Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-03 / 181. szám

a DunQntmt ncroio 1980. július 3., csütörtök A lakosság ellátása, az export fokozása a feladat Az élelmiszeripar eleget tesz az V. ötéves tervidőszakban alapvető feladatának: biztosítja a lakosság terv szerinti ellátá­sát élelmiszerékből, s egyre in­kább képes differenciált igé­nyek kielégítésére is. Az export fokozása ellenére azonban a kivitel mennyisége — elsősor­ban az időjárás okozta ter­mékkiesések miatt — elmarad a tervezettől. A befejező félév­hez érkezett jelen tervidőszak eredményeiről és a fejlesztési tendenciákról Kovács Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyilatkozott az MTI munkatársának. — A mostani tervidőszakban a termelés dinamikus növelése, a hatékonyság javítása volt az ágazat fő feladata. — Amíg korábban a mennyi­ségi növekedés állt a termelés homlokterében, most a válasz­ték bővítésén, a minőség és a gazdaságosság javításán, a differenciált igények kielégíté­sén van a hangsúly. A hazai igények a termelés minimális növelése mellett is kielégíthe­tők, hiszen élelmiszerfogyasztá­sunk mennyiségét tekintve a te­lítődéshez közeledik. Más a helyzet az exportnál. A kivitel jelentős fokozása a fontos fel­adat, amely csak további ter­melésnöveléssel érhető el. A kivitelnél alkalmazkodni kell a felvevő piac igényeihez, a gaz­daságosság követelményeihez. — Számításaink szerint a kö­vetkező években a mezőgazda­sági termelés növekedése az ed­digieknél valamivel mérsékel­tebb lehet, a növénytermesztés dinamikusabban, az állatte­nyésztés pedig valamivel visz- szafogottabban fejlődhet. — Fokozott figyelmet követel a minőség javítása, mivel a felvevő piac mind igényesebb itthon és külföldön egyaránt. Ahhoz, hogy a nemzetközi ke­reskedelemben továbbra is ver- sfenyképes maradjon a magyar élelmiszer, növelni szükséges, illetve magas szinten kell tar­tani beltartalmi értékét, s igen fontos a csomagolás, az eszté­tikai megjelenés javítása, s a szállításoknál a határidők pon­tos betartása. — Az export gazdaságossá­gának javítása a termelők szín­vonalasabb munkája mellett a külkereskedők fokozott, aktí­vabb tevékenységét is igényli, hogy a jobb, drágább termé­keknek megfelelő piacot szerez­zenek, magasabb eladási ára­kat érjenek el, s nem utolsó­sorban a piaci igényeket job­ban prognosztizálják. Jelenleg az összes élelmiszer termelésé­nek megközelítően egynegyede kerül exportra, amelynek értéke meghaladja az 50 milliárd fo­rintot. — A termelésben az alap­anyagtermelők és a feldolgozók közötti naayobb összhang meg­teremtésével jobban igazodha­tunk a magasabb követelmé­nyekhez. A sikeres együttműkö­désnek számos jó példája van már a mezőgazdasági üzemek és a termelők között, a többi között a cukor-, a hűtő-, a nö­vényolaj- és a bőriparban. Ezt kell továbbfejleszteni és általá­nossá tenni minden ágazatban. Ehhez az élelmiszeripari válla­latok részére nagyobb gazdál­kodási önállóság szükséges, hogy üzletpolitikájukat önma­guk, legjobb belátásuk szerint alakítsák ki az eredményesebb gazdálkodás érdekében. — Az élelmiszeripari tevé­kenység semmiképpen sem ki­zárólag az állami ipar felada­ta. Igen jelentős néhány ága­zatban a mezőgazdasági üze­mek és az áfészek feldolgozó tevékenysége, bár a lehetősé­gektől és az igényektől ez még mindig elmarad. Azzal számo­lunk, hogy a mezőgazdasági üzemek a jövőben nagyobb mértékben kapcsolódnak be a feldolgozásba, s mind több igényes terméket állítanak elő. sörösüvegnek nagyobb a „becsülete’ Az üvegpénz nyomában Tegnap reggel, fizetésfelvétel előtt fél nappal egy szőke fiatalember szatyorba rakta a család öt üres sörösüvegét, ki­lenc másfajta üdítős palackját és elindult beváltani. Mert hogy a sörösökért tízest, a többiért is majd ennyit kap. A Fekete Gyémánt vendéglőben nem vették át, utána keresztül lépdelt az úttesten, busszal bejött a városba, a sörösöket „eladta”, de négy helyen felel­ték a többi fajtára: — Ilyet mi nem tartunk, nem vehetjük át! Megmaradt négy üvegecské- vel és némi haraggal keresett fel bennünket, vizsgálnánk meg: miért nem kapja meg a „törvényes” pénzét? Fekete Gyémánt vendéglő, Sajnovics János üzletvezető­helyettes : — Palackos sört alig kapunk. Nálunk megisszák a sört, alig viszik el, s ha igen, hát eldo­bálják az üveget. Mi nem vesz- szük vissza, nem is igen van rekeszünk hozzá. Élelmiszerbolt a József Attila utca 33-ban., Kicsi az üzlet. Tar Ferencné boltvezető: — Mi mindig átvesszük a sörösüveget, tessék csak hozni I Harmincnégy hektó világost ka­punk havonta, meg két hektó importot. Itt minden rendben! Még négy üzletet végigjár­tunk, a sörösüveget mindenütt visszavették, de a többit? Hol igen, hol nem. Igaz, rendelet írja elő, hogy mind vissza kell váltani, de nincs hozzá rekesz, kicsi hozzá a raktár. Ezért egyik boltvezető azt mondta: — Nézze kérem, ha nagyon erősködik a vevő, hát vissza­veszem, s utána bedobom a ku­kába, majd leíratom az ellen­őrrel I Ez is szemléleti? De van más­féle is: a Szliven ABC-ben pél­dául 2500 forint újítási díjat kaptak a napokban, mert meg­szervezték a város első üveg- visszaváltóját. így az eladótér bővült a zöldség-gyümölcs áru­sítás javára. Mégis: nemrég öt napon át 300 rekesz „tartózko­dott” náluk, mert a talán né- hányszáz méterre lévő sörgyár nem vitte el. Igaz, azóta elvitte, s ilyesmi nem fordult elő, ép­pen csak a két forintos üvegár elrendelésekor ért mindenkit váratlanul a helyzet. Varga Valér üzletvezető: — A napokban egy teherko­csi üveget hoztak be Szentlő- rincről, vagy harmincfélét. Túl jól sikerült tehát az öt­let! Már a közületek is idehoz­Földtani ankét Szegeden Az energiahordozókban egy­kor szegény Dél-Alföld adja ma az ország szénhidrogén­termelésének nagyobb részét. A kutatási eredmények és a to­vábbi feladatok megvitatásá­val foglalkozik a szegedi Tech­nika Házában szerdán kezdő­dött kétnapos földtani ankét, amelyen az ország minden ré­széből több mint száz geoló­gus és geofizikus vesz részt. Az ankét első napján a többi kö­zött elmondták: a hazai kuta­tásokban részt vevő szakembe­reknek nagy szerepük volt ab­ban, hogy az elmúlt tíz évben a tervezett 60 millió tonna olaj-, illetve szénhidrogénter­mék helyett több mint 65 mil­lió tonna került a felszínre. A következő évek feladata en­nek a szintnek a megtartása, illetve mérsékelt fokozása, el­sősorban új mezők felkutatásá­val. Beszámoltak arról, hogy a ki­termelés hatékonyságát új má­sod- és harmadlagos művelési módszerekkel, így például vegyszerek’ besajtolásával fo­kozzák. Az ankét csütörtökön szek­cióüléseken folytatja munkáját. Üveg vissza vá Itó a Szliven ABC-ben zák, Szentlőrincről is, hiszen ez a városban az egyetlen külön üvegvisszaváltó heTy. Végül is a sörösüvegeket, az árváltozás utáni napok hirtelen „csúcsforgalmától" eltekintve általában szabályszerűen átve­szik, s a sörgyár elszállítja. Eb­ben panasz nem lehet. De a sokféle üdítő ital üres üvegei számára többnyire nincs rekesz, nincs elég nagy raktár, nincs szállítójármű. Ezért a Szliven ABC-nek remek ötletét el kel­lene terjeszteni, vagyis sok üvegvisszaváltó központot léte­síteni a városban. Érték az üveg, s átónak visszaváltása — jog. — F — Eszéki népfrontdelegáció Baranyában Befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák Van ahol ■ ■■ ii ötszörös a túl­jelentkezés r Értesítés az eredményről a hónap második felében Gyakorlatilag befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák Pécs felsőoktatási in­tézményeiben. A Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán utófel­vételik lesznek még, az orvos- egyetemen a külföldi hallgató­jelöltek vizsgái kezdődnek ma: a szocialista országok magyar anyanyelvű jelentkezői szere­pelnek a vizsgabizottságok előtt. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen a felvételizők sor­solták ki tegnap reggel, hogy milyen összetételű bizottság előtt teszik le a szóbeli vizs­gát. Lehet, ez fokozta fel any- nyira az izgalmakat, hogy az újságírót és a fotóriportert már nem engedték be a vizsgater­mekbe — ne nehezítsük mi is a felvételizők dolgát. Az egyik terem előtt barát­nőjét várta Gerencsér Éva, aki már túlesett a szóbelin. Lenti­ből érkezett, szülei munkások, s ez azt jelenti, ha eléri a fel­vételhez szükséges pontszámot, akkor felveszik. Egy éve érett­ségizett, akkor csak 16 és fél pontot gyűjtött, az kevés volt. Az eltelt időben a Gyermekkli­nikán dolgozott, s vallja, csak hasznára lehet mindenkinek, ha az egyetem előtt dolgozik. Ugyanitt szurkolt fiáért dr. Jó­zan István és felesége, zala- komári körzeti orvos, illetve or­vosírnok. Édesapja példáját követve már gyerekkorától or­vos kíván lenni — neki már több pontot kell gyűjtenie, hi­szen azonos pontszám esetén a fizikai dolgozók gyereke él­vez elsőbbséget. Az édesapa különben éppen huszonöt éve lett orvos, itt, Pécsett. Az Orvostudományi Egyetem­re, az általános orvosi szakra 382-en jelentkeztek, közülük csak 165-en kezdhetik majd meg tanulmányaikat. A fogor­vosi karon 52-en jelentkeztek a 17 helyre. Miképp a többi pécsi felső- oktatási intézményben, itt is a jövő hét végén ül össze a fel­vételi csúcsbizottság, a felvéte­lizők tehát a hónap második felében értesülnek majd, fel­vették-e vagy elutasították-e őket. Felvételire várakozók a POTE folyosóján A Pécsi Tudományegyetem jogi karára 246-an jelentkeztek nappali hallgatónak, a felvéte­lin azonban már csak 220-an jelentek meg, a közgazdaság- tudományi karon a nappali szakra kétszeres, az estire há­romszoros volt a túljelentkezés. Ugyancsak háromszor any- nyian jelentkeztek a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatára, mint ameny- nyit felvehetnek - a bizottság tegnap döntött személyükről. A Pécsi Tanárképző Főiskola 21 szakára összesen 1058-an je­lentkeztek, ám csak 450-en kezdhetik majd meg közülük a felkészülést a tanításra. A lányok továbbra is túlsúlyban vannak, a jelentkezők nyolcvan százalékát teszik ki. A jelent­kezések nagyon megoszlanak az egyes szakokra: a magyar­történelem szakra közel ötszö­rös a túljelentkezés, s a föld­rajz-testnevelés szak 24 helyére is 106-an pályáztak. Ezzel szemben a biológia—technika 14 helyére 17 jelentkező volt, s ál­talában kevés a matematiká­val csatolt szakokra. A jelentő­sen túljelentkezett szakokra nem biztos, hogy elég lesz a 17 pont, a többinél 14 ponttal már reménykedni lehet a fel­vételben. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán sem töltenek fel fel­tétlenül egy-egy szakot, ha a jelentkezők felkészültsége nem érte el az elvárható minimu­mot. Ezt különben magasabb szinten állapították meg mint tavaly, hiszen évek tapasztala­ta a bizonyság: a felvételin tett engedmény később a főis­kolának, s a bukdácsoló diák­nak is csak kárára van. 511-en jelentkeztek összesen a műszaki főiskola 380 helyére, de csak 343-an feleltek meg a követel­ményeknek. A magas- és mély­építő, valamint a műszaki ta­nár szakon túljelentkezés volt, a gépész szakokon viszont ke­vesebben kívántak továbbtanul­ni, mint ahánynak erre lehető­sége lett volna. b. I. Szovjet vendégek a Munkásőrség Országos Parancsnokságán Szerdán Vlagyimir Ivanovics Szivenok vezérezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és Nyikolaj Dmit- rijevics Sevkun altábornagy, a déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagja, politikai cso­portfőnök meglátogatták a Munkásőrség Országos Parancs­nokságát. A vendégeket Bor­bély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka fogadta, s tájé­koztatta őket a magyar mun­kásőrség tevékenységéről, éle­téről. SZOT­ösztöndíjasok A Szakszervezetek Országos Tanácsa - a Magyar Írók Szö­vetségével kötött együttműkö­dési megállapodás alapján — ez évben is meghirdette iro­dalmi ösztöndíj-pályázatát. Az ösztöndíj célja, hogy elkötele­zett és tehetséges íróknak se­gítséget nyújtson a munkás életérzést tükröző, a dolgozók mai életét és erkölcsi arculatát szocialista szellemben ábrázoló művek alkotásához. A felhívás­ra 151 pályázat érkezett. A SZOT titkárságának döntése alapján Ács Jenő-Farkas Tibor (megosztva), Baranyi Ferenc, Barnassin Anna, H. Barta La­jos, Benke László, Bolya Péter, Diósi Ágnes, Ember Mária, Holdosi József, Kemsei Marton István, Oravecz Imre, Papp Má­ria, Regős Péterné, Sumonyi Zoltán, Tarján Tamás, Tasnádi Attila, Végh Miklós, Vicsek Ferenc és Zsombok Timár György nyerte el a szaktanács egyéves ösztöndíját. Tegnap a jugoszláviai test­vérterület népfrontdelegációja érkezett megyénkbe háromna­pos látogatásra. A vendégeket Krasznai Antal, a HNF Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára fogadta a határon, majd a megyei bizottságon aktuális kérdésekről adott tájékoztatót. A delegáció vezetője Ivan Raguzsin, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetség Eszék Területi Konferenciájának szekcióelnö­ke, tagjai: dr, Branko Miljus, az Eszék Területi Egészségügyi Központ igazgatója és Ivan Djukics, a JSZSZ Eszék Területi Konferenciájának felelős mun­katársa. A főleg egészségügyi témák iránt érdeklődő delegáció szá­mára dr. Farkas Elemér, a Ba­ranya megyei Tanács egészség- ügyi osztályának csoportvezető­je adott általános tájékoztatót megyénk egészségügyéről, majd a vendégek az Egyesített Egészségügyi Intézményekben tettek többek között látogatást. A mai program szerint előbb a Megyei Kórház munkájával is­merkednek a vendégek, majd a POTE 400 ágyas klinikáját láto­gatják meg. Átadták a forgalomnak a felújított komáromi Duna-kidat Szerda délelőtt felavatták és délután 15 órakor átadták a forgalomnak Komáromban a hazánkat Csehszlovákiával ösz- szekötő felújított Duna-hidat A magyar és a csehszlovák útügyi szervek megbízására magyar kivitelező vállalatok dolgoztak a folyam feletti fontos átkelő­hely felújításán és megerősíté­sén. Kitűnő minőségben és ha­táridőre végeztek a nagyszabá­sú munkával. Többek között ki­cserélték a közös híd pályaele­meit és új aszfaltszőnyeggel borították. A felújítással lehe­tővé vált, hogy súlyosabb jár­művek, így kamionok is közle­kedjenek o komáromi—komárnói Duna-hídon, (Hosszabb ideig a híd egyes elemeinek elégtelen műszaki állapota miatt csak személygépkocsik vehették igénybe a folyam feletti átkelő­helyet.) A felújítás összegét fele-fele arányban fedezte a két ország. Magyar cirkuszaikor Világ körüli útja sarán, a Monte Carlo Cirkusz együttesének tagjaként hatalmas sikerrel szerepel Tokióban is az Eötvös család: Eötvös Gábor Jászai-díjas, érdemes művész, a hí­res zenebohóc, valamint kiváló rúd­dobó akrobata fiai és menyei, Gá­bor, Tibor és a két Kati. EötvösélT a nemzetközi nagycirkusz által fel­ajánlott megtisztelő szerződés alá­írása után, 1979. január 27. óta tar­tózkodnak egyhuzamban külföldön, összesen 720 alkalommal léptek fel, ebből ötszázszor az Egyesült Álla­mok 40 városában, száznegyvenszer 9 ausztráiai városban és eddig nyolc­vanszor Tokióban. A Sindzsuku ne­gyed felhőkarcolói tövében felvert óriás sátor porondján augusztus vé­géig naponta kétszer jelennek meg. A tokiói gyermekek körében város­szerte immáron szállóigévé vált o magyar zenebohóc vidám, japán nyelvű kiáltása: mada ario (van má­sik), amely mindannyiszor akkor hangzik fel nagy derültséget keltve, amikor társai csellel hiába veszik el tőle valamelyik hangszerét, ő leber- nyege alól mindig képes újabbat elő­varázsolni.

Next

/
Thumbnails
Contents