Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-29 / 207. szám
2 Dunantmt napló 1980. július 29., kedd Legdélibb dunai „hidunk” 1200000 utas, 507 tonna teher Amerigo Tot Pécsett Amerigo Tot szobrászművész háromnapos látogatásra tegnap Pécsre érkezett. Fogadta őt Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, este pedig a Jelenkor szerkesztőségében találkozott a vendég a pécsi irodalmárokkal. Miért az érdektelenség... A Balokány csendje Kiállítás Szentegáton Alkotó pedagógusok klubja Meglepődtek az elmúlt napokban Mohácson a kompra jegyet váltók. Ugyanis a sziget, re és onnan vissza szóló útra az addigi egy-egy forint helyett kettő-kettő forintot kértek tőlük a pénztárnál. A kerékpárok 1,50 forintjával szemben 3-at a motorok 4 és 6 forintja helyett 6 és 8 forintot, a lovaskocsik viteldija 20-ról 30-ra, a személy- gépkocsik egységesen 25 forintra, míg a tehergépkocsik három kategóriájában az új árakon 5 tonnáig 55, 10 tonnáig 80 és 10 tonna felett 100 forintért kapták meg a jegyet. Mi tette szükségessé a viteldijak emelését? — kérdeztük Pauska Miklóstól, a mohácsi Révátkelési Vállalat főkönyvelőjétől. — Vállalatunkat 1980. január elsejétől, mint vízi közlekedést — a MAHART más kategória — a szabadáras kategóriába so. rolták. Az új gazdasági ösztön, zőrendszer bevezetésével így ránk is az új szabályozók érvényesek. Csupán két dolog az árváltoztatás okai közül: az április elsején bekövetkezett gázolajár emelés 760 ezer forint többletet jelent kiadásunkban, mivel mi egy év alatt 125 tonna gázolajat használunk fel. A másik döntő érv, hogy nálunk, akárcsak o budapesti Metrónál, a személyszállítás állami támo. gatással történik. Csakhogy, mint szabadáras vállalat erről a támogatásról - ha fokozatosan is — le kell mondanunk. A tavalyi 200 százalékos személy- forgalmi dotációt idén 150 százalékra mérsékelték és 1985-ig teljesen megszüntetik. — Utoljára a mohácsi kompon 1954-ben volt hasonló áremelés. Akkor az 50 lilléres viteldijat emelték 1 forintra. Azóta a viteldíj 1 forint volt. — Azt akarja mondani, hogy a forint azóta pedig változott? Nos, igen. És nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a komp — nem is kis mértékben — megváltozott. A régi Sütő András óta új fénykorába lépett az erdélyi irodalom, s ebben a korszakban más nagy egyéniségek is felragyogtak; az 1976-ban öngyilkos lett Szilágyi Domokos például, avagy Székely János, a Caligula helytartójának írója. Ebbe a vonulatba tartozik Hervay Gizella is, aki két esztendeje települt át a fővárosba, Pestre, Magyarországon is kapható művei közül, éppen akkor, két éve a „Zuhanások" lett az egyik legnagyobb könyvsiker. Az Oratórium három hangra alcímet viselő költői remeket azonnal elkapkodták, s ma az antikváriumok egyik legkeresettebb kötete. Most Pécsett, majd a Gyulai Várszínház műsorában pódiumon is hallható lesz a „Zuhanások", Koszta Gabriellának, a Pécsi Nemzeti Színház művésznőjének előadásámotoros vontatta „uszály” helyett ma biztos és kényelmes önjárókomp bonyolítja le a for. galmat. A Csatát 1977-ben vásárolta a vállalat nem kevesebb, mint 14 millió 200 ezer forintért. De jelentősen növekedett a személyhajóparkunk is. — Hazánkban — nem számítva a tanácsi kezelésben lévő révátkelőket — csupán két vállalat biztosít hajóátkelőt a Dunán. Az egyik a mohácsi, a másik a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat. Milyen kompárakkal dolgoztak ők? — A tanácsi kezelésben lévők már tavaly is 2 forintért szállították az utasokat, a Pest megyei 1,50-ért biztosította az átkelést. A gazdasági szabályozók és ösztönzők rájuk is éppúgy vonatkoznak, mint ránk. — Naayon sokan úgy vélik, hogy a mohácsi komp, akárcsak a dunaszekcsői, helyi forgalmat bonyolít le. — Téves felfogás. Egy 1977-es reprezentatív . adatkigyűjtés bizonyítja, hogy az évi 507 tonna teherforgalom 60 százaléka Dél-Dunántúl és Dél-Alföld közötti áruforgalomból adódik. De az 1 millió 200 ezer személyforgalmat sem írhatjuk csupán a városban és a szigeten lakókra. Ezt bizonyltja különben a bérletek száma is, ami szintén változott. A nyugdíjasok és diákok havi bérlete 20, míg a dolgozók bérlete 40 forint lett. Mindenesetre — ha nem is olyan ütemben, mint a teherforgalom —a személyforgalom is állandóan nő. Erre pedig fel kell készülnünk. Több pénzért kényelmesebb. biztonságosabb szolgálta, tást kívánunk nyújtani. Ezért is tárgyalunk egy új, önjáró komp megtételéről, amelyik nemcsak biztoságosabb, de nagyobb is a Csatánál. Amennyiben sikerül megvásárolnunk, abban az esetben a jelenlegi komp lenne a tartalékunk. Kapu László Fotó: Arató Tamás ban. A Marosvásárhelyt végzett fiatal művésznő ezt mondja a Hervay-est előtt: — Odahaza Erdélyben is nagyon szerettük Hervay Gizella költészetét. Első kötete 1963- ban jelent meg Virág a végtelenben címmel a Kriterion gondozásában. Majd a többi: Reggeltől halálig, Tőmondatok, Űrlap, A mondat folytatása. Utána következett a sorban a Zuhanások, melynek eredeti alcíme ez volt: Lírai oratórium három hangra, végül a Kettészelt halál. Mellettük egy gyerekkönyv: a Kobak könyve című. Közülük néhányat Magyarországon is árultak. A legnagyobb sikerű a „Zuhanások” lett. Ez az estnek a műsora Pécsett is, és Gyulán is. A könyv — egyetlen vers, amit egyvégtében mondok el. Körülbelül 40—45 perces előadás lesz. Minden színházi, illetve így a klórra valót sem keresik meg - ötlik önkéntelenül az ember fejébe a gondolat. Ebben a csodálatos „angol-parkban”, ebben a Balokánynak nevezett Pécs városi strandfürdőben, melynek repkénnyel befutott főépülete skót kastélyra emlékeztet — alig lézeng egy-két ember. A döntő többséget a húszfős személyzet adja ... Vajon mi lehet az ok? így hétfő délelőtt csodálatos a napsütés, vízhőfok 22 — akár a Balatoné -, a medencét övező pihenőpark szanatóriumi csendjét alig töri meg valapódiumeszköz mellőzésével, azt szeretném, ha a szöveg élne! A „Zuhanások" pécsi premierje: augusztus 4-én, hétfőn este fél 9-kor a Nevelők Háza udvarán, ha esik, akkor a belső teremben. Gyulán pedig a vár lovagtermében rendezik meg augusztus 7-én, este. Képünkön: Koszta Gabriella. F. D. mi . . . BHiczky Tibor ügyeletes strandvezető — egyébként a Vízmű csoportvezetője - se igen érti. Úgy három éve kezdődött ez a már-már bosszantó érdektelenség: áttevődött a Hullámfürdőre a „hangsúly" — amennyiben áttevődött. . . Ugyanis ott se volt mostanában telt ház. — Talán az autók — jegyzi meg Biliczky Tibor. — Vasárnap körbejártam a vidéki strandokat, körbejártam a vidéki strandokat, szinte mindenütt telt ház volt... Az emberek könnyen kijutnak. És a meleg víz — teszi hozzá. A Balokány jószerivel 3000 embernek adhat egyidőben otthont, de évek óta csak feltételes módban mondják ezt. Az idén a csúcs 970 fő körül volt, tehát harmadház. E miatt aztán csak a nagymedence és a gyermekmedence üzemel, a másik „nagyba" nem érdemes vizet engedni. Pedig korszerű víztisztítója — állítólag svéd gyártmány — ivóvízminőséget produkál. Közbevetve: a jelenlegi nagymedence is vízforga- tós - tehát állandó a csere. Napi 400 köbméter a forgatás. De nemcsak pécsi tünet a városi strandok pangása. Innen is, onnan is hallotszik a hír: a hideg vizet nem kedveljük. Harkánnyal, Magyarhertelenddel, Zalakarossal és társaival nem tud a 22 fok konkurrálni. Legfeljebb o Balaton. A kérdést érdemes lenne feltenni: vajon mivel lehetne az embereket visszacsalogatni? Meg lehet-e — adott esetben a Balokány — becsületét menteni, jó hírét visszaadni? Amikor fordulunk kifele, egy pillantást vetek a kristálytiszta csillogó vízre, öt gyerek és három felnőtt fürdik. Talán a fotóriporter kollégám kedvéért ... K. F. A pécsi Nevelők Háza klubjai közül a legfiatalabb az alkotó pedagógusoké; januárban kezdték el közös tevékenységüket tagjai. A klub azokat az óvodai, általános iskolai és szakmunkásképzőintézeti pedagógusokat tömöríti, akik a képzőművészettel kapcsolatos tevékenységet folytatnak. A fiatal klub csakhamar nyilvánosan is bemutatkozott: az MSZMP Baranya megyei Oktatási Igazgatóságán állították össze tavasszal a 35 éves a pártoktatás című kiállításanyagot. Egy hete pedig a Szentegá- ti Állami Gazdaság központjában nyílt újabb kiállítása az alkotó pedagógusok klubjának. Festmények, grafikák, rézdomborítások szerepelnek a még egy hétig nyitva tartó tárlaton. E kiállítás adott alkalmat arra, hogy megkérdezzük Takács Dezsőt, a klub vezetőjét a klub céljáról, terveiről. — Célunk tömören úgy fogalmazható meg, hogy azoknak a pedagógusoknak biztosítson a klub fórumot, akik a gyerekek nevelését, oktatását a képzőművészettel összefüggésben végzik. így tagja lehet a klubnak óvónő és szakrajztanár, de az is, aki ugyan nem pedagógus, de rajzszakkör vezetőjeként gyerekekkel foglalkozik. A klub tevékenységének középpontjában így elsősorban az önképzés áll. Nyugdíjas épp úgy részt vesz benne, mint a főiskolát most Tegnap reggel kötött ki Mohácson a nemzetközi Duna-túra első hajója az MVTE csónakház és a sokác-rév közötti partszakaszon. Délután egykor azonban már színes sátortábor jelezte a kettős gát között, hogy megérkeztek a többiek is. Az idén jubiláló, vagyis XXV. Duna-túra résztvevői június 30-án szálltak vízre a nyugat-németországi Ingolstadtnál és kiegészülve a csehszlovák és NDK-s hajóegységekkel, július 20-án léptek hazánk földjére Esztergomnál. Ott csatlakoztak hozzájuk a Rábán Szentgotthárdnál hajóba szállt és végzett tanár. Az év első felében a rézkarc technikáját sajátították el a klubtagok, s elkezdtük a kőnyomat szakmai fogásainak gyakorlását is. — A kiállítások azt is jelzik, hogy a klub nem csupán az önképzés helye, hanem művészeti tevékenységet is kíván folytatni, s ez természetes folyamat — mondta Takács Dezső. — Az itt készült munkák legjavát csoportos vagy kisebb létszámú kiállítások formájában szeretnénk rendszeresen bemutatni a jövőben a Nevelők Házában. Felvesszük a kapcsolatot az ország négy másik pedagógus klubjával is. Az alkotó pedagógusok klubja a Nevelők Házában tevékenykedik, s heti egy alkalommal az épületben levő, a Pécsi Grafikai Műhely helyiségét is birtokba veszik. — A Pécsi Grafikai Műhely nagy szeretettel fogadott bennünket, s lehetővé tette, hogy használhassuk a grafikai eljárásokhoz szükséges berendezéseiket. Ez a gesztus nagymértékben segíti munkánkat, hiszen nem minden rajztanárnak van lehetősége arra, hogy a rézmetszet vagy a litográfia eszközeivel dolgozhasson. A Nevelők Háza fiatal klubja nemcsak műteremlehetőséget teremt tagjai számára, hanem előadásokkal, filmvetítésekkel, szakmai vitákkal mélyíti azok szakmai műveltségét, emeli művészeti igényességét. b. I. Győrnél a Dunára érkezett lengyel— magyar—osztrák túrázók csoportja. Az evezősökből, kajakosokból és kenusokból — kilenc nemzet fiaibál- lányaiból verbuválódott hajóssereg Budapest, Dunaújváros, Paks és Baja megtekintése után kötött ki Mohácson, az utolsó magyarországi pihenőhelyen. A vizitúra résztvevői ma ismerkednek a város és környéke nevezetességeivel és holnap indulnak tovább Jugoszlávia és Bulgária felé, hogy folytassák az utat a Fekete-tengerig. K. L. Fotó: Schindi József Pódiumon a könyvsiker Zuhanások D Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig Mohácson a nemzetközi Duna-túra mezőnye
