Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-27 / 235. szám

1980. augusztus 27., szerda Dunántúlt napló 3 Harkány rendje Ügyintézés a páros heti szabad szombaton Mottó: A páros heti nagy szabad szombaton vásá­rolni könnyű ... De vajon hivatalos ügyet intézni? - Egyáltalán, nyitva találjuk-e azt a hivatalt, ahová hét­közben a munkaidő miatt nem tudunk eljutni? Lapunk július 13-i számában körképet adtunk arról, hol, mi­lyen ügyet lehet elintézni egy­általán a páros szombaton. A téma így visszatekintve is ér­dekes, és az újságíró számára különösen tanulságos. Megfordult a fejemben, hogy legközelebb: © magne­tofont viszek magammal, © két hatósági tanúval indulok el, © a portások lerázó szö­vegére, hogy „jöjjön hétfőn, nincs bent senki, szabad szom­bat van”, megjátszom a süke­tet és mindenáron igyekszem bejutni, hátha mégis bent várnak, mint ügyfelet, és csak a bejárat túlbuzgó őre tart távol. Egyelőre azonban még megbízom a szememben, a hallásomban és az emlékező­tehetségemben . .. A dolgok mélyére hatolva viszont már magam ' is tele vagyok kételyekkel: valóban egységesen szabad-e a páros­heti szabad szombat? Ezt na­gyon helyesen azért találták ki és vezették be, hogy a dolgo­zok kipihenhessék az előző 11 munkanap fáradalmait, együtt lehessen a család, éspedig az iskolai páros heti szabad szombatokon a gyerekekkel. A túlnyomó többségnek ez így jó, így szokták meg, joggal ra­gaszkodnak is hozzá. Erre áll­tak át a hivatalok is, erre su­gallta őket a dolgozóik csalá­di érdeke és egy ennél is na­gyobb érv: a takarékosság. Igen, a takarékosság. Hogy ne kelljen egy-két ügyeletes hi­vatalnok miatt az egész épüle­tet fűteni, világítani. Külön­ben is, egy ügyintéző nem csi­nál nyarat, akarom mondani nem sokat tud intézni, .ha nincs bent a háta mögött az érdemi ügyintézéshez nélkü­lözhetetlen apparátusi háttér. Ugye az is takarékosság, hogy ne kelljen dolgozók tucatjai­nak munkaidőben — netán túl­órában — egynéhány ugyan­csak bármikorra elhalasztható ügy miatt tétlenkedniük. Hallgatom az érintettek, az érem másik oldalát képviselők érveit. Meggyőzőek. A tanácsnál: „Teljes ügyintézést úgyse tudunk végezni. Az ügyfélszol­Hétköznap: eikéretözni, szabadságot kivenni, vagy lecsúsztatni ? gálati irodáinknál elintézik a lakás ki- és bejelentést, két tanú esetén kiadnak hatósági bizonyítványt, adnak befizetési csekklapot, költözés esetén a kommunális vállalatoknak el­küldik a bejelentett lakcímvál­tozást. Átveszik az ügyindító beadványokat, mindenféle tá­jékoztatót és beadványmintát adnak, tájékoztatást nyújtanak stb." Tehát ez is csak esemény­ügyelet. A , tanácsi ügyintézés is szakmákra bontott, amiben X. intézkedik, abban Y. ér­demben nem sókat tud bele­szólni. A Kossuth téri tanácshiva­talban hétfőn, szerdán, pénte­ken és páratlan szombaton teljes az ügyfélfogadás 7.30— 16.00 óra között. Az érdemi ügyintézésre hetente kedd és csütörtök, tehát mindössze két nap marad. Az állampolgár joggal elvárja, hogy ügyében alaposan, tisztességgel és kö­rültekintően járjanak el. Ha mindennap bárki bemehet, mi­kor orvosolják a panaszukat, mikor intézkednek ügyükben? Az Idézés és a Meghívás szö­vegében jól olvashatóan ráír­tuk: „Az adott napon munka­helyi elfoglaltságtól függően egész nap, utána 8 napon be­lül kedden és csütörtökön egész nap bármikor jöhet a munkaidőnkben." Ennél többet mi se tehetünk, mert az a mi munkánk rovására megy — és az állampolgárok látják a ká­rát. A három pécsi, a vasasi és a hirdi ügyfélszolgálati, iro­dánk kedden és csütörtökön így is nyújtott műszakban, te­hát nem délután négyig, ha­nem hat óráig tart nyitva. Gondolja, igénybe veszik? Kipróbáltuk már a fordított szombatot is, meg is osztottuk korábban a szombati munka­rendet, egyik sem vált be az érdektelenség miatt. A város­házán a szabad szombaton in­tézkedési jogkörrel felruházott osztályvezető, vagy osztályve­zető-helyettes tart ügyeletét.” A Pécsi Földhivatalnál: „Két helyan is tartunk páros heti sz‘ombaton ügyeletet: a Rét utca 49. szám alatt a föld- használati és a műszaki, a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 4. Szám alatt cf telekkönyvi szak­emberünk várja az ügyfeleket. Gyakorlatig minden ügyet in­tézünk.” Állami Biztosító, gépkocsi kárrendezés: „Az előírás rögzíti, hogy a gépkocsiban bekövetkezett kárt a balesetet követő mun­kanapon kell bejelenteni, te­hát baja, hátránya senkinek sem származhat abból, hogy péntek délutántól hétfő reg­gelig nem becsülik fel a ká­rát. Páros szombat délelőtt a Kossuth Lajos utcai ügyeletün- kön be lehet jelenteni az esetleges kárt. Központi intéz­kedésre álltunk át, azóta pá­ros szombatokon nincs nálunk érdemi ügyntézés.” De mi legyen a munkás hétköznapokkal? Ki hogyan és mikor intézheti „hivatalos” ügyeit? Aki váltóműszakos, az délelőtt vagy délután ráér fel­keresni a hivatalt. És aki ál­landó délelőttös? Munka után rohan, hogy még odaérjen a hivatalos félfogadási időre, ha pedig ez nem sikerül, akkor talán holnap, holnapután .. . Esetleg elkéretőzik . . . Netán szabadságot vesz ki /.. Egy­szóval: nem dolgozik. Hányán és hányán hiányoz­nak a munkából, hogy hiva­talos ügyük végére járjanak? A kérdésre a hirdi kender­fonó- és szövőgyár előkészítő üzemének művezetője, Dúsa Pál széttárja a karját: — Sokan. De mit lehet ten­ni? Ha valakinek valamilyen hivatalos elintézni valója van, hát kér 1—2 nap szabadságot. Ha többen kérik egyszerre, fő­het a fejem úgy átszervezni mindent, hogy azért a mi mun­kánk se álljon le. Sehogy se jó ez így, se a termelésben, se úgy, hogy a dolgozók elapróz­zák a szabadságukat. A Pécsi Vízmű hálózati üze­mének főművezetője, Molnár János aránylag szerencsés helyzetben van, ritkán kéretőz- nek el tőle a dolgozók: — Éjjel-nappali szolgálatban dolgozunk,' az üzemi készen­létben töltött időt vagy pénz­ben kapják meg, vagy le­csúsztatják - ha éppen akkor nincs égetően szükség a mun­kájukra. A csúszóidő hivatalos ügyek intézésére is alkalmas. Érdemes lenne felmérést vé­gezni valamennyi művezetőnél: mennyi munkáskéz és munka­idő esik ki a hivatalos elkéredz- kedések miatt? Azt is jó lenne tudni, hogy ahol van jogsegély- szolgálat. az képes-e és meny­nyire tudja tehermentesíteni a dolgozókat a hivatalos ügyin­tézésekre szánt órák, napok alól. Murányi László Milyen legyen a kert? Kevesen veszik igénybe a szolgáltatást A 69* OMÉK-rM jéteiiiitik A továbbfejlesztett, KC 6 B típusú szovjet cukorrépa-betakaritó kombájn Erő- és munkagépek w Újdonságok a mezőgazdaságnak FORRÓ A TALAJ A NEHÉZFIÚK TALPA ALATT T ízezrek és tízezrek keresik fel ezekben a hónapok­ban