Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-27 / 235. szám
1980. augusztus 27., szerda Dunántúlt napló 3 Harkány rendje Ügyintézés a páros heti szabad szombaton Mottó: A páros heti nagy szabad szombaton vásárolni könnyű ... De vajon hivatalos ügyet intézni? - Egyáltalán, nyitva találjuk-e azt a hivatalt, ahová hétközben a munkaidő miatt nem tudunk eljutni? Lapunk július 13-i számában körképet adtunk arról, hol, milyen ügyet lehet elintézni egyáltalán a páros szombaton. A téma így visszatekintve is érdekes, és az újságíró számára különösen tanulságos. Megfordult a fejemben, hogy legközelebb: © magnetofont viszek magammal, © két hatósági tanúval indulok el, © a portások lerázó szövegére, hogy „jöjjön hétfőn, nincs bent senki, szabad szombat van”, megjátszom a süketet és mindenáron igyekszem bejutni, hátha mégis bent várnak, mint ügyfelet, és csak a bejárat túlbuzgó őre tart távol. Egyelőre azonban még megbízom a szememben, a hallásomban és az emlékezőtehetségemben . .. A dolgok mélyére hatolva viszont már magam ' is tele vagyok kételyekkel: valóban egységesen szabad-e a párosheti szabad szombat? Ezt nagyon helyesen azért találták ki és vezették be, hogy a dolgozok kipihenhessék az előző 11 munkanap fáradalmait, együtt lehessen a család, éspedig az iskolai páros heti szabad szombatokon a gyerekekkel. A túlnyomó többségnek ez így jó, így szokták meg, joggal ragaszkodnak is hozzá. Erre álltak át a hivatalok is, erre sugallta őket a dolgozóik családi érdeke és egy ennél is nagyobb érv: a takarékosság. Igen, a takarékosság. Hogy ne kelljen egy-két ügyeletes hivatalnok miatt az egész épületet fűteni, világítani. Különben is, egy ügyintéző nem csinál nyarat, akarom mondani nem sokat tud intézni, .ha nincs bent a háta mögött az érdemi ügyintézéshez nélkülözhetetlen apparátusi háttér. Ugye az is takarékosság, hogy ne kelljen dolgozók tucatjainak munkaidőben — netán túlórában — egynéhány ugyancsak bármikorra elhalasztható ügy miatt tétlenkedniük. Hallgatom az érintettek, az érem másik oldalát képviselők érveit. Meggyőzőek. A tanácsnál: „Teljes ügyintézést úgyse tudunk végezni. Az ügyfélszolHétköznap: eikéretözni, szabadságot kivenni, vagy lecsúsztatni ? gálati irodáinknál elintézik a lakás ki- és bejelentést, két tanú esetén kiadnak hatósági bizonyítványt, adnak befizetési csekklapot, költözés esetén a kommunális vállalatoknak elküldik a bejelentett lakcímváltozást. Átveszik az ügyindító beadványokat, mindenféle tájékoztatót és beadványmintát adnak, tájékoztatást nyújtanak stb." Tehát ez is csak eseményügyelet. A , tanácsi ügyintézés is szakmákra bontott, amiben X. intézkedik, abban Y. érdemben nem sókat tud beleszólni. A Kossuth téri tanácshivatalban hétfőn, szerdán, pénteken és páratlan szombaton teljes az ügyfélfogadás 7.30— 16.00 óra között. Az érdemi ügyintézésre hetente kedd és csütörtök, tehát mindössze két nap marad. Az állampolgár joggal elvárja, hogy ügyében alaposan, tisztességgel és körültekintően járjanak el. Ha mindennap bárki bemehet, mikor orvosolják a panaszukat, mikor intézkednek ügyükben? Az Idézés és a Meghívás szövegében jól olvashatóan ráírtuk: „Az adott napon munkahelyi elfoglaltságtól függően egész nap, utána 8 napon belül kedden és csütörtökön egész nap bármikor jöhet a munkaidőnkben." Ennél többet mi se tehetünk, mert az a mi munkánk rovására megy — és az állampolgárok látják a kárát. A három pécsi, a vasasi és a hirdi ügyfélszolgálati, irodánk kedden és csütörtökön így is nyújtott műszakban, tehát nem délután négyig, hanem hat óráig tart nyitva. Gondolja, igénybe veszik? Kipróbáltuk már a fordított szombatot is, meg is osztottuk korábban a szombati munkarendet, egyik sem vált be az érdektelenség miatt. A városházán a szabad szombaton intézkedési jogkörrel felruházott osztályvezető, vagy osztályvezető-helyettes tart ügyeletét.” A Pécsi Földhivatalnál: „Két helyan is tartunk páros heti sz‘ombaton ügyeletet: a Rét utca 49. szám alatt a föld- használati és a műszaki, a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 4. Szám alatt cf telekkönyvi szakemberünk várja az ügyfeleket. Gyakorlatig minden ügyet intézünk.” Állami Biztosító, gépkocsi kárrendezés: „Az előírás rögzíti, hogy a gépkocsiban bekövetkezett kárt a balesetet követő munkanapon kell bejelenteni, tehát baja, hátránya senkinek sem származhat abból, hogy péntek délutántól hétfő reggelig nem becsülik fel a kárát. Páros szombat délelőtt a Kossuth Lajos utcai ügyeletün- kön be lehet jelenteni az esetleges kárt. Központi intézkedésre álltunk át, azóta páros szombatokon nincs nálunk érdemi ügyntézés.” De mi legyen a munkás hétköznapokkal? Ki hogyan és mikor intézheti „hivatalos” ügyeit? Aki váltóműszakos, az délelőtt vagy délután ráér felkeresni a hivatalt. És aki állandó délelőttös? Munka után rohan, hogy még odaérjen a hivatalos félfogadási időre, ha pedig ez nem sikerül, akkor talán holnap, holnapután .. . Esetleg elkéretőzik . . . Netán szabadságot vesz ki /.. Egyszóval: nem dolgozik. Hányán és hányán hiányoznak a munkából, hogy hivatalos ügyük végére járjanak? A kérdésre a hirdi kenderfonó- és szövőgyár előkészítő üzemének művezetője, Dúsa Pál széttárja a karját: — Sokan. De mit lehet tenni? Ha valakinek valamilyen hivatalos elintézni valója van, hát kér 1—2 nap szabadságot. Ha többen kérik egyszerre, főhet a fejem úgy átszervezni mindent, hogy azért a mi munkánk se álljon le. Sehogy se jó ez így, se a termelésben, se úgy, hogy a dolgozók elaprózzák a szabadságukat. A Pécsi Vízmű hálózati üzemének főművezetője, Molnár János aránylag szerencsés helyzetben van, ritkán kéretőz- nek el tőle a dolgozók: — Éjjel-nappali szolgálatban dolgozunk,' az üzemi készenlétben töltött időt vagy pénzben kapják meg, vagy lecsúsztatják - ha éppen akkor nincs égetően szükség a munkájukra. A csúszóidő hivatalos ügyek intézésére is alkalmas. Érdemes lenne felmérést végezni valamennyi művezetőnél: mennyi munkáskéz és munkaidő esik ki a hivatalos elkéredz- kedések miatt? Azt is jó lenne tudni, hogy ahol van jogsegély- szolgálat. az képes-e és menynyire tudja tehermentesíteni a dolgozókat a hivatalos ügyintézésekre szánt órák, napok alól. Murányi László Milyen legyen a kert? Kevesen veszik igénybe a szolgáltatást A 69* OMÉK-rM jéteiiiitik A továbbfejlesztett, KC 6 B típusú szovjet cukorrépa-betakaritó kombájn Erő- és munkagépek w Újdonságok a mezőgazdaságnak FORRÓ A TALAJ A NEHÉZFIÚK TALPA ALATT T ízezrek és tízezrek keresik fel ezekben a hónapokban Dél-Dunántúl legvonzóbb idegenforgalmi központját: Harkányt. A nagy idegenforgalom szomorú — ám mint ez kiderült: nem természetes — velejárója a nyaralás vámszedőinek megjelenése. Strandtolvajok, autáfosztoga- tók, devizaüzérek kísérik a pihenni vágyók nagy csapatát, hogy a gondatlanságot és gondtalanságot kihasználva könnyű zsákmányhoz jussanak. Harkányban és környékén forró lett a talaj e nehézfiúk talpa alatt. Ezen a nyáron egyetlen strandlopás, betörés, rablás, vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt sem érkezett feljelentés a rendőrséghez. Toronyi Tibor rendőr őrnagy- gyal, a terület nyári akciócsoportjának vezetőjével sétálunk o harkányi piacon. A zöldség- és gyümölcskereskedők pavilonjaival szemben alkalmi árusok rádiót, nyakláncot, farmert kínálnak. — Nem titok, hogy a nyáron megerősített rendőri szolgálat vigyázza a pihenni vágyók nyugalmát — mondja Toronyi Tibor. — Megelőző munkánk kedvező hatása egyértelműen érződik. Hamar kiszűrjük azokat, akiket a könnyű pénzszerzés vágya vezérelt ide. Rendőreink rendszeresén ellenőrzést tartanak a fontosabb helyeken és sokszor már #z a puszta tény is elegendő a bűnözők elriasztásához. A helyi lakosság segíti munkánkat, hiszen tudják, hogy oz ellenőrzés az ő érdeküket szolgálja. Mivel alig néhány bűncselekmény felderítésére kellett fordítani energiánkat, így több időnk jutott a fogyasztói érdekvédelem megszilárdítására. Sok szabálysértést tártunk Tel különböző vendéglátóipari egységekben. A Vám. és Pénzügyőrség szakembereivel együttműködve közös akciókat szerveztünk a vám- és devizajogszabályok megsértőinek leleplezésére. Harkányban ezen a nyáron szilárd a közrend és a közbiztonság. A rendőrség jó munkát végzett és így tízezrek élvezhetik zavartalanul a napfényt és-a gyógyvizet. Erdős Ákos A Barbakánnal szemközti műemlék-épület kapuja mellett tábla hirdeti már egy éve a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat szaktanácsadó szolgálatát. Fölkereshető hetente háromszor; kedden, szerdán és csütörtökön. Kevesen nyitják az épület ajtaját. Hetente alig tíz, nagyritkán tizenöt ember tér be szakmai tanácsért. Sokan talán nem is tudnak róla. Azok között, akik eljöttek ide, az elmúlt egy év alatt alig akadt egy-két vidéki kerttulajdonos, leginkább pécsiek veszik igénybe az ingyenes tanácsadást. Kett Ferenc, a vállalat kertészmérnöke — egyben növény- védelmi szakmérnök is - segít o kezdő, vagy gonddal küzdő kiskert-tulajdonosoknak, szőlősgazdáknak. Mert azt nem is kell külön mondani, hogy mindenre, ami a kerttel, parkosítással kapcsolatos, választ kap a tanácsot kérő, a zöldség- és gyümölcstermesztéstől a virágültetésig és növényvédelemig. Sőt előfordult már. hogy Kett Ferenc egész kerteket tervezett meg.- Az épületet a tanács bocsátotta a vállalat rendelkezésére, s mivel korábban nagyon sokan fordultak különböző kertészeti kérdésekkel és kérésekkel a Kertészeti és Parképítő Vállalathoz, ezért úgy döntöttünk, ezt a helyiséget tanácsadó szolgáltatásra használjuk föl. Emellett más előnyünk is származott belőle: az épület hátsó részében a parkfenntartók számára öltözőt és szociális helyiséget rendeztünk be. — A szaktanácsadó viszonylag csendes, félreeső helyen áll, s talán ez is egyik oka, hogy sokak figyelmét elkerülte.- Igen, s nem is volt nagy propagandánk. Pedig sokan szorulnak tanácsra, egészen alapvető dolgokban is. Azok, akik most vesznek telket, vagy akiknek a kertjében valamelyik fát vagy más növényzetet olyan betegség támadott meg, amely ellen szakmai segítség nélkül nemigen lehet védekezni. Olyan alapvető kérdésekkel is fordulnak hozzánk, hogy mit érdemes telepíteni: melyik növényt hogyan, mikor, egymástól milyen távolságra kell ültetni. — Kimennek a helyszínre is? Gondolom, sok problémára csak úgy találhatja meg a helyes megoldást, ha a kertben személyesen is körülnéz. — Gyakori dolog, hogy probléma esetén a növényből vagy esetleg a talajból mintát hoznak, Sokszor így is száz százalékos biztonsággal megállapítható a baj, de előfordul, hogy valóban ki kell menni a helyszínre. Ez csak akkor lehetséges, ha a tanácsot kérő autón elviszi, így .hamarabb visszaérek; túl sokáig ugyanis nem tarthatom zárva a tanácsadó helyiséget. Ha pedig arra kérnek, tervezzem meg az egész kertet, ezt máshogy nem is lehet, csak ha az ember körülnéz, mit lehet az adott területből kihozni. Mindez díjtalan. Sőt, nemcsak tanácsot lehet kérni, hanem bárki böngészheti a szak- irodalmat is. A városi és megyei könyvtár számos kertészeti szakkönyvet, folyóiratot — a legújabbakat is - kölcsönzött a szolgálatnak, amit félig-med- dig olvasóteremnek is berendeztek. Nyáron, ha jó az idő, az épület udvarára kiviszik a fonott székeket, s ott is bárki áttanulmányozhatja az őt éppen érdeklő könyveket. Ha tehát valakinek nem sikerül valami, ne menjen el a kísérletező kedve, hiszen bármikor megkérdezheti szakembertől is. mit hogyan csináljon, másodszorra biztos sikerül. Dücső Csilla OMÉK A magyar mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek értéke meghaladja az ötvenmillióid forintot. E hatalmas géppark fejlődése csak úgy érzékelhető igazán, ha hozzátesz- szük: egy évtized alatt ötszörösére nőtt a termelszövetkeze- tekben és állami gazdaságokban, valamint mezőgazdasági kombinátokban használatos gépi állóeszközök értéke. A hazai mezőgazdaság e téren elért fejlődése határainkon túl is nagy figyelmet kapott, annál is inkább, mert az utóbbi években mindinkább a nagy teljesítményű gépek kerültek előtérbe. Úgy tűnik, hogy a fejlődés iránya a továbbiakban is ez marad. Dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes is arra volt kíváncsi, melyek azok az újdonságok, amikkel a hazai és külföldi kiállítók' kiruk. koltak az OMÉK-en. A vásári séta után ekképpen összegezte tapasztalatait: — Ez a bemutató nem hasonlítható az AGROMASEXPO- hoz, hiszen a mezőgazdasági üzemek termelési eredményei mellett az őket kiszolgáló ipari háttér is elhozta erő- és munkagépeit, géprendszereit. Erről győződhettem meg a rendszergazdáknál látható komplett technológiák esetében is. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy a hazai mezőgépiparban az utóbbi években végrehajtott fejlesztés eredményeként gyártmányaik piacérettek , és versenyképesek a külföldi cégek gépeivel. Ennek is köszönhető, hogy a tőkés érdekeltségű Claas-szal, Hesstonnal és az NDK-beli Fortschnitt-tel gyümölcsöző kooperációk alakultak ki. Ma már Rába gyártmányú motor kerül a Claas domi- nátorokba és Hesston erőgépekbe és a MEZÖGÉPTRÖSZT több üzeme is részese az általuk gyártott adapterrel e kooperációnak. Lényegesnek tartom, hogy a magyar fejlesztő munka is testet ölt ezekben a gépekben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyugati mező- gazdasági technikát forintért is megvásárolhatjuk. Nem utolsósorban pedig a kooperációk húzó hatással vannak a gyártási technológiára, a minőségre. Egyébként több olyan gépet láttam, ami iránt nagyobb lehetne az érdeklődés, de úgy látszik a megszokás nagy úr. Példaként elegendő, ha csak a szekszárdi MEZŐGÉP által kifejlesztett cukorrépa-betakarí- tót említem, ami felveszi a versenyt a francia importból származó berendezéssel. Jól megfigyelhető volt az is, hogy a mezőgazdasági gépgyártásban a nagy teljesítményű erőgépek és a hozzájuk kapcsolható munkagépek teljesítménye mind jobban összhangba kerül. Zimányi Sándorral, az AG- ROTRÖSZT gépfőosztályának osztályvezető-helyettesével vásárlói szemmel néztük végig a bemutatásra került újdonságokat. — Mefigyelhető, hogy a nagy traktorok száma tovább emelkedik, ugyanakkor mellettük — és ez elsősorban a szovjet gyártóknak köszönhető; — megjelentek a 15—45 kW motorteljesítményű „kis traktorok” is — mondja Zimányi Sándor. És itt hodd jegyezzem meg o következőt, de ezt már Jurij Fagye- jevtől, a szovjet mezőgazdasági minisztérium képviselőjétől tudom, hogy a T 25 A típusú erőgép — 18 kW teljesítményű (egy kW 1,36 lóerő) — iránt igen nagy az érdeklődés, továbbá az MTZ 82-es traktor iránt is, amelyet új típusú légkondicionált és zajszigetelt kabinnal láttak el a gyártók. — Hadd tegyem hozzá — szól a tröszti osztályvezető-helyettes —, hogy a szovjet kiállítási területen bemutatott KC 6 B típusú cukorrépa-betakaritó egyszerűbben kezelhető, mint elődje és teljesítménye legalább húsz százalékkal nagyobb. Ami a talajmegmunká- lást illeti: az ekék mellett egyre nagyobb szerep jut a tárcsás talajművelésnek. Újdonságnak számít a Kaposgép tárcsás mélylozítója, amit neayven-öt- ven centiméteres mélységben főként a kukoricánál használhatnak maid az üzemek. A MEZŐGÉPTRÖSZT, amely több mint száznyolcvan gépet állít ki az OMÉK-en, a szálas- betakarítóhoz használható RAE adaDterével aranyérmet nyert, emellett három ezüstéremmel ismerték el fejlesztőmunkáiét. Mivel a magyar mezőgazdaságban mór jól ismertek a Claas, és E 516-os arató-csép- Ick, így a kiállításon bemutatott típusokra külön nem térünk ki, mert inkább finomításokat végeztek azokon a gyártók, Az viszont biztos, hogy a magyar mezőgazdaság számára a gabona és kukorica betakarítását tekintve, a törzsgép az NDK- importból származó E 516-os kombájnok maradnak. A kiállításon egyébként, az erő- és munkagépek szervizéhez, javításához szükséges műszerek sokasága látható, többek között diagnosztikai táskák, fordulatszámmérők. fogyasztásmérők, motor, hidraulika és hajtómű olaj és zsírzó készülékek és még sorolhatnánk. Végezetül említésre méltó oz egyházaskozáriak vetésellenőrző készüléke — a továbbfejlesztett és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet által tesztelt berendezés —, amelynek alkalmazásával a román gyártmányú kukoricavető gépeknél megszüntették a sorkihagyást. Salamon Gyula