Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-24 / 232. szám

1980. augusztus 24., vasárnap Dunántúli napló 13 Íz SZKP KB állásfoglalása a Krim félszigeti találkozókról Leszerelést, enyhülést, igazságos politikai rendezést A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága legutóbbi ülésén megvizsgálta azoknak a találkozóknak és megbeszéléseknek az eredmé­nyeit, amelyekre ez év július— augusztusában került sor a Krím félszigeten, Leonyid Brezs- nyev és a szocialista országok párt- és állami vezetői között. Az SZKP vezető testületé megállapította, hogy a Krím félszigeti találkozókon részlete­sen áttekintettél? a Szovjetunió és a testvéri szocialista orszá­gok kétoldalú kapcsolatainak helyzetét, valamint e kapcsola­tok fejlődésének perspektíváit. Az elkövetkező évekre konkrét intézkedéseket helyeztek kilá­tásba, hogy tovább szélesítsék a szocialista államok egyen­rangú és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködését. A Központi Bizottság han­goztatta: a szocialista közös­ség országai külpolitikájának fő feladatai, hogy továbbfej­lesszék az enyhülést, biztosítsák a reális áttérést a fegyverkezé­si hajszáról a leszerelésre, el­érjék a konfliktushelyzetek igaz­ságos politikai rendezését. A nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult — állapította meg a továbbiakban az SZKP vezető testületé. — Ennek oka, hogy Washington és a NATO-orszá- gok — a hozzávetőleges kato­nai erőegyensúly megbontásá­ra törekedve — biztosítani akariák magúknak a fölényt a szocialista közösség országai­val szemben. A nemzetközi kapcsolatokat negatívan befo­lyásolja az imperialisták szö­vetkezése a pekingi hegemo- nistákkal, akik nagyhatalmi és soviniszta elképzeléseik megva­lósítása érdekében továbbra is azon vannak, hogy élezzék a nemzetközi feszültséget. A szocialista országok to­vábbra is süraetik a különböző társadalmi rendszerű államok közötti politikai párbeszéd foly­tatását és elmélyítését. Nincs olyan probléma Európában. Ázsiában vagy a világ bármely részében, amelynek tárgyalásos rendezésére a szocialista or­szágok ne lennének készek. A fegyverkezési hajszának véget lehet vetni — állapítja meg az SZKP Központi Bizottsága. Köitudott, hogy a közép-euró. pai haderőcsökkentési tárgya­lások elé a Szovjetunió olyan konkrét javaslatokat terjesztett, amelyek számításba veszik a nyugati tárgyalópartnerek pozí­cióit. Amennyiben a Nyugat po­zitívan reagálna az új szovjet kezdeményezésekre, Moszkva ama készségére, hogy szorgal­mazza a katonai enyhülést, ak. kor elhárulna oz akadály a fegyverkezési hajsza reális kor­látozása elől. A Krím-félszigeti megbeszélések során a tárgya­ló felek egybehangzóan kijelen­tették, hogy a szocialista or­szágok komolyon veszik a kö­zelgő madridi találkozót. A spa­nyol fővárosban elsősorban ar­ra kell összpontosítani minden erőt, hogy sikerüljön össze­egyeztetni a Helsinkiben elfo­gadott záróokmány valamennyi cikkelyének valóra váltását cél­zó gyakorlati intézkedéseket. Különösen fontos lenne, ha megállapodás születne az euró­pai katonai enyhüléssel és le­szereléssel foglalkozó konfe­rencia megtartását illetően. A szocialista országok szoli­dárisak — hangoztatja a Köz­ponti Bizottság — az áprilisi afgán forradalommal, amely­nek vívmányait semmivé szeret­nék tenni azok, akik ellenfor­radalmi intervenciót terveznek, mindenképpen megpróbálnak beavatkozni ennek az önálló és el nemi kötelezett államnak a belügyeibe. Az Afganisztánnal kapcsolatos helyzet politikai rendezése — az utat pedig eh­hez az afgán kormány ismert javaslatai mutatják meg — két­ségtelenül pozitív hatást gya­korolna a térség helyzetére, előmozdítaná a nemzetközi po­litikai légkör javulását. Ez elé akadályokat gördít az Egyesült Államok és Kína, amely — min. denekelőtt Pakisztán kihaszná­lásával - mesterségesen szítia a feszültséget Afganisztán kö­rül. A Krím félszigeti találkozók során a beszélgető partnerek aggodalommal állapították mea, hogy éleződik a délkelet­ázsiai helyzet. Vietnam, Laosz és Kambodzsa erőfeszítéseket tesz, hogy Délkelet-Ázsióban létrehozzák a béke és a stabili­tás övezetét, s ez megfelel a- térség minden állama érdekei­nek. Ezeket az erőfeszítéseket a testvéri szocialista államok a lehető leghatározottabban tá­mogatják. Az SZKP vezető testületé vé­gezetül megállapította, hogy az idei Krím félszigeti találko­zók kétségtelenül tovább fokoz­zák a szocialista államok kül­politikájának összehangoltsá­gát. Folytatódtak a tárgyalások A sztrájk árt Lengyelországnak A lengyel tengerpart számos vállalatánál folytatódnak a sztrájkok. Pénteken Gdansk, Gdynia, Szczecin dokkjaiban, kikötőiben és több más válla­latánál állt a munka, míg az ország többi részében nagyjá­ból zavartalanul folyik a terme­lés. Becslések szerint már ed­dig több milliárd zlotys kárt okozott a leállás, amely szám­talan gondot okoz a lakosság­nak is. Kormánybizottságok tárgyalnak a sztrájkolok képvi­selőivel, s megvizsgálják a ja­vaslatokat. A PAP tudósítói jelentéseik­ben arról írnak, hogy a helyzet Gdanskban, Gdyniában és So- potban nagyon nehéz. A vasúti személyforgalomban nincs fennakadás, de az áruszállító vágányokat eltorlaszolják a ki­rakodásra váró vonatok. A ren­dező pályaudvarokon a gyor­sén romló áruk megmentése érdekében átrendezik a szerel­vényeket. A kikötőkben nagy számban várnak kirakodásra közfogyasztási cikkeket és az ország szempontjából valóban + HANOI: Hanoiban való­színűsítik, hogy Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter találkozni fog a thaiföldi kül­ügyminiszterrel New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés szeptem­berben megnyíló ülésszaka al­kalmából. „Vietnami részről készek a találkozóra" — adta tudtul egy magasrangú kül- ügyminisztériumi forrás az MTI hanoi tudósitójának, hozzáté­ve, hogy „az ilyen találkozók normális gyakorlatnak számí­tanak az ENSZ-ben és úgy lát­szik, Thaiföld is akarja a ta­lálkozót". E forrás szerint azonban ,,semmiféle külön elő­készületet nem tesznek". ♦ TEHERÁN: Az iráni kül­ügyminisztérium szóvivője meg­cáfolta egyes külföldi hírügy- nöségek koholmányát, amely szerint szökési kísérlet közben megöltek 5 amerikai túszt. Visszautasította a híresztelést a túszok fogvatartóinak képvi­selője is. + BUDAPEST: Hazánk terü­letén megkezdődött a Magyar Néphadsereg és az ideiglene­sen Magyarországon állomá­sozó szovjet déli hadseregcso­port kijelölt törzseinek és csa­patainak a kiképzési terv sze­rinti közös harcászati gyakorla­ta. közhasznú árukat szállító ha­jók. A párbeszédre való felszólí­tást — mutat rá a lengyel hír- ügynökség — országszerte támo­gatják. A pártszervezetek kri­tikus szellemben foglalkoznak a jelenlegi helyzet megoldásá­val. Sokhelyütt hangot kap az az óhaj, hogy újítsák fel a dia­lógust, s erősítsék a bizalmat a párt és a tömegek közt. A Trybuna Ludu, o LEMP KB lapja szombati számában rá­mutat, hogy az ország vállala­taiban és intézményeiben - a korábbi napokhoz hasonlóan — a LEMP alapszervezetei taggyű­léseket tartanak. A taggyűlések résztvevői hangsúlyozzák, hogy az ország jelenlegi nehézségein csak akko- lehet felülkereked­ni. ha közösen, felelősségtelje­sen tevékenykednek, ha a biza­lom kölcsönös, s ha a minden­napi kötelezettségeknek eleget tesznek. A qyűléseken az a kö­vetelés is elhangzik, hogy lep­lezzék le a szocialistaellenes csoportokat, amelyek szakadást igyekszenek előidézni a nép soraiban. „Csodafegyver” A salvadori junta helikoptere­ket vetett be a terror és a halál­osztagok ellen tiltakozókkal szem­ben, hogy az amerikaiak vietna­mi tapasztalatait gyümölcsöztes- se a gerillaellenes hadviselésben. Az Egyesült Államok hadvezetése valóban olyan nézeteket vallott annak idején, mintegy másfél év­tizede, hogy a helikopterek le­hetnek a csodafegyverek, ame­lyekkel felkutatják és megsemmi­sítik a népi ellenállás fészkeit. Az ábránd hamar szertefoszlott, a csodafeqyverek roncsokká vál­tak, s legfeljebb a filmszínházak­ban vetített Apokalipszis film drá­mai jelenetében élnek tovább. A salvadori junta most az ame­rikaiak vietnami tapasztalatait próbálja „hasznosítani'*. De nem lenne jobb a kezdet helyett in­kább a véget tanulmányozni? Mármint, hogy hová jutottak Vi­etnamban az amerikaiak, a heli­kopterekkel és más „csodafegy­verekkel”. ♦ BUDAPEST: Az Elnöki Ta­nács kijelölte az ENSZ-közgyű­lés világgazdasági kérdések­kel foglalkozó XI. rendkívüli ülésszckán a Magyar Népköz- társaság képviseletében részt­vevő küldöttséget. A delegá­ció vezetésével Hollai Imre külügyminiszter-helyettest bízta meg. +• SZÓFIA: Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára szomba­ton Várnában fogadta Hari- laosz Florakiszt, a Görög Kom­munista Párt KB főtitkárát, aki szabadságát tölti Bulgáriában. + MOSZKVA: Bangladesben mind nagyobb méreteket ölt a Kommunista Párt Központi Bi­zottsága közel 5 hónapja be­börtönzött főtitkárának, Mo­hammed Farhadnak a kiszaba­dításáért folytatott kampány. Országszerte gyűlnek az alá­írások a szabadon bocsátást követelő petíción. Több politi­kai párt is tiltakozott a kom­munista vezető alaptalan le­tartóztatása miatt. Farhadot ez év március 31-én vették őrizet­be mint „államellenes felfor­gatót". Az ellene lelhozott vá­dak tanúsága szerint „bűne" mindössze annyi, hogy kiállt az afganisztáni forradalom mellett. ♦ WASHINGTON: Etiópia washingtoni ügyvivője pénte­ken ,,sajnálatosnak" és „ve­szélyesnek" nevezte az ameri- kai-szomáliai katonai szerző­dést. A diplomata hangsú­lyozta, hogy Szomália „szük­ségszerűen" beveti szomszédai ellen a herberai és mogadi- shui támaszpontok használatá­nak engedélyezéséért kapott amerikai fegyvereket, mivel va­lamennyi szomszédjával szem­ben területi követelései van­nak. Az amerikai—Szomáliái megállapodás „a térség béké­jét és biztonságát veszélyez­teti”. Az Egyesült Államok — engesztelésképpen — pénteken bejelentette, hogy javítani sze­retné kapcsolatait Etiópiával. A külügyminisztérium egyik ma­gasrangú tisztviselője azt han­goztatta, hogy a csütörtökön kötött szerződés nem irányul Etiópia ellen és Szomália — írásban nem rögzített — ígére­tet tett arra, hogy nem hasz­nálja szomszédja ellen az amerikai eredetű fegyvereket. + HANOI: Laosz jegyzék­ben szólította fel a tahiföldi kormányt, hogy szüntesse be ellenséges cselekedeteit, és hatékony ' intézkedésekkel aka­dályozza meg a Laosz elleni provokációkat. A legújabb laoszi tiltakozás azt követően látott napvilágot, hogy Thai­földi katonák a Mekong ha­tárfolyó laoszi vizeire behatol­va elraboltak négy szállitóha- jót és egy laoszi határőrt. Mint a jegyzék tudtul adja, „a laoszi hatóságok határo­zott intézkedései nyomán Thai­föld szabadon engedte az el­rabolt laoszi személyt. Ugyan­akkor nem adta vissza az el­rabolt hajókat". A vientianei jegyzék leszögezi, hogy „a thai hatóságok az 1979-ben aláirt kétoldalú nyilatkozatok szellemével ellentétesen csele­kednek, megsértik a laoszi- thai baráti kapcsolatokat, La­osz szuverenitását, területi in­tegritását". Magyar-japán lártközi tárgyalások Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására augusz­tus 11—23-a között látogatást tett hazánkban a Japán Kom­munista Párt küldöttsége Hama Tokeshi, a párt elnöksége ál­landó bizottságának tagja, a központi ellenőrző bizottság el­nöke vezetésével. A japán párt­küldöttséggel megbeszéléseket folytatott az MSZMP tárgyaló csoportja Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A delegáció tanulmányozta az MSZMP tevékenységét, s megismerkedett a szocialista építő munka eredményeivel és tapasztalataival. Megbeszélé­seket folytatott a Népszabad­ság szerkesztő bizottságánál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál, az országgyűlés külügyi bizottságánál, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nál. a Magyar Nők Országos Tanácsánál, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságánál és ellátogatott Baranya megyébe. A japán pártküldöttség tájé­koztatást adott a Japán Kom­munista Párt tevékenységérőf és arról a harcról, amelyet o japán dolgozók folytatnak o demokratikus vívmányokért, a politikai jogokért és szociális érdekekért, az amerikaii impe. rializmus, a japán monopóliu­mok kizsákmányoló politikája és militarista törekvései ellen. Az MSZMP képviselői szolidari­tásukról biztosították a Japán Kommunista Pártot, a demokrá­ciáért, a szocializmusért és o béke megőrzéséért folytatott küzdelmében. A nemzetközi kérdésekről tar­tott véleménycsere során alá­húzták az imperialista erőknek a nemzetközi béke, az enyhülés politikája és a biztonság alá- ásására tett kísérletei visszave­résének fontosságát. Hangsú­lyozták, hogy szükség van az összes békeszerető és haladó erő összefogására az enyhülés, a leszerelés és a nemzetközi biztonság ügyének előmozdítá­sa érdekében. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom, valcmint a világ más forradalmi és demokratikus erőinek összefogása, közös fel­lépése a békéért, a társadalmi haladásért, az imoerializmus és más reakciós erők ellen, jóf szolgálja az emberiség egye­temes érdekeit. A két párt képviselői meg­erősítették készségüket, hogy az internacionalista szolidaritás szellemében tovább fejlesztik az MSZMP és a Japán KP kap­csolatait és együttműködését. A küldöttség szombaton el­utazott Budapestről. A delegá­ciót Berecz János, az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osztá­lyának vezetője búcsúztatta. Közel-keleti fejlemények A feszültebbé vált nemzetkö­zi helyzetben viszonylag ritkán történik meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa csaknem egyhangú határozatot fogad­jon el. A hét derekán erre ke­rült sor: tizennégy szavazattal — egyetlen amerikai tartóz­kodással — elítélték az izraeli parlament döntését az egysé­ges Jeruzsálem fővárossá nyil­vánításáról. Ez kifejezésre jut­tathatta az általános rosszal­lást, ugyanakkor a szövegezés többszörösen enyhített, erősen kompromisszumos volt. Nem tartalmazott büntető szankció­kat, s kézzelfogható következ­ményként csupán arra van ki­látás, hogy mintegy tizenöt, főként latin-amerikai ország átköltözteti nagykövetségét Je­ruzsálemből Tel Avívba. A dip­lomáciai képviseletek túlnyo­mó többsége amúgyis ott ta­lálható. A Biztonsági Tanács állás­foglalásával párhuzamosan ugyanakkor megélénkültek az arab, sőt szélesebben véve: az iszlám frontok, s legalábbis ebben a kérdésben egységes nevezőt tudtak kialakítani. (Az óvatos fogalmazás azért he­lyénvaló, mert közben Bagdad és Damaszkusz viszonyát a diplomáciai missziók személy­zetének kölcsönös kiutasítása, Kairó és Tripoli egyébként is hűvös kapcsolatait propagan­daháború árnyékolta be.) Különösen, jelentős, hogy meglehetősen harcias hangok hallatszanak Szaúd-Arábia ré­széről. Az új helyzetben az egyiptomi vezetés kénytelen volt felfüggeszteni az autonó­mia tárgyalásokat, s eleve meghiúsítottnak látszanak a Jordánia esetleges pálfordulá- sóhoz fűzött remények. A Dél- Liba non ellen intézett soroza­tos izraeli katonai támadások tovább erősítették a már emlí­tett irányzatokat. Sok nyugati kommentátor felteszi a kérdést: vajon mi­lyen meggondolások vezethet­ték a Begin-kormányt, amikor vállalta a kockázatokat a knesszetben kierőszakolt dön­tés kapcsán? Két egymás­sal összefüggő okot emleget­nek. A jelenlegi izraeli vezetés mindenképpen „kész helyze­tet” akart teremteni Jeruzsálem státuszának saját értelmezés szerinti deklarálásával — fi­gyelembe véve azt a tényt, hogy a jövőre esedékes izraeli választások aligha hosszabbít­ják meg a Begin vezette koa­líció mandátumát, s a novem­beri amerikai elnökválasztások előtt Washington képtelen túl­ságosan nagy nyomást gyako­rolni önállóskodó szövetsége­sére. Nincs szó alapvető amerikai —izraeli ellentétekről, de Wa­shington — az általános ame­rikai, s a jelenlegi elnök vá­lasztási érdekeit szem előtt tartva - szívesebben venne olyan mérsékletet Tel Avív ré­széről, ami beleillik a Camp David-i keretekbe. Az Egyesült Államok nyilván elengedte vol­na a Jeruzsálem-vita kiélező­dését éppen a választási kam­pány finisébe, de a libanoni tűzharcokat is. Csakhogy az eddigi amerikai politika óha­tatlanul benyújtja a számlát a Közel-Keleten is. S ezt a számlát a hét tapasztalatai alapján akár szó szerint is érthetjük. Az izraeli vezetés újabb hárommilliárd dolláros gazdasági és katonai segély­igénnyel fordult Washington­hoz. A kérésnek mind a visz- szautasítása, mind a teljesíté­se viszont jóelőre újabb bo­nyodalmakat ígérne . . . Lengyelországi események A héten a lengyel dolgozók, az ország vezetői a rend és a nyugalom helyreállítása mellett foglaltak állást. Hétfőn este Edward Gierek, a LEMP KB első titkára rádió- és televízió- beszédben szólt az ország la­kosságát foglalkoztató gon­dokról, elsősorban a tenge^- melléki munkabeszüntetések okozta problémákról. A héten ülést tartott a lengyel kormány elnöksége, s fontos — a la­kosság érdekeit messzemenően figyelembe vevő — gazdasági intézkedésekről határozott. A lengyel kommunisták taggyűlé­seken biztosították támogatá­sukról a párt és kormány po­litikáját. A problémák megol­dásának lehetőségeire össz­pontosították figyelmüket, s egy­idejűleg aggodalommal szól­tak arróL hogy a munkába- szüntetések hátterében mind­inkább aktivizálódnak a szo­cializmusellenes elemek. Ezek olyan követelésekkel lépnek fel, amelyeknek semmi közük nincs a dolgozók gazdasági, szociális elvárásaihoz, s kizá­rólag a nehézségek fokozását célozzák. A hét eseményei is tanúsít­ják: a lengyel párt és kormány törekvése az, hogy a dolgo­zókkal egyetértésben rendez­zék a problémákat, s helyre­állítsák a rendet, biztosítsák a termelő munka zavartalan me­netét. Mint Edward Gierek hangsúlyozta: a munkabeszün­tetések semmit sem oldanak meg, ellenkezőleg, növelik az ellátási nehézségeket, megza­varják az élet normális mene­tét. Beszéde zárórészében nyu­galomra intette és a gondok orvoslása érdekében egységre szólította fel Lengyelország la­kosságát. Carter elnök! Az ígéret csak szép szó? Lehet, hogy a Pentagonban valamiféle szám-misztikának hódolnak? Miután napvilágot látott az 59-es számú elnöki- direktíva az új nukleáris stra­tégiáról, az első csapást mérő­eszközök fejlesztéséről, az amerikai katonai költségvetés összegét 159 milliárd dollárra» rekordszintre kívánják emelni a következő pénzügyi évben. Ez egyet jelent a fegyverke­zési verseny újabb injekció- zásával, annak költségeinek és veszélyeinek további fokozásá­val. Pontosan négy évvel ezelőtt az akkori elnökjelölt, Jimmy Carter azt ígérte választási kampányában, hogy 5—7 mil­liárd dollárral csökkenti a ko- tonai költségvetést. Az úi re­kordszint közel hatvanmilliár­dos emelkedést jelent, ami még az inflációt beszámítva- is tekintélyes összeg. Az ígéret elmaradásának igazolására „ördögi kört" ala­kítottak ki: Washington élezi a nemzetközi helyzetet, erre hivatkozva serkenti a fegyver­kezési versenyt, ami viszont to­vább fokozza a feszültséget szerte a világon. A helyzet legfeljebb annyit változott, hogy manapság az elnökjelölt­elnök már nem is ígér csök­kentést ... Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents