Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-20 / 229. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXVII. évfolyam, 229. szám 1980. augusztus 20., szerda Ara: 1,20 Ft napio Az alkotmány napja Az alkotmány napja volta­képp az emberi jogoknak is napja. Az alkotmány végső ér­telme ugyanis az állampolgárok, az emberek társadclmi bizton­ságának a szavatolása. Minden alkotmány annyit ér, amennyit az érdekelteknek ténylegesen nyújt. Három évtizede csorbítatla­nok azok a jogaink, amelyek a létbiztonságot jelentik. Jogunk a munkához, a megszolgált nyugdíjhoz, a szociális ellátás­hoz, a gyermekeink tisztességes felneveléséhez és igy tovább. E jogaink közül egyetlenegy sem érvényesül a tökély fokán. De ennek felismert tényét újból és újból a politikai cselekvés középpontjába állítva — rop­pant haladást értünk el. Olyat, ami az egyes állampolgár köz­érzetét minden másnál inkább hangolja pozitívra. Abban az értelemben, hogy az emberek tudják: kapnak, mielőtt bármit is ők maguk adnának. Az alkotmány napján — kis és különböző társadalmi rend­szerekben élő népektől körül­vett nemzet lévén — okunk van összehasonlítani viszonyainkat a másokéval. A legnyilvánvalóbb és éppen ezért a legszembeöt­lőbb eme összehasonlításban az, hogy ebben az országban kivétel nélkül mindenki eszten­dőről esztendőre többet és jobbat mondhatott magáénak nemcsak anyagi javakból, ha­nem abból az erkölcsi tar­tásból is, amit az anekdo­tára hajlamos népnyelv úgy ir körül, hogy — úgymond — az eszme és a józan ész mi- nálunk közös nevezőn van. Roppant vívmány ez egy olyan országban, ahol a letűnt régi rendszer urai unos-unta- lan a szentistváni állcmeszmé- re hivatkoztak, még akkor is, amikor rég eljátszották magát az államot. S vívmány abban az összehasonlításban is, amit bevezetőül az alkotmány szü­letésének időszakánál mond­tunk. Ha a nyolcvanas évek hajna­lán azt kérdezzük önmagunk­tól, hogy mit tehetünk még ön­magunkért, akkor erre a válasz csak kisebb részben lesz az, amit a szocializmus nyugati kri­tikusai váltig ismételgetnek. Hogy tudniillik jogrendünk to­vábbi csiszolásra szorul. Mert noha ez iqaz, de nem önma­gában! Hanem csakis abban az összefüggésben, hogy a ha­tékonyabb gazdálkodás, a di­namikus célratörés, egészen eqyszerüen kikényszeríti a tel­jesebb, a mélyebb, az eleve­nebb demokráciát. Ennél pedig a nyolcvanas évekre aligha van kihivóbb program. Társadalmi életünk­nek most lépünk abba a kor­szakába. amikor a kisebb kö­zösségnek, a tehetséges egyé­nek döntéseinek súlya és kö­vetkezménye a korábbinál na­gyobb, érezhetően nagyobb mértékben befolyásolja az egész társadalom elöbbrehaladását. Ez a legnagyobb kihívás. Nem­csak abban az értelemben, hogy valami olyat kell megta­nulnunk, amit eddig nem tud­tunk. Hanem abban is, hogy minden egyéni és csoportos sikernek az igazi kritériuma az össztársadalmi hatás. Emberi jogaink és törekvé­seink szempontjából alapvető különbségként minden olyan berendezéssel szemben, amely­ben az egyéni boldogulás a közösség érdekeinek a rovásá­ra is bekövetkezhet. A 69. Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár kedden ünnepélyes külsőségek között megnyílt. A vásárváros fellobogózott főterén megrendezett nyitó ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a kor­mány elnökhelyettese. Ott volt a vendégek között a kormány több tagja, a diplomáciai tes­tület számos tagja, valamint a hazai és külföldi kiállítási rész­legek vezetői. A Himnusz elhangzása után Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mon­dott megnyitó beszédet. A miniszter köszöntötte a megnyitó vendégeit, majd az OMÉK szerepéről, jelentőségé­ről szólt. — A most megnyíló kiállítás sokrétűén, gazdag anyaggal érzékelteti a mezőgazdaság­ban, az élelmiszeriparban, az erdő- és fagazdaságban elért eredményeket, jelzi a termelő­erőkben, az agrárkutatásban és a szakoktatásban egyaránt ta­pasztalható fejlődést — mon­dotta. —- Az elmúlt évek ered­ményei alapján arról adhatunk számot, hogy tovább tart az a lendület, amely különösen a szocialista átszervezés óta jel­lemző a mezőgazdaságra, a hezai élelmiszertermelésre. Az egy lakosra jutó 1,2 tonnás ga­bonatermelés, a 150 kg-os hús­termelés olyan tény, ami nem­zetközi mércével mérve is az élvonalba tartozik. Ez a termelési színvonal le­hetőséget teremtett arra, hogy az élelmiszerellátás kiegyensú­lyozott legyen, az élelmiszerfo­gyasztás növekedjen és szerke­zete korszerűsödjön. Miközben javult a hazai élelmiszerellátás, nőtt az agrárágazat exportja is. A kiállítás is jelzi azt a sok­oldalú nemzetközi együttműkö­dést, amelynek részesei va­gyunk. Eredményeink egyik for­rása — ezt a baráti országok gazdag bemutatója egyértel­műen dokumentálja — a KGST keretében a testvéri szocialista országokkal való együttműkö­dés. A kétoldalú kapcsolatok keretében is eredményesnek ítéljük az együttműködést. A termelés műszaki feltételeinek biztosításába és fejlesztésébe A megnyitó ünnepség vendégei az élelmiszeripari pavilonban több nyugati világcég kapcso­lódó" be, korszerű kooperációk alakultak ki. Azután kifejtette: a mező- gozdaság ma már csak na­gyon magas színvonalú ipari háttérrel fejlődhet. A termelés színvonalát, hatékonyságát erőteljesen formálják a gépek, a kémiai ipar, s egy sor más iparág termékei,- gyártmányai. Akik ezeket az eszközöket, be­rendezéseket, anyagokat elő­állítják - idolgozzanak kutató­laboratóriumban vagy öntödé­ben - igen fontos részesei a hazai élelmiszer-termelésnek. A mezőgazdaság eredményeinek tehát társadalmunk széles ré­tegei, munkásosztályunk is ré­szese. A politikai szövetség mellett ez a mind jobban bő­vülő kapcsolat tartalmi ténye­zője a munkás-paraszt szövet­ségnek is, melyről az új kenyér ünnepén országszerte megemlé­kezünk. Az agrártermelésben elért eredmények legfőbb záloga pártunk és kormányunk jól be- váli agrárpolitikája, szövetke- zetpolitikája, az a bizalom, ami erre épülve az ágazata­inkban dolgozók iránt megmu­tatkozik. Erre az agrárpolitiká­ra alapozva megoldhatjuk az előttünk álló nagy feladatokat is. Fontos érdekünk, hogy a gaz­daságos termelésnövelés min­den lehetőségét hasznosítsuk a nagyüzemekben, a háztájiban, a kistermelők körében is. A szocialista nagyüzemek erősíté­se, fejlesztése változatlanul legfontosabb gazdasági, tár­sadalmi feladatunk. Emellett — járva az eddigi helyes utat- továbbra is nagyon Tényeges a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelési lehetőségeinek kihasználása, a termelési kedv fenntartása. Ehhez a jövőben is sokoldalú segítséget adnak mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemei. A miniszter aláhúzta, hogy a belső ellátás, a külpiaci igé­nyek az eddiginél is paran- csolóbban fogalmazzák meg az alapanyag-termelés és a fel­dolgozás vertikális kapcsolatai­nak összehangolt fejlesztését. Ebben a beruházási lehetősé­gek mellett fontos szerepe van a gazdasági együttműködés ösztönzőbb formáinak, a ter­melési integráció erősítésének. Hangsúlyozta, hogy az agrár- termelés új követelményeket tá­maszt a hazai iparral és a ter­melőeszközök importjával szem­ben. A miniszter végül köszönetét és elismerését fejezte ki a ha­zai és a külföldi kiállítóknak - köztük a 6. nemzetközi anyag- mozgatási és csomagolási, va­lamint az építés, otthon, ener­gia kiállítás résztvevőinek is— munkájukért, és jó szereplést kívánt a résztvevőknek, majd megnyitotta a 69. OMÉK-ot. Műsoros gyűlés Bolyban Ünnepi rendezvények Baranya megyében és Pécsett Augusztus 20-a tiszteletére Baranya-szerte ünnepségeket tartanak. A megye kiemelt ren­dezvényének idén Báty a szín­helye: ma reggel 10 órakor a községi nagyparkban dr. Soós Gábor MÉM államtitkár beszé­de nyitja meg az alkotmány­napi ünnepséget. Ezt követően 11.15-kor — kerül sor a du- naszekcsői, szalóntai, véméndi Dr. Zsögön Éva államtitkár a Szigetvári Kórház átadásánál át­vágja a szalagot Hosszúhetényben új iskolái avattak (Tudósítások a 6. oldalon.) népi együttesek műsorára. Dél­után 2 órakor a bólyi Békás­pusztán lovas bemutatót lát­hatnak a vendégek. Pécsett reggel 9 órakor Lvov- Kertvarosban, a Melinda utcá­ban dr. Nagy Józsel ország- gyűlési képviselő avatja föl az új, 32 500 négyzetméter kiter­jedésű szabadidő parkot. Az ünnepélyes eseményen a Bóbi­ta Bábegyüttes és a József At­tila Művelődési Ház bűvész- szakköre működik közre. Délután 15 órakor ugyancsak Pécsett, az Alsó-Tettyén avat­nak játszóteret, melynek fara­gott játékait Szatyor Győző és Szatyor Zoltán készítették. Az avató beszédet Komlódi József­éé, Pécs m. város Tanácsának elnökhelyettese mondja. Erdélyi. Zoltán Ybl-díjas épí­tész, Pécs megyei város Taná­csának vb-tagja nyitja meg ün­nepélyesen a Pécsi Városi Könyvtár új, I. számú fiókkönyv­tárát. Az avatásra ma délelőtt 11 órakor kerül sor a Nagy Je­nő utca 24. szám alatti könyv­tárépületben. Az ünnepségen közreműködik a Mecsek Fúvós­ötös és Melis Gábor színmű­vész. Bikaion 10 órakor kerül sor a hagyományos kiváló meste­rek avatásra, s ugyancsak itt nyílik meg Vincze Győző fes­tőművész kiállítása. Bogád- mindszenten klubkönyvtárat avatnak, kézimunka- és fotóki­állítást nyitnak; Szigetvár hob- by-kiállítás, Sellye termékbe­mutató színhelye lesz. Megnyílt az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár

Next

/
Thumbnails
Contents