Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-16 / 225. szám

2 Duncmtüli napló 1980. augusztus 16., szombat Megdöbbentően magas szám Az idén 184-en fulladtak vízbe Sorolni lehetne a neveket, összesen T84-et, mind-mind kü­lönböző életutak, más-más életsorok „csupán” egy közös bennük: ezen a nyáron véget ért életük, valamennyien vízben lelték halálukat. A szám önmagában is meg­döbbentő. A körülmények is­meretében elmondható, hogy ezek a vízi tragédiák nagyrészt elkerülhetők lettek volna, ha a szerencsétlenül jártak betartják a fürdőzéssel kapcsolatos írott, jogi és legelemibb íratlan szq- bályokat — mondotta Bohár Já­nos, az Országos Rendőr-fő­kapitányság közbiztonsági és közlekedési csoport főhökhe- lyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Minden ember hdlóla ön­magában tragédia, a gyermek­halál azonban kétszeresen az. Márpedig a vízbefúltak nagy hányada az idén a 14 éven aluliak korosztályából került ki. A boldognak indult vakáció, az oda nem figyelés, a nem meg­felelő törődés miatt számukra sajnos az utolsó iskolai szünet volt. Előfordult azonban olyan eset is, mikor a szülő ott volt gyermeke közelében, mint pél­dául Drenina Péter 9 éves csehszlovák tanuló esetében, aki Siófokon, az aranyparti szabad strandon gumimatrac­cal evezett mélyebb vizekre és ott lelte halálát. A gyermekek tragédiái fokozottan aláhúzzák a szülők, illetve a gyermekek­kel foglalkozó, azokra felügyelő pedagógusok felelősségét. Az idén a Balatonon történt viszonylag a legkevesebb tra­gédia, s abban nagy szerepe van a minden eddiginél szerte­ágazóbb figyelemfelhívó pro­pagandának és a vízirendészet körültekintő tevékenységének. A helyzet még kedvezőbb le­hetne, ha a fürdőzők betarta­nák a szabályokat: a csóna­kokban csak a meghatározott számú személy foglalna helyet, ha a gumimatracokon nem eveznének a mély vízbe, az ér­telmetlen fejesugrások előtt meggyőződnének a víz mélysé­géről. A vihorjelzéseket gyak­ran még ma sem fontosságuk­nak megfelelően fogadják a fürdőzők, a csónakázók, a vi­torlázók eqy része. Alaovető szemléletbeli változásra lenne szükség, hiszen a sárga és a piros rakéták nem a szórako­zás megzdvarását célozzák; emberek életének biztonságát szolgálják. A kubikgödrök, a homokbá­nyák állóvizei, sőt a halastavak is szedik az áldozatokat. Elgon­dolkoztató az úgynevezett szo­bád vizek nagyszámú áldozata. Ezek a rendszeresen nem kar­bantartott vizek különös veszé­lyeket rejtenek, mélységük ugyanis változó, gyakran örvé­nyesek, s rendszerint igen ala­csony hőmérsékletűek. Ez utóbbi körülmény gyakran ve­zet halált okozó szívbénuláshoz. — Remélhetőleg nemi ért vé­get még a nyár, ezért változat­lanul hangsúlyozni kell: folyó­vizekben, vízfolyásokban, ter­mészetes és mesterséges tavak-i ban fürödni csak a kijelölt he­lyen és azokon a területeken szabad, amelyek nem esnek til­tott rendelkezés hatálya alá. A területileg illetékes tanácsok minden évben az alkalmas vi­zeken kijelölik a fürdőhelyeket, határait a parton táblákkal, a vizeken bójákkal jelölik. Hiába azonban minden gondoskodás, ha vannak, akik fittyet hánynak a jelzéseknek. A két diák, Végh Lajos és Nagy Endre például Velencén az Expressz-táborban jutalomüdülésen vett részt. A Velencei-tóban tiltott helyen fű­ződtek; ha figyelembe vették volna a táblákat, a szüleik nem hiába várták volna őket haza. Eltűnik egy nyomortelep Parkerdő lesz az öszögi cigánytelep helyén A dózer gyorsan dolgozik, mert akadna beköltöző Az utolsó kalyiba a meddőhányó mögött Fotó: Rapi Emilia Laktak itt dolgos, rendes emberek is A szél egy gyűrt papírdara­bot görget az embermagassá­gú gaz között A földön szana­szét ócska rongyok, fél pufaj- ka, másfél pár elnyűtt gyerek­cipő, téglatörmelék, emitt sa­lak, amott kiszáradt trágya­domb. Egy dózer széttolta ezt a kis tanyát, most már nehe­zen lehetne megállapítani, hogy melyik volt az istálló, és melyik a lakóépület. (Egyéb­ként korábban sem volt biztos, hogy szembeszökő különbséget találtunk volna.) □szögi cigánytelep. így ne­vezték ezt a környéket, a Mohá­csi úttól balra, a régi pécsi salakhegyek tőszomszédságá­ban. A rendőrök riadókocsija talán vezető nélkül is idetalált volna, itt volt a bűnözés, a fer­tőző betegségek és az emberi lelket fertőző életmód egyik melegágya. Pécs város Tanácsa és a Kozármislenyi községi Tanács közösen látott hozzá a telep felszámolásához. Nem volt könnyű dolog, mert az itt élő 35 családnak lakást kellett biztosítani, s ha valaki elköltö­zött, akkor azonnal jöhetett a dózer, mert különben mások azonnal beköltöztek volna ezek­be a bádogból, deszkából, fó­liahulladékból és törmeléktéglá­ból összetákolt kalyibákba. Ma már szerencsére csak nyomuk van. A régi telep gya­korlatilag megszűnt. Még öt viskó áll, de lakói is kifelé te­kingetnek. A tanácsi lakáski­utalások már elkészültek, né­hány hét, és csak a híre marad a cigánytanyának. A Hőerőmű és a Pécsi Álla­mi Gazdaság vállalja a telep rendezését, az erdőgazdaság a terület betelepítését, egy-két év, és egy kedves kis parkerdő övezi a városnak ezt a részét. Bekukkantok az egyik árván maradt bádogkalyiba ablakán. Az asztalon ósdi petróleum- lámpa, egy prices, keskeny polc, meghatározhatatlan ren­deltetésű tárgyakkal. A vasúti átjáró melletti dom­bon ablaktalan téglaviskó, padlásának támasztva foghíjas létra. A nyitott padláson ócska rongyok szanaszét, bent az épületben egy horpadt lavór szolgálja a helyi luxusigénye­ket. A DDGÁZ szomszédos tele­pén az idős portás, Matusik József hangján érződik a meg­könnyebbülés: — Rég ideje volt, hogy meg­szűnjön a telep. Én 1935 óta itt dolgozom, most nyugdíjas­ként mint portás. Alig volt itt eseménytelen nap. Ide szalad­tak be véresen mentőt és rend­őrt hívni, szülésekhez, rosszul- létekhez az orvosért telefonál­ni. Laktak itt rendes embe­Szép reményekkel létesített gyártelepet a Szellőző Művek több mint egy esztendővel ez­előtt Mázaszászváron, a meg­szűnt EIVRT üzem helyén. Azt tervezték, hogy korszerűsítik az üzemet és 300—350 fős terme­lőegységgé alakítják át. Aztán bebizonyosodott, hogy ennek a lépésnek sem a pénzügyi, sem az anyagi feltételei nem bizto­sítottak. A Szellőző Művek 5-ös szá­mú mázaszászvári gyáregysége elsősorban ventillátorokat állít elő, de emellett porleválasztók­hoz, szűrőberendezésekhez is gyártanak különféle alkatrésze­ket. Termékeik zöme közvetett módon exportra kerül. Ezen kí­vül bérmunkában, mintegy há­rom millió forint értékben hor­ganyzást, lúgozást végeznek többek között a MOM komlói gyárának, a Bikali Állami Gaz­daságnak, a bonyhádi MEZŐ­GÉP Vállalatnak. A gyáregység idei tervezett termelési értéke meghaladja az 57 millió forin­tot. Az üzemegységben korszerű termékeket állítanak elő, igen korszerűtlen körülmények között, elhasználódott gépeken. A mun­rek, nem is kevesen. Néhá­nyon közülük itt dolgoznak, a gázszolgáltatónál. Ha egyszer majd az egyik telepi lakos erre sétál a későb­bi parkban a gyerekével, va­jon mit mesél neki? kát hátráltatja, hogy nagyon sok a kézimunka, s alapgép gondjaik vannak. Problémaként jelentkezik, hogy létszámgon­dokkal küszködnek: az összüze- mi létszám 165 fő. a megyei tanács által engedélyezett 200 fővel szemben. Az üzemegység vezetője Andrási Ferenc, el­mondta, hogy a létszámbővítést a községi tanács szakigazgatá­si szerve akadályozza, mond­ván, hogy más mázaszászvári üzemektől „szippantanák” el a munkaerőt Létszámgondjaik miatt, annak ellenére, hogy több terméküket kooperációban mások gyártják, nagyon sok ex­portra kerülő berendezésük elő­állításában állandó késésben vannak. így például akadályoz­zák az Óbudai Hajógyárban készülő hajók szerelési munká­latait, a Ganz-MÁVAG motor­vonatainak elkészítését. A címben feltett kérdésre az üzemegységvezető egyértelműen fogalmazta meg válaszát: a he­lyi szervektől az üzem nem kap­ja meg azt a támogatást, amit indulásnál ígértek. Még nem talált otthonra a Szellőző Művek Mázaszászvá­ron! R. N. Ne égessük el a szalmát! A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívja a mezőgazdasági üzemek figyelmét a szalma- illetve tarlóégetés beszüntetésére. Mind gya­koribb ugyanis, hogy az aratási munkák befejezése után a gazdaságok égetés útján igyekeznek megszabadulni a szalmától, pedig ezzel termelési értéket semmisítenek meg. A szalma szerves trágya készítésére, a hígtrágya hasznosítására, szükség szerint takarmányozási vagy ipari célokra is alkalmas. A tarló felégetése talaj, és környezetvédelmi szempontból sem elfogadható, mert ezzel nagy mennyiségű szerves anyag semmisül meg, hasznos vadak pusztulhatnak el, az égési termék szennyezi a levegőt. Ugyanakkor az égetés rendkívüli ve­szélyt jelent az erdőállományra, a fiatal fákra, illetve a mezőgazdasági te­rületen álló facsoportokra, s a gépekre, eszközökre egyaránt. Éppen ezért a nagyüzemeknek a szalmaégetéssel azonnal fel kell hagy­niuk, s szükséges, hogy a tarlóégetést is csak a valóban indokolt esetekre korlátozzák a tűzrendészet! előírások szigorú betartása mellett. A szakigazgatási szervek az előírások megszegőivel szemben szabálysér- tési, súlyosabb esetben pedig büntető eljárást kezdeményeznek. K. Gy. Otthonra találtak7 A Szellőző Művek gondjai Mázaszászváron A munkaerőhiány nem hivatali téma Bányásznap, *80 Színpadok és szereplők A 30. magyar bányásznapon tartalmas és pergő program várja az érdek­lődőket szep­tember 7-én, vasárnap, Pécs belvárosában. Délután 2 órá­tól este 9-ig négy színpa­don zajlanak majd az ese­mények. Pontban 2 órakor felhar­sannak a fan­fárok, és kezdetét veszi az este 9 óráig tartó Bányásznapi Randevú. Kik várják ezen a randevún a bányászokat, csa­ládtagjaikat, a város lakóit? A sétatéri nagyszínpadon Kertész Zsuzsa tévébemondó­nő és Juszt László riporter lesz­A Munka és Művelődés akció őszi programja A szociqlista brigádok közművelődési programja, a Munka és Művelődés akció őszi feladatait egyeztették tegnap délután a Pécs vá­rosi Tanácson a meghirdető párt- állami és mozgalmi szervek, valamint az akció üzemi megbízottjai. Nem­csak az idei, hanem az öt­éves első ciklus zárul idén ősszel az akció program­jában. Pozsgai Miklós, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, aki az öt éven át részt vett e moz­galom kibontásában, most ismertette az ötéves zárás, illetve az őszi program rész­leteit. 26 üzemben 316 brigád, összesen 4785 brigádtag jelentkezett az idei prog­ramra, s vett részt az első félév közművelődési ren­dezvényein. Ez nevezhető a felkészülés .időszakának, mivel a brigádok most ve­télkedőn mérhetik össze tu­dásukat. A vetélkedőre nem kötelező jelentkezni, viszont jó tudni azt is, nem vizs­gáztatásra készülnek a ren­dezők, hanem játékra, olyan anyagokból, melyek a résztvevők számára hoz­záférhetők voltak. Ha az üzemek úgy találják jónak, rendezhetnek üzemi vetél­kedőt, de anélkül is el le­het jutni a városi vetélke­dőre. Erre szeptember 15- ig kell eljuttatni a jelent­kezési lapokat a Doktor Sándor Művelődési Köz­ponthoz, az akció bonyolí­tójához. A vetélkedőkről 20 ötfős csapat jut el a városi döntőbe. Fontos ki­tétele a kiírásnak, hogy a csapatokat csak fizikai munkakörben dolgozók al­kothatják. November 1. és 15. között bonyolódik majd a városi vetélkedő. Téma­körei a 80. évi program alapján a pártkongresszus, a választások kapcsán az államhatalmi és államigaz­gatási szervek működése — mindez azonban azon a szinten, melyet minden új­ságolvasó ember elérhet. Pécs 35 éve, a baranyai irodalom, a Pécsi Nemze­ti Színház idei első évadá­nak darabjai, a Baranya népét bemutató néprajzi ki­állítás, a pécsi filmszemle filmjei — íme a témakörök, melyekből egy-egy kérdést várhatnak a versenyzők. A Doktor Sándor Művelődési Központ ezen túl továbbra is ajánlja a témakörrel kapcsolatos előadásokat. Pécsi felszabadulásának évfordulóján értékelik a meghirdető szervek a Mun­ka és ívlűvelődés mozga­lom eltelt öt évének ered­ményeit. nek a házigazdák. A szervezők fiatalokra és idősebbekre egy­aránt gondoltak, amikor össze­állították a programot. Az ope­rettkedvelőket Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes, Maros Gábor, és Benkoczy Zoltán szórakoztat­ja majd. Fellép a véméndi német tánccsoport, a szebényi né­pi együttes, a mohácsi dél­szláv táncegyüttes, a zengővár- konyi népi együttes, valamint a babarci és a sásdi úttörő­zenekar. A táncegyüttesek után Voith Ági és Mozsár Imre nép­dalokat énekel. A Rádió Kabarészínházából és a Ludas Matyi hasábjairól jól ismert humorista négyes szerepel a Ludas-fórumon: Mi­kes György, Somogyi Pál, Pe- terdi Pál és Radványi Barna. A humoristák átlapozták az el­múlt esztendő pécsi lapjait, így várhatóan lesz hozzáfűzni va­lójuk bizonyos helyi hírekhez. Éliás Gyula disc-jockey közös programot állított össze Patocs- ka Mária kitűnő tornász tanít­ványaival. Produkciójuk címe: Sport-discó. A lemezlovas szol­gáltatja majd a zenét a discó- táncversenyhez, melynek gálá­jában bemutatkozik a pécsi kö­zönségnek az országos verseny két győztese: Török Marika és Jós István. Nemcsak a tizenévesek kö­rében népszerű a vadnyugati zenét játszó 100 Folk Celsius együttes, amely délután 6 óra­kor lép fel a sétatéri nagyszín­padon. E színpadon a műsort a Hungária együttes látványos rock and roll partyja zárja. A Káptalan utcai Szabad­téri Színpadon olimpikonjaink­kal találkozhatnak az érdeklő­dők. Vendégeink között lesz o birkózás két aranyérmese: Nö­vényi Norbert és Kocsis Ferenc. Az olimpiai sztárparádé után kezdődik itt a Politikai fórum. A Káptalan utcai Szabadtéri Színpadon köszönti műsorával a 30. magyar bányásznapon o bányászokat a 20 éves Pécsi Balett. A Barbakán szabadtéri szín­padon amatőrök lépnek majd fel. Itt szórakoztatja majd o gyerekeket Sólyom Kati és o Szélkiáltó együttes. Amatőr ma­nökenek mutatják majd be o Konzum legújabb modelljeit. Egy szál gitárral a kezében ad harmincperces műsort Dinnyés József. Az alsó-sétatéri játszótéren délután Bohóc-randevúra vár­ják a legkisebbeket. A sétatéri nagyszínpadon és a Pécsújhegyen megrendezésre kerülő, hagyományos esti SZUR-on is fellépnek a Pécsi Nemzeti Színház új művészei. Antihormon rovarirtásra Hároméves kutatómunka után a Növényvédelmi Kutató Inté­zet munkatársainak olyan anti- hormont sikerült előállítaniok, amely megváltoztatja a rova- rok természetes hormonműkö­dését, s végül elpusztítja a kártevőket. Mindezt azonban anélkül teszi, hogy más élőlé­nyek — így az ember — ideg- rendszerét, egészségét károsí­taná. A rovarok hormonmükö- dését befolyásoló mesterséges anyag már a valóban korsze­rű növényvédelem előhírnöke, s alkalmazása talán még ebben az évszázadban feleslegessé teszi a rendkívül hatásos, ám környezetet károsító, hagyo­mányos növényvédőszerek használatát. Az antihormon természete­sen még csak laboratóriumi termék. A közeljövő további kí­sérletei, s a gyártási próbák döntik el, hogy a lombikokból mikor kerülhet permetezőtar­tályokba az új anyag.

Next

/
Thumbnails
Contents