Dél-Dunántúl leg­vonzóbb idegenforgalmi köz­pontját: Harkányt. A nagy ide­genforgalom szomorú — ám mint ez kiderült: nem termé­szetes — velejárója a nyaralás vámszedőinek megjelenése. Strandtolvajok, autáfosztoga- tók, devizaüzérek kísérik a pi­henni vágyók nagy csapatát, hogy a gondatlanságot és gondtalanságot kihasználva könnyű zsákmányhoz jussanak. Harkányban és környékén forró lett a talaj e nehézfiúk talpa alatt. Ezen a nyáron egyetlen strandlopás, betörés, rablás, vagy nemi erkölcs elle­ni bűncselekmény miatt sem érkezett feljelentés a rendőr­séghez. Toronyi Tibor rendőr őrnagy- gyal, a terület nyári akciócso­portjának vezetőjével sétálunk o harkányi piacon. A zöldség- és gyümölcskereskedők pavi­lonjaival szemben alkalmi áru­sok rádiót, nyakláncot, farmert kínálnak. — Nem titok, hogy a nyáron megerősített rendőri szolgálat vigyázza a pihenni vágyók nyu­galmát — mondja Toronyi Ti­bor. — Megelőző munkánk ked­vező hatása egyértelműen ér­ződik. Hamar kiszűrjük azokat, akiket a könnyű pénzszerzés vágya vezérelt ide. Rendőreink rendszeresén ellenőrzést tarta­nak a fontosabb helyeken és sokszor már #z a puszta tény is elegendő a bűnözők elriasztá­sához. A helyi lakosság segíti munkánkat, hiszen tudják, hogy oz ellenőrzés az ő érde­küket szolgálja. Mivel alig né­hány bűncselekmény felderíté­sére kellett fordítani energián­kat, így több időnk jutott a fo­gyasztói érdekvédelem megszi­lárdítására. Sok szabálysértést tártunk Tel különböző vendég­látóipari egységekben. A Vám. és Pénzügyőrség szakemberei­vel együttműködve közös ak­ciókat szerveztünk a vám- és devizajogszabályok megsértői­nek leleplezésére. Harkányban ezen a nyáron szilárd a közrend és a közbiz­tonság. A rendőrség jó munkát végzett és így tízezrek élvezhe­tik zavartalanul a napfényt és-a gyógyvizet. Erdős Ákos A Barbakánnal szemközti mű­emlék-épület kapuja mellett tábla hirdeti már egy éve a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat szaktanácsadó szolgá­latát. Fölkereshető hetente há­romszor; kedden, szerdán és csütörtökön. Kevesen nyitják az épület aj­taját. Hetente alig tíz, nagyrit­kán tizenöt ember tér be szak­mai tanácsért. Sokan talán nem is tudnak róla. Azok között, akik eljöttek ide, az elmúlt egy év alatt alig akadt egy-két vidéki kerttulajdonos, leginkább pé­csiek veszik igénybe az ingye­nes tanácsadást. Kett Ferenc, a vállalat ker­tészmérnöke — egyben növény- védelmi szakmérnök is - segít o kezdő, vagy gonddal küzdő kiskert-tulajdonosoknak, szőlős­gazdáknak. Mert azt nem is kell külön mondani, hogy min­denre, ami a kerttel, parkosí­tással kapcsolatos, választ kap a tanácsot kérő, a zöldség- és gyümölcstermesztéstől a virág­ültetésig és növényvédelemig. Sőt előfordult már. hogy Kett Ferenc egész kerteket tervezett meg.- Az épületet a tanács bo­csátotta a vállalat rendelkezé­sére, s mivel korábban nagyon sokan fordultak különböző ker­tészeti kérdésekkel és kérések­kel a Kertészeti és Parképítő Vállalathoz, ezért úgy döntöt­tünk, ezt a helyiséget tanács­adó szolgáltatásra használjuk föl. Emellett más előnyünk is származott belőle: az épület hátsó részében a parkfenntar­tók számára öltözőt és szociá­lis helyiséget rendeztünk be. — A szaktanácsadó viszonylag csendes, félreeső helyen áll, s talán ez is egyik oka, hogy so­kak figyelmét elkerülte.- Igen, s nem is volt nagy propagandánk. Pedig sokan szorulnak tanácsra, egészen alapvető dolgokban is. Azok, akik most vesznek telket, vagy akiknek a kertjében valamelyik fát vagy más növényzetet olyan betegség támadott meg, amely ellen szakmai segítség nélkül nemigen lehet védekezni. Olyan alapvető kérdésekkel is fordul­nak hozzánk, hogy mit érde­mes telepíteni: melyik növényt hogyan, mikor, egymástól milyen távolságra kell ültetni. — Kimennek a helyszínre is? Gondolom, sok problémára csak úgy találhatja meg a helyes megoldást, ha a kertben sze­mélyesen is körülnéz. — Gyakori dolog, hogy prob­léma esetén a növényből vagy esetleg a talajból mintát hoz­nak, Sokszor így is száz száza­lékos biztonsággal megállapít­ható a baj, de előfordul, hogy valóban ki kell menni a hely­színre. Ez csak akkor lehetsé­ges, ha a tanácsot kérő autón elviszi, így .hamarabb vissza­érek; túl sokáig ugyanis nem tarthatom zárva a tanácsadó helyiséget. Ha pedig arra kér­nek, tervezzem meg az egész kertet, ezt máshogy nem is le­het, csak ha az ember körül­néz, mit lehet az adott terület­ből kihozni. Mindez díjtalan. Sőt, nem­csak tanácsot lehet kérni, ha­nem bárki böngészheti a szak- irodalmat is. A városi és me­gyei könyvtár számos kertésze­ti szakkönyvet, folyóiratot — a legújabbakat is - kölcsönzött a szolgálatnak, amit félig-med- dig olvasóteremnek is beren­deztek. Nyáron, ha jó az idő, az épület udvarára kiviszik a fonott székeket, s ott is bárki áttanulmányozhatja az őt ép­pen érdeklő könyveket. Ha te­hát valakinek nem sikerül vala­mi, ne menjen el a kísérletező kedve, hiszen bármikor megkér­dezheti szakembertől is. mit ho­gyan csináljon, másodszorra biz­tos sikerül. Dücső Csilla OMÉK A magyar mezőgazdaságban használatos erő- és munkagé­pek értéke meghaladja az öt­venmillióid forintot. E hatalmas géppark fejlődése csak úgy ér­zékelhető igazán, ha hozzátesz- szük: egy évtized alatt ötszörö­sére nőtt a termelszövetkeze- tekben és állami gazdaságok­ban, valamint mezőgazdasági kombinátokban használatos gépi állóeszközök értéke. A ha­zai mezőgazdaság e téren elért fejlődése határainkon túl is nagy figyelmet kapott, annál is inkább, mert az utóbbi évek­ben mindinkább a nagy telje­sítményű gépek kerültek előtér­be. Úgy tűnik, hogy a fejlődés iránya a továbbiakban is ez marad. Dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes is arra volt kíváncsi, melyek azok az újdonságok, amikkel a hazai és külföldi kiállítók' kiruk. koltak az OMÉK-en. A vásári séta után ekképpen összegezte tapasztalatait: — Ez a bemutató nem hason­lítható az AGROMASEXPO- hoz, hiszen a mezőgazdasági üzemek termelési eredményei mellett az őket kiszolgáló ipari háttér is elhozta erő- és mun­kagépeit, géprendszereit. Erről győződhettem meg a rendszer­gazdáknál látható komplett technológiák esetében is. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy a hazai mezőgépiparban az utóbbi években végrehajtott fej­lesztés eredményeként gyárt­mányaik piacérettek , és ver­senyképesek a külföldi cégek gépeivel. Ennek is köszönhető, hogy a tőkés érdekeltségű Claas-szal, Hesstonnal és az NDK-beli Fortschnitt-tel gyü­mölcsöző kooperációk alakul­tak ki. Ma már Rába gyártmá­nyú motor kerül a Claas domi- nátorokba és Hesston erőgé­pekbe és a MEZÖGÉPTRÖSZT több üzeme is részese az álta­luk gyártott adapterrel e koo­perációnak. Lényegesnek tar­tom, hogy a magyar fejlesztő munka is testet ölt ezekben a gépekben. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a nyugati mező- gazdasági technikát forintért is megvásárolhatjuk. Nem utol­sósorban pedig a kooperációk húzó hatással vannak a gyár­tási technológiára, a minőség­re. Egyébként több olyan gé­pet láttam, ami iránt nagyobb lehetne az érdeklődés, de úgy látszik a megszokás nagy úr. Példaként elegendő, ha csak a szekszárdi MEZŐGÉP által ki­fejlesztett cukorrépa-betakarí- tót említem, ami felveszi a ver­senyt a francia importból szár­mazó berendezéssel. Jól megfi­gyelhető volt az is, hogy a me­zőgazdasági gépgyártásban a nagy teljesítményű erőgépek és a hozzájuk kapcsolható mun­kagépek teljesítménye mind jobban összhangba kerül. Zimányi Sándorral, az AG- ROTRÖSZT gépfőosztályának osztályvezető-helyettesével vá­sárlói szemmel néztük végig a bemutatásra került újdonságo­kat. — Mefigyelhető, hogy a nagy traktorok száma tovább emel­kedik, ugyanakkor mellettük — és ez elsősorban a szovjet gyár­tóknak köszönhető; — megjelen­tek a 15—45 kW motorteljesít­ményű „kis traktorok” is — mondja Zimányi Sándor. És itt hodd jegyezzem meg o követ­kezőt, de ezt már Jurij Fagye- jevtől, a szovjet mezőgazdasá­gi minisztérium képviselőjétől tudom, hogy a T 25 A típusú erő­gép — 18 kW teljesítményű (egy kW 1,36 lóerő) — iránt igen nagy az érdeklődés, to­vábbá az MTZ 82-es traktor iránt is, amelyet új típusú lég­kondicionált és zajszigetelt ka­binnal láttak el a gyártók. — Hadd tegyem hozzá — szól a tröszti osztályvezető-he­lyettes —, hogy a szovjet kiállí­tási területen bemutatott KC 6 B típusú cukorrépa-betakaritó egyszerűbben kezelhető, mint elődje és teljesítménye leg­alább húsz százalékkal na­gyobb. Ami a talajmegmunká- lást illeti: az ekék mellett egy­re nagyobb szerep jut a tárcsás talajművelésnek. Újdonságnak számít a Kaposgép tárcsás mélylozítója, amit neayven-öt- ven centiméteres mélységben főként a kukoricánál használ­hatnak maid az üzemek. A MEZŐGÉPTRÖSZT, amely több mint száznyolcvan gépet állít ki az OMÉK-en, a szálas- betakarítóhoz használható RAE adaDterével aranyérmet nyert, emellett három ezüstéremmel ismerték el fejlesztőmunkáiét. Mivel a magyar mezőgazda­ságban mór jól ismertek a Claas, és E 516-os arató-csép- Ick, így a kiállításon bemuta­tott típusokra külön nem térünk ki, mert inkább finomításokat végeztek azokon a gyártók, Az viszont biztos, hogy a magyar mezőgazdaság számára a ga­bona és kukorica betakarítását tekintve, a törzsgép az NDK- importból származó E 516-os kombájnok maradnak. A kiállításon egyébként, az erő- és munkagépek szervizé­hez, javításához szükséges mű­szerek sokasága látható, töb­bek között diagnosztikai tás­kák, fordulatszámmérők. fo­gyasztásmérők, motor, hidrauli­ka és hajtómű olaj és zsírzó készülékek és még sorolhat­nánk. Végezetül említésre méltó oz egyházaskozáriak vetésellenőr­ző készüléke — a továbbfej­lesztett és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet által tesz­telt berendezés —, amelynek alkalmazásával a román gyárt­mányú kukoricavető gépeknél megszüntették a sorkihagyást. Salamon Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents