Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-25 / 203. szám
1980. júius 25., péntek Dunántúli napló 3 Már nem mostoha ágazat az erdő A Szigetvári Konzervgyár részére készítenek fakereteket a hetvehelyi tsz asztalosüzemében Fotó: Erb János Piacra termelnek a tsz-erdészetek ■ Bútorelem, papírfa, fagyapot ■ Az új erdők 60 százaléka a tsz-ekben a fa mint újrapótolható nyersanyag és energiahordozó az utóbbi időben erősen felértékelődött világszerte. Európában 50 millió 'köbméter fahióny van, amit más kontinensekről hoznak be. Az ezredfordulóig ez a hiány kétszeresére nő. Magyarországon az évi felhasználás 10 millió köbméter, ebből 4 millió köbméter fát importálni kell. Jobb hasznosítást Faellátottságunk közepes, de ez abból is fakad, hogy adottságaink mezőgazdasági jellegűek. Nincsenek „őserde- ink1', a magyar erdők 70 százaléka emberi kéz munkája. A második világháború után Anglia mellett Magyarország tett legtöbbet Európában az erdők növeléséért. Erdősültségünk 1945-ben 12 százalékos volt, ma 17 százalékos, az optimális 20—22 százalék lenne. (Baranya megye a 95 000 hektárjával eléri ezt a 22 százalékos arányt.) Az állami erdészetekben fogytán a terület, a telepítések ezért ebben a tervciklusban, de még inkább a jövőben termelőszövetkezetekbe tevődnek át. A hatodik ötéves tervben az új erdők 00 százalékát a termelőszövetkezetekben telepítik. A tsz-erdőkben jelenleg negyedmillió köbméter viszonylag olcsón kitermelhető ipari fa van, ami a hazai faexport 20- 22 százalékát biztosíthatná. A hazai ipar faéhsége és a kedvező export lehetősége egyaránt azt igényli, hogy az eddiginél jobban hasznosítsuk a termelőszövetkezeti kezelésben levő erdőterületeket. Erről tartott sajtótájékoztatót dr. Királyi Ernő, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának vezetője: Az erdőtörvény végrehajtásával az 1960. évi 48 000 hektárról 1979-re 479 000 hektárra nőtt a termelőszövetkezeti erdők nagysága, de ez a terüjet nagyon elaprózott. Ez akadályozza a korszerű technikai eszközök hatékony alkalmazását. A tsz-erdők adottsága is kedvezőtlenebb, ezért a hektáronkénti fatömeg ezekben csak mintegy 70 százaléka az állami er- ' dők fatömegének. Élőfakészletük nem éri el a hektáronkénti 100 köbmétert. Kevés a szakképzett erdész. Megyénkben 31 erdésztechnikus, 15 erdész és 40 erdőfelelős dolgozik. A tsz-fűrészüze- mek száma 939, felszereltségük technikai színvonala alacsony - főként szalag- és körfűrész. Az egy üzemre eső termelés évi 500 köbméter. A továbblépés útját a MÉM a társulásban, az integrációban látja. Tekintve, hogy a tsz erdőterületek nagysága dinamikusan nő, s ez az ütem a hatodik ötéves tervben még csak fokozódik, a többletkitermelés lehetőségeit is itt kell elsősorban megteremteni. A nyár, a lemezipari rönk, a papírfa, rostfa többletexportjának — és hazai felhasználásának — nagyobb hányada 1981 és 1985 között már a mezőgazdasági üzemektől származhat. Az országban jelenleg 313 tsz erdőgazdálkodási társulás működik, amely 131 000 hektár szövetkezeti erdő termelését integrálja. A MÉM és a TOT célkitűzése szerint további társulásokat szükséges létrehozni a szövetkezeti erdőkben rejlő tartalékok jobb kiaknázására. Gond a telepítés Baranya megyében az iba- fai társulás feloszlásával jelenleg egyetlen társulás sem működik. A fő probléma, hogy a szórványerdőket társulási formában sem lehet koncentrálni, ami pedig feltétele lenne a nagy fakombájnok, illetve a MORBAK-hoz hasonló apríték készítő gépmonstrumok kihasználásának. Egy ilyen gép 7 millió forintba kerül. A MOR- BAK kiküszöböli a munkaigényes fadarabolást, percek alatt képes 2—3 centis darabokra felaprítani egy egész fát. A fa- apríték sok célra felhasználható termék. Harminc százalékos arányban a szénnel keverve, mint tüzelőanyag is kiváló. A jövőben erre akarják átállítani a kórházak és egyéb közintézmények fűtését, de a lakosságnak is forgalmazzák majd a drága tüzelőolaj pótlására. Megyénkben a társulás helyett együttműködés jött létre a MEFAG és 40 mezőgazdasági nagyüzem között. A tsz és állami gazdasági szórványerdőkben kitermelt fa egy részét az erdőgazdaság dolgozza fel és értékesíti. A telepítések tervezését és a szaktanácsadást a TSZKER pécsi kirendeltségének erdészeti csoportja végzi 40 termelőszövetkezet részére. Tavaly a TSZKER 20 millió forint értékű forgalmat bonyolított le a tsz-ekben kitermelt fából, fagyártmányból. A baranyai termelőszövetkezeti erdők használata nem rosszabb, sőt valamivel kedvezőbb az országos átlagnál. A terület az 1972. évi 25 000 hektárról 31 150 hektárra emelkedett, s 1990-ig újabb 2600— 2700 hektárral gyarapodik. Továbbra is nagy gond a telepítés és a kitermelés, rakodás, szállítás gépesítése. A jelenleg kapható osztrák csemeteültető gép — ami tuskós területen is kiválóan használható - túl drága, félmillió forint. A hasonló jó minőségű csehszlovák gép jóval olcsóbb, de nem kapható. Célszerű és kívánatos lenne, ha a most létrehozott Erdészeti Gépgyártó Vállalat a termelőszövetkezetek részére is gyártana erdészeti gépeket, berendezéseket. Egyre több tsz fejleszti saját fafeldolgozó üzemét. Egyházas- kozár, Mozsgó a teljes termelését maga dolgozza fel. Drávafok és Felsőszentmárton farostlemez és papírfa-alap- anyagot termel. A baranyahíd- végi tsz a BUBIV-nak gyárt gyermekbútor elemeket, a hetvehelyi termelőszövetkezet fenyőt helyettesítő puhafából gyárt ládákat, konténereket a konzervgyárnak. A dunafalvi tsz 3 nagyteljesítményű fagyapot előállító gépet szerzett be. A fagyapotot használják a törékeny áru - üveg, porcelán és az érzékeny műszerek — csomagolására. Dunafalva úgyszólván a fél ország szükségletét ellátja fagyapottal. A porcelángyártáshoz — égetéshez - is nélkülözhetetlen a fa. A pécsi porcelángyár a baranyai termelőszövetkezetektől szerzi be szükségletét. Nagy érték Már nem igaz az a megállapítás, hogy a tsz-erdőkben csak tűzifát termelnek. A szövetkezetek igaz kötelességsze- rűen ellátják tagjaikat tűzifával, de erre a célra az értéktelenebb ágfát használják. A fa ma igen nagy érték. Egy un. „gólyafészekért” — ez a népszerű neve az 5 cm átmérőjű egyszer egyméteres facsomagnak -r 450-500 forintot fizet a farostlemezgyár helyből elszállítva. Az utóbbi hórom évben a tsz erdők is egyre többet termelnek piacra. S mivel a szövetkezetekben sok a fiatal erdő, a következő évtizedekben a szektor jelentősége mind nagyobb lesz a hazai ellátásban és az exportban.- Rné Műszak után és hétvégeken Lakásépítés nallalati Saját otthonukat építik a világos estéken, hétvégeken a Beton- és Vasbetonipari Művek komlói gyárának dolgozói. A komlói dávidföldi iskola mellett vettek birtokba egy telket. A BVM dolgozói vállalati lakásépítő szövetkezetei alakítottak, és május elején kezdték meg az épületek alapozását. A tizenkilenc dolgozó új otthonáért összefogott az egész vállalat, de segítenek a város üzemei is: kölcsönge- rendákat kaptak a Carbontól és a Sásdi Építőipari Szövetkezettől. A fogadószintet a BVM brigádjai betonozzák és rakják fel a paneleket. A BVM önköltségi áron biztosítja dolgozóinak a cementet, betont, a zsaluzóanyagoktamogatassal tói kezdve a kedvezményes fuvarig, szinte minden építőanyagot, ami a cég gyártmánylistáján szerepel, Emellett a gyáregység dolgozói szállítják és szerelik össze a panelelemeket, elvégzik a belső szakipari munkák egy részét, a többivel a szükséges szakértelemmel rendelkező jövendő lakók megbirkóznak. A tervek szerint két ütemben építik fel a kétszintes, két és fél szobás lakásokat. Az első szakaszban tíz otthont adnak át — valószínűleg a jövő év első negyedében. Százezer forinttal kerül kevesebbe egy lakás a gyár támogatásával. Samos László, a komlói gyáregység vezetője elmondta, rengeteget jelent ez a dolgozóiknak, azért is, mert ötven százalékuk harminc éven aluli. S a legtöbb fiatal családos albérletben, szülőknél vár saját otthonra. Az sem mellékes, hogy a gyár jól jár: a városhoz, a munkahelyhez kötődő fiatalok szívesen maradnak, önmagukért és a vállalatért dolgoznak. G. M. Honfoglalás Sátorhelyen Előtérben a fizikai dolgozók, a fiatal házasok és a sok- gyermekesek Meghökkentő iramú az építkezés Sátorhelyen. Az egykori pusztán annak idején alig-alig sikerült telkeket kialakítani. Az illetékesek fenntartással fogadták a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezetőinek kezdeményezését, hogy kezdődjék meg itt a családi házak építése. A szükséges földterületet a kombinát átengedte, amit dolgozói rendkívül alacsony áron vásárolhattak meg: egy 200 négyszögöles házhely ára mindössze 3000 forint volt. Kedvezően hatott az olcsó fuvar és a szociálpolitikai kedvezmények is. Sátorhelyen itt-ott még az építkezés törmelékei, kupacai között botladozva feltűnő különbségeket tapasztalhatunk. Elsőként azt, hogy a kezdők még családi házakat építettek, az újabban ideköltözők már többlakásos, kétszintes épületekbe költöznek. — Több mint 10 évvel ezelőtt kezdődött meg a családi házak építése Sátorhelyen — hallottuk M osnitzka Ferencné- től, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szociálpolitikai előadójától. Az volt a fő célunk, hogy a környék puritán cselédházaiban lakó dolgozóinkat megfelelőbb életkörülmények közé segítsük. Ugyanakkor elértük azt is, hogy dolgozóink — Sátorhely az egyik legjelentősebb munkaterülete a mező- gazdasági kombinátnak — munkahelyükhöz közel telepedtek le. Harminckét családi házban már laknak Sátorhelyen. Valóságos kis lakótelep épült fel. A kombinát dolgozói rendkívül olcsón megvásárolhatták a kiváltott régi házakból származó bontási anyagot, amiből azután felépültek a melléképületek: baromfi- és disznóólak, garázsok. Évente öt-hat ház készült el. Ezzel kapcsolatban hallottuk a mezőgazdasági kombinát szociálpolitikai osztályvezetőjétől, Mózer Fülöptől. — Ezzel az ütemmel nem voltunk elégedettek, túl lassúnak találtuk. Ezért határoztunk úgy, hogy saját erőből - a tervezéstől kezdve a kivitelezésig __ a szövetkezeti formát támogatva segítjük a lakásépítkezést. A Baranya megyei ME- SZÖV-höz fordultunk. Hamarosan megalakult — 28 taggal — a Sátorhelyi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. Tagjai csak a kombinát dolgozói lehetnek. Az építkezés iramának meggyorsítása érdekében döntött a kombinát vezetése úgy, hogy a saját építőkapacitásunk szükséges hányadát a lakás- építkezéseken köti le. Idegen kivitelező ugyanis 8—12—16 l akás megépítése érdekében nem szívesen vonul fel. Sátorhelyen ma már 40 tagú a lakásszövetkezet. Nyolc lakás most épül, másik nyolcat még ebben az évben elkezdenek. A magas lakásárakhoz szokottaknak meglepetést okozhat, hogy egy ilyen kétszintes, 80 négyzetméter alapterületű lakásért — „beuqrónak" — a beköltözők Sátorhelyen átlagosan 40—50 000 forintot fizetnek, családi körülményeiktől függően. Következik ez egyrészt a szociálpolitikai kedvezményből, másrészt a 10 százalékos, kamatmentes munkáltatói hitelből, harmadsorban abból is, hogy a szolgálati lakás elhagyásáért a sokgyerekes csalódok vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nemcsak Sátorhelyen építkeznek a kombinát dolgozói, s nemcsak itt támogatja őket a mezőgazdasági nagyüzem. Be- remenden egy már meglévő szövetkezethez csatlakoztak. Eddig felépült ott négy szolgálati lakás, augusztusban átadják a négy szövetkezetit, s újabb nyolc ilyen épül még. Bolyban egy 16 lakás felépítéséhez elegendő nagyságú területet sajátítottak ki. Az ideköltözők közül 12 lakás tulajdonosai a kombinát dolgozói lesznek. A kivitelező ugyancsak a kombinát. A kombinát teljes építési kapacitásának több mint egyharmadát a lakások építésére fordítja. Mohácson is alakulóban van egy lakásszövetkezet. Mintegy 20 otthon épül ott saját kivitelezésben, a kombinát dolgozóinak. Károlymajorban családi házakat építenek már jó tíz éve a nagyüzem támogatásával. „Ez a komfort nélküli lakások felszámolásának az útja" — mondták a szociálpolitikai osztályon, kiegészítve azzal az alapvető szemponttal: elsősorban a fizikai dolgozók, a fiatal házasok, a sokgyermekesek a kedvezményezettei a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát „honfoglalást" kiváltó lakás- építési akciójának. M. A. Korszerű sorház Sátorhelyen ( Fotó: Cseri László
