Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-13 / 222. szám

© Dunántúlt napló 1980. augusztus 13., szerda Zölddugványozás A hajtásokból készíthető KISKERT Nyári utazásaink sorián számtalan érdekes növénnyel találkozunk, amelyeknek be­szerzése nagyon nehéz vagy egyenesen lehetetlen. A cser­jék, örökzöldéig évelők egy ré­sze zölddugvónyozással is sza­porítható, tehát megvan a le­hetőség arra, ha több munká­val is, hogy e különleges nö­vények birtokába kerüljünk, amennyiben zölddugványt tu­dunk kapni belőlük. A zölddügvány a hajtások­ból készíthető. A hajtás akkor alkalmas erre a célra, ha ujjal még összenyomható, de meg­hajlítva nem pattan. A télig megfásodott hajtások lehullat­ják levelüket, míg a nagyon zsenge friss hajtások megrot­hadnak. A lambhullató cserjék zölddugványozásóra alkalmas időszak a május, június, július, az örökzöldek szaporítására a július, augusztus hónap, az évelők zölddugványozására pe­dig május, június, július, au­gusztus a legmegfelelőbb. A dugványt közvetlenül a dugványozás előtt szedjük, reggel, amikor harmatosak a hajtások és vízzel teltek. Gon­dos csomagolás mellett, ha más mód nincs, napközben is szedhetünk dugványt. Utazás alkalmával szedett dugványt selyempapírban és fóliazacskó­ban tároljuk hűvös helyen, hogy nedvességtartalmából ne veszítsen, A növény napos ol­daláról szedett lehetőleg csúcshajtások jobban gyökere­sednek, mint az árnyékos ol­dalról szedettek. Kivétel a Ber­beris (borbolya), melynek az oldalhajtásai jobban gyökere­sednek. Virágos hajtás rosz- szabbul gyökeresedik, hiszen a hajtás fő erejét a virágkép­zésre fordítja. Ez esetben a vi­rágot vágjuk le. A dugvónyvágást éles késsel végezzük. A zölddügvány hosz- sza 4—8 cm legyen írközhosz- szúságtól függően Mindig ma­radjon rajta 2—3 levél vagy levélpár. A dugvány alsó végét (talpát) közvetlenül a rügy alatt vágjuk, A dugvány talaj­ba kerülő részéről a leveleket távolítsuk el (úgyis elrothad­na), de ne szakítással, hanem a levélkocsányt tőből vágjuk le. Abban az esetben, ha a dugvány levelei túl nagyok, visszakurtíthatjuk a párologta­tó felület és a dugvány terje­delmének csökkentésére. A zölddugványt legcélsze­rűbb ládába tenni, mert a he­lyét így könnyebben változtat­hatjuk Nagyüzemekben szapo- ritóházban vagy párafüggöny alatt fóliaházban nevelik a dugványt, amíg a hűvös idő be nem áll. Házilag az üveg­házi körülményeket kell kicsi­ben megteremteni. Kis zöldsé­ges fóliasátor alkalmas kellő öntözés esetén, ha kevés dug­ványról van szó visszájára for­dított akvárium is megteszi vagy ilyen formára kialakított fóliadoboz. A hajtatásra leg­alkalmasabb közeg a folyami homok, vagy a perlit. A ho­mokréteg vastagsága min. 10, max. 15 cm legyen. A dugvá­nyozást pálcikával végezzük úgy, hogy előzőleg elkészített homokba helyezzük a dug­ványt, majd a talajt szorosan hozzányomjuk. A dugvány mélysége 3~4 cm-nél ne le­gyen több. Csak olyan mélyen helyezzük le. hogy az öntözés ki ne döntse. Tenyészterület a növény lombjától függően 10— 15 cm sor és 5—10 cm tőtá­volság legyen. Gyökeresedés után a dugványok átültethe­tek. A gyorsan gyökeresedők 3—4 hét alatt, mások több hó­nap múltán ültethetők át cse­répbe vagy végleges helyükre. Amennyiben gyenge a gyöke­resedés, téli védelem után in­kább tavasszal ültessük át az új gyökeres növényeket. Zölddugványból 1 év alatt szép növény nevelhető. Kalla Gábor Képeslapok, plakátok A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata a közelmúltban jeien- tette meg ürhajós-képeslapsorozatát, mely 8 darabból áll. A sorozat személyeket ábrázoló valamennyi lapjából carte maxi­mum készül, részben az 5 forintos címletből, részben pedig a július 12-én kibocsátott 20 forintos blokkból. A ritkaságok gyűjtőinek HORGÁSZTURIZMUS VADÁSZAT fegyelemről A vadászat olyan tevékeny­ség, amely a vad sportszerű és vadászias elejtésére, illetőleg elfogására irányul. Ez az élő­vad befogás kivételével vadász lőfegyverrel történik. Ezért a vadászati kultúra fejlesztése mellett a vadászat és fegyver­használati fegyelem szilárdítása legfontosabb feladatunk, a vadászati balesetek megelőzé­se érdekében. Ezt törvények, rendeletek, vadászati és házi szabályzatok Írják elő, melye­ket minden egyes vadásznak ismernie kell, és be kell tarta­nia, illetve betartatnia. Ez igen nagy fontossággal bír az évnek ezen időszakában, amikor az egyéni vadászatok kerülnek előtérbe és amelyet általában golyósfegyverrel hajtunk végre. Elsősorban az őz, szarvas és különösképpen a vaddisznó va­dászatára vonatkozik. Előzetes bejelentkezés A Vadászati Szabályzat tár­sas és egyéni vadászatot hatá­roz meg. A társas vadászatok előzetesen elkészített vadászati tervek alapján történnek, a vadásztársaságok vadászmeste­reinek szervezése és irányítása alapján. Itt a baleseti veszély kisebb, mivel a vadászat irá- nyitott, és minden társas vadá­szat megkezdése előtt a vadá­szat vezetőjének eligazítást kell tartani a vadászat rendjének betartására és a balesetek megelőzésére. A Vadászati Szabályzat elő­írja, hogy a vadásztársaságok által rendezett társas vadásza­tok kivételével a vadászterület­re vadászat céljából csak elő­zetes bejelentkezés után sza­bad kimenni. A bejelentkezés rendjét a vadásztársaság ház’ szabályzata határozza meg, s ugyanúgy meghatározza a biz­tonsági körzeteket is. Ez a biz­tonságos és zavarásmentes vadászat érdekében történik. E körzeteket úgy kell kialakí­tani, hogy ezek mindegyike megfelelő önálló vadászati egységet alkosson. A biztonsági vadászati körze­tek határa vadászat céljából nem léphető át, mert a másik körzetben is vadászok tartóz­kodhatnak vadászat céljából. Az egyéni vadászaton nagy­vadra leggyakrabban a les, cserkelés és barkácsolási va­dászati módokat alkalmazzuk. Itt a vadászati szabályok és módok betartása, vala­mint a fegyverhasználat részle­tes szabályainak betartása a vadász önfegyelmére van bízva. Ezeket a szabályokat a vadá­szati szezon előtt kell oktatni és az ide vonatkozó ismerete­ket felújítani. Nő a baleseti veszély az ilyen vadászaton, ha vendégvadászt vadászta­tunk, akihez köteles a vadász­társaság kísérőt biztosítani. A vendégvadász lehet meghívott A vadászati vendég, vagy bérszerződés alapján vadászó bérkilövő va­dásztársasági tag, vagy külföl­di vadász. A vendéghívás sza­bályait a vadásztársaság házi szabálya határozza meg. Tró- feás nagyvad vadászatához és annak elosztásához a vadász- társaság közgyűlésének határo­zata is szükséges, amely el­osztásnál a vendéghívást is meg kell határozni. A vadászt, vendégvadászt, bérvadászt a vadászat megkez­dése előtt - még mielőtt a vadászterületre kiindulnak - a vadászat módjáról, lehetősé­geiről, a kísérő személyi jogá­ról, a vadászat időtartamáról el kell igazítani és a házi sza­bály ide vonatkozó részét is­mertetni kell. Vadászkísérőként csak olyan hivatásos vagy sportvadászt le­het megbízni, aki tisztában van a vadászat és a fegyverkeze­lés részletes szabályaival. Szigorúan be kell tartani és betartatni, hogy nagyvad va­dászaton csak a vadász és a kísérő vehet részt. Tilos a kisérő vadászon kí­vül több személynek „nézőkö­zönségként" yészt venni a va­dászaton. Több személy tartóz­kodása esetén zavarják a va­dászt, elvonják a figyelmét és ez fokozza a balesetveszélyt, de az eredménytelenséget is. He­lyenként szokássá vált, hogy nagyvad vendégvadászaton a vendéglátók is jelen vannak. Ezt meg kell szüntetni, mert azokon a vadászatokon, ahol nem tartják be a kísérés sza­bályait, ott a vadásztársaság vezetőinek vagy a jelenlévő magasabb beosztású vadász felelősségét is meg kell álla­pítani. A szabályok pontos megtar­tása megakadályozza azokat a baleseteket, amelyek néha fe­lelőtlenségből, vagy rosszul ér­telmezett vendégtiszteletből fa­kadnak. A vadászat a veszélyes tevé­kenységi kategóriába tartozik. Ha így van, akkor a vadász­nak, a vadásztársaság vezetői­nek és a kísérő vadásznak egy lehet az érdeke, hogy a vadá­szatra előírt fegyverhasználati, kísérési előírásokat tekintet nél­kül mindenkinek egyértelműen be kell tartani. Megelőzni a baleseteket A Vadászati Szabályzat meg­szegése vadászati fegyelmi vétséget képez és még egyéb jogkövetkezményekkel jár. Ezért a vadászatot magas fokú er- kölcsiségnek, önfegyelemnek, megértésnek, valamint a kol­lektiv szellemnek kell áthatni. Arra kell törekednünk, hogy a vadászati fegyelem betartásá­val a baleseteket megelőzzük. Farkas János Századfordulónk idején a brazíliai Santos-Dumont-ot (1873-1932) a repülés úttörői között találjuk. Eleinte kormá­nyozható léghajókkal kísérlete­zett, majd figyelme a géprepü­lésre irányult. Igen fiatalon ke­rült Franciaországba. 1901-ben léghajójával körülrepülte az Eiffel-tornyot, s ezzel elnyerte a 10 000 frankos Henri Deutsch- díjat. 1906 októberében 60 mé­ter távolságot repült egy mo­noplánon, majd a következő év novemberében a távolsági rekordját 220 méterre növelte. Felvételünk a francia chalais- meudoni múzeumban készült és a Santos-Dumont tervezte „Dé- moiselle" géptípust ábrázolja. Eredeti típus, amely ki volt állít­va az 1908-as párizsi autó- és repülő szalonon. A Démoiselle-t egy 30 LE-s Darracq motor haj­totta. A futóművet tengelyre szerelt kerékpórkerekek képez­ték, de a tengelyt a pilóta lá­bával megnyomhatta és dönt­hette a levegőben, tehát a tengely hozta mozgásba a kormányfelületeket. A gép súlya mindössze 118 kg volt, sebes­sége maximálisan 90 km/óra. Első ízben Garros és Audemars francia pilóták emelkedtek ez­zel a géppel a levegőbe. San­tos-Dumont 1909-ben repült vele, a francia tisztképzés fel­legvárában, St-Cyrben. Santos- Dumont-ot az aviatikában elért eredményeiért a francia kor­mány 1909-ben becsületrenddel tüntette ki. Az ország bármely részét jár­va a vizek partján mindenütt horgászokkal találkozunk, akik motorral, autóval keresik fel a horgószvizeket, hogy szerencsét próbáljanak. A motorizáció el­terjedése óta a horgászturiz­mus igen robbanásszerű fejlő­désen ment keresztül. Szinte mindennapos, hogy a Pécsi-tó portján a legtávolabbi ország­részben lakó horgászokkal ta­lálkozunk, de a megye horgá­szai is szinte az ország "minden horgászvizén megfordulnak. Egy-egy jó fogás híre, vagy a táj szépsége szinte vonzza a horgászokat, kiknek legtöbbje ma már családostól vesz részt a túrákon. Az ilyen horgászkirándulások azonban csak akkor lesznek zökkenőmentesek, ha azokat előtte alaposan megszervezzük. Először el kell dönteni, hogy hová menjünk, milyen útvona­lon. Ehhez igen jó segítséget nyújt „Kácsor László: Vízparti táborozás" c. könyve, amely részletesen bemutatja folyóin­kot és néhány hegyvidéki hor­gászvizet. Ha már megvan a program, azt is jó előre meg­tudni, hol lehet az adott vizek­re területi engedélyt beszerez­ni. Ehhez a „Magyor Horgász” c. újság 1980. márciusi mellék­lete ad igen részletes tájékoz­tatást. Ebben az esetben előny­ben vannak azok a horgászok, akiknek országos érvényű terü­leti jegyeik vannak. Itt hívjuk fel ismételten a figyelmüket, hogy ezek a területi engedélyek csak a hátoldalukon felsorolt vizekre érvényesek. Milyen felszerelést vigyünk magunkkal? Ezt elsősorban a kiválasztott víz jellege határoz­za meg. Folyó vizekre erősebb, sodrásnak ellenálló botot, de jó ha van hosszú teleszkópos botunk is, mellyel o keszegfé­lék úsztató módszerrel nagy­Rovatunkban néhány ese­ményre hívjuk fel a bélyeg- gyűjtők figyelmét: Szeptember 7-én bélyegki- állítást rendeznek Budapesten a Központi Bányászati Fejlesz­szerűen foghatók. Ajánlatos azonban minden vízen kikérni az ottani horgászok tanácsát, megfigyelni az ott kialakult sze­relési gyakorlatot. A horgász­rendek vizenként változóak, ezért a horgászat megkezdése előtt ajánlatos megérdeklődni, hogy az adott vízen vannak-e az országos szabályoktól elté­rő szigorúbb rendelkezések. Az egyéb kempingcikkek közül jó, Ha hűtőtáskát, faszenes grillsü­tőt viszünk magunkkal — ter­mészetesen a bogrács mellé —, mert így a fogott hal tárolása és elkészítése változatosabb módon történhet. Meleg nyári esték igen ered­ményes horgászatot biztosíta­nak — ott, ahol az éjszakai hor­gászat engedélyezett -, de ne feledkezzünk meg a szúnyog­riasztóról, mert ha az hiányzik a felszereléseink közül, az esti horgászatot a szúnyogok kelle­metlenné tudják tenni. Az esti és éjszakai horgászot nélkülöz­hetetlen tartozéka még a vilá­gítóeszköz, melyek közül leg­jobbak az akkumulátoros lám­pák. Aki szereti a változatos tója. kát, az újabb és újabb titkokat rejtő horgászvizeket, a szabad természetbeni táborozás élmé­nyét, bátran induljon el, mert a horgász mindenütt talál bará­tot, segítőtársat. Kovács Zoltán * Az intéző bizottság-augusztus 19—20-án ismét megrendezi a XIII. Herman Ottó horgász emlékversenyt. A MOHOSZ július 12—13-án rendezte meg Csepelen az or­szágos halfogó bajnokságot, ahol a Baranya megyei csapat harmadik helyezést ért el. Csa­pattagok: Rácz József, Gédert Béla, Lóki Tamás, Bérezési Já­nos, Gédert Béláné és ifj. Györ- kő Attila. tési Intézet kultúrházában, ahol alkalmi bélyegzésre is sor kerül, * A nemzetközi együttműködé­si szerződés keretében augusz­tus 30. és szeptember 14. kö­zött Pilzenben (Csehszlovákia), rendezik meg a szocialista or­szágok nemzetközi ifjúsági ki­állítását. * A MABEOSZ szeptember 13- án nyitja meg az 53. bélyeg­hetet, melynek keretében kiál­lításra, hazai és külföldi gyűj­tők bélyegbemutatóira, filate- lista előadásokra kerül sor. A Bélyegmúzeum alapításá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból az ifjúság számára irodal­mi és grafikai pályázatot hir­det: „Ezt láttam a Bélyegmú­zeum jubileumi kiállításán" címmel. Részletes ‘tájékozta­tást a Filatéliai Szemle szep­temberi száma közöl. A „Démoiselle" géptípus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents