Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-08 / 186. szám

2 Dunántúli Tlaplö 1980. július 8., kedd Döntöttek a bizalmi „Legyen a zene mindenkié!” Másfél száz orvnskutató a világ minőén tájáról küldöttek Teljes körű a szénjárandóság Jó néhány éve annak, hogy a szénjárandóság kérdése elő­ször fölmerült a Mecseki Szén­bányák dolgozói között és az­óta állandóan napirenden tar­tották. Szinte kivétel nélkül min­den fórumon elmondták, nem értenek egyet az illetményjá- randósógban részesülők köré­vel, vagyis azzal, hogy csak az a dolgozó részesülhet negyed­évenként egy tonna szénben (vagy ennek mindenkori ellen­értékével), aki családfenntartó. A bányánál dolgozó nőket kü­lönösen sújtotta ez a megkü­lönböztetés, hiszen ők csak ab­ban az esetben kaphatták ezt a juttatást, ha férjük vagy élet­társuk nem volt keresőképes, illetve, ha törvényes eltartási kötelezettség terhelte őket. Jól­lehet a szénbányáknál dolgo­zók több mint háromnegyed 'é- szét nem érintette ez a prob­léma, mégis „verekedtek" a kisebbségért. Azokért a csalá­dokért, melyekből apa és fiú, vagy feleség is itt dolgozik, de csak az apát illette meg a természetbeni juttatás. Sok­szor kérték a Nehézioari Mi­nisztériumot és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetét, hogy változtassanak; s nem hiába. Ez év áprilisában született az a NIM rendelet, mely a bányá­szati természetbeni juttatások­ról intézkedik, s elrendeli, hogy a juttatásban részesülők körét és a juttatás mértékét a jövő­ben a kollektív szerződésben kell rögzíteni. A Mecseki Szén­bányáknál úgy határoztak, hogy a sokszor hangozta tóit kí­vánságnak megfelelően min­denkire kiterjesztik a szénjáran­dóságot. Hogy miként térnek át erre, arra vonatkozóan két ja­vaslatot dolgozott ki a BDSZ Mecseki Szénbányák Szakszer­vezeti Bizottsága. Mindkettőt a több mint 13 ezer dolgozót képviselő bizalmi küldöttek ta­nácskozása elé terjesztették, melyet tegnap délután tartot­tak a Puskin Művelődési Ház­ban. Az első variáció szerint foko­zatos lenne az átmenet, ami azt jelenti, hogy csak 1932-től járna minden olyan dolgozó­nak a negyedévenkénti egy tonna szén, aki legalább egy fél évet már a szénbányáknál dolgozott. A második szerint vi­szont már 1980, negyedik ne­gyedévétől bevezetnék. A bi­zalmi küldöttek tanácskozása egyhangúlag az utóbbi mellett döntött. Ennek megfelelően módosították a kollektív szer­ződés azon részét, amely a természetbeni járandóság kor­látozó feltételeit — fegyelmi, mulasztás, kizáró ok — szabá­lyozza. Az, hogy 1980 októberétől a Mecseki Szénbányák valumeny- nyi dolgozója jogosult a ter­mészetbeni juttatásra, 6 milliós többletkiadást jelent a válla­latnak. Ezt a többletkiadást együttes erővel kell kigazdál­kodniuk. T. É. Középpontban a francia zenekultúra Megnyílt a XII. pécsi nemzetközi zenei tábor A zene a különböző népek legközelebbi, legnemzetközibb érintkezési nyelve, kultúrák köz­vetítője, kapcsolatok teremtője. Az évenként megrendezendő ze­nei táborok pedig elősegítik a zene mindegyik felsorolt funk­ciójának kibontakozását, meg­teremtve ehhez, a kedvező felté­teleket. A XII. pécsi nemzetközi zenei tábor is ezt a fő célt tűzte ki maga elé. Tizenhárom ország fiatal muzsikusai, diákjai ismer, kednek két hétig Péccsel és kör­nyékével, egymással és termé­szetesen fejlesztik zenei tudásu. kát, képzettségüket. A Federa­tion Internationale des Jeunes- ses Musicales (Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége) magyar szekció pécsi zenei tábora 1978 óta minden nyáron más­más ország zenekultúráját állít­ja o program középpontjába. Tavalvelőtt a lengyel zenével, 1979-ben a klasszikus orosz és jelenkori szovjet zenével fog­lalkozott több kurzus is. Az idén a francia zenekultúra jobb meg­ismerését vállalták feladatként és a magyar rendező szervek a Jeunesses Musicales de Fran­ce szervezetével közösen ter­vezte meg e programot. A tábor időtartama alatt több kurzusban tanulnak a hall­gatók a nyolc magyar és a négy francia vendégtanár vezetésé­vel. A táborban alkalmi kama­raegyüttesek is alakulnak a szimfonikus zenekar mellett. El­ső alkalommal rendezik meg a fiatal zeneszerzők kurzusát, ame­lyen elsősorban a huszadik szó. zadi francia zeneműveket elem­zik. Több házi- és nyilvános hangversenyt tartanak a rész­vevők a két hét alatt. De meg­ismerkednek Pécs és a megye történelmi nevezetességeivel, rendeznek klubprogramokat is. A zenei tábor ünnepélyes megnyitóját tegnap délelőtt tartották a Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében. A tábor igazgatója Pataky János kö­szöntő szavai után dr. Vastagh Zoltán, a főiskola főigazgató­helyettese köszöntötte a tábor részvevőit, meghívott tanárait. Az őszinte együttműködésre, a zene közvetítő szerepére hívta fel o figyelmet és kívánta, hogy a tábor is járuljon hozzá, hogy Kodály Zoltán híres gondolaté, o „Legyen a zene mindenkié!" — minél jobban megvalósulhas­son szerte a világon. Klenjánsz- ky Tamás, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete titká. ra vendégként és házigazda­ként is szólt o megnyitó közön­ségéhez. Különösen fontosnak tartotta hogy a tábornak a Tanárképző Főiskola adott he­lyet, azon intézmény, melynek diákjai végzés után terjesztik a kulturális értékeket, o zenei mű­veltséget pályájuk során vidéken és városban egyaránt. Beszé­dét a megfordított latin mon­dással fejezte be, vagyis ahol a múzsák hangosan szólnak; ott a fegyvereknek egyre, kevés­bé von helyük, ott egyre in­kább a békének kell előtérbe kerülnie. Az ünnepséget a Pécsi Ta­nárképző Főiskola kórusának hangversenye zárta, Jobbágy Valér vezényletével. B. A. Nemzetközi hőszabályozási szimpozion a POTE-n Egy hét alatt száznál is több előadás Mi teszi lehetővé, hogy a testhőmérsékletünk hidegben és melegben is állandó marad? A. szervezet hidegben nagyobb hőt termel, meleg környezetben pedig az izzadással szabaduf meg a hőfeleslegtől, ezen kí­vül az úgynevezett viselkedési szabályzás: öltözködés, fűtés­hűtés, hidegben erőteljes moz. gás is segítik a testhőmérsék­let tudatunktól független, vagy tudatos szabályozását. Az orvos-kutatók az egész vi. V Mcinyilt az írszágos kerámia biennale A Pécsi Galéria Széchenyi téri bemutatótermében vasár­nap délelőtt nyílott meg a VI. országos kerámia biennálé. A megnyitón zsúfolásig megtelt a galéria, ott voltak a kiállító művészek, az érdeklődők kö­zött a megye párt- és állami szervezeteinek vezetői is. A hetvenkét kiállító keramikus harmada fiatal, pályakezdő művész, s már ez is jelzi, hogy témában, stílusban, meg­munkálásban változatos az or­szágos biennálé. A számában és szemléletében is gazdag anyag jól áttekinthető Mendöl Zsuzsa rendezésében. Sarkadiné Hárs Évának, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójának köszöntő szavai után Tóth Dezső művelő­Szövetkezetek megyei ünnepsége Régi hagyomány, hogy július első vasárnapján nemzektözi szövetkezeti világnapot tarta­nak. Idén immár 58. alkalom­mal emlékeztek meg az úttörők­ről az angliai Rach-Dale nevű városka takácsairól és kiske­reskedőiről, akik 1844-ben az első szövetkezetei létrehozták. Erre emlékeztek vasárnap dél­előtt Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Központban a me­gye szövetkezeteinek képviselői is, amikor — 12 évvel a megye szövetkezeteinek első együttes mohácsi ünnepsége után — ismét a Duna-parti vérosbon köszönthette a résztvevőket Haász József, a KISZÖV elnö­ke, az SZMB soros elnöke. Az ünnepi nagygyűlés szó­noka, dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára beszédében elmondta, hogy a szövetkezeti eszme azoknak az ideológiai áramla­toknak a terméke, amelyek a kapitalizmus embertelenségeit — a kizsákmányolást és o mun­kások, kisárutermelők ebből fa. kadó nyomorát — egy új tár­sadalom megteremtésével kí­vánta megszüntetni. Megemlékezett a szövetkeze­ti mozgalom világméretű kitel­jesedéséről, hogy ma már 335 millió tagja van a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetségének, majd a mozgalom hazai tör­ténetének felvázolása után el­mondta : ahhoz, hogy a szövet- kezetei a megyének eredmé­nyesebben tudjanak dolgozni, arra van szükség, hogy terv­szerűbbé tegyék gazdálkodá­sukat, termékszerkezetüket, adottságaikhoz, valamint bél­és külpiaci igényeikhez igazod­va korszerűsítsék hatékony mű­ködésüket, alapozzák az éssze­rű takarékosságra. A nagygyűlés után a pécsi KISZOV néptáncegyüttes is felléphetett az ünnepségen dési miniszterhelyettes nyitotta meg a kiállítást. „Az agyag mestersége és művészete szin­te egyidős az emberrel, s így jelképe is az embernek az anyaggal való küzdelmében" — kezdte beszédét a miniszter- helyettes. Pécs-Baranya adott e művészeti ágnak országos