Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-19 / 228. szám
1980. augusztus 19., kedd Dunántúlt napló 3 Kenyér... T udják-e, mi történt azzal az isztambuli pékmesterrel — igaz, jó háromszáz esztendővel ezelőtt, aki az előírt súlynál könnyebb kenyeret sütött és árusított? Rud- nay János kéziratából idézem: „A hatósági személy intett két kísérőjének, azok megragadták a péket, elővettek két nagy szöget és a péket fülénél fogva az ajtóhoz szegezték. . Ezután betódult az utca népe és hordták ki a kenyeret — ingyenben .. . Ugyancsak Rudnay utal a 13—15. században érvényben lévő Budai Jogszabály Gyűjteményre, amely szerint „ ... azt a péket aki a (tenyeret könnyebbre sütötte, a Duna vízében kellett megmártani . . . Második esetben a városból ki kellett űzni .. ." Ilyen nagy becsülete volt a kenyérnek és van becsülete ma is, illetve .. . Annyi biztos, hogy a kenyér többet jelentett a mindennapi „eledelnél”, az életet jelentette, hiszen átvitt értelmezésben o kenyérkereső vagy kenyérnélküli a keresettel rendelkező, illetve a munkanélküli embert jelezte. Hogy is van ez: .........van becsülete ma is, illetve...” Az o rvosok azt mondják — joggal! —, aki elhízott, ne egyen kenyeret, legalábbis nagyon keveset. De nem ettől esik csorba a kenyér becsületén. Hanem csak tessék megnézni a szemeteskonténereket: hozzávetőleges számítás szerint Pécsett negy- ven-ötven mázsa kenyér kerül a szemétbe naponta. Pedig ugye, ha valaki a lakásban bármit is elszór, figyelmeztetik: „Ne szemetelj!”. Ha kenyérmorzsát hullajt el, ezt hallja: „Ne morzsálj a földre...!" Tehát morzsa, és nem szemét. Mégis a szemétbe kerül. Valamikor a negyedkiló kenyérnek negyedkilónak kellett lennie. Ha kevesebb volt, egy szeletkét még hozzámértek. Manapság a boltban felezik a cipót, vagy negyedelik — a vásárló kívánsága szerint — és senkinek sem jut eszébe, hogy lemérje. Minek is mérné? Nem téma. Talán nem is baj. Volt idő, amikor a kenyérfogyasztás a nép jó vagy rossz életszínvonalát jelezte. Ma ott tartunk, hogy csökken a kenyérfogyasztás és. .. ez már kulturált (egészségesebb) táplálkozást jelent. M ost már hosszú ideje nem eszem kenyeret, mást sem ami lisztet tartalmaz. A kenyértelenséget elviselni valahogy csak lehet, de megszokni - tartósan —, azt hiszem, soha. Egyszer — még a tavasszal — megszegtem az orvosi intelmet, akkor rakták le a kenyeret az ABC pultjára. Azt hittem, ha most eszem csak egy csöppet is a friss szegedi buciból, ott menten elpusztulok. Viszem haza, a házak között már tördelem a sarkát, a liftben folytattam, úgy tömtem magamba, mint egy eszelős.. . Hanyatt feküdtem a heverőn . . . már csak egy tenyérni héja maradt.. . Eszembe jutottak a nagy kérek falusi kenyerek... zöldpaprikák . .. stifolderek és sonkák . . kenyérre csurgatott nyárson forgatott szalonna zsírja . . . ropogós sóskiflik, pe- recek (az ám, miért nincs a kocsmákban perec és kifli az asztalon, mi?!): Láttam öreganyámat, szedi ki kenyérsütéskor a „pompost”, amit fokhagymával, libazsírral kenve tálalt elénk. Láttam a birjáni Gizella nénit — aki „huppancs- nak" nevezte a ..pompost” — aki a sütőlapáttal olyan ügyesen kapta ki a kemencéből és törte annyifelé, ahányon voltunk, s közben hallgattuk Matyi bácsit, aki nemcsak Birján- ban, de a környék falvaiban is oly nagy szakértelemmel építette meg a kemencéket. És legutóbb Gyuri barátomat, a keszüi péket, aki elmondta, mi-minden jó étket lehet rápakolni még a nyers pomposra, ilyen-olyan húsokat, sajtokat, egyebeket, mielőtt beveti a kemencébe... Te jóég, miért büntet engem az isten, (isten? — az orvos!!) hogy megvonja tőlem azt a drága jó friss kenyeret is?! No persze tudom, miért. Túl nagy szeletet vágtam. Mint mindenből. És most elfog a nosztalgia és vezekelek... és aranyba mintáznék minden péket, mintsem hogy fülüket az ajtóhoz szögelném. Rab Ferenc Beemelték a lisztsilókat a süteményesüzemnél Új szakaszához érkezett a pécsi süteményesüzem építése. Tegnap reggel az ÉPFU 5- ös üzemegységének trélere, valamint a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat nagy teljesítményű autódaruinak segédletével megkezdték a Tiszt- silók beemelését: a négy, egyenként ötven tonna liszt befogadóképességű tartály látja el majd ugyanis az olyannyira várt süteményesüzemet. A tartályok átszállítását és beemelését a kora reggeli órákban kezdték meg, és délután már valamennyi siló a helyére került. Egyébként az ÉLGÉP szerelői már a múlt hét közepén megérkeztek, akik újrafestették a silókat, továbbá fölszerelték rájuk a járópadot, a korlátokat. A tegnapi nap további újdonsággal is szolgált: a pécsi Sütőipari Vállalat, amely már eddig is naponta harmincöt— negyven mázsa burgonyáskenyeret adott a megyeszékhelynek - az igazgató tájékoztatása szerint — a továbbiakban növeli e közkedvelt pékáru gyártását. A burgonyáskenyér minőségének tartása érdekében eddig a hatos üzemben kézi úton készítették az egyre keresettebb kenyérfajtát. Ám a hétvégi hatvanmázsás igényt már nehezen tudták kielénjteni. Éppen ezért kísérleteket végeztek a néhány évvel ezelőtt üzembe lépett kenyérgyárban a házias jellegű burgonyás kenyér előállítására. A kísérletek eredményesek voltak, és a kidolgozott technológia alkalmas arra, hogy a továbbiakban az igényeknek megfelelő mennyiségű burgonyáskenyér hagyja el az Engel János úti üzemet. S. Gy. Technológiai szerelés a Szekszárdi Húskombinátban A Szekszárdi Húskombinát, Tolna megye eddigi második legnagyobb — Tiárommilliárd forintot meghaladó értékű — beruházásán befejezés előtt áll az üzemi vízmű és szennyvízkezelő építése. A vízkezelő épületben - előreláthatólag - szeptember elején megkezdik az üzemi próbákat. A vízmű kúttelepéről és háromezer köbméteres tárolójából nyolcezer köbméter ivóvizet ad majd tizenhat óra alatt, s biztosítja a szomszédban épülő megyei tej- feldolgozó üzem és sajtgyár ivóvízellátását is. Mintegy huszonötmillió forint értékű vágóhídi berendezés is érkezett Ausztriából a húskombinát részére. Ezek beszerelése a napokban kezdődik meg a sertésvágó munkahelyre, amelynek belső burkolását nemrég fejezCazdag programmal készülnek Kőbányán OMÉK eseménynaptár ■ Szakmai napok, szórakoztató rendezvények ■ Virágkötészeti verseny és gasztronómiai bemutató A z augusztus 19-én nyíló és szeptember 4-ig tartó 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár rendezői gazdag programot állítottak össze minden napra a vásár látogatóinak, szakembereknek és nagy- közönségnek. Aki a megnyitó napján érkezik Kőbányára, az megtekintheti az OMÉK bemutató pályán sorra kerülő állatbírálatot. Augusztus 21-én az országos virágkötészeti versenyt érdemes megnézni az A pavilonban. Vagy aki a „nehezebb" műfajokat kedveli, az megnézheti a favágó verseny győzteseinek bemutatóját, ezt a HUNGEXPO szőlőbemutatója mellett rendezik meg. Ezen a napon találkoznak a K pavilon zöldtermében az agrártörténeti emlékgyűjtők. A fakitermelési verseny győzteseinek ügyességi versenyei zajlanak augusztus 22-én és 23-án is az említett helyen. Augusztus 25-én a K pavilon konferenciatermében lesz a szaktanácsadók országos fóruma. A nagyközönséget azonban inkább a táplálkozástudományi ankét vonzza majd, hisz ezt követően nemcsak szakmai vita, de gasztronómiai bemutató és kóstoló is lesz a 23. pavilonban. Augusztus 26-án lesz a termelőszövetkezeti nap az OMÉK-on, itt nyújtják át a kitüntetéseket, . díjakat a szövetkezeteknek. A nagyközönség megtekintheti a szövetkezeti táncegyüttesek műsorát. Ezen a napon tartják meg az állatorvosok fórumát is a kiállítás F/2-es pavilonjában. Augusztus 27-én rendezik meg a II. országos juhnyíró verseny döntőjét, helyszín az OMÉK bemutató pálya. Ugyancsak szabadtéren, a dísznövénykert mellett birkapaprikás- főző versenyt tartanak délután 2 órakor. Augusztus 28-án kétnapos nemzetközi mezőgazdasági film- bemutató kezdődik a K pavilon kongresszusi termében. Ezen a napon is lesz birkapaprikás- főző verseny. Az OMÉK juh- karámjánál pedig tenyészkosokat árvereznek el. Augusztus 29. a feltalálók és újítók napja. Az F/1-es pavilon kistermében újítókiállítás nyílik, a nagyteremben pedig megrendezik az újítási vetélkedő országos döntőjét, majd kiosztják a díjakat. A B pavilonban a „Hatékony élelmiszertermelésért” c. országos pályázat díjait adja át a Mező- gazdasági Kiadó. E napon osztják ki a borkácstraktor-verseny díjait is a K pavilon kéktermében. A B pavilon 101-es termében pedig a magas kitüntetésben részesült mezőgazda- sági dolgozók találkoznak az egész országból. Augusztus 30-a az ifjúság napja az OMÉK-en. Az ifjúsági rendezvények a B pavilonban zajlanak. Itt osztják ki az „Alkotó Ifjúság” pályázat díjait, a „Ki minek mestere?" nemzetközi ifjúsági fejőverseny díjait. Itt kerül sor a mező- gazdasági ifjúsági és pályaválasztási napok megnyitójára. A vetélkedőn az élelmiszertermeléssel kapcsolatos villámkérdésekre kell válaszolni. Este a vásárközpont főterén néptáncbemutató lesz, majd táncházzal és diszkóval zárul a nap. Még annyit, hogy a méhészek is ezen a napon rendezik meg szakmai napjukat az A pavilon vetítőtermében. Augusztus 31-én halászléfő- ző-verseny lesz az OMÉK dísznövénykertje mellett a szabad területen. Szeptember 1-én rendezik meg a kombájnosok országos találkozóját a vásárközpont .konferenciatermében. A K pavilon kéktermében pedig kiosztják a_nemzetközi fotópályázat díjait. Szeptember 2-a a tudomány napja az OMÉK-en. A megnyitó előadás a Kossuth téri MTSZ székházban lész. A díjazott kutatási eredmények alkotói a K pavilon zöldtermében, a fiatal agrárszakemberek a K pavilon kéktermében találkoznak, a pavilon konferenciatermében pedig mezőgazdasági szakcsoportok tanácskoznak. Árverés is lesz. Ezúttal az OMÉK sertéskarámjánál vemhes kocasüldők kerülnek „kalapács alá”. A vásár D pavilonjában kiosztják az idei országos borverseny és üdítőital-verseny díjait. Szeptember 3-án a K pavilon konferenciatermében rendezik meg a kertbarát körök országos találkozóját. Itt adják át a Bereczky Máté emlékplaketteket a legjobb kistermelőknek. És mi az, ami a vásár megnyitásától o zárásig mindennap látható? Mezőgazdasági plakátkiállítás ; Hazánk mezőgazdasága diákszemmel; gyermek- rajzkiállítás az A pavilon I. és II. vitrinsorában. Nemzetközi fotókiállítás ugyanitt. Gasztronómiai bemutató a 23-as pavilonban. Lovasbemutató augusztus 19-e kivételével mindennap 15 órakor az OMÉK lovaspályán. Játsszunk együtt kérdezz- felelet játék mindennap 15 óra 15 perckor a 29-es pavilonban, a hangosbemondó melletti helyiségekben. Széchenyi-emléknapok Budapesten és Nagycenken Külföldön élő, magyar származású közgazdászok a résztvevők között Százötven éve jelent meg Széchenyi István Hitel című műve. Ebből oz alkalomból augusztus 26-30-a között Budapesten és Nagycenken Széchenyi emléknapokat rendeznek, melyen a Magyarok Világszövetsége meghívására részt vesz számos külföldön élő magyar származású elméleti közgazdász is, köztük a magyar gazdaság néhány neves szakértője. Az üléseket a Magyar Tudományos Akadémia képes termében a Széchenyi munkásságára való megemlékezés vezeti be. Többek között Mátyás Antal, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára tart előadást „Magyarország gazdasági fejlődésének prob, lémái Széchenyi alapvető műveiben" címmel. Ugyancsak a nyitó napon hangzik el Bognár József akadémikus előadása: „Világgazdasági korszakváltás és a közgazdaságtudomány". Másnap, augusztus 27-én „A magyar gazdaság a 80-as években" címmel Hetényi István pénzügyminiszter tart előadást, amit számos felszólalás követ. Végül az ünnepi megemlékezésre augusztus 30-án, a nagycenki Széchenyi-kastélyban kerül sor. Az emléknapok alkalmából a kelet-nyugati párbeszéd előmozdítása jegyében nemzetközi közgazdász-konferenciát ren. deznek, melynek témája az erőforrások szűkössége és a világgazdasági környezetváltozás A meghívott magyar származású, külföldön élő közgazdászok közül eddig harmincnégyen jelezték részvételüket, köztük olyan hírességek, mint Káldor Miklós és Balogh Tamás Angliából, Balassa Béla, a Világbank kutatóintézetének vezetője az Egyesült Államokból, Lámfalussy Sándor, a világszerte ismert bankszakember Svájcból. A Széchenyi emléknapokon képviselteti magát a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei szervezete is. A társaság egyik őszi rendezvényén külön megemlékezésre is sor kerül. Rekord tejtermelés az első félévben Kiemelkedő eredményeket hozott az első félév Baranya tejtermelő gazdaságaiban, A statisztikai felmérés szerint az év első hat hónapjában az állami gazdaságok 800 000 literrel, a kistermelők 900 000 literrel, a termelőszövetkezetek pedig 1,9 millió literrel állítottak elő több tejet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A statisztikai adatok most első ízben készültek az egységes KGST-szabvány szerint. Ez annyiban jelent változást, hogy ettől az évtől kezdve nem a termelt, hanem a kifejt tejet veszik alapul. A kettő különbsége a borjak nevelésére felhasznált tej. Az úgynevezett borjútej az idei statisztikákban már nem szerepel. Annál értékesebb az a 3,6 millió liter többlet, amit a múlt évhez képest elértek, s ami 6,6 százalékos tejtermelés emelkedésnek felel meg. Ez jóval meghaladja -az országos átlagot Nagyon kedvezően alakultak a tejtermelés fajlagos mutatói is. Az egy tehénre eső féléves átlagtermelés a kátolyi „Új Élet” termelőszövetkezetben 2 700 liter volt, ami jóval 5 000 liter feletti éves termelésre enged következtetni. A Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinátban 2 576 liter, a Szigetvári Állami Gazdaságban átlag 2 464 liter tejet fejtek ki egy tehéntől. Kétezer liter feletti első féléves tejtermelést ért el a szederkényi, a geresdlaki, o szajki, a mágocsi, a sza- badszentkirólyi és a som- bereki tsz. Ezekben a szövetkezetekben az egy tehénre eső tejtermelés az év végéig várhatóan meghaladja majd a 4 000 litert. A javuló tejtermelési tendencia a szektorok közül a termelőszövetkezetekben a legfigyelemreméltóbb. Baranya 63 tsz-éből 50 foglalkozik tejtermeléssel, fajlagos termelésük tavaly 3 554 liter volt, amit ez év első hat hónapjában tehenenként átlag 130 literrel növeltek meg. Ez rekorderedménynek számít a megyében. A tejtermelés meredek ívű emelkedésében feltétlenül szerepet játszik az, hogy egyre több holsteinfrizzel keresztezett egyed lép be a termelésbe, A javulás azonban legalább ilyen mértékben köszönhető a jobb tartási, takarmányozási körülményeknek. Az érvényben lévő ösztönzők kedveznek a tejtermelésnek, s a közös gazdaságokban most nagyobb gondot fordítanak az ágazatra, amely különösen a koncentrált, jól leszakosodott nagy telepeken ma már jövedelmező. A hatodik ötéves terv végére a megye állami gazdaságaiban 5 200 literes, a termelőszövetkezetekben 4 000 literes tejtermelést terveznek, ha a mostani tendencia továbbra is ilyen kedvező marad, ezt az eredményt lényegesen hamarabb érhetik el. — Rné —
