Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-04 / 182. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló ■ XXXVII. évfolyam, 182. szám 1980. július 4., péntek I § * Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A pártélet nyitottsága Georges Marchais Budapesten ség. A legtöbb helyen a pártKádár János fogadta az FKP főtitkárát Kölcsönös tájékoztatás a pártközpontban A korrózióvédelmi berendezések bemutatója Szentlőrincen Erb János felvétele Új hazai talajmegmunkáló gépeket mutattak be n XII. kongresszus ismételten nagy meggyőző erővel tanúsította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt munkastílusának meghatározó, jellemző vonása a nyitottság, A kongresszus — nyugodtan mondhatjuk — lényegében az egész nép előtt za'lott le, tanácskozásai, megállapításai hozzáférhetőek voltak a széles társadalmi nyilvánosság számára. S ez nem ritka kivételes megnyilvánulás volt, hanem a párt egész tevékenységét átható törekvés, tendencia érvényesülése. Mégis olykor azt lehet tc- pasrtolni, hoay a pórtélét szintjein ..lefelé" haladva ez a nyitottság mintha nem érvényesülne mindenütt hasonló egyértelműséggel. „Azt tudiuk — hallható olykor pártonkívüliektől —, hogy mit tárgyalt a kongresz- szus vagy a meayei oártérte- kezlet, a meaválasztás után azonnal értesülünk a párt országos és megyei vezető szerveinek összetételéről, vezetőik személyéről, de az már sokkal kevésbé ismert, miről tárgyalt az alapszervezeti taggyűlés, vagy a választás során kik kerültek a helvi pártvezetőségbe." Elgondolkodtató észrevétel ez, s nem tanulság nélkül való. Valljuk meg, akad még pártszervezet, ahol é| bizonyos hajlam a titkolózásra, a pártszervezet belső életének, állásfoglalásainak valamiféle miszt'kus ködbe burkolására. Régi idők továbbélő hagyománya ez olyan viszonyok közepette, amelyek között az ilyenféle gyakorlatnak már hosszú ideié nincs semmiféle létjogosultsága. Hiszen a oárt taqiai és a párton kívül álfák mindenhol közös politikai célok meavaló- sításán fáradoznak, küzdőter- sak ar envüt^es érdekeket szolgáló cselekvés folyamatában. A nvilvánossáa éDoen ezért ma minden munkaterületen vagy lakóhelyi eqvségben a párt- szervezet életének természetes közege kell hogy legyen. Joggal jegyezte meq valaki egy e témával foglalkozó tanácskozáson : „Nem lehet jó az az alapszervezet, amelynek munkáját, életét nem ismeri a környezete, amelyről úgy beszélnek a többiek: sose tudjuk, miről tárgyalnak ezek 'a taggyűlésükön." Természetesen nem arról van szó, mintha a nyilvánosságnak nem lennének e területen is ésszerű határoi. Az előbb idézett felelős pártmunkás szavei- val szólva: „a pártnak nincsenek a nép előtt titkai, de vannak csupán a szervezet tagjaira tartozó belső ügyei". Valóban, a pórt nem titkol el semmiféle tervet, elhatározást, döntést, amely a nép, a tömegek sorsát érinti. Ugyanokkor mint minden más szervezetnek, a pártnak is vannak olyan belső ügyei, amelyek általában nem tartoznak a kívülállókra. Ilyenek például o belső fegyelmi ügyei, amelyek nyilvánosságra hozatalában maga a párt szervezeti szabályzata jelöl ki meghatározott korlátozásokat. Am oz ilyen belső ügyek köre napjainkban igencsak szűk, s semmiképpen sem szolgálhatnak a pórtélét titokba burkolásának indokául. Hadd tegyük azonban őzt is hozzá, hogy azért a párt belső életének efféle misztifikálása távolról sem általános jelenszervezet a legkevésbé sem fél a nyilvánosságtól, ellenkezőleg, nagyon is benne él működési területének mindennapos közegében. Talán éppen ebből adódik olykor a probléma: abból kiindulva, hogy mindennapos tevékenysége révén a párt- szervezet munkája jól ismert az emberek előtt, nem tartják szükségesnek annak valamiféle külön megismertetését, a tájékoztatásról való gondoskodást. Való igaz, a pártszervezet munkájáról semmi sem mondhat többet, mint ha javaslataival, kezdeményezéseivel, ellenőrzéseivel, a kommunisták személyes fellépéseivel, iolyama- tos politikai tevékenységével állandó és eleven részese a munka- vagy lakóhely mindennapi életének. Törekvéseire, állásfoglalásaira, elhatározásaira mindenekelőtt ezen az úton derülhet fény. A cselekvésben érvényre jutó nyitottság a legfontosabb, ez tanúskodik a legátütőbben arról, hogy az illető pártszervezet nem önmagába forduló zárt közösség, nem valamiféle „titkos szekta", hanem a többieket megnyerve és felsorakoztatva akar munkálkodni a közösség egészét szolgáló elhatározások valóra váltásán. A pártszervezet életéről szóló tájékoztatás megszervezése ennek csak kiegészítője lehet. Kiegészítője, de egyben szerves belső része is, mivel ez a tájékoztatás maga is hozzátartozik az eleven mindennapos politikai munkához. Ezért nem elegendő csuprán a spontán kisugárzó hatásra hagyatkozni, hanem indokolt célirányosán és szervezetten gondoskodni a pártszervezet életének bemutatásáról, az ilyen irányú tájékoztatásról. Számos lehetőség, módszer áll ehhez rendelkezésre, a szóbeli és írásbeli eszközök sokféle formája hasznosítható ebben, A párttitkár, a vezetőségi tagok a helyi közélet különböző fórumain érdemben szólhatnak a pártszervezet állásfoglalásairól. A tömegszervezeíek- ben, a különféle társadalmi mozgalmakban tevékenykedő párttagok ugyancsak nagy szerepet tölthetnek be o tájékoztatásban. M legfontosabb mégis a pártonkívüliekkel folytatott mindennapos szóbeli eszmecsere, amely ezernyi módot kínál annak megismertetéséhez, mivel foglalkozik az adott időszakbon a párt- szervezet. De élni lehet az írásos formákkal is, nem utolsósorban a méltatlanul mostoha sorsra jutott faliújságokkal, amelyeket alkalmi ünnepi megemlékezések helyett inkább friss, eleven helyi tájékoztató anyagokkal kellene megtölteri. S a vállalati, üzemi, szövetkezeti lapok, híradók is helyet adnak — adhatnak nemcsak a helyi irányító pártszerv, hanem az alapszervezetek élete, munkája bemutatásának is. Az emberek akkor követik a pártot, ha tudják, mit akar, milyen célokat tűz ki, min dolgozik, fáradozik. Nemcsak országos méretekben igaz ez, hanem helyileg is. A pártélet' nyilvánossága, a jó tájékoztatás ezért a politikai munkának fontos, tartalmi jelentőségű kérdése. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és kísérete. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága tegnap ülést tartott. Meghallgatta Lukács János, a Megyei Pártbizottság első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága 1980. június 24-i üléséről, elfogadta a képviselő- és tanácstag-választások főbb politikai tapasztalatairól szóló beszámolót, amelyet dr Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára terjesztett elő. Jóváhagyta a Megyei Pártbizottság 1980. II. félévi üléstervét és a két pártA vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője fogadta. (Folytatás az 5. oldalon) bizottsági ülés között végzett munkáról szóló írásos beszámolót. * Szentirányi József első titkár elnökletével ülést tartott a Pécs városi Pártbizottság is. Novak Szilveszter osztályvezető szóbeli tájékoztatást adott a cselekvési program első félévi végrehajtásáról. A pártbizottság elfogadta a második félévi üléstervet és a végrehajtó bizottság munkájáról készült jelentést. Kacsóta határában, a szántóföld melletti földúton tegnap nagy volt a forgalom. A szentlőrinci tsz-hez tartozó területen tartották a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer partnergazdaságai számára rendezett tájékoztató napnak talán egyik legfigyelemreméltóbb programját: új hazai talajművelő gépek bemutatóját. A négy újdonságnak számító munkagépet a Környei Mezőgazdasági Kombinátban készítették, saját szakembereik tervei alapján, kizárólag hazai anyagból. Tevékenységüket négy évvel ezelőtt kezdték azzal a céllal, hogy a magyar mező- gazdaságban hiányzó praktikus berendezéseket pótolják. A legnagyobb érdeklődést váltotta ki az ásóborona, amelyet hasonló finn gyártmányú gép alapján készítettek. Érdekessége, hogy az előzetes szakvélemények szerint ezt Magyarországon nem lehet megcsinálni. A környeiek bebizonyították, hogy lehet ugyanolyan használati értékűt, rendeltetésűt készíteni, kizárólag hazai anyagból. A berendezés a tavaszi előkészítésnél a talajt jól fellazítja, ugyanakkor befedi, így a víz- és tápanyagveszteség kevesebb. Másik figyelemre méltó kiegészítő munkagép a szántásmegmunkáló. Ez nem más, mint az ekék után kapcsolt nehézfogas láncszerű borona, amely a szántás után azonnal elvégzi a talajegyenge- tést. Ezzel nemcsak energiát, munkaidőt takarítanak meg, de kiiktatják az eddigi utó- borönálással járó talajletapo- sást, és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a szántás után azonnal befedett talaj jobban megőrzi a nedvességet. A másik két berendezés a talajsimító és a rét-legelő gondozására alkalmas rétborona. Az új berendezés elsimítja a talajegyenetlensége- geket, feltépi és ezzel levegőhöz juttatja a gyökérzetet, ezáltal gyorsabb lesz a sarjadás és jobb a fűminőség. A tegnapi tájékoztató másik figyelemre méltó eseménye a korrózióvédelemről szóló előadás és gyakorlati bemutató volt. A bemutatón olyan hazai korrózióvédő anyagokat láthattak a résztvevők, melyek értékükben megegyeznek az eddigi nyugati importból származókkal. A BKR 1972-ben jött létre és eddig öt megyéből összesei 33 partnergazdasága van. ötvenháromezer hektárnyi területet látnak el szaktanács- adással s a szerződésekben foglalt feltételek szerint segítik őket. Az elmúlt időszakban különösen megnőtt az érdeklődés a rendszer munkája iránt. A tegnapi tanácskozáson elhangzott, hogy az idei év legnagyobb gondja az alkatrészellátás. Hosszú évek óta a mostani helyzet a legrosz- szabb ebben a tekintetben. Épp ezért a szervizhálózat rugalmas megszervezése még további feladatokat ró a rendszergazdákra. A most létesített pellérdi szervizállomás nagyban hozzásegít majd a baranyai és somogyi partnerek igényeinek kielégítéséhez. A Pécsi Nyári Színház programjában tegnap este a tettyei játékszínen mutatták be L. I. And- rejev drámájának musical változatát, Erdős János díszleteivel, Uherkovich Ágnes jelmezeivel, Bagossy László rendezésében: Aki a pofonokat kapja cimmel. Képünkön a darab két főszereplője: Vallai Péter (Aki) és Mester Edit (Consuella). Fotó: Cseri László Ülést tartott a Megyei Pártbizottság Gyenes László S. Zs.