otthont a népi hagyományok, ó Zsolnay-gyár tevékenysége, Gádor István túl nem becsül­hető művészete alapján. Tóth Dezső részletesen elemezte megnyitó beszédében a kerá­miaművészet problémáit, meg­állapítva, hogy a fejlődés nem jelent egyszerűsödést, hanem differenciálódást, bonyolultsá­got. így van létjogosultsága annak a kísérletező kedvnek, ami a hatodik országos kerá­mia biennálén is tapasztal­ható. A megnyitó beszéd után Takács Gyula, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese nyújtotta át a biennálé díjait. Megosztott első díjat kapott P. Benkő Ilona Munkácsy-díjas és Schrammel Imre Munkácsy- díjas keramikusművész. A ki­lenctagú zsűri második díj­ban részesítette Pázmándi An­talt és Polgár Ildikót. A Művészeti Alap különdíját Kecskeméti Sándor, az Ipar- művészeti Vállalat különdíját pedig Kun Éva nyerte el. A KISZ Központi Bizottsága kü­löndíját Orbán Katalin, a Siklósi Alkotótelepek kerámia- szimpozionjának különdíját pe­dig Orosz Mária kapta. A dí­jak átadása utten bejelentet­ték, hogy Schrammel Imre és Szekeres Károly keramikusmű­vész megbízást kapott Pécs város Tanácsától és a MÁV pécsi Igazgatóságától a pécsi új állomásépület murális mun­káira. b. I. lágon keresik az ok-okozati ősz. szefüggéseket és a magyaráza­tot, hogy a tudományos meg­állapításaik által gazdagodjék a gyógyító orvosok fegyvertára. A hőszabályozós kutatói 3 éven­ként találkoznak, hogy kicserél­jék tapasztalataikat, megvitas­sák a legfontosabb témákat, a legapróbb részkérdéseket. A POTE-t, annak is a kór­élettani Intézetét érte az a szakmai elismeréssel felérő megtiszteltetés, hogy megren­dezze a Nemzetközi Élettani Társaság Hőszabályozási Bizott­ságának idén esedékes egyhe­tes szinpozionját. Két éve kezd. ték a szervezést és tegnap tar­tották az egyhetes tanácskozás­sorozat hivatalos megnyitóját, melyen a világ minden tájáról másfél száznál is több kutató vett részt. A 10 fő téma megvitatá­sát célul kitűző szimpozionon várhatóan 100 előadás hangzik el. ezen kivül félszázan kapnak lehetőséget, hogy poszteren (de­monstrációs táblán) ismertes­sék kutatásaik eredményeit, megfigyeléseiket. A fő témák sorában a lázzal kapcsolatos kutatások vezető helyet foglal­nak el, hisz még mindig tisztá­zatlan, hogy kóros tünet, vagy bizonyos határig előnyös véde. kezési reakció váltja-e ki. A POTE tanácskozótermében dr. Kovács Sándor egyetemi ta­nár, a pécsi Kórélettani Intézet igazgatójának megnyitója után dr. Flerkó Béla, a POTE rekto­ra köszöntötte a hallgatóságot és tartott tájékoztatót az egye­temről. Pécsről. M. Cabanas professzor a Hőszabályozósi Bi­zottság francia elnöke emléke­zett a nemrég elhunyt kutató­társakról. maid a téma kuta­tásában elévülhetetlen érdeme, két szerzett dr. Donhofter Szi­lárd akadémikus, a szimpozion tiszteletbeli elnökének előadá­sával megkezdődött az egyhe­tes nemzetközi tanácskozás. A résztvevők a Coopturist szervezésében Baranyával is megismerkednek, a tanácskozás helyszínén az idegennyelvű könyvesbolt, a szakmai könyvek mellett (Donhoffer professzor a minap angol nyelven megjelent könyve „Az agy homeothermiá- ja” igen keresett) más kiadvá­nyokat is kínál. M. L Az autóipar világválsága Csaknem minden tőkés autó­gyártó országot érint oz autó­ipar válsága, amely világmé­retekben 1974 óta most jelent­kezik újra. A problémák egyik góca a japán gépkocsik exportja, ami az utóbbi években többszörö­sére emelkedett szinte vala­mennyi országba, különösen az Egyesült Államokba. Japán ipa­ri körökből származó értesülé­sek szerint a japán külkereske­delmi és ipari minisztérium már tárgyalásokét kezdett a 7 leg­nagyobb autógyártó cég képvi­selőivel és felkérte őket, hogy tegyenek intézkedéseket a ki­vitel visszaszorítására. A Toyota cég már bejelentette, hogy az ez évre legyártani tervezett mennyiséget 6 százalékkal csökkenti. Az USA-ban a nagy gépko­csigyártó cégek teljes munko- erőállományuk mintegy egyhar- madót nem tudják foglalkoztat­ni. A kormány még mindig nem tette szabaddá' azt az 1,5 mil­liárd dollárt, amellyel a Chrys­ler autógyárat kívánja támo­gatni. Európában az angol autó­gyártás van a legnehezebb helyzetben, ahol cr gépkocsiel­adások száma az év első 5 hónapjában 11,5 százalékkal csökkent. Az angol piac 57 szá­zalékát külföldi gyártók ural­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents