Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-20 / 198. szám
> Építik a Pécsi Bőrgyár ipari víztisztító berendezését Épül az üszögpusztai 10 000 köbméteres víztároló Tíz év alatt hatalmas fejlődés A DÉLYIÉP Négy megye vállalata Hárommillárd forint értéket hoztak létre Baranyában is jelentős beruházások gazdája kóinak viszi a meleg vizet és a fűtést a hőerőműtől. Szintén igen sok vízre von szükség Kaposváron. Itt a rohamosan növekvő lakótelepeken kívül az utóbbi időben több vízigényes üzem is épült. A városkörnyéki rétegvizekből már nem lehet ellátni a megyeszékhelyet. A nyugat- balatoni regionális vízmű és a fonyód—kaposvári regionális távvezeték - amelyet részleges üzemre az idén adnak át — megoldja majd a kaposvári vízgondokat. Ez a vezeték 55 kilométer hosszú, naponta 15 ezer köbméter vizet szállít majd és később alkalmassá tehető 25 ezer köbméter szállítására is. A vállalat somogyi munkái közt volt a nagyatádi szennyvíz- tisztító telep építése. Ez a 32 millió forintért elkészült létesítmény naponta kilenc és félezer köbméter szennyvizet fogad és égető gondot oldott meg. Impozáns munka volt Tolna megyében a Sió bal partján fölépített öntözőfürt létrehozása. Ez a több mint 40 kilométer hosszú rendszer 1689 hektár területet lát el öntözővízzel. így hát a DÉL- VIÉP munkájával közvetetten még az ország éléskamrájának föltöltéséhez is hozzájárul. A Szekszárdon megkezdett szennyvíztelep-bővítés a város régi gondján segít, hiszen 1974-ben a régi szennyvíztelepre, amely 3500 köbméter víz befogadására készült, 5500 köbméter szennyvíz érkezett. A második ütem befejezése után a DÉLVIÉP által bővített telep 29 ezer köbméter szennyvizet fogadhat majd. Zala megyében, Nagykanizsán és Zalaegerszegen volt szükség a szekszárdihoz hasonló létesítményekre. Nagykanizsán igen kis kapacitású szennyvíztelep van. Az idén decemberben lesz a tervek szerint a próbaüzem az új első részben. Néhány hónap múlva 12 500 köbméter vizet tisztíthatnak majd itt. További bővítés esetén pedig 37 és félezret. Zalaegerszegen hasonló kapacitású szennyvíztisztító épül. A megyeszékhelyen a mély fúrású kútak nagy mangán- és vastartalmú vizet adnak. Ezért itt naponta 22 ezer köbméter vizet vastalonító tisztítóművet épített a DÉLVIÉP. így fölsorolva is érzékelhető, hogy tíz évvel ezelőtt rni- lyen hatalmas munka várt az új vállalatra. Igazán azonban csak azok tudják, hogy menynyi emberi erő van a már elkészült létesítményekben és mennyi lesz a most és a jövőben készülőkben, akik o DÉLVIÉP munkásai. Az elvégzett munka hasznát azonban mind a négy megye lakói szinte naponta érzik. Víztározók és csatornák A megyénkben folyó munkákat a pécsi főépítésvezetőség irányítja. A megyeszékhelyen három építésvezetőség van, ezen kívül Mohácson van építésvezetősége a vállalatnak. Baranyában a már említetteken kívül még jó néhány jelentős beruházás gazdája a DÉLVIÉP. Pécs vízgondjait enyhíti a tor- tyogói vízmű bővítése a pécs- szabolcsi vízellátási rendszer rekonstrukciója. Három nagy víztárolót is a DÉL- VIÉP-től „kapott" a város. A Landler utca, a siklósi városrész, a hatos út és más területek közművesítése szintén a vállalat munkája. A Vadász utca csapadék és szennyvíz- csatornázása régi gondot old meg. Szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztító telep könnyíti a villányiak, a harkányiak, a sellyeiek és az orfűi üdülőterület helyzetét. Nem kapcsolódik a vízhez, ám érdemes megemlíteni, hogy a pécsi ÁFOR—BP benzinkutat is a DÉLVIÉP építette. A felsorolás persze korántsem teljes, szinte lehetetlen slenne minden munkát megemlíteni. Ám reméljük, a leírtak is elegendőek ahhoz, hogy meggyőzzék olvasóinkat: a DÉLVIÉP létrehozása óto hatalmas a „vizes” fejlődés megyénkben. Mindahhoz a hatalmas munkához, amelyet eddig elvégeztek és amely ezután vár a DÉLVIÉP-re, természetesen igen kevés lenne az érő, az a fölszereltség, amely- lyel o cég indult. Az alapításkor évi 300 milliós termelési érték létrehozására megteremtett vállalat azóta ugrásszerűen fejlődött. 1977- ben már 420 milliós termelésre volt erejük, jelenleg pedig évente 550 millió forint értékű létesítmény megépítésére képes a DÉLVIÉP. Nagyot fejlődött a géppark, egyre korszerűbb módszerekkel dolgoznak. A jelenlegi állóeszköz-állomány értéke 230 millió forint Nagy teljesítményű földmunkagépeik sokszor és sokfelé láthatók és mindig akad nézőjük. Több új technológiát dolgoztak ki a vállalat szakemberei, mindig keresik a jobbat, a korszerűbbet. A munkakörülmények is változtak 1970 óta. A vándorló, vidéken hetelő munkások nehéz életét könnyítik a mozgatható szociális létesítmények, öltözők, fürdők, melegedők. Sok fizikai munkát köny- nyítő kisgép is szolgálja a munkásokat. Köztudottan jó kereseti lehetőségekei kínál o DÉLVIÉP, átlagosan 48 ezer forint egy évben a fizetés a vállalatnál. A munkások és a termelésirányítók összhangjának, jó munkájának köszönhetik, hogy 1975-ben, 1976-ban, 1977-ben és 1978-ban is elnyerték a kiváló vállalat kitüntetést. Jelenleg 1300 dolgozó van a cégnél, 35 százalékuk törzsgárda tag. A hasonló vállalatokhoz viszonyítva nem nagy itt a vándorlás, másutt sokkal több „vándormadár" van. A következő ötéves tervben is nagy munka vár a DÉLVIÉP-re. A már említett beruházások között vannak olyanok, amelyeket több ütemben fejeznek be, öt-tíz évig is eltart egy-egy hatalmas rendszer teljes kiépítése. Ezenkívül új építkezések is kezdődnek és az újabb munkák sem kisebbek a befejezetteknél és a most folyóknál. Értékes, de nem látványos A következő évek legfontosabb feladatai között szerepel a íonyódi regionális csatornázás, a komlói regionális csatornázás, a komlói regionális vízmű építése, a kaposvári és a pécsi új szennyvíztisztító telep létrehozása, a Nagykanizsát ellátó murai vízmű építése és sokhelyütt készül majd községi törpevízmű is. A DÉLVIÉP alapítása óta hárommilliárd forint értékű létesítményt épített. Óriási, szinte elképzelhetetlen szám ez. Munkájuk eredmén/e mégsem látványos, a legtöbb létesítményt „elássák”, vagy külterületen építik, ott „ahol a madár sem jár". Ha nem Is látjuk mindazt, amit a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat épített, akkor ;s érdemes néha rájuk gondolni. Ha találkozunk a DÉLVIÉP nevével, jó, ha eszünkbe jut, hogy amikor otthon kinyitjuk a vízcsapot, vagy amikor nem kell a szennyvizet az utcára öntenünk, akkor ezt nekik is köszönhetjük. A budai városrészhez vezető hötávvezeték építése A Délviép mozaikszó. Sokan tudják, hogy a Dél-dunántúli Vízügyi- és Közműépítő Vállalat mivel foglalkozik — hiszen ez a nevéből könnyen kitalálható. De vajon valóban tudják-e? Ezzel az írással azoknak szeretnék segíteni, akik eddig még nem ismerték a DÉLVIÉP nevét és azoknak is, akik ismerték, de még töo- bet szeretnének tudni erről a fontos dél-dunántúli vállalatról. Környezetvédelem Sajnos, rég elmúltak már azok az idők, amikor az ember hűs források, patakok vizét itta. Sokhelyütt már a kutak sem tiszták, a patakokba szinte életveszélyes belekóstolni, forrás pedig nemigen akad lakóhelyünk közelében. Mélyre kell fúrni a jó vízért, vagy tisztítani kell a rosszat és az egyre növekvő igények miatt sokszor mesz- sziről kell odaszállítani, ahol használni akarjuk. Nagyrészt szennyezett vizeink megtisztítva, gépeken, vezetékeken át hosszú-hosszú utat járnak be, mielőtt elérkeznek hozzánk ipari vagy ivóvízként. Az üzemek és a háztartások szennyvizét sem lehet mór a szabadba engedni. A természet tisztító munkája kevés ahhoz, hogy a rengeteg szennyezett vizet, amit a civilizált társadalom termel, regenerálja. A huszadik század második felének egyik legnagyobb gondja a környezetszennyeződés és talán az utolsó pillanatban fogtunk hozzá, hogy megvédjük ettől a földet. Felszíni vizeinket — mielőtt használnánk — tisztítanunk kell, és hogy tovább ne károsítsuk a környezetet, tisztítanunk kell az elhasznált vizet is. A Dél-Dunántúl négy megyéjében — Baranyában, Tolnában, Somogybán és Zalában a DÉLVIÉP teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy a víz eljusson minél több emberhez és ahhoz, hogy o szennyvíz megtisztítva kerüljön vissza a természetes körforgásba. Tíz éve az Országos Vízügyi Hivatal alapította a Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatot. Az alapító- levélben több végrehajtandó feladatot is megjelöltek, ezek között szerepel a települések vízellátási, csatornázási, szennyvíztisztító létesítményeinek bővítése, létrehozása, valamint az ipari víz fel- használását és tisztítását szolgáló hálózat építése. Azért volt szükség a vállalatra, mert o Dél-Dunántúl közmű-ellátottsága elmaradott volt, és a fejlődő ipor is egyre több „vizes” létesítményt követelt. Tíz év alatt a nulláról indult o DÉLVIÉP is nagyot fejlődött és a négy megye is sok új létesítménynyel — vagy felújított régivel — gyarapodott. 1970-ben Magyarország lakóinak 55 százaléka élt olyan területen, ahova eljutott a vezetékes víz. BaranyáDan, Somogybán és Zalában ez az adat 38, 33 és 32 százalék volt. Egyedül o tolnai helyzet volt valamivel jobb az országosnál; az emberek 59 százaléka kapott vezetékes ivóvizet. Tíz év alatt e DÉL- VIÉP-nek köszönhetően sokct javultak a körülmények. Ma már Baranyában is a lakosság közel 70 százalékához jut el a vízvezeték, Somogybán 60, Zalában 60, Tolnában pedig több mint 60 százalék a mai adat. Hasonló fejlődés mutatható ki a csatornázásnál is. Az országos szám 1970-ben 28 százalék volt. Baranyában és Somogybán a lakosság 12, Zalában 15, Tolnában mindössze 9 százaléka élt csatornázott területen. A mai számok: 64, 32, 34 és 27 százalék. Javult tehát az ellátás, kényelmesebb lett a négy megyében lakók élete. Bővült a városi közműhálózat és falun is sok törpevízmű készült, több községben elkezdődött o korábban ismeretlen csatornázás. Mindezzel nemcsak kényelmesebb, hanem jóval kulturáltabb, egészségesebb lett sok ezer ember élete. Valószínűleg a DÉLVIÉP nélkül is lett volna fejlődés, óm ekkora semmiképpen sem. A vállalat vezetői és munkásai igen nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy c déldunántúli elma.radottság csökkenjen. Rekonstrukciók, új létesítmények A vállalat legfontosabb munkái külön is említést érdemelnek. Pécs vízellátását szolgáló pécs-mohácsi távvezeték több, mint két évtizede üzemelt már, amikor szükségessé vált a regionális rendszer bővítése. Az új vezeték építése nagy és hosszú ideig tartó munka, a DÉLVIÉP több ütemben végezte — illetve végzi még ma is. Pécs igen szomjas város. Néhány éve még sokszor volt itt vízhiány a nyáron. Ma már ez inkább csak rossz emlék. Baranya fővárosának szennyvíztelepét is bővitem kellett. A rekonstrukció után naponta 16 ezer köbméterrel több szennyvizet tudnak itt tisztítani, mint korábban. Szintén nagy munka volt a Lvov-Kertváros távhőellótását biztosító gerincvezeték fölépítése. A 14 kilométer hosz- szú vezeték a városrész la
