Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-03 / 212. szám
1980. augusztus 3., vasárnap Dunántúlt napló 3 Energiatakarékosság a mezőgazdaságban Fűtés csutkával, fóliás tárolás, hideg levegős szárítás... ■ Javul a felhasználás szerkezete ■ Termál fűtés, fatüzelés, olcsóbb energiák ■ Hasznosítják a melléktermékeket A mezőgazdaságban is előtérbe került a benzin, a gázolaj kiváltása és helyettesítése, a nagy fogyasztás megszüntetése. Ez jobb szervezéssel és racionális beruházásokkal lehetséges. Mindkettőre von számos példa a megyében. A szigetvári polántanevelő központ évi 2300 tonna gázolajat helyettesít geotermikus energiával. Geotermikus energiának, vagyis meleg víznek bőviben vagyunk. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban évente 40 000 tonna vetőmagot állítonak elő, s ennek nagy hányada hibridkukorica. A hibridkukoricát nem kombájnnal, hanem csőtörő gépekkel takarítják be, és a kukoricacsutka mint melléktermék nagy tömegben jelentkezik évről évre. Korábban o kombinát dolgozói vásárolták meg háztartási tüzelőanyagnak, de a lakások korszerűsítésével néhány éve már nem igénylik. Az értékes melléktermék hasznosítására a kombinátban kidolgozták a hibridkukorica-szárítás új módszerét. Egy 13,5 milliós beruházással olajról csutkatüzelésre állítják át a vetőmagszárító üzemet, ezzel évente 6,5 millió forintot takarítanak meg. A beruházás, amely még ebben az évben indul és 1981- ben befejeződik, két év alatt megtérül. Egyidejűleg egy másik racionalizálást is végrehajtanak. A kombinát takarmányüzemében a tüzelőolajról áttérnek az olcsóbb fűtőolaj használatára. Az égőfejek kicserélése viszonylag nem nagy, mintegy 6 millió forintos beruházást igényel. De miután a megtakarítás éves szinten meghaladja a 8 millió forintot, a megtérülési idő itt még rövidebb. Ez a befektetés egy éven belül meghozza a hasznát. A méregdrága kenőolaj-felhasználás csökkentése érdekében megvásárolták egy külföldi mérőműszer, o szikométer szabadalmi és használati jogát, és a MÁFKI által területre kidolgozott speciális kezelési technológiát alkalmaznak. Bevezették a traktorok üzemanyag-fogyasztásának számító- gépes egyedi értékelését. A gazdaságban az éves munka értékelésének egyik fontos szempontja a racionális energiafelhasználás. Külön energetikai csoportot tartanak fenn akkor, amikor a megye 18 termelőszövetkezetében még egyáltalán nincs energetikus. Mivel az olajjal történő terményszárítás túl drága, a megyében egyre több helyen térnek át a nedves kukorica tárolására. A Bikali Állami Gazdaságban a halak részére évek óta fóliában tárolják ezzel a módszerrel. A halon kívül más állatfajokkal, így a szarvosmar- hával is feletethető a nedvesen tárolt kukorica. Bikaion tavaly 400 tonna széndioxiddal kezelt kukoricát tároltak kísérletképpen a húsmarhák részére. Az idén ősszel a Pécsi és a Szigetvári Állami Gazdaságban és a mohácsi Új Barázda Tsz-ben is áttérnek a szárítás nélküli tárolásra. Az ún Toppantott szemes kukorica takarmányozásában a sásdi Búzakalász Tsz ért el figyelemre méltó eredményt. A módszer alig igényel beruházást. A sásdiak tavaly már 2000 tonna kukoricát tároltak szárítás nélkül, s használtak fel ily módon. Ez a módszer is terjed, különösen a jelentősebb szarvasmarhatartó gazdaságokban. Roppantott kukorica-etetésre tért át többek között az egyházaskozári tsz és ez év őszétől a Szentlőrinci Állami Gazdaság. A drávafoki termelőszövetkezetben csők azzal, hogy bemérették a traktoradagolókat és minden erőgépet mérőórával szereltek fel (hogy ezzel ellenőrizhessék a normálhektárra vetített üzemanyag-felhasználást), 185 000 forint értékű üzemanyagot takarítottak meg. A sombereki tsz-ben hőérzékélőkét építettek be a baromfiólak túlfűtésének megakadályozására. üzemóra-számláló készüléket szereltek fel a traktorokra és önjáró gépekre a Szigetvári Állomi Gazdaságban. A Szentlőrinci Állami Gazdaságban az idén milliós nagyságrendben vásárolnak fázisjavító berendezéseket, órákat, mérőműszereket az energiafogyasztás beszabályozására. A Pécsi Állami Gazdaság és a sásdi Búzakalász Tsz baromfitelepein az olajfűtésről a fafűtésre térnek át. Sok helyen gyűjtik — Somberekén például föld alatti tartályban - a fáradtolajat amit aztán oz ÁFOR elszállít. Drávátokon fáradtolajjal főzik fel az elhullott állatokat, amiből értékes takarmány lesz. Ismét értékes melléktermék lett a szalma és a kukoricaszár, ez utóbbit több helyen szecskázzák és legeltetik is a húsmarhákkal. Sok, korábban elveszett energiát mentenek tehát meg és hasznosítanak hatékonyan ma már a mezőgazdoságban, mint a felsorolt példák is bizonyítják. Találkozni azonban pazarlással is, és sok még a feltáratlan tartalék. A képzett energetikusok beállítása ma már a tsz-ekben sem tűr halasztást. Egy jó szakember sokszorosan meghozza a bérét. Jelenleg a megye 63 tsz-éből 45-ben működik energetikus. A rendelet ez év december 31-ig ad még türelmi időt. Kis termelőszövetkezetek közösen is alkalmazhatnak, vagy másodállásban is felvehetnek energetikust. Erre már most is van példa. Sürgető feladat lenne a termelőszövetkezetekben működő energetikusok szakképzettségének javítása. Beiskolázásuk megfelelő intézmény híján ma még megoldhatatlan. Ez azpnban magasabb szinten vár rendezésre. — Rné — Mágocson a tsz háztáji szervezésében 320 család foglalkozik pulykaneveléssel. Ebben az évben több mint 60 millió forint értékű, javarészt exportra kerülő pulykát adnak át a Háztáji gazdaságok. A képen: a teherkocsik házról házra járva veszik át az értékes állatokat. Erb János felvétele A Dunaújvárosi Papírgyár hullámpopir-gyáregységében az idén kilencvenötezer tonna hullám- alappapírt és több mint negyvenkétezer tonna hullámpapir terméket gyártanak Fehér József felvétele Három fiú a tanbányáról Nem bánták meg a választásukat A három fiú már feketébb nem is lehetne. Végigverejtékezték a műszakot, vastagon rakódott bőrükre a szénpor. Fiatalok, szinte gyerekek, és a fárasztó műszak után is vidámak. Pedig azt hihetnénk, hogy a vájártanulóknak sem Komlón, sem másutt korántsem vidám a dolguk, legalábbis ezt látszik igazolni a komlói 501-es Szakmunkásképző Intézet beiskolázási statisztikája. Kevesen választják ezt a szakmát. Vcjon miért? A tanbánya üzemvezetője szerint talán maga a vállalat sem tesz eleget azért, hogy az általános iskolákban megismertesse a gyerekekkel ezt a szakmát. Sokszor egészen téves ismeretekkel rendelkeznek a bányát illetően, még a felnőttek is. Beszéltem már olyan frissen végzett vájárokkal, akik maguk mondták, meglepődtek, mikor először leszálltak, és látták: egészen más a bánya, mint ahogyan azt szüleik és ismerőseik intelmei alapján elképzelték. A tanbánya főmérnöke szerint sokakat a bányabaleseti hírek riasztanak vissza. (Érdekes, a közúti balesetekről szóló hírek senkit sem riasztanak el az autózástól.) Vannak, akik arra hivatkoznak, már a pénz sem csábít, mert ilyen összeget másutt is megkereshetnek könnyebb munkával. Nem tudom, valóban így van-e, de egy vájárnak legalább 7-8000 forint a havi átlagos jövedelme. S vajon melyik szakma tanulója jut akkora keresethez, mint például a harmadéves vájártanuló, aki heti három műszakkal a havi 3—3500 forintot megkeresi. Egyik másodéves beszélgető partnerem, Ignácz János mondja: ösztöndíja "a pótlékkal együtt 1280 forint. Ignácz János azon kevesek közé tartozik, aki nem teljesen ismeretlenül jött bányászatot tanulni. Hosszúhetényi, és ott sok a bányász a faluban. Ismerősök között, családi összejöveteleken gyakran esett szó a bányászatról. A pénz is jól jön majd, hiszen a mostani tanulmányi eredményéért kapott ösztöndíjjal máris sokat segít édesanyjának, aki egyedül nevelte őt testvéreivel együtt. — A régi haverok közül sokan mondják, minek mentem bányásznak. Nem érdekel, mit mondanak, én szeretem, és egyáltalán nem bántam meg a választásomat. Igaz, nem könnyű munka, de dolgozni mindenütt kell. A mostani nyári gyakorlatot azért szeretem, mert először dolgozunk fejtésben és ezt szeretem a legjobban. Ignácz János jó tanuló. A vájárvizsga után Kossuth-bá- nyán szeretne dolgozni.- Én is a jövesztést szeretem a legjobban — mondja társa, Nagy Géza, aki hármuk közül a legvékonyabb, leginkább gyereknek látszó. Homokszentgyörgyről jött, és ő is egyedül ezt a szakmát jelölte meg az általános iskolai továbbtanulási papíron.- Az édesanyám ugyan próbált lebeszélni, pedig az öccse is bányász. Megmondom őszintén, a kereseti lehetőség is vonzott és én bizony aláírom majd a 10 éves szerződést a lakásért. Persze, a bányát is szeretem, másképp nem csinálnám szívesen. A tanbánya igazi bánya, korszerű feltételekkel és biztonsági berendezésekkel. Évente 30 ezer tonna szenet termelnek. Itt a bányász szakma alapjait, fogásait jól elsajátíthatják a gyerekek. És bár az elővájásokban már modern acéltámokat, és a fejtésekben fémsüvegeket lehet találni, a tananyag szerint fél évig csak ácsolat faragását tanulják, ugyanis sohasem fogják igazi bányásznak tartani azt, aki nem tud a fejszével is bánni, nem tud a támfába hornyot faragni. A harmadik fiú Óvári János Szentlőrincről jött, és szintén jó tanuló itt a vájáriskolában. — Édesapám először nem akart bányásznak engedni, pedig ő és két bátyám az uránércbányánál dolgozik, egy, másik pedig itt a szénbányáknál. Nehéz? Hát persze. De én a szünidőben dolgoztam kőművesek mellett, 40 fokos hőségben is, az sem volt könnyebb. Harmadév után Zo- bák-bányára szeretnék kerülni és egy év után továbbtanulni. Ezek a fiúk jövőre végeznek. Most először próbálják, milyen is egy igazi műszak a bányában. Sarok Zsuzsa Ignácz János Nagy Géza Óvári János
