Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-14 / 223. szám

2 Dunantmt napló 1980. augusztus 14., csütörtök Vízellátás a tsz-nek és a lakosságnak Ifemendi kutak Már 1950-ben a véméndi ta­nács alakuló ülésén feljegyez­ték a jegyzőkönyvbe a jövő egyik legfontosabb feladata­ként, hogy a tanács oldja meg a község vízellátását. Az akkori tanácstagok aligha gondolták, hogy o vízellátás helyzete har­minc évig szerepel majd a ta­nácsülések témájaként, s csak most 1980-ban valósulhat meg az, amit egykor elhatároztak. Véméndtől nyugatra, oz or­szágút közelében a hosszúkás, keskeny kis völgynek még nincs közismert neve. Eddig nem volt névadó jellegzetessége: a vé­méndi termelőszövetkezet nö­vendékmarháit legeltették itt. — Alighanem ezután Kút- völgy lesz a neve — mondja Rótt Antal, a véméndi termelő- szövetkezet elnöke, amikor o völgy közepébe érünk. Nagy gránittörmelék-domb vörösük o földút mellett: ezt mind abból az új kútból termelték ki, amit most ásnak itt a termelőszövet­kezet dolgozói. Ásnak — csak jobb híján használható e szó erre a mun­kára, hiszen ebben a gránittör­melékben sem ásni, sem fúrni nem lehet. A pécsi Magas- és Mélyépítő Vállalattól kölcsön­kapott két réselő kalapáccsal dolgozik itt a termelőszövetke­zet építőbrigádja. így is napon­ta csak negyven centit halad­nak lefelé. Az öt méter széles kút már kilenc méter mély, az oldalforrásokat elérte, s búvár- szivottyút kell használni, hogy dolgozni lehesen a víztől. Rótt Antal maga választotta ki a kút helyét a község környé­ke régi rétegtérképének alap­ján. S hogy jól választotta ki, azt már geológus véleménye és az eddig sokat sejtető eredmé­nyek is igazolják.- Még négy-öt méter, s el­érjük azt a réteget, ahol már karsztforrást is találunk. 1 400 000 forintba kerül ez a kút, s naponta mintegy 300 köbméteres kapacitásra számí­tunk. Ennyi víz kell majd na­ponta a sertéstelepünknek, amit fejleszteni akarunk. Októberre kész lesz az új kút, s vizét 800 méteres vezetékkel juttatjuk el a sertéstelepre. Az új kút azonban nemcsak a termelőszövetkezet, hanem Véménd és Szebény vízellátási gondjait is megoldja. Gruber Ferenc közel két év­tizede tanácselnök Véménden. Ahogy a vízellátás évtizedes gondjairól mesél, majdhogy­nem úgy tűnik, mintha a község Az elnök kijelölte a kút helyét Jó együttműködés a tanáccsal utóbbi három évtizede a kutak története lenne. A felszín köze. lében nem találhatnak vizet o véméndiek. Az ötvenes években két 38 méter mély közkútja volt a községnek mindössze. Több száz méteres távolságokból vödrökben ciDelték az emberek a vizet. Az 1963-ban létesült vízmű csak két-három évig fe­dezte a község növekvő vízigé­nyét. 1966-tól a termelőszövet­kezet szebényi kútját kötötték rá a törpe vízműre. A termelő- szövetkezetnek akkor még nem kellett annyi víz, mint most, omikor tízezer sertésnek és 1200 szarvasmarhának kell na­ponta inni adni. — De vizet kell adni annak a több mint háromezer embernek is, aki Véménden és Szebény- ben él. Az igények egyre növe­kedtek. Ma már négyszáz, für­dőszobás ház van a községben, s Véménden majd minden ház­ba bevezették már a vizet - mondja a tanácselnök. A termelőszövetkezet meg­osztotta saját kútjának vízhoza. mát a községgel, sőt vízdíjat is fizet az általa felhasznált vízért. Mostanra azonban a helyzet már úgy alakult, hogy a köz­ségnek jutó víz csak az igények 60 százalékát fedezi, a termelő- szövetkezet számára pedig a magas vízdíj az állattartás gazdaságosságát rontja.- Ahogy az új kút elkészül, háromszáz köbméterrel több vizet kap naponta a község, s az, hogy a sertéstelepünknek külön kútja lesz, számunkra évente 700 000 forint megtaka­rítást jelent, vagyis két év alatt megtérül a beruházás teljes összege - magyarázza Rótt An­tal, aki máris egy újabb külön kút építését tervezgeti, amely két év múlva a szarvasmarha­telepet látná el vízzel. Ezzel a régi szebényi kút tel. jes, napi 600—700 köbméteres vízhozamát megkapná Véménd és Szebény lakossága. Gruber Ferenc tanácselnök becslése szerint ez a vízmennyiség legalább tizenöt évig fedezi a lakosság vízigényét. Három évtizedes gond oldó­dik meg hamarosan Véménden és ismét csak a termelőszövet­kezet segítségével, mint az utóbbi másfél évtizedben tmy-„ nyiszor. Csak az utóbbi évben például a tanácsterem építését és az egészségház bővítését, felújítását segítette pénzzel és munkaerővel a szövetkezet, amely már hosszú idő óta épp­úgy felelős gazdája a község­nek, mint a tanács. A képlet egyszerű és minden véméndi számára természetes: a község elete, fejlődése nem osztható külön tanácsi és külön termelő­szövetkezeti részre. Ezt példáz­za ismét az új kút létesítése is. D. I. Nyomtatványexpart Dinamikusan növeli a nyom­daipari termékek exportját a Kultúra Külkereskedelmi Válla­lat. Az idén eddig több mint 130 milliós forgalmat bonyolí­tott le, ami azt jelenti, hogy a hazai nyomdák mintegy 2500 tonna különböző terméket ké­szítettek külföldi megrendelés­re. A nyomtotási export válasz­tékában is egyre bővül. Az of­szet technikával lehetővé vált a rendkívül igényes nyomdai munkát kívánó egyetemi tan­könyvek, tudományos kiadvá­nyok, színes képekkel, ábrák­kal illusztrált különleges lexir konok, szótárak, regénysoroza­tok magas színvonalú előállítá­sa. A magyar nyomdai termé­kek az NSZK-ban, Svédország­ban, Angliában, Hollandiában, Franciaországban és Ausztriá­ban kerülnek forgalomba. A Kultúra Külkereskedelmi Válla­lat az idén a legnagyobb meg­rendelést az NSZK-beli és a svéd kiadóktól kapta, ezek az 1980. évre tervezett 260 millió forintos nyomtatási exportfor­galomnak több mint felét je­lentik. Bányásznap, 1980 A héten megkezdik a műsorfüzet árusítását A hét végén készül el a Pé­csi Szikra Nyom­dában az 1980. évi bányásznapi program műsor­füzete, melyet mozgóárusoknál 4,70 forintért le­het majd meg­vásárolni. Érdemes lesz beszerezni a mű­sorfüzetet, • mert nemcsak a há­romnapos ün­nepségsorozat programjáról tá­jékoztat majd, hanem sok ol­vasmányt tartalmaz, érdekes meglepetésekkel szolgál! Egy riport mutatja be Kova- csics Miklóst, a PMSC kézi­Miért marattunk ki a kaj&zivá&árbót 7 Rekord­termés, ami hiánycikk Danitzpusztán és a Bikali Állami Gazdaságban van, de a ZÖLDÉRT pécsi üzleteiben nem kapható Utazzon, aki befözni akar? A Pécsi A. G. danitzpusztai árusító bódéjánál mindig van­nak vevők Van sárgabarack (kajszi), vagy nincs? Valamennyi hírköz­lő szerv — lapunk sem kivétel ez alól — azt kürtölte szét szé­les e hazában, hogy a vártnál is nagyobb volt a termés, mától pedig kajszivásárt rendeznek, többek között Bács-Kiskun me­gyében, Budapesten, meg úgy általában az egész országban. Baranyában nem. Utóbbiról nem írtunk a Du­nántúli Naplóban, mert nem is gondoltunk arra, hogy itt nem özönli el a piacot a kajszi. Nem iiiiiiiip szerep lés Finnországba utazott a pécsi Janus Pannonius női kórus Üjabb pécsi művészeti együttes indul határainkon túlra, hogy vendégszereplé­sével megismertesse a ma­gyarországi kóruskultúra s egyúttal a^ amatőr művészeti • mozgalmak eredményeit, színvonalát. Ma, csütörtökön hajnalban 14 napos hang- versenykörútra indult a pé­csi Janus Pannonius női kó­rus. Nyolc napot Finnország­ban, négyét Leningrádban töltenek. A Pécsi Áfész fenntartásá­ban működő Janus Panno­nius női kórus 16 évvel ez­előtt alakult meg. Tagjai diákok, egyetemisták, értel­miségiek és fizikai dolgozók. Fennállásuk másfél évtizede alatt számos alkalommal szerepeltek a rádióban, te­levízióban, az ország külön­böző városaiban és fesztivá­lokon is. 1973-ban Finnor­szágban, 1977-ben Svédor­szágban jártak hangverseny- kőrúton. Svéd útjuk alkalmá­val önálló hanglemez készült műsorukról a számos sport világversenyről nevezetes Jönköping városban. Az együttes gyakran vállalkozik magyar és külföldi szerzők új műveinek bemutatására, il­letve magyarországi bemuta­tójára. Mostani finnországi kon­certsorozatukra a Jyväskylä-i Sinikellot B. kórus elmúlt évi magyarországi látogatásának viszonzásaként került sor. Programjuk szerint d vendég­látó városon kívül több más finn város koncerttermeiben is fellépnek. Műsorukban bu­kovinai székely népdalokat, középkori gregorián-dalokat, továbbá Palestrina-, Bee­thoven-, Mendelssohn-müve- ket, századunk zenéjéből pedig egyebek közt Sibelius, Bartók, Kodály, Bárdos, Brit­ten, Karai s Tillai Aurél mű­veiből énekelnek. Az együt­test karnagyuk, Ivasivka Má­tyás és Horváth Éva vezényli. szóltak erről nekünk, s valószí- .nűleg a megyei ZÖLDÉRT vál­lalatot sem tájékoztatták arról, hogy ami az egyik megyében dömpingcikk lesz, azon a má­sik megyében hajbakapnak a lekvárt főzni akaró háziasz- szonyok. Fodor Imre, a Baranya me­gyei ZÖLDÉRT Vállalat igazga­tója elmondta, hogy részben az exportszállítások, másrészt a konzervgyárak viszonylag magas felvásárlási ára elvonta a házi­asszonyok elől a termelőket, Ez esetben viszont két dolgot nem értek. Egyik: miért árusíta­nak —r- bár ZÖLDÉRT közremű­ködéssel — kilónként tíz forint­ért naponta 40 mázsa kajszit a Pécsi Állami Gazdasági danitz­pusztai telepén, ugyanakkor a városban a piacokon és a zöld­séges boltokban ugyanez hiány­cikk, vagy az árát megszégyení­tő minőségű a kajszi. A másik: ugyancsak nagyban termeli ezt a gyümölcsöt a Bi­kali Állami Gazdaság. Ott is árusítanak, de nem hinném, hogy akár egyetlen pécsi vagy mohácsi háziasszony a távol­sági buszra ülne a befőzéshez szükséges kajsziért. Gépkocsi­val is csak közelről kifizetődő Bikáira utazni. Elvinné a hazai fogyasztó elől a terméket a fokozott ex­port-szándék? A HUNGARO- FRUCT-tól kapott tájékoztatás szerint az előzetes szerződés­ben lekötött mennyiségnek jó ha az 50 százalékát megkap­ták, elsősorban Bács és Szol­nok megyéből. Az export azon­ban olyan minőségű követelmé­nyeket támaszt, amely nem be­folyásolja a hazai befőzési mi­nőségű sárgabarack értékesíté­sét. Igaz, hogy a két baranyai ál­lami gazdaság szerződést kötött a HUNGAROFRUCT-tal export- szállításra. De az is igaz, hogy mindkettő nagy mennyiséget biztosít belföldi ellátásra. És az sem elhanyagolható, amit a Bi­kali Állami Gazdaságban mond­tak: — Idejében megbízható szer­ződést tudtunk kötni a külkeres­kedelmi vállalattal és a kon­zervgyárakkal is. A ZÖLDÉRT nem kötött szerződést. Talán túl óvatos volt? A Bács-Kiskun megyei ZÖL- DÉRT-nél elmondták, hogy igaz az ottani 8 forintos kilónkénti ár az étkezési kajszibarackért. Valóban a vártnál is nagyobb volt a termés, hirdettek befőzé­si akciót is. De lehet, hogyenél- kül sem lettek volna értékesítési gondjaik. Bennünket elsősorban az ér­dekel, hogy mire lehet számí­tani Baranyában? A ZÖLDÉRT- nél elmondták, hogy másfél év­tizede nem tapasztaltak ekkora érdeklődést a kajszi iránt. Az utolsó pillanatban sikerült Fejér megyéből hozatni egy nagyobb szállítmányt, Bikáiról is külde­nek, s Danitzpusztán is kap­ható még három-négy napig, 10 forintért, mert utána a termé­szet vet véget e dömpingnek, Baranyában is leérik a kajszi, véget ér a szezonja. K. Gy. ' labdacsapatának kapusát, a magyar válogatott tartalékát, aki ott volt a moszkvai olim­pián. Ugyancsak bemutatja a füzet Katzirz Bélát, a PMSC labdarúgócsapatának kapusát, a magyar válogatott keret tag­ját, aki a közönség szavazatai alapján elnyerte a Dunántúli Napló aranylabdáját. A Du­nántúli Napló szerkesztősége szeretné felkérni a két kiváló sportolót, hogy szeptember 7- én, vasárnap délután a sétatéri sajtóutcában lévő pavilonjában dedikálják majd az érdeklő­dőknek a műsorfüzetben meg­jelent képeiket. Dr. Vargha Károly gyűjtésé­ből olvasható majd a műsor­füzetben egy XIX. századból való bányászmese. Két vissza­tekintő írás jelenik meg. Az egyik a DVAC-tól a PMSC-ig a pécsi bányászsport történe­tét, a másik az eddig lejátszott hét pécsi színészek—újságírók labdarúgó-mérkőzéseinek króni­káját eleveníti fel. Képekben idézik az eddigi Bányásznapi randevúk eseményeit. A bányásznap rendezői ez évben is több értékes tárgyat ajánlottak fel, hogy szeptember 7-én a megjelentek körében ki­sorsolják. A 100 tárgynyere­mény felsorolását közli a mű­sorfüzet és tartalmaz minden száma egy sorszámozott sorsj& gyet, mely részt vesz a sorsolá­son. Tehát mindenki, aki vásá­rol a műsorfüzetből, a tárgy- nyeremény-sorsolás résztvevője! Árvízvédekezés Átcsoportosítják az erőket Tovább apad a Körösök víz­rendszere, valamint a Maros és a Tisza felső szakasza. A Körösök vízrendszerében bekö­vetkezett apadás hatására o halaspusztai, a mérgesi és a mályvádi szükségtározókban 60-90 centiméterrel csökkent a víz szintje. A Kettős-Körös jobb partjánál, a hosszúfoki csator­na térségében is több mint 30 centiméteres az apadás. A kö­rösvölgyi árvízhelyzet kedvezőre fordulásával megkezdődött o védekezésben részt vevő erők tervszerű és fokozatos kivoná­sa, a védelmi anyagok elszál­lítása. Hasontó intézkedéseket tettek a Tisza felső szakaszán is. Változatlan erővel védekez­nek a Tisza csongrádi szaka­szán, ahol a folyó 800 centimé­terrel lassan tetőzik. A Közép- Tisza vidékén tovább folytatják az újbögi és az alpári nyári gát erősítését. Az árvízvédelmi készültség­ben lévő védvonalak hossza 1318 kilométer, ebből harmad­fokú a védekezés a Tisza Le- ninváros és Szeged közötti sza­kaszán, a Kettős-Körös jobb partjánál és a halaspusztaf szükségtározónál, összesen 664 kilométer hosszúságban. A belvízzel borított területek kiterjedése 31 ezer hektárra csökkent, ebből 8 ezer hektáron áll még víz alatt a vetés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents