Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-22 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 230. szám 1980. augusztus 22., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Alkotmányunk ünnepén Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Dr. Soós Gábor államtitkár ünnepi beszédét mondja Nagygyűlés Bolyban Dr. Soós Gábor államtitkár ünnepi beszéde A babarci úttörőzenékor és a jugoszláv Kutjevo zenekarának pattogó muzsikája már dél­előtt 9 órától csalogatta a helybelieket és környékbelie­ket a nagyparkba, a gazdag bólyi alkotmánynapi programok legjelentősebbjére, a nagygyű­lésre, hogy meghallgassák dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár ünne­pi beszédét, hogy lássák az új kenyér megszegését és gyö­nyörködjenek a nemzetiségi né­pi együttesek műsorában. A nagypark feldíszített szín­padán foglaltak helyet a me­gye, a mohácsi járás és Boly nagyközség párt-, állami, tár­sadalmi és gazdasági vezetői. A himnusz után Melis Gábor, a PNSZ színművésze mondta el Illyés Gyula: Teremteni című versét. Bősz Józset, a bólyi Nagyközségi közös Tanács el­nöke köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit és meghívott ven­dégeit, köztük Lukács Jánost, a Baranya megyei Pártbizott­ság első titkárát, bevezetőjé­ben kiemelve, hogy augusztus 20. tartalmában egyik leggaz­dagabb ünnepünk. Az ünnepség szónoka dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár au­gusztus 20. hármas jelentősé­géről beszélt: szocialista alkot­mányunk törvénybeiktatásának 31. évfordulójára, I. István ki­rályra és életművére emléke­zünk, s megszeghetjük az új kenyeret. Dr. Soós Gábor hangsúlyoz­ta: az új kenyér ünnepének társadalmi tartalma más volt a régi Magyarországon. Ma az emberi gondolkodás bölcs szel­lemi hagyatékát ránk hagyó I. István király és életműve előtt tisztelgünk. Az államala­pítást követő évezredben az uralkodó osztály által kisemmi­zett dolgozó nép munkája tar­totta fenn az országot. Ha­zánkban a' felszabadító Szov­jetuniónak köszönhetően, az újjáépítést követően, a kizsák­mányolás megszüntetésével új korszak kezdődött. A 31 éve törvénybe iktatott alaptörvényünk, az Alkotmány leszögezi, minden hatalom a dolgozó népé, az államhatalom a nép érdekeit, kibontakozását és a jólétet szolgálja. A munkásosztály szövetség­ben a dolgozó parasztsággal és a halódó értelmiséggel a párt útmutatásait követve az elmúlt 35 év alatt felvirágoztatta az országot. Uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, elmaradott országból nemzet­közileg is elismert fejlett ipar­ral és mezőgazdasággal ren­delkező országgá váltunk, meg­kezdtük a fejlett szocialista tár­sadalom építését; a nemzeti jövedelmünk ötszörösére, ipari termelésünk nyolc és félszere­sére emelkedett. Az államtitkár beszélt szo­ciális, társadalmi, gazdasági, politikai eredményeinkről, gondjainkról, az ország dolgo­zóinak megnövekedett felelős­ségéről - melyet a tanácsvá­lasztások is jól tükröztek — az A Minisztertanács tudomásul vette a Bemard Coard grena- dai miniszterelnök-helyettes ma­gyarországi tárgyalásairól szó­ló beszámolót és döntött a ma- gyar-grenadai kétoldalú kap­csolatos elősegítését célzó ten­nivalókról. A kormány megtárgyalta és elfogadta a fogyasztási szol­gáltatások szervezeti formáinak korszerűsítéséről és a magán­kisipar szolgáltató tevékenysé­gének fejlesztéséről szóló elő­terjesztést. Megállapította, hogy az elmúlt évtizedben a tervsze­rű fejlesztés nyomán országo­san létrejöttek a szolgáltatások továbbfejlődésének korszerű anyagi-műszaki bázisai. A la­kosság ellátási színvonalának további emelése, a kialakított hálózat hatékonyabb működte­tése érdekében szükségessé vált a szervezetek korszerűsí­tése. A Minisztertanács ezért úgy határozott, hogy egyfelől az állami és szövetkezeti szol­gáltatóiparban korszerűsítenf kell a jelenleg már működő szervezeteket, másfelől ki kell alakítani azokat a szervezeti formákat is, amelyek jobban alkalmazkodnak a szakmailag és területileg differenciált igé­nyekhez. A szolgáltatási rend­szer továbbfejlesztése nem von el munkaerőt a népgazdaság más területeiről. A jogi sza­bályozás lehetőséget ad be­dolgozók, családtagok, illetve másodállásban dolgozók kiter­jedtebb foglalkoztatására e szolgáltatási területeken. Az egyes szervezeti formák műkö­dési és gazdálkodási feltételeit úgy kell megállapítani, hogy azok biztosítsák a szervezetek gazdasági érdekeltségét a szol­gáltatásokkal kapcsolatos igé­nyek mind teljesebb kielégíté­sében. El kell érni, hogy az egyszerűbb irányítási és gaz­dálkodási formák tegyék lehe­tővé az önálló gazdálkodási képesség kialakulását, s azt, hogy a jelenleginél kisebb szervezeti egységek rugalmasan alkalmazkodjanak az igények­hez. A Minisztertanács megálla­pította, hogy a szövetkezeti ér­dekképviseleti szervek aktívan részt vettek az előkészítő mun­kában és javaslataikkal előse­gítették a fogyasztási szolgálta­tások szervezeti formáinak kor­szerűsítésére irányuló javasla­tok kidolgozását. A szolgáltató szervezet továbbfejlesztésében is a gazdaságirányító szervek, a tanácsok, a szövetkezeti ér­dekképviseletek együttes mun­kájára van szükség. A Minisztertanács “megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette az 1981. évi me­zőgazdasági árintézkedésekre és az élelmiszergazdaság ár- mechanizmusában teendő vál­toztatásokra vonatkozó javasla­tot. Az intézkedések fokozzák, az árak befolyásoló szerepét, takarékosabb energia- és anyagfelhasználásra ösztönöz­nek, erősítik a hatékonysági követelmények érvényesülését és a termelés növelésében való érdekeltséget. A felvásárlási árak alakulását, az ármecha­nizmus működését a kormány folyamatosan figyelemmel kísé­ri, s a szükségessé váló eset­leges módosításokról megfelelő időben dönt. Az intézkedésekről a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium részletes tá­jékoztatást ad. A kormány elfogadta a KNEB elnökének jelentését az általá­nos iskolai tanulók nevelési, oktatási és szociális feltételei­nek alakulásáról. Megállapítot­ta, hogy az utóbbi években, valamint a helyszíni vizsgálat alatt és azt követően számos intézkedés, kezdeményezés tör­tént a szociális feltételek — a napközi otthoni és diákotthoni ellátás, az étkeztetés, az isko­laegészségügy — javítására. Ügy határozott, hogy az illeté­kes szervek dolgozzanak ki át­fogó, közös intézkedési tervet az általános iskolák összehan­golt fejlesztésére. Szükségesnek tartja, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmé­nyek társadalmi munkával fo­kozottabban járuljanak hozzá az iskolák, napközi • otthonok működési körülményeinek javí­tásához. (Folytatás a 3. oldalon) A Japán KP küldöttsége Baranyában A Japán Kommunista Párt­nak, az MSZMP KB meghívá­sára hazánkban tartózkodó öt­fős küldöttsége Hama Takeshi - nek, az elnökség állandó bi­zottsága tagjának, a központi ellenőrző bizottság elnökének vezetésével tegnap Baranyába érkezett. A küldöttséget dr. Jerszi István, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára fogadta s tájékoztatta Ba­ranya társadalmi, kulturális életéről és a pártmunka idő­szerű kérdéseiről. A fogadáson ott volt dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnök- helyettese. Délután a japán delegáció dr. Jerszi István tár­saságában látogatást tett a sombereki termelőszövetkezet­ben. A gyerekek örömmel vették birtokba a szép szabadtéri játékokat a Tettyén Gyermek­paradicsom ■ „Kaland-játszótér" Lvov-Kertvárosban ■ Faragott műalkotások a Tettyén Szemet és lelket gyönyörköd­tető oázis született a lakótelep betonrengeteaének szélén. Al­kotmányunk ünnepén adták át Pécs legnagyobb, s nem túlzás, legszebb szabadidő parkját a Lvov- Ke rt vá ros bo n. Lehetne hosszan sorolni mindazt, ami másutt ma még csak óhaj: a műanyagburko- latú sportpályákat, a szánkózó­dombokat, csúszdákat, a „ka­land játszóteret” két gerenda­várával, oz öltöző-, fürdőhelyisé­get és játékkölcsönzőt, de ugyanakkor meg kell említeni azt is, amit az ünnepélyes át­adás során Horváth József, a Kertészeti és Parképítő Válla­lat igazgatója mondott meg­nyitó beszédében: A több mint 32 500 négyzet- méternyi területen, 8,2 millió forintos költséggel elkészült park nemcsak a gyermekeknek, hanem szüleiknek, más felnőt­teknek is lehetőséget kínál a szabadidő kulturált, egészsé­ges eltöltésére. Dicséret illeti ezért az UNIBER, a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat, a BÉV, a DÉDASZ és nem utolsósorban a Kertészeti és Parképítő Vál­lalat tervezőit, bonyolítóit, mun. kásáit. Az átadáson megjelent nagy­számú érdeklődő, a megye és o város párt- állami és tömeg­szervezeteinek képviselői előtt dr. Nagy Jázsel országgyűlési képviselő mondott ünnepi be­szédet. Ennek során, nemzeti ünepünk kapcsán méltatta a szocializmus építésében elért eredményeinket, kihangsúlyoz­va, hogy törvényeink, politikánk nemcsak formálisan, hanem a gyakorlatban is biztosítja az egészséges életmód, a szemé­lyiség sokoldalú kibontakozta­tásának feltételeit. Köszönetét mondott a Pécs városi Tanács vezetőinek, valamennyi közre­működőnek e szép létesítmé­nyért, utalva arra, hogy közös érdek ennek megóvása1, majd átadta Lvov-Kertváros és egész Pécs lakosságának az új sza­badidő parkot. Ezt követően Pirisi János ta­nácselnök-helyettes adta át a tervezőknek, közreműködőknek oz erkölcsi elismerést reprezen­táló oklevelet és emléklapot. Hinták, padok, középütt ha­talmas mászóko, faragott — szimbolikus - madárdísszel a tetején, a sarokban „őrtorony”, vadászles vagy kilátó, aminek képzelem. Mindez népi motívu­mokból ihletett igaz művészet­tel kifaragva szép, világos bar­na színezésű masszív tölgyfá­ból. Nem vasból, nem pléhből, nem betonból: fából, amely anyagában is vonzó, s ebben az együttesben egy nagyon te­hetséges fiatal művész keze nyomán különösképpen. S te­gyük hozzá: o város legszebb pontján most elkészült játszó­téren : a Tettyén. Az apró fehér­zúzalékos talaj, a barna játék­építmények, amiket körben át­ölel a hangulatos park dús zöldje, erőteljes művészi hatást kelt, esztétikai élményt ad, ak­kor is, ha csupán gyönyörkö­dik bennük és az önfeledten játszó apróságokban az em­ber. Szatyor Győző grafikus, fa­faragó, A népművészet meste­re második játszóterét faragta meg a városnak. Augusztus 20- án délután Komlódi Józselné, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese avatta fel né­hány közvetlen szóval, megkö­szönve a több mint ezer órá­nyi társadalmi munkát a mű­vésznek és testvérének, Sza­tyor Zoltánnak, aki ugyan ven­déglátóipari szakember, de hobbyból besegített a gyönyö­rű térplasztikák megfaragásába. És természetesen a Kertészeti és Parképítő Vállalatnak is, amely a tér kialakításában köz­reműködött. Legalább kétszá­zan kijöttek, (többségben fel­nőttek) hogy tanúi legyenek, amint a tulajdonosok, a kisgye­rekek lelkesen, kipirulton bir­tokba vették a játék örömére hívogató, képzőművészeti alko. fásokban dúskáló játszóteret. K. Gy. — (w. e.)

Next

/
Thumbnails
Contents