Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-10 / 188. szám

1980. július 10., csütörtök Dunántúli napló 3 Textiltapéta, préselt farostlemez ládarendszerek w Újdonságok Mohácsról Nincs már értékesítési gondja a MOFA-nak--------------------------------------------------------------»-. . - ­K ét évvel ezelőtt még értékesítési gondokkal küszködött a Mohácsi Farostlemezgyár, de még az elmúlt esztendő első negyedében is akadt olyan termékük, például a felület­kezeletlen farostlemez, amit csak nehezen tudtak eladni. Idén a MOFA teljes kapacitásának kihasználásával 25 millió négy­zetméter farostlemez gyártását tervezik, s már nincsenek ér­tékesítési problémáik. ■ ........—.., » .................. ................... T avaly ugyanis célirányos fejlesztésbe kezdtek, mely a farostlemez felhasználási terü­letének bővítésére irányult. Olyan új farostlemezfajtákat kísérleteztek ki és gyártanak, melyek egyéb faárukat kivál­tanak a felhasználás során. Csomagolási farostlemez Ilyen például a zsaluzó fa­rostlemez, amit betonzsaluzás­nál alkalmaznak. Ennek ki­alakították egy továbbfejlesz­tett változatát is: a lemezt de­koratív felülettel látják el, aminek eredményeként többek között az iskolabútor gyártásá­hoz szerkezeti anyagként használják. Ebben az eszten­dőben ezekből a farostlemez­fajtákból 70 000 négyzetméter készül. A gyártásfejlesztés eredményeként hét milliméter vastagságú csomagolási fa­rostlemezt is gyárt a MOFA, melynek fő vásárlói a MEDI­COR és a 22-es Volán. A lá­darendszereket egyébként a MEDICOR-ral közösen dol­gozták ki. Megteremtődtek a gyártási, méretre szabási és impregnálási feltételek is, így olyan ládarendszerek szület­letnek, melyek a tengeri szál­lításra is alkalmassá teszik a drága gépeket, berendezése­ket. A piackutatás során kiderült, hogy a konzerv- és papírgyá­rak is érdeklődnek olyan fa­rostlemez iránt, mely meg­könnyíti a szállítást, s óvja is az árut. Az igény e termékük iránt egyre fokozódik, s szinte ott áll a gyár, hogy nincs az a mennyiség, amit ne tudná­nak eladni. Csomagolási fa­rostlemezből 140 000 négyzet- méter kerül ki idén a MOFA- ból. A Mohácsi Farostlemezgyár egyik legnagyobb vásárlója az Ikarus. Ebben az esztendőben több mint 750 000 négyzetmé­ter farostlemez készül a világ­hírű autóbuszgyárnak. Az Ika­rus a hagyományos farostle­mez mellett olyat is igényelt, mely a trópusi klímát is jól elviseli. A gyár, alkalmazkodva a kéréshez, olyan termék gyár­tásába kezdett, mely a párás levegőben sem hajlik el, il­letve síkban marad. Lambéria, tapéta A szegedi vásáron bemu­tatja a Mohácsi Farostlemez- gyár a farostlemez lambéri­át, mely vetekszik a jóval drá­gább faanyagokkal. Ugyan­csak új termékük a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vál­lalattal közösen gyártott rusz­tikus hatású, divatos tapéta. A szegediek által gyártott ken­derszövetet Mohácson farost­lemezre rögzítik, amit aztán otthon egy kis kézügyességgel rendelkező ember is könnyen felszögelhet a falra. A techni­kai oldal mindkét részről megoldott, így a nagyüzemi gyártásnak nincs semmi aka­dálya. Jelenleg háromféle textíliát ragasztanak farostle­mezre, de Szegeden most kí­sérleteznek a színes textíliával. Érdemes megemlíteni, hogy nagy bútorgyáraink is érdek­lődnek e termék iránt. Külföldi vásárlók Idén a tervek szerint 7000 köbméter farostlemezt expor­tálnak, de ez a mennyiség várhatóan emelkedik, hisz az első félévben már 5000 köb­métert leszállítottak. A MO­FA legnagyobb külföldi vá­sárlója Olaszország, de szállí­tanak még Ausztriába és az NSZK-ba is. A közelmúltban igénnyel jelentkezett Irán is. A második félévben a nyugati piacon is egy új termékkel, a formára préselhető farostle­mezzel jelennek meg, amiből egy kísérleti mennyiséget már elküldték Olaszországba. A két évvel ezelőtti gondo­kat már elfelejtették a MO- FA-ban: tehették, hisz gon­dolkodással, az igények iránti rugalmas alkalmazkodással jó és kelendő termékeket gyárta­nak. Roszprim Nándor A MÁV számítógépes agytrösztje Több százmilliós adatbank A vasút idei áruszállítási ter­ve 137 millió tonna áru fuva­rozását írja elő. A terv kidol­gozásánál figyelembe vették, hogy a közúti fuvarozás a drá­guló üzemanyagköltségek miatt egyre gazdaságtalanabb, a fu­varoztatók az olcsóbb vasúti szállítás mellett döntenek. A Déli pályaudvar korszerű üzemi épületében kapott helyet másfél évvel ezelőtt a MÁV Számítástechnikai Üzeme, •amelyben R-10 és R-40-es tí­pusú számítógépekkel napraké­szen figyelemmel kísérik a te­hervonatok útját, a kocsik be-, és kirakását, a vasúti határfor­galmat. A vasúti áruforgalmi nyilvántartások elkészítésén kí­vül ezeken a gépeken számít­ják ki a fuvardíjakat, itt állít­ják össze a fuvarstatisztikát, a vasúti állóeszközök, a jármű­park, a gépi berendezések nyil. vántartását és a külföldi kocsik díjának elszámolását. A határállomásokról a ki-, és belépő szerelvények kocsijainak adatait távgépírón továbbítják a debreceni, a pécsi, a mis­kolci és a szegedi vasútigazga, lóságokra, ahol a helyi közpon­tokban rendezik, összesítik a beérkezett információkat és gé­pi úton továbbítják a budapes. ti számítógépközpontnak. A jövő év végére valamennyi na­gyobb határállomást a buda­pesti nagy teljesítményű adatfel­dolgozó berendezésekhez kap­csolt végkészülékkel, úgyneve­zett terminállal látnak el. A terminál billentyűin beütött adatok azonnal megjelennek a központ gépeinek memóriaegy. ségén. Külön gépi információs rend­szert építenek ki a záhonyi ót- rakókörzetben 1982-ig. A záho­nyi számítóközpont nemcsak in­formációk gyűjtését és továbbí­tását teszi lehetővé, hanem ké. sőbb alkalmas lesz az ott folyó átrakási munka operatív irá­nyítására is. Ezek az „okos" gé­pek képesek lesznek arra is, hogy tervet készítsenek az átra. kókörzet 9 pályaudvarán folyó munka leggazdaságosabb meg­szervezésére. A MÁV-nál a gépi adatfel­dolgozásnak szép múltja van. 1927-ben vásárolták külföldön az első lyukkártyagépeket ezek a mai elektronikus számítógé­pek ősei. 1961-ben állították munkába az első elektronikus számítógépet és azóta ez az ágazat a tecnika dinamikus fejlődésével együtt fejlődött. Ma már a legkorszerűbb körül­mények között 630 ember végzi éjjel-nappali műszakban a be­érkező adatok rögzítését, feldol­gozását, o gépek javítását, kar­bantartását. A rendező pályaudvarok mun­káját is fokozatosan gépesítik. Számítógép segíti az adatfel­vételt, az okmányfeldolgozást és a vonatösszeállítást Komá­romban, az idén üzembe lép a hegyeshalmi számítóközpont, jövőre pedig Hatvanban és Miskolcon is hasonlót hoznak létre. A rendező pályaudvarok Keresett a nyűlhús a külföldi piacon B aranyában és Pécs környékén regi hagyománya van a nyúltartásnak. Az elmúlt esztendőben megyénk közel öt­ezer nyúltartója az országos mennyiség tizenhét százalé­kát adta. Ez azt jelenti, hogy Baranya a nyúltenyésztés és -ter­melés terén első az országban. újpetrei, villányi, komlói és bólyi termelőknek. Hamarosan megérkezik az az ötszáz ket­rec, amit azóta rendeltek meg: ez további háromezer férőhely emelkedést jelent. Egyenletes termelést Válasz­tékosabb tápanyagot A nyúl jó exportcikk. A ba­ranyai szállítmányok is első­sorban Olaszországba irányul­nak, de kisebb mennyiséget az NSZK-ba és Svájcba is szállított már megyénkből a Baromfifeldolgozó és Forgal­mazó Közös Vállalat a TERIM- PEX révén. A Baromfifeldolgo­zó éves szinten átlagosan öt­ezer tonna nyulat vásárol fel az áfészek szakcsoportjaitól — Baranyában és Somogybán mintegy háromszázhatvan . he­lyen történik átvétel - amely­nek hatvan százaléka feldol­gozott állapotban kerül külpi­acra. A fennmaradó meny- nyiséget pedig élve exportál­ják. A Baromfifeldolgozó a Bi- kali Állami Gazdasággal közö­sen már a korábbi években is biztosított tenyészanyagot a kistermelőknek. Ettől az évtől újabb akciót indítottak. A termelők többségénél el­maradott a tartástechnológia, főként faketrecekben nevelik a nyulakat. Ez pedig állathi­giéniai szempontokból hátrá­nyos. Ezért határozott úgy a Baromfifeldolgozó, hogy a korszerű tartástechnológia kö­vetelményeinek megfelelő fém­ketreceket szerez be, amit az­tán a tenyésztők rendelkezé­sére bocsát. Az akció ez év tavaszán indult. A termelő Is vállal Fejes Jánosné, a Baromfifel­dolgozó nyulászati ágazatá­nak előadója annak ellenére, hogy a ketreceket gyártó cé­gek jelentősen felemelték az eladási árat - optimista. Az áremelkedésből fakadó több­letköltséget továbbra is a Baromfifeldolgozó viseli, így az akcióban részt vevők ezek után is ötszáz forintért kapják meg a hatférőhelyes ketrece­ket, ami a 3600-3800 forintos beszerzési árhoz képest esz­mei árként fogható föl. Mind­ezért a gazdáknak négy esz­tendőn át kell vállalni a ter­melési kötelezettséget, ami évente férőhelyenként huszon­öt szaporulat leadását jelenti. Az akció megindítását meg­előzően felmérték a tenyész­tők igényét. Legalább ezer fémketrecre van szükség. Ed­dig közel százat adtak ki az Az érvényben levő felvásár­lási ár — a nyári időszakban harminckilenc forintért veszik át a nyúl kilóját - megfelelő bevételhez juttatja a tenyész­tőket. Télen — mivel kevesebb a nyúl — negyvennégy forintot adnak kilójáért. Amennyiben sikerül egyenletesebbé tenni a tenyésztést és a fedezfetés elsősorban nem a tavaszi idő­szakra koncentrálódik, elkép­zelhetőnek tartják a téli és nyári ár különbözetének meg­szüntetését. Ezt vetette föl Rozsnai Sán­dor vókányi tenyésztő is, aki több mint ntásfél évtizede fog­lalkozik nyúltenyésztéssel. és a közelmúltban dr. Bélteky Do­mokossal összefogva áttértek a fémketreces tartásra.- Ha gazdasági abrakkal etetünk, a húsnyúl anyánként nyolcszáz forint kiegészítő jö­vedelmet garantál évente. Je­lenleg tizenkilenc anyánk van, négy-ötszöri el lést számítva közel nyolcszázra tehető a le­adható szaporulat. Újzélandi fehér húsnyulat tartunk, no­vemberben szereztük be őket és februárban ellettek először. Ezek a fajták csak intenzív tartás esetén nyújtják azt. amire képesek. Az utódoknak legkésőbb a tizenkettedik hét­re kell elérni a két és fél ki­lós átvételi súlyt. Úgy számít­juk, hogy egy anyától évente legalább harmincöt utódot adhatunk át a felvásárlótele­pen, tehát tízzel többet, mint amit a szerződés alapján el­várnak tőlünk.- Hogy vannak megeléged­ve a ketrecekkel?- A méretük ideális, de a műanyag rácsos padozat már több gondot okozott: elég hajlékony, így többször előfor­dult, hogy a nyúl lába be­akadt, aminek lábtörés lett a vége. A ketrecet borító háló is lehetne sűrűbb szövésű, mert a kisnyulak feje beszo­rulhat, de ez csak akkor for­dulhat elő, ha nem jó tejelő az anya és a kicsik kimász­nak a fészekből. — Korábban kétléle nyéltáp volt forgalomban. A hizlaló és a tenyésztáp. Több tenyésztő­től hallottam, hogy panasz­kodnak az egységes nyúltáp- ra. Az adatokat betáplálják a számítógépbe gépesítésével meggyorsul a vo_ natrendezés munkája, s gazda­ságosabban jobban kihasznál­ják a meglévő teherkocsikat, vontatójárműveket. A szocialista integráció vív­mánya, hogy a baráti országok közös kocsiparkja, az OPW munkájában két év múlva már közreműködik a számítógépes forgalomirányítás. Példaképpen: Bulgáriából Stockholm felé ha­ladó tehervonot minden fontos adatát a szocialista országok vasútjai „közlik” a prágoi szá­mítógépekkel: elsősorban a vo. natok határállomásokra való ér­kezési és indulási adatait, amelynek a nemzetközi elszámo­lás szempontjából van jelentő­sége. A KGST-országok az OPW prágai központjával a számító- gépes információs rendszert 1982-re valósítják meg. B. I. — Osztom a véleményüket. A most forgalomban levő egy­séges nyúltáp fehérjetartalma tizenöt százalék, ezt az arányt legalább tizennyolc százalékra kellene emelni a tenyészanyag és a növendéknyulak igénye miatt. Ezért lucerna- és réti­szénával pótoljuk a hiányzó fehérjét. Ettől függetlenül azt mondom, megéri a nyúltartás. Már beszereltük az önetetőket, az önitatóhoz a szelepeket kell még megvásárolni. Ha ez is meglesz, napi egy óra alatt el lehet látni őket. Salamon Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents