Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-12 / 190. szám
1980. július 12., szombat Dunantmt napló 3 A régészeti kutatás öt évszázaddal „öregbítette” a kővágotöttösi műemlék templom korát Mennyiség — minőség viszonyában közhellyé kopott az a törékeny hányad, hogy az előb. bi képes átcsapni az utóbbiba: ha kellően sok gyűlik össze valamiből, akkor az már nem a sok kicsi halmaza, hanem minőségileg különbözik attól. így lesz nagyon sok vízcseppből ten. ger — legalábbis a vulgárdia- lektika oltárán. Mert tengerré — minőségileg mássá — ezernyi dolog összefüggésében válik milliárdnyi vízcsepp: minőségét csak lehetőségként megteremti. Hisz a tenger sós is, hullámzik is, élőlények úszkálnak benne, s elválaszt-összeköt szárazföldeket ... Váltig bizonygathatja hát az utolsó nők egyike Francois Truffaut filmjében, hogy Bertrand Moräne sem nem Casanova, sem nem Don Juan: először nem hiszem el neki, amikor meg már elhiszem, a hiány fogalma, zódik csalódásként. Moräne úr ugyanis munkaidő után már nem mutatkozik férfitársaságban. Sőt ugyanazon nő oldalán sem kétszer. Kedveli a változatosságot az évszakok rendje szerint: télen a nagy mellű nők vonzzák, nyáron a körte-, alma-, kúp-, félgömb- s egyéb formák kisebbjével is megelégszik. A lényeg a láb, ha egyébként formás, bokában vastag is lehet... Moräne szereti hát a nőket, gyűjti, gyűjtögeti őket. ö csak sejti, Truffaut pedig tudja, hogy a mennyiség át szokott csapni minőségbe. De mert ő művelt is, tudja, hogy ez' a minőség nem lehet casanovai, sem dón. juani. Pedig még lélektanilag is előkészítette Moräne úr szenvedélyét. ez amolyan családi vonás nála, hiszen anyja is gyűjtötte a férfiakat, azok leveleit és fényképeit. Amikor már végképp nem akar új tanulság kikerekedni a nőcsábász férfi kalandjaiból, két merényletet is elkövet a néző ellen. Az egyik, hogy regényt írat hősével kapcsolatairól: ám ez legfeljebb arra jó, hogy újabb nőkkel (mennyiség!) hozza össze: egy gépirónővel, aki noha nem prűd, lemondja a kézirat gépelését annak tártál, ma okán, s egy lektornővel, aki viszont szívesen levetkőzik az író. vá általa vedlett Morane-nek ugyanazért. Ez utóbbi hölgy azért is szükséges, (azon kívül, hogy bemutatja a nyár—tél átmenetű, sem kicsi, sem nagy mellét a nézőnek), hogy kijelentse azt, ami csak nem akar lejönni magától a vászonról; itt minőségileg új férfi-nő kapcsolattal van dolgunk. A másik merénylet alattomosabb, mert a mélylélektani dramaturgia követteti el. Truffaut előkerít egy hajdanvolt feleséget, aki nem kellőképpen szerette, s elhagyta főhősét. Nem csoda hát, hogy ő fájdalmában aztán sok nő lelki és testi részleteiből próbálja ösz- szeállítani magának nagy szerelme alanyát, tárgyát, célját és értelmét. A férfi, aki szerette a nőket c. film annak a Francois Truffaut- nak a filmje, annak a rendezőnek, aki szerette a filmet. Minőségileg új hullámokat kaHalló, itt Szolnok! Román nyelvű nemzetiségi rádióadás VII. 26-tól szombatonként reggel 7-kor vart a mennyiség állóvízében. De míg Jules és Jim című filmjében volt neki és hősnőjének annyi bátorsága, hogy a halált tudatos tevékenység okozza, eb. ben a filmben egy ugyan vég. zetszerű, de mégiscsak véletlen autóbaleset váltja ki a nőcsábász halálát. A vég vígjátéki megfejelése pedig legfeljebb csak intésül szolgálhat más szoknya bolondoknak és a filmba. tótoknak: minden véget ér egyszer, anélkül, hogy feltétlenül értelme volna. Ahogy az (új) hullám is elenyészik a mélylélektan sásas, nádas, feneketlen mocsarában. Bodó László Mintegy öt évszázaddal öregbítette a régészeti kutatás Kővágótöttös műemlék templomának korát. A Nyugati-Mecsek erdőkkel övezett falucskájának központjában kopasz falait mutogatja egyelőre a mai barokk templom. A legrégibb írásos emlék már 1332-ben említést tesz a pécsi káptalan itteni birtokán állott templomáról, építészeti nyomok azonban eddig nem igazolták pontos eredetét. Külső megjelenése után csupán feltételezték, hogy román kori alapokra emelték. A Baranya megyei Tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség anyagi támogatásával, Sándor Mária régész irányításával végzett ásatás most felszínre hozta a bizonyosságot adó leletet: egy ép román ablakot, a szentélyig kibontott déli hajófalat, amely teljes hosszában román korból származik. A templom helyreállításánál az egyház figyelembe veszi az ásatás eredményét. Ez már az ötödik műemlék templom, amely megfiatalodva, megszépülve középkori értékekkel is gazdagítja Baranya műemlékallomá- nyát a Mecseknek e távoli, csendes zugában, tovább gyarapítva a kis hegyi települések helytörténetéről ismerteket. Alain Memtier és Pierre Yves Artaud Szombat esti kamarazene A Montparnasse-on lakik. Ott már könnyen lehet művész valaki - kívánkozik a poén, de Alain Menuier nemcsak a hely szellemének köszönheti művészi rangját. — Párizsban születtem, de hétéves koromig Franciaország nyugati részén, La Rochelie környékén laktam - mondja a pécsi zenei tábor fiotal professzora. Szavoit állandó gordonkapengetéssel kíséri, egy- egy mondatvégnél nyomatékképpen egész futamokat játszik. Artaud és Menuier a próbateremben Újabb nemzetiségi rádióadással bővül a Magyar Rádió prog. romja. A német és szerb-hor- vát nyelvű nemzetiségi műsorhoz hasonlóan román nyelvű nemzetiségi adást is indítanak, melynek házigazdája a szolnoki rádióstúdió lett. A műsor szerkesztői először július 26-án reggel hét órakor jelentkeznek az összeállítással a harmadik programban, illetve a 220 méteres középhullámon. A félórás műsorral egyelőre kéthetenként szombaton ebben a reggeli időpontban találkozhatunk, de a tervek szerint a későbbiekben hetente sugároznak mojd műsort. A rádióadás fő célja az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra ápolása, fejlesztése, a román nemzetiségi lakosság mindennapi életével, folklórjával, kulturális hagyományaival való foglalkozás. Az első műsorban a köszöntők után hírek, majd tudósítás hangzik el a békéscsabai nemzetiségi úttörőfesztiválról. Ezután lapszemle és népi muzsika következik. A rendszeresen jelentkező adás tájékoztatni fogja hallgatóit a hazánk valamennyi állampolgárát érintő eseményekről is. S először nyílik alkalom arra is, hogy a román nemzetiségi lakosság zenei igényeit is kielégítsék.- Mindjárt a csellói választotta?- Nem, először két zongoraleckét vettem. Azután rögtön jött a cselló. Elvégeztem a párizsi Conservatoire Supérieure-t, a zeneművészeti főiskolát. Itt játszottam utoljára zenekarban. Azóta csak kamarázom, és szólószerepléseket vállalok. Szeretem a függetlenséget, szeretem magam megválasztom, hol lépek fel és kinek a művét játszom.- Itt a zenei táborban az idén a francia zene áll a középpontban, Mire fogja megtanítani a növendékeit, mint francia muzsikus? Desdemona: Paronai Magdolna A szerelem, az aggódás, a félelemmel sem múló szeretet — talán ezek jellemzik a legszembetűnőbben Otelló tragikus sorsú kedvesét, Desdemo- nát. S Paronai Magdolna' mindezt ki is fejezi táncával és érzelmeivel, amelyek belülről fakadnak, nem külsőségekből. A Pécsi Balett magántáncosa nagy figyelmet fordít az érzelmekre, azok helyes tük- röztetésére, és ezeket nem az évek alatt felgyülemlett rutineszköztárral valósítja meg, hanem mindig újonnan átéli az új feladat sugallta és magára „adaptált" külső, belső világot. Mikor ezeket mondom Paronai Magdolnának, csak bólint, és hozzáteszi, mentegetőzve, hogy nem szeret nyilatkozni. Közben azért sokminden kiderül életéről, művészi elgondolásairól. A pályára kerülését egy jószemű tanárnak és a megértő szülőknek köszönheti. Az iskolában néptáncolgató kislányban felfedezték a jövendő balettművészt és beíratták tízéves korában az Állami Balett Intézetbe. — A kilenc évből hatot átsírtam — emlékezik Paronai Magdolna. - Hiányzott az otthon, Pácin, a szőlük, a tíz testvér. A tánc élménye, a dicséretek, szülei látogatásai, a barátok azért átsegítik hazafutásra késztető honvágyán. Tanulmányait 1970-ben fejezi be és férjével, Körmendy László balett-táncossal együtt Pécsre szerződik. Azóta tíz év telt el, de Paronai Magdolna nem vágyakozik máshova. Béjart együtteséhez elmenne, de csak egy kis tapasztalatcserére. Szerepeivel' nagyrészt elégedett, főleg azokat kedveli, ahol módja nyílik a jellemábrázolásra, mint például a Magyar babák ban, a Kötelékekben, az Egyszer volt mesebalettben vagy most az Otellóban. Hat évvel ezelőtt lett az együttes magántáncosa. Pontos, fegyelmezett művész, aki a kevésbé- Olyan, hogy francia zene, nem létezik, legalábbis ilyen egységes kategóriát nehéz felállítani. Egy-egy nemzet muzsikája sokkal inkább apróbb rezdüléseket, stílusbeli eltéréseket jelent. Mi például - állítólag — különös színt tudunk belevinni Debussy zenéjébe, de ugyanez elmondható más nemzetiségű szerzők és előadók esetében is. Én úgy érzem, a zene maga egységes és oszthatatlan. Éppen ezért nem tudok arra sem válaszolni, ki a kedvenc zeneszerzőm. Bárkitől szívesen játszok jó műveket. jó feladatokat is magas színvonalon igyekszik megoldani. — Hogy miért is szeretem a balettozást? Igen nehéz erre válaszolni. Mert szép, mert lehetőséget ad az önkifejezésre, mert öröm számomra, hogy élményt nyújthatok a közönségnek. Ha tapsolnak, elfelejtem a megformálásig vivő nehéz, sok munkába kerülő utat - mondja és hozzáteszi, hogy kislányukat, Krisztinát mégsem szeretné erre a pályára engedni, mert az öröm mellett állandó a feszültség, az izgalom és minden körülmények között helyt kell állni. Azért, ha Krisztina esetleg majd mégis ragaszkodna ehhez, akkor talán ... Ez azonban még nem „aktuális” kérdés. A művészházaspár sokat utazik az együttessel, s nyáron sem szeretnének „elpuhulni". Próbálnak, gyakorolnak, fellépnek. A szabad idő Krisztáé, az éjszakából kiszakított darab az olvasgatásé. — Szeretjük a pályánkat, a munkánkat és még sokáig ezt akarjuk csinálni — mondja Paronai Magdolna, és mi is csak ezt kívánhatjuk nekik. B. A.- Milyen szempontok alapján választja meg a partnereit?- A tehetség, a szakmai fel- készültség természetes követelmény, ezt nem is kell magyarázni. Azonkívül a legfonto- scbb az, hogy akik a kamarazenét csinálják, együtt lélegezzenek, együtt lelkesedjenek, az adott művet tekintve azonosck legyenek a gondolataik.- Megfelel ezeknek a „követelményeknek" Pierre Yves Artaud, akivel szombat este hangversenyt ad a Csontváry Múzeumban?- Tökéletesen megfelel. Legalább tizenöt éve ismerem, sokat játszottunk együtt. Ő is olyan fajta muzsikus, aki nem azzal törődik, hány lemeze jelent meg eddig, hanem azzal, hogyan tud sokkal intimebb, bensőségesebb kapcsolatot teremteni o közönséggel.- Itt voltam, hallgatóztam, és mindennel egyetértek, amit Alain barátom mondott — veszi elejét a kérdezősködésnek Pierre Yves Artaud fuvolaművész, aki tősgyökeres párizsi, s a francia főváros egyik perem- kerületében tanít egy zeneiskolában, Ő is o felsőfokú konzervatóriumot végezte el.- Először jár Magyarországon?- Nem, már harmadszor vagyok itt. Az elmúlt években egy nagy hangversenykörúton jártam, és eljutottam Budapesten kívül Kecskemétre, Szegedre és Debrecenbe is. Sok ismerősöm és barátom van Magyarországon. 9- Mit fognak játszani szombaton este?- Huszadik századi francia zenét: Levinas: Bannequart, Mache, Mefono és Ohana műveit. H. J. Szólista: Ruha István A kolozsvári kamarazenekar nagy sikere Szerdán valóságos autókaraván indult Pécsről Óbudára, hogy meghallgassa a kolozsvári vendégművészek: Ruha István és a kolozsvári kamarazenekar hangversenyét. Az egykori Zichy-kastély udvarának 1400 főnyi nézőterére ezonbon már nem volt jegy, s így a zárt kastélyudvar szélén félezer pótjegy tulajdonosának pótszékeket helyeztek el. A főváros idegenforgalmának köszönhetően feltűnően sok külföldi, különösen nagy számú német és japán ült a nézőtéren. A kolozsvári kamarazenekarnak 1968 óta nemzetközi rangja van. Két évvel korábban, 1966-ban kezdte el szervezni Ruha István, a Pécsett sok sikert aratott világhírű hegedűművész és Horváth Vaszil koncertmester. Megalakulásuk után Mircea Cris- tescu lett a karmesterük. Az ó- budai Zichy-kastélyban működő Óbudai Művelődési Ház rendezte szerdai hangversenyüket. Az utóbbi időben ez a művelődésügyi intézmény o főváros kulturális életének egyik kovásza: sok jó ötlet megvalósítója. Az Óbudai Esték című rendezvénysorozatban például csak a nyáron és csak az Állami Hangversenyzenekar hat alkalommal adott, illetve ad koncertet. Egyiküket például augusztus 18-án, Breit- ner Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház zenei igazgatója vezényli, s a műsoron Gershwin, Bizet és Ravel alkotásai szerepelnek. Szerdán este Ruha István közreműködésével és Mircea Cris- tescu vezényletével Vivaldi: Négy évszak című zeneművét, aztán Silvestri három zenedarabját játszották. Utóbbiban Ruha István sokvilágú hegedűjátékát, a Vivaldi-mű előadása után pedig a zenekar érzékletes hangulatteremtését tapsolta meg a közönség. Az igazi nagy vastapsot pedig a népszerű Mozart-mű, a G-moll szimfónia aratta. A kolozsvári zenekar az első tétel fájdalmcs sodrása után a későbbi részek elmélyültebb, sokrétű hangulatait, a mű szellemét tisztelő pontossággal, méqis sajátos feszültséggel játszotta el. A kolozsváriak o kivételes sikerű budapesti hangverseny után Békéscsabán, Szegeden és Veszprémben játsszák ugyanezt a műsorukat. Pécsett, sajnos — nem! Földessy Dénes Magyar filmek nemzetközi fesztiválokon Három nemzetközi filmfesztiválon szerepelnek magyar filmek a napokban. Triesztben a tudományos-fantasztikus filmalkotások vetélkednek, közöttük az 1979-es moszkvai filmfórumon különd íjjal kitüntetett „Az erőd", amelyet Szine- tár Miklós rendezett. Az oxfordi filmfesztiválon Jancsó Miklós „Magyar rapszódia” és „Allegro barbaro" című műve szerepel a versenyfilmek kategóriájában. Taorminában — július 17-től 26-ig a hazai premier előtt álló, Bacsó Péter rendezte, „Ki beszél itt szerelemről?" című film szerepel a versenyprogramban, Huszárik Zoltán „Csontváry" című alkotását pedig az információs előadásokon vetítik. A rendező, aki szerelte a filmet
