Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-31 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncrolö XXXVII. évfolyam, 209. szám 1980. július 31., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tanszervásár idején 96 ezer hektár terület víz alatt lljabb áradások a Körösök felső szakaszán Derecske három termelőszövetkezete szivattyúk telepítésével, gépi és emberi erővel segíti az egyre növekvő belvizek lecsapolását. Ezrek segítenek a gátakon Van annak már vagy három esztendeje, hogy szociálpoliti­kával foglalkozó szakemberek megkísérelték felmérni: meny­nyibe is kerülhet a családok­ban egy-egy iskolásgyermek szeptemberi tanévkezdése. A számítások természetesen nem lehettek pontosak, a cél az volt, hogy hozzávetőleges becsléssel átlagot vonjanak. Meghökkentő az eredmény. A 6—14 éves korúak esetében a „becsengetés időszakában" átlagosan ezer forintot, gimna­zistáknál 1500—2500, szakkö­zépiskolásoknál ennél is többet kell költeniük a családoknak. Természetesen nemcsak füze­tekre és tankönyvekre. Az isko­lába menetel — ennél sokkal többet jelent. Köpenyt és tor­naszereket, tollakat, körzőt, esetenként tolómércét, tuskész­letet; (éppen a napokban ke­rült -a kezembe egyik műszer­ipari szakközépiskola elsőseinek tanszerjegyzéke, nem kevesebb, mint huszonhétféle iskolaszert sorolt fel...) Rajztáblák, vo­nalzók, matematikai játékok, bűvös kocka, (?) külön dressz a sportkörbe ... nem szükséges folytatni, minden család kapás­ból fel tudja sorolni a magáét. Iskolatáskák súlya tanúsítja, mi­ként gyarapszik szinte megállít­hatatlanul a tankönyvek meny- nyisége is, újabb és újabb fel­adatlapokkal, szótárakkal, se­gédkönyvekkel. Korszerűbb és igényesebb ok­tatás: vitathatatlanul kínálkozik ez ellenérvként, magyarázat­ként. A nemrégiben rendezett tankönyvtörténeti kiállítás szem­léltetően dokumentálta, hogyan lett „egykönyves" tantárgyakból könyvek sorát igénylő ismere­tek tára, mennyivel szebbek és szemléltetőbbek az ábrák, mennyire logikafejlesztők a fel­adatlapok, gyakorlati füzetek. Az is tény, hogy az iskolások egy része (vagy a nevelők kö­zül sokan) jószándéktól vezet­ve, ám egyéni vagy csoportam- bicióknak engedve lépi túl sajá­tos követelményrendszerével az átlagos tanszer- és felszerelési normát. Jóllehet a Művelődési Minisztérium csaknem minden évben, ilyentájt normatívákat ad a felszerelési követelmé­nyekhez és tiltja különleges igé­nyek bejelentését — gyakorla­tilag csaknem lehetetlen meg­akadályozni a sajátos iskolai igények jelentkezését A szülök nagy-nagy többsége pedig: vásárol. A gyerek érde­kében, no meg a kelletlen is­kolai megjegyzések megelőzé­séért is. És nemegyszer önszán­tukból túl is licitálják a peda­gógus-igényeket Kettős forrásból táplálkozó túlzások növelik tanévkezdés tá­ján, no meg ezekben a hetek­ben, tanszervásárok idején az iskolai felszerelések listáit — és költségeit. Ha helyeseljük, hogy hivata­losan is meghatározták az egy­séges, túlzásoktól mentes tan­szerlistákat; érdemes a családi, a kisebb közösségekben tapasz­talható vásárlási túlzások ellen is szólni. Várkonyi Margit Az időjárás újabb nehézsé­gek elé állította az árvédeke­zés erőit, hiszen az utóbbi 24 órában ismét hullott csa­padék. Az esőzés hatására mérsékelt áradások indultak el a Hortobágy—Berettyó, a Se­bes-Körös felső szakaszán. Az árvédekezés központi térségé­ben az egyébként is felázott talajt zápor puhította, s első­sorban a Kettős-Körös töltés- szakadásának körzetében a Hosszúfoki-csatorna lokalizá­ciós töltéséhez vezető utakat áztatta el. Mintegy 3000-ren erősítik ebben a térségben a gátakat, s a mély sárban a védekezéshez szükséges anya­gokat csak nagy erőfeszítés­sel, különleges terepjárókkal tudták a helyszínre szállítani. Biztonsági okokból szerdán délelőtt Tarhos községből ki­költöztették azokat a lakókat is, akik a gyermekek és nők hétfői áttelepítése után még a faluban maradtak, a közsé­get védő körgátat mintegy 500-an erősítik, hogy megaka­dályozzák a víz áttörését. A Kettős-Körös jobb parti töltésszakadásánál a gépesí­tett árvízvédelmi osztagok a gátnyílás töltéscsonkjait szi­lárdítják. Az elzárásra is fel­készültek, bár nem kezdhették meg, mert folytatódott a sza­kadáson a Kettős-Körös vizé­nek kiáramlása, s mintegy 10 centiméter a különbség a fo­lyó és a kiömlött víz szintje között. A Tisza árhulláma szerdán Tiszabercel térségében tető­zött, s lejjebb még árad. A folyó felső szakaszán és a Tú­ron, Krasznán apad a víz. A Körösök alsó szakaszain az apadást lassítja a felső sza­kaszon elindult mérsékelt ára­dás. Arad még a Bodrog is Sárospataknál. A Lónyai-cso- torna felső szakaszán tetőzött az árhullám, amelynek levo­nulását lassítja a torkolatnál a Tisza áradása is. A folyók védvonalait mint­egy 2000 kilométer hosszúság­ban őrzi árvízvédelmi készült­ség. Ebből 627 kilométer hosz- szú töltésen a harmadfokú ár- vízvédelmi készültség erői vé­dekeznek. A belvíz 96 ezer hektárt, s ebből 32 ezer hektár vetést borított el. A debreceni és a nyíregyházi vízügyi igazgatósá­gok területén harmadfokú bel­vízvédelmi készültséget tarta­nak. A Tisza-völgyi ár- és bel­vízvédekezésben 10 500-an vesznek részt, s mintegy ezer jármű és gép segíti munkáju­kat. Szerdán Korom Mihály. az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Borbándi Io­nos, a Minisztertanács elnök- helyette Gergely István állam­titkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének társaságá­ban megtekintette az ár- és belvízvédekezési - munkálatokat. Budapestre érkezett a francia külügy­miniszter Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság kül­ügyminisztere Púja Fri­gyesnek, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisz­terének meghívására hi­vatalos látogatásra szer­dán Budapestre érkezett. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Bényi József, a Magyar Népköz- társaság párizsi nagyköve­te és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. Röviddel a megérkezés után a Külügyminisztérium épületében megkezdőd­tek Púja Frigyes és Jean Francois-Poncet hivata­los tárgyalásai. A külügyminiszterek vé­leményt cseréltek a köl­csönös érdeklődésre szá­mot tartó időszerű nem­zetközi kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Bényi József és Jacques Lecompt. A KPM útépítő munkásai felújítják a megrongáló dott aszfaltburkolatot Mohács és Pécsvárad kö­zött. Jelenleg Himesháza határában dolgoznak. Kitérő út épül —~~Y~ Pécsett a Búza tér délkeleti sarkánál nagy teherbírású kitérő utat építenek a 6-os út forgalmának elvezetésére. Erre azért van szükség, mert a Zsolnay Vilmos utca 48-as téri torkolatánál fel kell törni az úttestet, hogy az 1400-as csapadékelvezető csöveket, szennyvíz-, gáz- és más vezetéket le tudják fektetni. Az épités elkészültével helyreállítják majd a 6-os út eredeti nyomvonalát A munkálatokat a DÉLVIÉP végzi. A képen a két hét múlva be­fejeződő kitérő építése. Erb János felvétele r Érdekképviselet, ellenőrzés Napirenden a TESZÖV tevékenysége A Baranya megyei Tanács új végrehajtó bizottságának első ülése Több fontos napirend mel­lett a Baranya megyei Terme­lőszövetkezetek Szövetségé­nek munkáját elemezte teg­nap a Baranya megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága. Az újonnan megválasztott végre­hajtó bizottság első ülése volt ez, amelyen Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács el­nöke köszöntötte az új tiszt­ségviselőket, majd dr. Földvári János általános elnökhelyet­tes adott tájékoztatást az ara­tási munkálatokról. Ezt követően került sor az élénk vitát kiváltó TESZÖV-te- vékenység megtárgyalására. Az írásos jelentésből jó álta­lános képet lehetett kapni a 63 baranyai termelőszövetke­zet és 3 társulás érdekképvi­seleti szervezetének munkájá­ról. A vitában, amelyben felszó­lalt dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, dr. Pong- rácz Aladár, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának főosztályvezetője, Kisvári And­rás, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatósá­gának vezetője, dr. Diólási Lajos tudományos kutató és dr. Földvári János is, kihang­súlyozódott, hogy a szövetség alapvetően jól oldja meg bo­nyolult tevékenységét, amely­ben a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek érdekképvise­lete mellett, bizonyos mértékig, mint felügyeleti szervek is mű­ködnek, a revizori irodán ke­resztül ellenőrzési tevékenysé­get is gyakorolnak. Másrészt fontos gazdaságpolitikai, szak­mai tanácsadó munkát is kell végezniük. A vitában azonban az is el­hangzott, hogy az érdekkép­viseleti tevékenység során va­lós érdekeket kell képvisel­niük, a szövetség nem egyes emberek, hanem a szövetke­zetek, a szövetkezeti mozga­lom érdekképviseleti szerveze­te, mint ilyen az össztársadal­mi, a csoport és az egyén ér­dekei összhangjának meg­teremtésén kell munkálkodnia. Csakúgy kiemelten fontos, hogy az egyébként jó szak­mai felkészültséggel rendelke­ző revizori iroda ellenőrzései során mindenkor a szövetke­zetek gazdálkodásában a va­lós helyzetet tárja fel, a gaz­daság hiányosságainak meg­szüntetésében, az esetleges törvénysértések megelőzésé­ben nyújtson segítséget. Mint már oly sokszor, most is elhangzott, hogy Baranya termelőszövetkezeteiben egy­általán nem megnyugtató a szakember-ellátottság, ebben az állami felügyeletet ellátó megyei tanácsi végrehajtó bi­zottság segítségét is igényli a szövetkezeti mozgalom. Ugyanakkor, mint Horváth Lajos összefoglalójából kide­rült, a társadalom az elhang­zottaknál sokkal szélesebb kör­ben várja el a szövetkezetek tevékenységét. Működési terü­letükön ugyancsak jelentős feladatuk van a szövetkeze­teknek. A települések fejlesz­tésében (a területfejlesztésben is!), az ellátásban, a szolgál­tatásban is kötelezettségek hárulnak a mezőgazdasági üzemekre. L. J.

Next

/
Thumbnails
Contents