban Negyvenen a folyamatos munkarendben J úniusban 150 méter irányvágatot tárt fel a Bibék István és a Benedek Miklós vezette összevont szocialista brigád Ist- ván-aknán, ahol Pécs-Bá- nyaüzem új termelöszintjé- nek a feltárása folyik ez év április 8-tól. Ez a teljesítmény országos rekord. A 40 fős brigád idén 800 métert hajt ki a nyugati, hatodik szinthez vezető gerincvágatból. hogy 1982 első felében itt megkezdődjön a szén kitermelése. A gyors vágathajtás érdekében folyamatos munkarendet vezettek be — elsőként c Mecseki Szénbányák üzemei közül. Feltárásban Zo- bák-bányán ugyanilyen munkarend bevezetését tervezik. Tavaly három és fél hónapon át próbálta ki a Reinhardt Sándor vezette szocialista munka- brigád az új munkarendet. Mindennap három műszakban dolgoznak, nincs szombat és vasárnap. Havonta legfeljebb egyszer esik szombat-vasárnapra a pihenőnap. Amikor éjjelesek, akkor hét munkanap után három napig pihenhetnek. Egyhetes a tempó a délutáni műszakban is, de ekkor csak kétnapos pihenő következik. A délelőttös műszakban hatnapos o beosztás, amit két, majd később egynapos pihenő követ, A hagyományos értelemben vett munkahét ebben az esetben csak 40 órás, sőt havonta egy szabadszombattal többre futja, mint korábban. Gépkihasználás Zoboki Béla üzemvezető elmondta, hogy sürgőssé vált a hatodik szinti gerincvágat feltárása. ugyanis az Aknamélyítő Vállalat két és fél hónapos késéssel adta át a terepet. Ez volt az egyik oka o folytonos munkarend megszervezésének. Ezen kívül így akarják elérni, hogy a drága gépeket, berendezéseket maximálisan kihasználják. A fontos és modern munkaeszközök közül említhetnénk a lengyel SZOV 40-es önjáró fejtésbiztosító-berendezést, amely csaknem 30 millió forintba került. Az EMCO típusú NSZK oldalürítős rakodógépet pedig több mint 15 millió forintért vásárolták, de hasonlóan milliós értékű a szovjet kanalas rakodógép, vagy a finn TAM- ROK fúrókocsi. A nagy teljesítményű gépeket hórom műszakban üzemeltetik megállás nélkül. Műszakonként nyolc vájár, csillés, lakatos szolgálja ki őket. két dolgozó tartalékban van, vagyis a pihenőnapját tölti. A berendezések nagy iramot diktálnak. • Mauer Endre körletvezetőhelyettes elégedett. Áprilisban 100, májusban 87, júniusban 150, júliusban 123, augusztusban, a hónap közepéig 80 métert haladtak előre a gerincvágatban. Az elinduláskor csak hárman léptek vissza és menetközben is ennyien mentek el arra hivatkozva hogy nem tudnak rendszeresen együtt lenni a családjukkal. Szerinte nagy a fizikai igénybevétel, de a több szabadidő révén a fáradtságukat jobban kipihenhetik. A „startnál" műszakonként másfél méteres fogással haladtak elő. re a szelvényben, melynek az átlagos szélessége 5,3 és a magassága pedig 3,7 méter. Most az 1,8 méteres fogásnál tartanak, de amikor a júniusi szenzációs rekord született, akkor elérték a 2 métert, tehát naponta 6 méter vágatot hajtottak ki. A hagyományos, vagyis a kevésbé gépesített vágathaj- hajtás havi „sebessége” 8Ó— 100 méter, míg Isjtván-aknán A modern gépek és kezelőik viszonya A pontos munkaszervezés eredményei 100 méter feletti tempóval mennek előre. A fúrást és a rakodást majdnem százszázalékosan gépesítették, kiiktatták a kézicsillézést. A csillésmozdony 100-150 méterre közelíti meg a kitermelt anyagot. Percnyi pontosság — A siker döntő mértékben függ a geológiai adottságoktól — magyarázza Benedek Miklós csapatvezető vájár. Kemény kőzetben a1 legjobb anyagot kitermelni, míg puhában már szakadás történhet és ekkor 10— 15 csillével több anyagot szállíthatunk el egy fogásból a megszokott 90—95 csillényi pala helyett. A geológiai nehézségeket igyekszünk legyőzni és személyre lebontjuk a feladatokat, hogy percnyi pontossággal mindenki tudja, mikorra is végezzen. Ha nem végzünk egy műszakban, akkor bennmaradunk, hogy behozzuk a lemaradást. A gépek kemény, szalagszerű munkára tanítottak meg minket. Sokat számított, hogy hatan már tíz éve együtt vagyunk egy brigádban majdnem egyidősek is vagyunk, és így egyformán „húzunk”.- Márciusban készültünk fel a folyamatos munkavégzésre — kapcsolódik a beszélgetésbe Nyirö Ferenc beosztott vájár. Az új gépek, így például a fúrókocsi kezelését tanultuk meg. A legfontosabb, hogy a kitermelt anyag gyorsan a csillékbe kerüljön, ezért a rakodást segítő két gép kiszolgálására, valamint az üres és a megrakott csillék mozgatására összpontosítunk. Időt igazán itt. lehet nyerni, emiatt ennek a feladatnak a teljesítéséből mindnyájan részt vállalunk. De mindegyikünk ért az összes munka- folyamathoz. Nem lehet a gépektől szabadulni, szinte magukkal ragadnak. A legnehezebb a hétnapos munkaciklus, akkor fizikailag és szellemileg is kifáradok. Ha nem lennék abszolút nyugodt, szívós és kitartó, akkor megviselne a hajrá. így is állítom, hogy legfeljebb 45 éves korig lehet kibírni ezt a teljesen más életritmust követelő vágathajtási tem. pót. Zökkenőmentes kiszolgálás Mindezt Joó László aknósz azzal egészíti ki, hogy a kiszolgáló részlegek kitűnő ellátást biztosítanak és alaposan előkészített munkahelyen kezdhettek. Egyszer sem álltak még anyag-, vagy alkatrészhiány miatt. A meghibásodást azonnal javíthatta a velük együtt egyéb munkát is végző lakatos és jelentős üzemzavar még nem adódott. A szervezés oroszlán- része az aknászra hárul, aki emellett robbantómester is. A munkarendért ezen kívül a csa. patvezető vájár is felelős. Még nem tudják, hogy a jövő évben is vállalják-e a folyamatos munkarendet. Év végéig igyekeznek megtalálni a berendezések, a technológiák és a briaádok még megfelelőbb összhangiát, hogy a gépek diktálta tempó elviselhetőbbé váljon. A csapatteljesítmények nem érték el a plafont, hiszen a mű. szakonkénti két méteres fogást szeretnék elérni és tartani. A fejtésben alkalmazott vájár havi fizetésátlaga 10 000, egy segédvájáré 9000, egy csillésé pedig 8000 forint szokott lenni a régi munkafeltételek mellett. Áprilistól az átlagok 5-6 ezer forinttal emelkedtek. Gsuti János Tsz-iídiilö Tető alá került a bükfürdői Termál üdülőszövetkezet első kétemeletes, 78 lakrészes üdülőépülete. Az országban elsőként Vas megyében, a gyógy, vizéről híres Bükfürdőn alakult részjegyes üdülőszövetkezet két évvel ezelőtt, csaknem hétszáz taggal. A szövetkezet négy üdülőtelep létrehozását vette tervbe. Az első alapkövét az elmúlt évben rakták le, s átadására az év végén kerül sor. A szövetkezetnek jelenleg mór több mint ezerötszáz tagja van, s még ebben az évben hozzáfognak a második üdülőépület építéséhez ,is. Az üdülőépületek, a lakrészek, a berendezési tárgyak közös szövetkezeti tulajdonban vannak, a szövetkezeti tagok pedig a részjegyükre befizetett összeg ellenében évente egy hónapra üdülési jogot szereznek. Működésük még hosszú ideig szükséges A bükkösdi kőbánya képe az út felöl T ermelőszövetkezeti kő- és homokbányák a Dél-Dunántúlon örvendetesnek mondható, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kezelésében működő kő- és homokbányákban az elmúlt két esztendőben nem történtek súlyosabb balesetek. Évekkel ezelőtt viszont eléggé gyakoriak voltak a sérülések, sőt halálos , balesetek is. Igaz, szükséges megjegyezni, hogy utóbbiak főként a már művelés alól kivont és elhagyott bányákban következtek be. Egy Somogy megyei bányában három fiatalember aláfejtette o homokfalat: kettőt közülük csak holtan sikerült kiemelni a lezúdult homok alól. Egy baranyai elhagyott bányában apa és fia vájta a habarcsnak valót: az apa a fia szeme láttára holt meg. Ezek az esetek is arra figyelmeztetnek, hogy a művelés alól kivont bányákat illő nagy ívben elkerülni. Baranyában, Somogy, ban és Tolnában a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség ellenőrzése alatt közel 50 homok- és kőbánya működik a tsz-ek kezelésében. Szükségességük vitathatatlan, hiszen az évi mintegy húszezer köbméter homok és legalább harmincezer tonna kő kitermelésével nagy segítséget nyújtanak a magánerős építkezésekhez, továbbá a termelőszövetkezetek építési anyag igényének kielégítéséhez. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy a megrendelők jelentős szállítási költségmegtakarítást érnek el ezáltal. A működő homokbányák többsége egyszintes fejtés, a ' jövesztés nagyrészt gépi úton történik, a hagyományos kézifejtés aránya alig éri el a tíz százalékot. Az üzemeltetők, szinte kivétel nélkül a kidolgozott műszaki-üzemi terv szerint működtetik bányáikat, amelyekben legalább két esztendőre előre meghatározzák a teendőket. Mindez természetesen a bányatörvény által előírt rendelkezés, amelynek tartalmaznia kell a biztonságos bánya- műveléssel összefüggő feladatokat is. A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség szakemberei egyébként új bánya nyitásakor, és egyéb esetekben is megodják a szükséges segítséget és útmutatást, későbbi hiányosságok megelőzése céljából. A biztonságos termelés előfeltétele a felelős műszaki vezető és kellő felkészültségű bányamester biztosítása. A bánya- törvény alapján legalább hároméves mérnöki gyakorlattal rendelkező szakember, vagy pedig hat év gyakorlati - munkát felmutatni tudó bányatechnikus szükséges. A gondot az jelenti a termelőszövetkezetek számára, hogy eléggé kevés azoknak c száma, akik e munkát vállalják: a homok- és kőbányák többségénél mellékfoglalkozásként végzik a felelős műszoki vezetők a feladatok ellátását. Az ellenőrzés rendszeres, viszont annak hatékonysága1 az esetek többségében nem kielégítő. Felvethető: célszerű lenne az üzemeltető termelőszövetkezetek összefogásával - esetleg a tsz-szövetség koordinálásával — főállású bányamérnök vagy mérnökök alkalmazása. Ez minden bizonnyal sok, a kimerült bányák újrahasznosító, sóval, rekultivációjával összefüggő kérdést is megoldhatna. Ugyanis: a termelőszövetkezetek mindaddig, míg egy bányanyitás előkészítéséről, a termelésről van szó, kellőképpen figyelemmel kísérik mindazt, ami az említettekkel összefügg. Ám a művelés során az üzemeltetők többsége elhanyagolja az ilyenkor kisebb költsé. get igénylő szintrendezést. Mindez pedig a bányaművelés befejezése után már többszörösébe kerül. Salamon Gyula >169. OMÉK^rÓt fl háztáji és a kisegítő gazdaságok kiállítása Óriás méretű és különleges termények Célszerű kisgépek saját három hónapig ülepített talajt kell tenni és az oldalnyílásokban szamóca, paradicsom, paprika nevelhető. Ezerszer tették fel a kérdést Hajdú Péter kiállításszervező- nek: milyen csodaszerrel lehet ekkora eredményeket elérni? Csak azt mondhatta, hogy sok év kísérletező kedvét, fáradhatatlan szorgalmát bizonyítják a látottak. A legtöbben a hobby-bar- kácsgépek bemutatójánál álltak meg, bizonygatva, hogy a kiskerti talajművelés gépesítettségén sok múlik. Legalább harmincféle házilag „bütykölt” erőgép sorakozik ott, melyekkel 4—5-féle műveletet végezhetünk. Az újítók, így Babály István, Bene András, Högye László, Samu László és Takács Lajos házilag gyártott kisgépeit bárki megvásárolhatja engedély nélkül. Csak egy a probléma, hogy nincs kivitelező a sorozatgyártásukra. Erre panaszkodtak a zagyvarékasi libás gazdák is, akik a maguk szerkesztette „masinával" tömik a libákat. A mezőtúri Király István kézi sorvetőgépét legalább ezren előjegyeztették, amelyet a Hermes ÁFÉSZ gyárt majd. Ugyanígy Lóga László aranyérmes permetezőjét és Német Árpád ezüstérmes önetetőjét is több százan megvették volna. Ugyancsak a keresett cikkek közé tartozik a 10—30 és a 60 literes miniprés. A kisállat-bemutató is fokozott érdeklődést keltett. Sokan érdeklődtek a gazdasági King- galambok iránt. Nagy István, a Columba Gazdasági Társaság termelésvezetője jelenleg ebben a fajtában bízik, mint jövedelmező exportcikkben. De nagy jövőt jósol a prémtermelő csincsillának is, bár sokak véleménye szerint nyomába sem léphet a mind közkedveltebb nutriának. A columbós- ok gyorsan reagáltak az észrevételekre és belátták, hogy az egy pár galamb tartására alkalmas háztáji ketrec 620 Ft-os irányára magas és csak úgy kél el, ha 400-ért kínálja o tatabányai Delta Ipari Szövetkezet. Ezenkívül ígéretet tettek arra, hogy a jövő évtől olcsóbb lesz egy újfajta galambtáp. Ajánlom a háztáji kistermelők hatezer négyzetméteres bemutató-területének a meglátogatását, ahol valóban eredetp vásári hangulat uralkodik. Csuti J. kivitelezésben OMÉK Leginkább az óriás méretű és a különleges termények vonzzák a látogatókat az OMÉK A-pavilonjában és annak szomszédságában, ahol a legjobb háztáji és kisegítő gazdaságok mutatkoznak be. A kertbarátklubok tíz megyéből négy napon át állítanak ki, utána egy újabb turnus következik. Aki siet, még láthatja az egyik nyíregyházi kertben termett 34 kilós sütőtököt, a Desire- és az Ostera- krumplit, melyből egy szem 45-50 dekás és a legalább 30 centis kosszarvú és fehér- özön paprikákat. A 150 fős nyíregyházi klub remekeinek több mint a felét Cabulya József termelte hathektáros kertjében. A futóhomok szép át- lagci annak is köszönhetők, hogy a kiskertbarátok minden eső után kapálnak és akár a világ végéről is előkerítik a szervestrágyát. Földesi István ügyintéző szerint az 512 mezőtúri kiskerttulajdonosnak azért sikerült bő termést elérni, mert istóllótrágyóznak és rendszeresen öntöznek. Ezüstérmesek a negyvencentis szenzációuborkák, a másfél méteres vietnami kolbásztök, a Kanadából behozott és idén először termő fekete paprika, vagy a braunschweigi káposzta. A kerti hóvirág gumóit pedig specialisták „állítják elő" éveken át. A jászberényiek pavilonjában Beszteri József kertész sajnálkozva közölte az érdeklődőkkel, hogy semmit nem adnak el. öt éve a laskagomba volt a sláger, most viszont divatba jött a feketegyökér, a paszternák, az istengyalulta- tök, az indiai tüskésuborka, a cukkini tök, a télre beérő pocokdinnye, a nogydobosi sütőtök: mind kihaló, vagy már majdnem elfelejtett különleges tájfajták. Mindegyikkel aranyérmet nyertek a kiállítók. Nem jöttek szenzációs súlyú terményekkel a dunaföldváriak, mégis ők a legnépszerűbbek, mert megállás nélkül szaktanácsokat adtak, sőt a feldolgozás receptjeit írásban adták meg az érdeklődőknek. A hatvaniak hobby-földzsákokat kínálnak azoknak, akiknek épp az erkély jelenti a kiskertet. A felfüggeszthető fóliazsákba
