Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-04 / 182. szám
1980. július 4., péntek Dunántúlt napló 3 Bírósági népi ülnökök választása Az új tanácsok alakuló üléseiken választották, illetve választják meg öt esztendőre a bíróságok új népi ülnökeit. Belpolitikai életünk e fontos eseményét alapos előkészítő munka előzte meg. Májusban szerte az országban nyilvános gyűléseket tartottak az üzemekben, az intézményekben, s a jelenlévők szavazatai alapján 13 ezer népi ülnök neve került fel a listákra. A jelöltek névsorát a helyi népfrontbizottságok juttatták el az illetékes városi, kerületi, illetve községi tanácsokhoz, a megyei. népfrontbizottságok pedig a megyei tanácsokhoz. Hazánkban alkotmányos alapelv a dolgozó nép bevonása a büntető és . polgári ítélkezésbe.- Amikor az ország- gyűlés 1972-ben új, korszerű törvényt alkotott a bíróságokról, nagy súlyt helyezett az első fokú bírósági eljárás népi jellegének fokozására. Alapvető szabályként rögzítette: a járási, városi, a kerületi, valamint a megyei bíróságok első fokú ítélkezésében — ha a polgári perrendtartás vagy a büntető eljárási törvény másként nem rendelkezik — egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanács szolgáltasson igazságot. A szocialista bíráskodás tehát személyi összetételében is kifejezi, hogy legfőbb feladatának tekinti a dolgozó nép jogainak és érdekeinek szolgálatát. Törvényeink értelmében a munkaügyi bíróságok mindig háromtagú tanácsban, népi ülnökök közreműködésével járnak el. A bírósági szervezeti törvény legutóbbi módosításával bővült hatáskörük, most már eljárnak például szövetkezeti tagsági jogvitákban is. Ezért várhatóan több szövet- kezeti tag kerül ülnökként a munkaügyi bíróságokba. A jelölések alkalmával törvényi előírás volt: népi ülnöknek büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgár választható, akinek választójoga van, és 24. életévét betöltötte. A felelős társadalmi tisztségre a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezetek, állami és társadalmi szervek dolgozói tettek személyi javaslatot. A munkaügyi bíróság népi ülnökeit, továbbá a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógusülnökeit a szakszervezeteknek a bíróság székhelye szerint illetékes megyei, illetve Fővárosi Tanácsa, a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölteti. A Legfelsőbb Bíróság - 20 népi ülnökét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. Ha elmegy az öreg cementgyár A Sport utcai korszerű lakóépületek Németh László, a Beremendi nagyközségi közös Tanács elnöke inkább csak mormogja magának: — Nem szeretem ezt a teret.. . Gaz veri fel ezt a hajdani szerb temető helyén lévő, háromszög alakú Bartha Lojos teret. Két oldalán új házak sorakoznak, a korábbi községien- dezési terv egyik álma jeleiként: itt lesz majd az új Bere- mend új központja — lakásokkal, szolgáltatóhelyiségekkel, művelődési kombináttal. A házak és néhány üzlet elkészült, a művelődési központból már semmi sem lett. Egyelőre csak ceruzával rajzolt „homloknézeten” tudják megmutatni a tanácson. Németh Lászlónak a tér azért okoz gondot, mert egyszerűen nincs munkás, aki az aránylag nagy területet rendben tartaná. Beremend új részén elsőként azok a többszintes panellakások készültek el, amelyekbe a cementmű dolgozói költöztek. Egymás mellett sorakozik az öt épület, összesen 140 lakás. A szám azért érdekes, mert amikor a családi házak építési üteméről beszélünk a tanácsi vezetőkkel, akkor ez a József Attila lakótelep feltétlenül szóba kerül. A lakásokban nagy a cserélődés, jönnek-mennek a lakók, így az otthonteremtés Beremenden elsősorban nem a családi házak építésében nyilvánul meg. szák el a járdától o házakat — további négy már épül, és újabb nyolc elkészítésére van még lehetőség. Ezek a lakások a Bólyi AG dolgozóinak készülnek, a mezőgazdasági nagyüzem, az otthonhoz segítés lendületes támogatásáért minden dicséretet megérdemel. A Sport utcának ezen a részén már kész az út, itt van a villany és a víz is, egyelőre a szennyvízelvezetés megoldása jelent gondot. A gazdaság segítsége Hogy mennyire előnyösen jutnak Beremenden lakáshoz a Bólyi ÁG dolgozói, említsük meg azt, hogy alig egy évet kell várniuk az’ új otthonra, s a kétgyermekes fiatal házasoknak a Beremenden épülő lakásért 70—80 ezer forintot kell első ízben befizetniük. Ezért kap egy kétszintes, kitűnően felszerelt, közel 80 négyzetméter alapterületű otthont. (A Bólyi ÁG egyébként 10 százalékos munkáltatói hitellel segíti a lakáshoz jutást, elsősorban azt a célt szem előtt tartva, hogy a sok tanyai otthont minél előbb „kiváltsa”, azaz lakóit jobb körülmények közé juttassa. Ennek érdekében a mezőgazda- sági nagyüzem építési kapacitásának egyharmada nem is foglalkozik mással, mint lakásépítéssel.) A térképen látható pöttyö- zött részek tehát a jövőt jelzik, egyelőre a „majd" szintjén, bár hozzá kell tenni: a mondott területen — az öreg cementgyár helyén - megkönnyíti majd az építkezést, hogy itt már megvannak a közművek. Ez a rész a fentebb már említett három utca. A jelen építési kedvének korlátot szabnak a tsz használatában levő 18 aranykoronás földek, amelyek megváltása meghaladná a tonács anyagi lehetőségeit, harmadsorban a „Belaz út”, amelyen a hatalmas dömperek a BCM-be hordják a bányából a követ. Marad tehát a belterület, a foghíjtelkek. Ilyen Beremenden nem nagyon van, másrészt többlettelkekről sem igen eshet szó, mert a háztáji gazdálkodás - magas szinten van ez a nagyközségben — területet is kíván. Gondoltak arra is korábban, hogy a hosszú szalagtelkeket kettéosztják, s a „felvég” adna lehetőséget a családi házak építésére. Ez azonban azért sem jó, mert így olyan kommunális beruházások - mint például az út - váltak volna szükségessé, amelyeknek anyagi fedezetét a tanács saját erőből nem tudná előteremteni. Másrészt, ha az építkezési kedvet vesszük szemügyre, az itt élőknél ez elsősorban nem a telkek vásárlásában, majd az új ház felépítésében rejlik, hanem a meglévők csinosításában, tatarozásában. Vagyis nincs különösebb igény házhelyekre. Az alapellátás javítása — A nagyközségben nem nő a lakosság száma — hallottuk a tanácson. — Erős Siklós vonzása, ugyanakkor Beremend sajátos helyzetben van: tulajdonképpen nincs is vonzáskörzete. Bár van egy Mit mutat a térkép? Ha a családiház-építés lehetőségeit keressük, egy nagyméretű térkép Kerül dr. Máté János vb-titkár asztalára. Pöttyözött részek jelzik: hol nyílik arra mód, hogy új családi házak épülhessenek. Elsősorban a Gorkij-fasor, az Ady Endre utca és a Dózsa György út környéke jöhet számításba, de mindenekelőtt: a Sport utca. Itt ll-es építési övezet van, enek megfelelő az építkezés is. Négy lakás közvetlenül a befejezés előtt áll - bármelyik községbe vagy városba merem ajánlani az ilyen jól mutató, kényelme.s lakásokat, ahol arra is gondoltak, hogy valamikor majd kis virágoskertek válaszA Bartha Lajos téri panelházak társközsége — Kásád -, a kiemelt alsófokú központ rangot nem ezért, hanem elsősorban lélekszáma - mintegy 3500 ember él itt —, másrészt a nagyberuházás, a BCM miatt kapta meg. A cementmű azonban már telítődött, új dolgozók nem jönnek, cserélődés esetén a régiek helyére költöznek az újonnan érkezők. Ezért nem is a fő célunk, hogy minél több új otthon épüljön fel családi házak formájában — a múlt évben 11 építési engedélyt adtunk ki a nagyközség belterületére —, hanem az, hogy az alapellátás színvonalát emeljük. Mészáros Attila Szakmát tanultak munka és család mellett Irodagép-műszerészek A munkaelosztó helyiséget alakították át tanteremmé. Hetenként négy alkalommal négytől nyolc óráig itt tanulták az anyagismeretét, fizikát, elektro- tecnhnikát, üzemgazdaságtant, történelmet, szakrajzolvasást. A négy és fél hónapos szakmunkásképző tanfolyam vizsgáját június végén tartották. A kilenc hallgató közül heten végeztek. Köztük Kiss Istvánná, Illés Cé- záné és Tóth Ilona, Kissné és lllésné öt évvel ezelőtt kezdett a Pécsi Szolgálla- tóipari Vállalatnál betanított irodagép-műszerészként. Tóth Ilona 1963 óta dolgozik a vállalatnál. Négy évig volt a varrodában mint női szabó, aztán másfél évet töltött az NDKban. Irodagépeket gyártó vállalatnál dolgozott. Itt szerette meg az irodagépeket, s hazatérve kérte magát a műszerészekhez. Valamennyien régóta szerelték volna megszerezni a szak- munkásbizonyitványt, de a feltételek sehogysem akartak „összeállni.” Először a négyévnyi gyakorlatot kellett elérniük, de azután is maradt még akadály: az érettségi hiányé, hiszen a műszerész 'zakmát ma már érettségihez kötik. A vállalat kijárta részükre az érettségi alóli felmentést, azzal együtt, hogy ne kelljen Budapestre járva tanulniuk. Az 500-as Zrínyi Miklós Szakmunkásképző Intézet tanárai vállalták oktatásukat. — Nagyon jó érzés volt azt tapasztalni, hogy a vállalat ezeket a feltételeket nem akadályként kezelte, hanem igyekezett felmentést találni számunkra - mondja Kissné. — Nekünk már nagyon nehéz lett volna a munka és a család mellett a gimnáziumi érettségit elérni, aztán hónapokon át Budapestre járni. De-betanított munkásként bennünk maradt volna a kisebbségi érzés, a nálunk jóval fiatalabb szakmunkáskollégáinkkal szemben. — Fizetésben is van különbség — folytatja lllésné. — Mi, mint betanított munkások, tíz forint órabért kaptunk, most tizenkettőre sorolnak bennünket. Tóth Ilonának egybeesett a gimnázium negyedik osztályának második féléve a szakmun- kástanfofyammal. — Ha nem iratkozom be a tanfolyamra, gimnáziumi érettségivel is betanított munkás maradok. Igaz, o gimnáziumban most nem úgy alakult a tanulmányi eredményem, ahogy szerettem volna. A munka és a párhuzamos ranulás elfáratz- tott, de én úgy érzem, hogy megérte.- Mikor megláttuk i.anköny- veinket, megijedtünk — mondja lllésné. — Akkor azt hittük, hogy ilyen rövid idő alatt eny- nyi mindent megtanulni képtelenség. Azt mondtam a férjemnek, hogy visszalépek. Nem engedte. Nagyon sokat segített nekem. Vasárnap kiadta g szakrajz feladatot, aztán ő főzött. Rendszeresen kikérdezett. Ö az ércbányánál szállítógépész, három műszakban dolgozik. A fiaim drukkoltak, nagyon megértőén viselkedtek. A nagyobb 14, a kisebb 11 éves. Nálunk is megváltozott az otthoni munkamegosztás — folytatja Kissné. — A férjem sokkal több háztartási munkában segített, mint azelőtt, és a vizsga után sem álltunk vissza a tanulás előtti elosztásra. így a téli továbképzőn való részvételem is sokkal könnyebbnek ígérkezik. A téli továbbképzést minden évben megszervezik a vállalatnál. Az egy-egy gépre specializálódott, illetve az újakat megismerő szakmunkások egymást tanítják. — A nagyobb önbizalom alaposabb szakismeretet, magasabb fizetése mellett még egy előnye van a szakmunkásvizsgánknak - mondja Tóth Ilona - Sem ezeken a továbbképzéseken, sem munka közben nem jövünk zavarba, ha olyan gépet raknak elénk, ami nem tartozik az irodagépek csoportjába. T. É. Egyszemélyes „demokrácia” Bosszankodik íut“ *: kár. Javaslatot kértek tőle, ki kapjon a dolgozók közül jutalmat. Ez nem is lenne probléma, a demokratizmus szabályai szerint a szakszervezet joga és kötelessége, hogy efféle kérdésekben állást foglaljon. Csak a határidő! Nem holnapra, holnap- utánra kéri a gazdasági vezető a szakszervezet véleményét, hanem, mivel tegnapra már nem lehet, hát ma délig. Két órája is alig van a titkárnak, hogy végiggondolja, kik is jöhetnének számításba. De ez még akkor is csak az ő javaslata lesz, nem pedig a szakszervezeti bizottságé. Mert arra már valóban nincs idő, hogy a különböző munkahelyeken, eltérő műszakban dolgozó bizottsági tagokat, bizalmikat „összetrom- bitáiják”, s leüljenek egy órára - netán kettőre - alaposan megvitatni, ki dolgozott a legjobban, ki tett legtöbbet a kollektíváért, szolgálta leg- önzetlenebbül a közösség érdekeit. Mit lehet ilyenkor tenni? Dönt a titkár egy személyben, a javaslatot úgyis csak neki kell aláírni - ez a leggyakrabban járt út. Elképzelhető az is, hogy azt mondja, nem vállalom a felelősséget egyedül, ha nem kaptam elég időt rá, hogy a választott testület véleményét kérjem, nem foglalkozom a dologgal, vállalja a teljes felelősséget a gazdasági vezető. Ez a ritkább eset. Az igazgató, részlegvezető ugyanis nem mer lemondani arról a fedezékről, amit a társadalmi szervek vezetőinek egyetértő aláírása jelent a számára, azt pedig, hogy ne osszák ki a lehetséges jutalmakat, ugyan melyik szakszervezeti, párt- vagy KISZ-titkár merné vállalni? így aztán a demokratizmus csorbul, a kollektív bölcsesség szűkül egyszemélyes körre. A titkárt emészti a bosz- szankodás, magában - esetleg hangosan is - logadko- zik, ez volt az utolsó alkalom, ilyen játékba soha többé nem megy bele. Hogy fogadalmát meg tudja-e tartani? Az mindig a következő alkalommal dől el. S az egészben az a legbosszantóbb, hogy az ilyen esetek nemcsak rendkívüli helyzetekben fordulnak elő. Sőt, egészen ritkán olyankor. De rendszeresen például a nemzeti ünnepek előtt, amikor szokás kitüntetéseket, jutalmakat adni. Vagy az éves béremelések alkalmával, meg amikor arról kell dönteni, küldjenek-e valakit tanfolyamra, iskolába vagy sem. Azonnal, mindig azonnal — holott hónapokkal azelőtt is tudtuk már, hogy lesz április 4-e, május elseje, s szeptemberben a legtöbb helyen megkezdődnek a szervezett oktatások is.' Nem váratlan események, hetekkel, hónapokkal korábban lehetne készülni rájuk. Akkor is, ha például a jutalmazási keret végleges összege ismeretlen még — hogy ki kapja a legtöbbet, ki kevesebbet, azt a sorrendet mindenképpen fel lehetne állítani. Ü7PmÍ demokrácia fon- Utbllll tos dolog, ezt érzi a legtöbb gazdasági vezető, legalábbis annyira, hogy nélkülözhetetlennek tartja a társadalmi szervek titkárainak aláírását a sajátja mellett. (Sajnos, előfordul, hogy egyikmásik titkár is úgy gondolja, ő maga betöltheti egy egész testület szerepét.) Ez pedig csak kevéssel ér többet a semminél - annyival, ameny- nyivel három-négy személy több az egynél -, s meglehetősen formálissá teszi a nagyon is tartalmi dolgokat. A demokratizmus szabályainak betartása bizonyos időt igényel, de ez nem fölösleges idő, nem üresjárat. Inkább előbb szánjunk rá néhány órát, mint később kelljen magyarázatokat keresni a döntésre, lecsillapítani a jogosan felbolydult kedélyeket egy kollektívában. Nagy Zsuzsa
