Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-19 / 228. szám

1980. augusztus 19., kedd Dunántúlt napló 3 Kenyér... T udják-e, mi történt azzal az isztambuli pékmesterrel — igaz, jó háromszáz esztendővel ezelőtt, aki az előírt súlynál könnyebb kenyeret sütött és árusított? Rud- nay János kéziratából idézem: „A hatósági személy intett két kísérőjének, azok megragadták a péket, elővettek két nagy szöget és a péket fülénél fogva az ajtóhoz szegezték. . Ezután betódult az utca népe és hordták ki a kenyeret — in­gyenben .. . Ugyancsak Rudnay utal a 13—15. században ér­vényben lévő Budai Jogszabály Gyűjteményre, amely szerint „ ... azt a péket aki a (tenyeret könnyebbre sütötte, a Duna vízében kellett megmártani . . . Második esetben a városból ki kellett űzni .. ." Ilyen nagy becsülete volt a kenyérnek és van becsülete ma is, illetve .. . Annyi biztos, hogy a kenyér többet jelentett a mindennapi „eledelnél”, az életet jelentette, hiszen átvitt ér­telmezésben o kenyérkereső vagy kenyérnélküli a kereset­tel rendelkező, illetve a munkanélküli embert jelezte. Hogy is van ez: .........van becsülete ma is, illetve...” Az o rvosok azt mondják — joggal! —, aki elhízott, ne egyen ke­nyeret, legalábbis nagyon keveset. De nem ettől esik csorba a kenyér becsületén. Hanem csak tessék megnézni a szemetes­konténereket: hozzávetőleges számítás szerint Pécsett negy- ven-ötven mázsa kenyér kerül a szemétbe naponta. Pedig ugye, ha valaki a lakásban bármit is elszór, figyelmeztetik: „Ne szemetelj!”. Ha kenyérmorzsát hullajt el, ezt hallja: „Ne morzsálj a földre...!" Tehát morzsa, és nem szemét. Mégis a szemétbe kerül. Valamikor a negyedkiló kenyérnek negyed­kilónak kellett lennie. Ha kevesebb volt, egy szeletkét még hozzámértek. Manapság a boltban felezik a cipót, vagy ne­gyedelik — a vásárló kívánsága szerint — és senkinek sem jut eszébe, hogy lemérje. Minek is mérné? Nem téma. Talán nem is baj. Volt idő, amikor a kenyérfogyasztás a nép jó vagy rossz életszínvonalát jelezte. Ma ott tartunk, hogy csök­ken a kenyérfogyasztás és. .. ez már kulturált (egészsége­sebb) táplálkozást jelent. M ost már hosszú ideje nem eszem kenyeret, mást sem ami lisztet tartalmaz. A kenyértelenséget el­viselni valahogy csak lehet, de megszokni - tartó­san —, azt hiszem, soha. Egyszer — még a tavasszal — meg­szegtem az orvosi intelmet, akkor rakták le a kenyeret az ABC pultjára. Azt hittem, ha most eszem csak egy csöppet is a friss szegedi buciból, ott menten elpusztulok. Viszem ha­za, a házak között már tördelem a sarkát, a liftben folytat­tam, úgy tömtem magamba, mint egy eszelős.. . Hanyatt feküdtem a heverőn . . . már csak egy tenyérni héja ma­radt.. . Eszembe jutottak a nagy kérek falusi kenyerek... zöldpaprikák . .. stifolderek és sonkák . . kenyérre csurga­tott nyárson forgatott szalonna zsírja . . . ropogós sóskiflik, pe- recek (az ám, miért nincs a kocsmákban perec és kifli az asztalon, mi?!): Láttam öreganyámat, szedi ki kenyérsütés­kor a „pompost”, amit fokhagymával, libazsírral kenve tá­lalt elénk. Láttam a birjáni Gizella nénit — aki „huppancs- nak" nevezte a ..pompost” — aki a sütőlapáttal olyan ügye­sen kapta ki a kemencéből és törte annyifelé, ahányon vol­tunk, s közben hallgattuk Matyi bácsit, aki nemcsak Birján- ban, de a környék falvaiban is oly nagy szakértelemmel épí­tette meg a kemencéket. És legutóbb Gyuri barátomat, a keszüi péket, aki elmondta, mi-minden jó étket lehet rápa­kolni még a nyers pomposra, ilyen-olyan húsokat, sajtokat, egyebeket, mielőtt beveti a kemencébe... Te jóég, miért büntet engem az isten, (isten? — az orvos!!) hogy megvonja tőlem azt a drága jó friss kenyeret is?! No persze tudom, miért. Túl nagy szeletet vágtam. Mint mindenből. És most elfog a nosztalgia és vezekelek... és aranyba mintáznék minden péket, mintsem hogy fülüket az ajtóhoz szögelném. Rab Ferenc Beemelték a lisztsilókat a süteményesüzemnél Új szakaszához érkezett a pécsi süteményesüzem építé­se. Tegnap reggel az ÉPFU 5- ös üzemegységének trélere, va­lamint a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat nagy tel­jesítményű autódaruinak se­gédletével megkezdték a Tiszt- silók beemelését: a négy, egyenként ötven tonna liszt be­fogadóképességű tartály látja el majd ugyanis az olyannyira várt süteményesüzemet. A tar­tályok átszállítását és beemelé­sét a kora reggeli órákban kezdték meg, és délután már valamennyi siló a helyére ke­rült. Egyébként az ÉLGÉP sze­relői már a múlt hét közepén megérkeztek, akik újrafestették a silókat, továbbá fölszerelték rájuk a járópadot, a korláto­kat. A tegnapi nap további új­donsággal is szolgált: a pécsi Sütőipari Vállalat, amely már eddig is naponta harmincöt— negyven mázsa burgonyáske­nyeret adott a megyeszékhely­nek - az igazgató tájékoztatá­sa szerint — a továbbiakban növeli e közkedvelt pékáru gyártását. A burgonyáskenyér minősé­gének tartása érdekében eddig a hatos üzemben kézi úton ké­szítették az egyre keresettebb kenyérfajtát. Ám a hétvégi hat­vanmázsás igényt már nehezen tudták kielénjteni. Éppen ezért kísérleteket végeztek a néhány évvel ezelőtt üzembe lépett ke­nyérgyárban a házias jellegű burgonyás kenyér előállítására. A kísérletek eredményesek vol­tak, és a kidolgozott technoló­gia alkalmas arra, hogy a to­vábbiakban az igényeknek megfelelő mennyiségű burgo­nyáskenyér hagyja el az Engel János úti üzemet. S. Gy. Technológiai szerelés a Szekszárdi Húskombinátban A Szekszárdi Húskombinát, Tolna megye eddigi második legnagyobb — Tiárommilliárd forintot meghaladó értékű — beruházásán befejezés előtt áll az üzemi vízmű és szenny­vízkezelő építése. A vízkezelő épületben - előreláthatólag - szeptember elején megkezdik az üzemi próbákat. A vízmű kúttelepéről és háromezer köb­méteres tárolójából nyolcezer köbméter ivóvizet ad majd ti­zenhat óra alatt, s biztosítja a szomszédban épülő megyei tej- feldolgozó üzem és sajtgyár ivóvízellátását is. Mintegy hu­szonötmillió forint értékű vágó­hídi berendezés is érkezett Ausztriából a húskombinát ré­szére. Ezek beszerelése a na­pokban kezdődik meg a sertés­vágó munkahelyre, amelynek belső burkolását nemrég fejez­Cazdag programmal készülnek Kőbányán OMÉK eseménynaptár ■ Szakmai napok, szórakoztató rendezvények ■ Virágkötészeti verseny és gasztronómiai bemutató A z augusztus 19-én nyíló és szeptember 4-ig tar­tó 69. Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár rende­zői gazdag programot ál­lítottak össze minden nap­ra a vásár látogatóinak, szakembereknek és nagy- közönségnek. Aki a megnyitó napján érkezik Kőbányára, az megtekintheti az OMÉK bemutató pályán sorra ke­rülő állatbírálatot. Augusztus 21-én az országos virágkötészeti versenyt érde­mes megnézni az A pavilon­ban. Vagy aki a „nehezebb" műfajokat kedveli, az meg­nézheti a favágó verseny győz­teseinek bemutatóját, ezt a HUNGEXPO szőlőbemutatója mellett rendezik meg. Ezen a napon találkoznak a K pavi­lon zöldtermében az agrártör­téneti emlékgyűjtők. A fakitermelési verseny győz­teseinek ügyességi versenyei zajlanak augusztus 22-én és 23-án is az említett helyen. Augusztus 25-én a K pavi­lon konferenciatermében lesz a szaktanácsadók országos fó­ruma. A nagyközönséget azon­ban inkább a táplálkozástudo­mányi ankét vonzza majd, hisz ezt követően nemcsak szakmai vita, de gasztronómiai bemuta­tó és kóstoló is lesz a 23. pa­vilonban. Augusztus 26-án lesz a ter­melőszövetkezeti nap az OMÉK-on, itt nyújtják át a ki­tüntetéseket, . díjakat a szövet­kezeteknek. A nagyközönség megtekintheti a szövetkezeti táncegyüttesek műsorát. Ezen a napon tartják meg az állator­vosok fórumát is a kiállítás F/2-es pavilonjában. Augusztus 27-én rendezik meg a II. országos juhnyíró verseny döntőjét, helyszín az OMÉK bemutató pálya. Ugyan­csak szabadtéren, a dísznö­vénykert mellett birkapaprikás- főző versenyt tartanak délután 2 órakor. Augusztus 28-án kétnapos nemzetközi mezőgazdasági film- bemutató kezdődik a K pavi­lon kongresszusi termében. Ezen a napon is lesz birkapaprikás- főző verseny. Az OMÉK juh- karámjánál pedig tenyészkoso­kat árvereznek el. Augusztus 29. a feltalálók és újítók napja. Az F/1-es pavilon kistermében újítókiállítás nyí­lik, a nagyteremben pedig megrendezik az újítási vetélke­dő országos döntőjét, majd ki­osztják a díjakat. A B pavi­lonban a „Hatékony élelmi­szertermelésért” c. országos pá­lyázat díjait adja át a Mező- gazdasági Kiadó. E napon oszt­ják ki a borkácstraktor-verseny díjait is a K pavilon kékter­mében. A B pavilon 101-es termében pedig a magas kitün­tetésben részesült mezőgazda- sági dolgozók találkoznak az egész országból. Augusztus 30-a az ifjúság napja az OMÉK-en. Az ifjúsá­gi rendezvények a B pavilon­ban zajlanak. Itt osztják ki az „Alkotó Ifjúság” pályázat dí­jait, a „Ki minek mestere?" nemzetközi ifjúsági fejőverseny díjait. Itt kerül sor a mező- gazdasági ifjúsági és pályavá­lasztási napok megnyitójára. A vetélkedőn az élelmiszerterme­léssel kapcsolatos villámkérdé­sekre kell válaszolni. Este a vásárközpont főterén néptánc­bemutató lesz, majd táncházzal és diszkóval zárul a nap. Még annyit, hogy a méhészek is ezen a napon rendezik meg szakmai napjukat az A pavi­lon vetítőtermében. Augusztus 31-én halászléfő- ző-verseny lesz az OMÉK dísz­növénykertje mellett a szabad területen. Szeptember 1-én rendezik meg a kombájnosok országos találkozóját a vásárközpont .konferenciatermében. A K pa­vilon kéktermében pedig ki­osztják a_nemzetközi fotópályá­zat díjait. Szeptember 2-a a tudomány napja az OMÉK-en. A meg­nyitó előadás a Kossuth téri MTSZ székházban lész. A dí­jazott kutatási eredmények al­kotói a K pavilon zöldtermé­ben, a fiatal agrárszakemberek a K pavilon kéktermében ta­lálkoznak, a pavilon konferen­ciatermében pedig mezőgaz­dasági szakcsoportok tanács­koznak. Árverés is lesz. Ezúttal az OMÉK sertéskarámjánál vemhes kocasüldők kerülnek „kalapács alá”. A vásár D pa­vilonjában kiosztják az idei or­szágos borverseny és üdítő­ital-verseny díjait. Szeptember 3-án a K pavi­lon konferenciatermében ren­dezik meg a kertbarát körök országos találkozóját. Itt adják át a Bereczky Máté emlékpla­ketteket a legjobb kistermelők­nek. És mi az, ami a vásár meg­nyitásától o zárásig mindennap látható? Mezőgazdasági pla­kátkiállítás ; Hazánk mezőgaz­dasága diákszemmel; gyermek- rajzkiállítás az A pavilon I. és II. vitrinsorában. Nemzetközi fo­tókiállítás ugyanitt. Gasztronó­miai bemutató a 23-as pavi­lonban. Lovasbemutató augusz­tus 19-e kivételével mindennap 15 órakor az OMÉK lovaspá­lyán. Játsszunk együtt kérdezz- felelet játék mindennap 15 óra 15 perckor a 29-es pavi­lonban, a hangosbemondó mel­letti helyiségekben. Széchenyi-emléknapok Budapesten és Nagycenken Külföldön élő, magyar származású közgazdászok a résztvevők között Százötven éve jelent meg Széchenyi István Hitel című műve. Ebből oz alkalomból augusztus 26-30-a között Bu­dapesten és Nagycenken Szé­chenyi emléknapokat rendez­nek, melyen a Magyarok Vi­lágszövetsége meghívására részt vesz számos külföldön élő magyar származású elméleti közgazdász is, köztük a magyar gazdaság néhány neves szak­értője. Az üléseket a Magyar Tudo­mányos Akadémia képes ter­mében a Széchenyi munkássá­gára való megemlékezés vezeti be. Többek között Mátyás An­tal, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem tanára tart előadást „Magyarország gazdasági fejlődésének prob, lémái Széchenyi alapvető mű­veiben" címmel. Ugyancsak a nyitó napon hangzik el Bognár József akadémikus előadása: „Világgazdasági korszakváltás és a közgazdaságtudomány". Másnap, augusztus 27-én „A magyar gazdaság a 80-as években" címmel Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter tart elő­adást, amit számos felszólalás követ. Végül az ünnepi megem­lékezésre augusztus 30-án, a nagycenki Széchenyi-kastélyban kerül sor. Az emléknapok alkalmából a kelet-nyugati párbeszéd elő­mozdítása jegyében nemzetkö­zi közgazdász-konferenciát ren. deznek, melynek témája az erőforrások szűkössége és a vi­lággazdasági környezetváltozás A meghívott magyar származá­sú, külföldön élő közgazdászok közül eddig harmincnégyen je­lezték részvételüket, köztük olyan hírességek, mint Káldor Miklós és Balogh Tamás Ang­liából, Balassa Béla, a Világ­bank kutatóintézetének veze­tője az Egyesült Államokból, Lámfalussy Sándor, a világ­szerte ismert bankszakember Svájcból. A Széchenyi emléknapokon képviselteti magát a Magyar Közgazdasági Társaság Bara­nya megyei szervezete is. A társaság egyik őszi rendezvé­nyén külön megemlékezésre is sor kerül. Rekord tejtermelés az első félévben Kiemelkedő eredménye­ket hozott az első félév Ba­ranya tejtermelő gazdasá­gaiban, A statisztikai fel­mérés szerint az év első hat hónapjában az állami gazdaságok 800 000 literrel, a kistermelők 900 000 liter­rel, a termelőszövetkezetek pedig 1,9 millió literrel ál­lítottak elő több tejet, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A statisztikai adatok most első ízben készültek az egységes KGST-szabvány szerint. Ez annyiban jelent változást, hogy ettől az év­től kezdve nem a termelt, hanem a kifejt tejet veszik alapul. A kettő különbsé­ge a borjak nevelésére fel­használt tej. Az úgyneve­zett borjútej az idei statisz­tikákban már nem szere­pel. Annál értékesebb az a 3,6 millió liter többlet, amit a múlt évhez képest elér­tek, s ami 6,6 százalékos tejtermelés emelkedésnek felel meg. Ez jóval megha­ladja -az országos átlagot Nagyon kedvezően ala­kultak a tejtermelés fajla­gos mutatói is. Az egy te­hénre eső féléves átlagter­melés a kátolyi „Új Élet” termelőszövetkezetben 2 700 liter volt, ami jóval 5 000 liter feletti éves termelésre enged következtetni. A Bó- lyi Mezőgazdasági Kombi­nátban 2 576 liter, a Sziget­vári Állami Gazdaságban átlag 2 464 liter tejet fej­tek ki egy tehéntől. Kéte­zer liter feletti első féléves tejtermelést ért el a sze­derkényi, a geresdlaki, o szajki, a mágocsi, a sza- badszentkirólyi és a som- bereki tsz. Ezekben a szö­vetkezetekben az egy te­hénre eső tejtermelés az év végéig várhatóan meg­haladja majd a 4 000 li­tert. A javuló tejtermelési tendencia a szektorok kö­zül a termelőszövetkezetek­ben a legfigyelemremél­tóbb. Baranya 63 tsz-éből 50 foglalkozik tejtermelés­sel, fajlagos termelésük tavaly 3 554 liter volt, amit ez év első hat hónapjában tehenenként átlag 130 li­terrel növeltek meg. Ez re­korderedménynek számít a megyében. A tejtermelés meredek ívű emelkedésében feltétle­nül szerepet játszik az, hogy egyre több holsteinfrizzel keresztezett egyed lép be a termelésbe, A javulás azonban legalább ilyen mértékben köszönhető a jobb tartási, takarmányozá­si körülményeknek. Az ér­vényben lévő ösztönzők kedveznek a tejtermelésnek, s a közös gazdaságokban most nagyobb gondot for­dítanak az ágazatra, amely különösen a koncentrált, jól leszakosodott nagy te­lepeken ma már jövedel­mező. A hatodik ötéves terv vé­gére a megye állami gaz­daságaiban 5 200 literes, a termelőszövetkezetekben 4 000 literes tejtermelést terveznek, ha a mostani tendencia továbbra is ilyen kedvező marad, ezt az ered­ményt lényegesen hama­rabb érhetik el. — Rné —

Next

/
Thumbnails
Contents