Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-30 / 208. szám
Aggasztó háromszög Új-Delhiben mind több szó esik arról, hogy Indiára ismét ráterül a pakisztáni fenyegetés hosszú árnyéka. Ez a fenyegetés — mint Indira Gandhi miniszterelnök-asszony egy minapi interjújában kijelentette — most annyival súlyosabb a korábbiaknál, hogy Pakisztán nukleáris fegyver előkészítésén munkálkodik. A pakisztáni atombombának megvan a maga kalandos története. Néhány esztendeje □ világlapok első oldalán szerepelt a hír, amely szerint „egy nyugat-európai országban dolgozó pakisztáni atomtudós értékes dokumentációt juttatott el Iszlámábád illetékes köreihez”. Nem sokkal ezután hírek szivárogtak ki arról, hogy a pakisztáni Lahore térségében hatalmas építkezések kezdődtek és ezek jellege „kísértetiesen emlékeztet egy nukleáris üzemkomplexum munkálataira”. A nemzetközi közvélemény számára újabb logikai láncszemnek bizonyult az a jelentés, hogy a pakisztáni hadsereg elitegységei hermetikusan lezárták az említett térséget. Ekkor már számos ország — természetesen az elsők között a legközvetlenebbül érintett, szomszédos India — tiltakozott a Ziaul Hak tábornok által „iszlám bombának" titulált nukleáris terv ellen. Akkor még az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata is „felháborítónak és feltétlenül megakadályozandónak” találta a pakisztáni tervet és az érvényben lévő nemzetközi megállapodásokra, mindenekelőtt az atomstop-egyezményre hivatkozott. A tágabb térség ügyeit figyelemmel kísérők jól emlékeznek arra, hogy — Bhutto kivégzése és a rezsim fokozódó népszerűtlensége mellett — az „iszlám bomba” volt az egyik oka az Iszlámábád—Washington viszony romlásának. A Carter-doktrína meghirdetése azonban — az cfganisz- táni eseményeket ürügyül használva — stratégiai kulcsországgá tette Pakisztánt és Washington aggályai azonnal megszűntek. Egymást követték Iszlámábádban — Brzezinski nemzet- biztonsági főtanácsadóval az élen — a magasrangú amerikai személyiségek. Az amerikai—pakisztáni viszony reneszánszával párhuzamosan gyors fejlődésnek indultak az egyértelműen aggasztó előjelű pakisztáni—kínai kapcsolatok is. Kína Indiát potenciálisan veszélyeztető stratégiai utat épített gőzerővel Pakisztánon át (a hírhedt Kharakorum- út), nagyösszegű katonai segélyben részesítette a Hak-dik- tatúrát és — ez a legutóbbi fejlemény! — felajánlotta „legteljesebb közreműködését,, a pakisztáni atombomba munkálataiban, A Washington—Iszlámábád— Peking háromszög olyan jelenség, amely az amúgyis veszélyeztetett térségben a legnagyobb joggal aggasztja Indiát. És nemcsak Indiát. Harmat Endre Tízezer ember védekezik az ár ellen Megkezdődött a víz visszaáramlása a Kettős-Körös töltésszakadásánál eddig mért maximumot. A folyó Sárospataknál még árad. Ebben a térségben, a jobb parton veszélyeztetett épületek 32 lakásából helyezték biztonságba a lakókat. A Tisza árhulláma Záhonynál tetőzött 509 centiméteres vízszinttel, s Szegedig árad a folyó. Ezért a Tisza alsó szakaszán is felkészülnek az árhullám fogadására. A gyors apadásnak megfelelően a Túron már megszüntették az árvízvédelmi készültséget. A Tisza és mellékfolyói mentén azonban még 1961 kilométer hosszú védővonalat őriznek árvízvédelmi készültséggel, ebből 762 kilométer hosszú szakaszon a harmadfokú készültség erői vigyázzák a Körösöket, a Bodrogot, a Krasznát és a Lónyai-csatorna felső szakaszát. A belvíz 94 ezer hektárt, s ebből 33 ezer hektár vetést borított el. A Tisza menti ár- és belvízvédekezésben több mint 10 ezer ember vesz részt, s munkájukat ezernél több jármű és gép segíti. Az Állami Biztosító Békés és Borsod megyében Szeghalom, illetve Bodrogkeresztúron megkezdte az elköltöztetettek gyorssegélyének kifizetését. Mivel nehéz megtalálni a szükségszállásra költözötteket, a biztosító kéri minden károsult ügyfelét, hogy jelentkezzék mielőbb a területileg illetékes biztosítási irodánál. Hazánkba látogat a francia külügyminiszter Kétezer-kétszáz embert telepítettek biztonságos helyre Az árvédekezés fő erőit a Kettős-Körös jobb parti töltés- szakadásának térségében vonták össze, s így mintegy 6 ezer ember és a gépek sokasága küzd a víz ellen, amely a déli, délkeleti irányban terjeszkedve átlépte a Békés— Tarhos, valamint a Doboz— Tarhos közutat, és mintegy 5500 hektár területet, jórészt szántóföldet öntött el. A szakadáson kiáramló víz csökkentésére mindenekelőtt a folyó vizét megcsapoló mérgesi szükségtározó vízbeeresztő nyílásait bővítették és ennek hatására kedd reggelig másfél méterrel apadt a Kettős-Körös. A déli órákban pedig kiegyenlítődött a folyó és a kiáradt víz szintje, s így a délutáni és az esti órákban már az áramlás iránya is megfordult, tehát az elöntött területről visszatér a víz a szakadáson át a Kettős-Körösbe. Az elöntött területek térségében Tarhos, Bélmegyer községből és Újladány területéről mintegy 2200 embert telepítettek biztonságosabb helyre. Ugyanakkor megfeszített erővel védekeztek a Hosszú- foki-csatorna töltésénél, amelyet elért a Kettős-Körösből kiáradt víz. A Kettős-Körösön megkezdődött a töltésszakadás elzárása. A mintegy 80 méteres nyílás két gátcsonkján egy- egy megerősített árvédelmi osztag dolgozik megfeszített erővel. Acélpallók leverésével párhuzamos szádfallal hosz- szabbítják meg a töltéscsonkot, s a szádfalak közét földdel töltik ki. A két osztag így araszolva közeledik egymáshoz és szűkíti a szakadás nyílását, de nem zárják el teljesen, 10 méteres kaput hagynak, hogy a kiáradt víz ezen az úton visszatérhessen a folyóba. Ez a mérsékelt nyílású lefolyó ugyanakkor kellő lehetőséget nyújt arra, hogy a Kettős-Körös újabb áradása esetén gyorsan lezárják ezt a kaput. Jelenleg nem fenyeget ilyen veszély, a felső szakaszon is apad a Kettős-Körös. Az árhullám a keddre virradó éjszaka -már a Körösök több ágából egyesült Hármas-Körösön, Kunszentmártonnál tetőzött, tehát már nagyon közel jár a tiszai torkolathoz. A tetőzés feletti szakaszokon végig apadnak a Körösök. A Bodrog árhulláma Felső- bereckinél tetőzött 743 centi- méteres vízszinttel, amely négy centiméterrel haladta meg az Jő a termes megyeszerte Félidőn túl az aratás Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság külügyminisztere - Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezik. Folyamatos termeléskor a vasasi Petőfi-aknáról napi két műszakban 3300 csillényi szén érkezik a hosszúhetényi fogadó- állomásra, ahonnan vasúton szállítják tovább a szenet a pécs- újhegyi mosóműbe. Urbán Lajos államtitkár Moszkvába utazott Elsőként Baranyában a gör- csönyi termelőszövetkezet befejezte az aratást 1103 hektáros területen. Ma már az aratásban részt vett 10 kombájnjukból 4 Bogádon, 6 pedig Kő- vágószölősön segíti az aratást. A közeli napokban várhatóan Kovácshidán, Szajkón, Siklóson, Drávaszabolcson, Felsőszent- mártonban is végeznek az aratással. A hét végén már 50 kombájn indul majd útra, hogy a rászoruló termelőszövetkezetekben segítsen. Mint a Baranya megyei Tanácson tegnap elmondották, Baranyában 60 százalékban végeztek az aratással, amely az idén nehéz feladat elé állította a munkagépeket. A jó termés és a magas szalma embert és gépet egyaránt próbára tett. örvendetes volt azonban látni, hogy mindenütt kinn voltak a földeken a szerelők, az egyébként gyakori géphibákat együttes erővel javították meg. A kombájnok nyomóban mindenütt ott járnak a kazlazók, az idén a szalma 30 százaléka bálázva kerül Baranyában betakarításra, amelynek egy réA siklós—harkányi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezetben négy Claas dominátor végzi a gabona betakarítását. Képünkön Terehegy határában, az MV 5-ös búzát aratják: a vihar miatt erősen megdőlt búza nagy figyelmet követel a kombájnosoktól, hogy a szemveszteség minimális legyen. Az eddig betakarított gabona hektáronként ötvennégy mázsás termést adott. Az aratással várhatóan a hét közepén végeznek. Erb János felvétele Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár kedden Moszkvába utazott, ahol a szovjet—magyar külkereskedelmi áruszállításokról tárgyal a szovjet közlekedési minisztérium és a vasútügyi minisztérium vezetőivel. Idén több szalmát báláznak ipari célra sze o dunaújvárosi papírgyárba kerül. Megkezdődött a tarlószántás is. Óriási gond, kellemes gond a tárolás. A nagy terméshozamok miatt o korábban számított tárolótér kicsinek bizonyul, miként a szigetvári járásban az export vagonok hiánya okoz gondot. Tegnap Baranya északi részén néztük meg a gazdaságokat, elsőként az egyházaskozá- ri termelőszövetkezet kombájnjaival találkoztunk Tófű és Egy- hózaskozár határában. 650 hektáros területen nyolc aratócséplőgép dolgozott. A Bikali Állami Gazdaság kombájnjai a mágocsi és az alsómocsoládi határban dolgoztak. 915 hektáros területükből tegnapig 600-zal végeztek. A rossz természeti adottságúnak minősített területen 58 mázsás átlagtermésre számítanak. Bikaion nemcsak a búzából, kajsziból is rekordtermés van. Tegnapig 280 tonnát szedtek le és küldtek az NSZK-ba, Ausztriába, Svédországba, Csehszlovákiába és az NDK-ba. A sásdi termelőszövetkezet gépei Vásárosdombó határában is dolgoznak. A 470 hektár búzavetésből már több mint 250 hektárral végeztek itt 5 mázsával volt több a termés, mint tervezték, soha 47 mázsát még nem értek el. Mágocson viszont a tervezett 46 mázsás szint körüli termést várnak. Tegnap estig 1750 hektáros területük felén fejezték be az aratást. A megye egyik legészakibb termelőszövetkezetében, Gödrén 620 hektáron vetettek búzát, tegnap a tormási részen dolgozott hat NDK kombájnjuk. Ók is 44-45 mázsás termésre számítanak és azt is remélik, hogy a hét végére befejezik az aratást, 150 hektár megdőlt búzájukat ugyanis mór sikerült levágni a dombos területen. A tudósításból talán túl optimistának tűnik az idei aratás. Korántsem így van. Sásdon például az NDK-s kombájnok többet állnak, mint dolgoznak, annyira rossz az alkatrészellátás. Hiányoznak a vágószerkezetek, a szalmarázó. Annyira rossz minőségűek az ékszíjak, hogy naponta 20 000 forint értékben mennek tönkre. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 208. szám 1980. július 30., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja /
