Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-19 / 197. szám
1980. július 19., szombat Dunántúli napló 3 a \ Kultúra és Közösség Walt Disney állatbirodalma Utazás az élő mesék országában Walt Disney-ről szólva az érzelem nélküli statisztikai adatok is - mintha csak egy rajzfilmjéből léptek vojna elő - önálló életre kelnek, és szinte irreálissá torzulva zengenek lírai hozsannát; története Hollywood minden fantasztikumot magába foglaló történetében is egyedülálló. 1966 tavaszán bekövetkezett haláláig 493 rövidfilm; 21 egész estét betöltő rajzjátékfilm; 47 élőszereplős játékfilm, 7 dokumentum jellegű kalandfilm, felmérhetetlen számú tv-produkció, köztük 330 órányi Miki egér klubműsor került ki a keze alól. A most 25 éves meseországot, Disney- land-et ez ideig több mint 100 millió „Disney-hivő” látogatta meg. Amihez hozzányúlt — előbb vagy utóbb — sikert hozott: 48 akadémiai (Oscar) és 7 Emmy-díjat kapott. A legkülönbözőbb egyéb díjak száma 950. Több egyetem választotta díszdoktorávó; 1935-ben a Népszövetség díszoklevelét kapja, mely dokumentálja, hogy Miki egér a nemzetközi jószándék szimbóluma. Ugyanebben az évben az első moszkvai nemzetközi filmfesztiválon három díjat is nyernek filmjei. Ez a száraz statisztika, s még nem beszéltünk arról az élményről, melyet gyermekkorunk (és valljuk be - felnőttkorunk) feledhetetlen hősei: Miki egér, Donald kacsa és társai szereztek számunkra. Pedig Walt Disney igazi „self made man” volt. Játékbirodalmával saját gyermekkorában el nem érhető álmait valósította meg, megajándékozva velük minden idők gyermekeit. Egyik visszaemlékezésében írja, hogy kisgyerekként újságkihordást vállalva hajnalban legszívesebben a tornácos házakat járta, mert az otthagyott játékokkal csak akkor volt ideje játszania. Halhatatlan figurája, Miki egér 1928-ban az ő hangján szólalt meg először. S talán sikerének egyik legfőbb titka ez: mesefiguráiba bújva mindig saját humanista szelleme szólalt meg. ■>».. . * V' Tallózás közmüuelödi folyóiratunkban Az idei évtől kezdve kéthavonta jelenik meg a Népművelési Intézet elméleti folyóirata, a Vitányi Iván szerkesztette Kultúra és Közösség, vagy ahogyan egyre ismertebb lesz, és nemcsak népművelők körében: a KÉK. Az intézet kutatási osztályára támaszkodva a lap eddig is kitűnő szakembereket mozgósított publikációkra a kultúrakutatás és a kultúra- elmélet köreiben: Vitányi Iván neve mellett csak kiragadva említenénk Hankiss Elemér, A harmincas évek gazdasági válsággal küzdő Amerikájában a Három kismalac „N.em félünk a farkastól, farkastól ..." dala valóságos nemzeti himnusz lesz, Donald kacsa a kemény és makacs kitartást, tűrni tudást szimbolizálja, éppúgy, mint Miki legyőzhetetlen küzdőkedve. Természetfilmeket 1948, A fókák szigete című filmje óta készített. Kilenc alkalommal nyerte el velük az Oscar-díjat. Belőlük válogatott — Walt Disney emlékének tisztelegve — James Algar most bemutatott Walt Disney állatbirodalma című filmjében. Az ÉszOki-sarktól o trópusokig bejárva földünket ismerkedünk annak sokszínű állatvilágával — és Walt Disney sajátos természetszemléletével. Vele együtt keressük, és ujjongva találunk rá az állatvilágon belül is a harmóniára, ritmusra, zenére. Az utolsó évtizedek „etológiái korszakát" megelőzve figyelte meg az állati magatartást és annak szabályait, rendszerét befolyásoló tényezőit. Ha állatai néha túl emberiek is, antropomorfizmu- sa sosem tolakodó, nem ölti a tudományoskodás köpenyét, elsősorban bemutat, megismertet, megszerettet, s így szórakoztatva tanít. Operatőrei bravúrjait talán legjobban a magyar nézők tudják értékelni, hisz Homoki Nagy István és Kollányi Ágoston természetfilmjein nevelkedtünk. A végzett munka jellemzéséül csak egy adat: a végső kópiák általában harmincszoros mennyiségű alapanyagból álltak ösz- sze. Halálakor jogosan írta Michel Aubriant: „Tündérei és manói nem haltak meg . . . Egy kislány ül mellettem, a térdén könyvet tart (Pinocchio). Csak rá kell nézni elragadtatott arcára . . ., boldogsága eldönti a kérdést. .., most már tudom, hogy Walt Disney megérdemelte hálánkat és barátságunkat." Szilárd István Három Monteverdi-mű Pécsi kamarakórus első nagylemezéről Pécs város zenei életének kedves emlékű rendezvényei voltak a Tettyei esték, a Zenélő udvar és a Régi muzsika kertje, amelyeken sok alkalommal szerepelt a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa. A 22 évvel ezelőtt Dobos László és Tillai Aurél áltol alapított együttes vonzódott a reneszánsz kórus- irodalomhoz, szeretettel tanulták és szívvel énekelték a madrigálokat, viIlanellákat- motettákat' többek között a Régi muzsika kertjének koncertjein is. Az évek során gyűltek az előadási tapasztalatok, érlelődtek a már megtanult művek, stílusismeretük elmélyült. A fejlődés eredményeképpen most „gyümölcs termett a régi muzsika kertjében”: megjelent a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusának Monteverdi-nagylemeze, amelyen három mű csendül fel. örvendetes tény, hogy jó néhány omatőr kórusunk elérte azt a színvonalat, amely kielégíti a stúdiók magas kövelelA Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa Monteverdi-nagylemezének lemezborító-részlete látható képünkön. A felvétel a pécsi Székes- egyházban készült, középütt: Tillai Aurél karnagy. ményeit, a lemezhallgatók megemelkedett igényeit. A technika nem közvetíti a szuggesztivitásnak azt a varázsát. amelyet például a pécsi kamarakórus hangversenyein mindig élveztünk. A kritikus figyelem így teljes egészében a teljesítményre és a hangzás minőségére összpontosul. A Tillai Aurél vezette kórus — a számos bélés külföldi kórusverseny után — ■kiállta o lemezfelvétel próbáját is. A három Monteverdi mii: a Missa a 4 voci da capella; a Magnilicat és a Laudate Dominum. Közülük kettő a velencei Beszélgetés Majoros István balett-táncossal Koreográfusként is bemutatkozott a nyári színház alatt Villányban Majoros István, a Pécsi Balett művésze. Szívesen beszél erről a tevékenységről, mert azt vallja, hogy a táncosnak is feltétlenül szüksége van az ilyen jellegű önkifejezésre, alkotásra. Ismert egyébként, hogy a koreografálásra ritkán nyílik alkalom, hiszen például az együttesek „kapacitása”, a feszített műsortérv is elvétve teszi ezt lehetővé. Majoros István emellett néhány fiatal táncossal húszperces műsort is készített, amit ed. dig a komlói művelődési házban adtak elő, sikerrel. — Mivel a kísérleti színház gondolata most egyáltalán nem időszerű, főleg gazdasági okok miatt, több hasonló megoldást kellene találni, legalábbis én így látom. S nemcsak a ko- reografálási lehetőségért, hanem azért is, hogy a fiatal táncosok gyakrabban kapjanak szerepeket — mondja Majoros István.- önnek viszont mind a koreografálásra, mind a fiatalok nevelésére módja van, hiszen a művészeti szakközépiskolában hetedik éve oktatja a színpadi tánc című tantárgyat. . .- A tanítást nagyon szeretem, mert igen komoly feladat. Én építhetem föl a tananyag menetét, s jó érzés azt látni, ha az iskola befejezése után a tanítványaim megállják a he. lyüket. Eddig két osztály végzett, és az elsőből hárman a Pécsi Baletthez kerültek. Probléma azonban, hogy nagy rész. ben előtanulmányok nélkül kerülnek be az iskolába-. Nem Kun Zsuzsákat akarunk nevelni, de komoly, hozzáértő szakembereket, és ehhez szükséges lenne, ha már az általános iskolában kapnának valamilyen toncképzést. Persze, tudom, hogy ezt egyáltalán nem lenne egyszerű megvalósítani.- Prózai darabokban, operettekben is előfordul, hogy egy-egy táncjelenet koreograA Rómeó és Júlia Lőrinc barátja fálását bolettművészre bízzák a rendezők. Az ön nevével is többször találkoztunk ilyen minőségben az elmúlt években. Ezek a feladatok mit jelentenek szakmai szempontból?- Természetes, hogy nem lehet egy színésztől ugyanazt megkövetelni, mint egy balet- tostól. Ettől függetlenül hasznosnak tartom, hiszen a kifejező mozgáskultúra elsajátítha. tó és a megfelelő szituációban, funkcióval a darabok mondanivalóját viszik előbbre egészítik ki. S akik ízelítőt szeretnének kapni Majoros István koreog- ráfusi tevékenységéből, azok vasárnap, vagyis holnap, július 20-án 11 órakor a Pécsi Nyári Színház programjában még utolsó alkalommal megtekinthetik a villányi szoborparkban a Balettek kórusmuzsikára című összeállítást, mely Eck Imre, Hetényi lános és beszélgető- partnerünk munkája. B. A. Szent Márk székesegyházhoz kapcsolódik, ott hangzottak fel először. Az együttes a négyszólamú misét (Missa a 4 voci) teljes terjedelmében az 1970-es kamarakórus-fesztiválon énekelte — hatalmas sikerrel. A lemezen hallható előadásban a tételek belső világát remek arányérzékkel építik fel. egymástól eltérő érzelmi és hangulati karaktereit gazdag változatossággal festik meg. A mű szingazdag zenei freskója teljes pompájában ragyog fel. A Magnilicat anyaga alkalmat nyújt a szólamok, különösképpen o gregorián himnusz-dallamot éneklő szoprán és tenor megfigyelésére. A nemes csengésű hangon éneklő szoprán finom. ívekkel formálja meg a vezérdallamot. Ugyanezt a tenor méltóságteljes tartással énekli. A finom rajzolatú, dí- szítéses melódiával pedig virtuozitását villantja fel, hangjának hajlékonyságát, szép színét mutatja be. A Misében és a Magnificatban kontinuó támasztja alá az énekelt szólamokat. (Ella István — orgona, Erdős Orsolya — gordonka, Nagy Péter - nagybőgő.) Az ünnepélyes hangulatú Laudate Dominum előadásában a kórus és a kontinuó mellé két-két trombita és harsona társul. Ennek a rendkívül hatásos műnek az erőteljes, színgazdag megszólaltatása zárja a lemez műsorát. Az ,-a capella" művek konti- nuós interpretációja — amely mo még ritkaság o hazai gyakorlatban — nagy lépéssel közelít a régi zene tolmácsolásának legmodernebb, hitelességre törekvő nyugat-európai irányzó taihoz. Az előadás erényei közül kiemelendő Tillai Aurél elmélyült stílusismereten és átélésen alapuló remek aróry- érzékű formálása, az együttes európai szintű kulturáltsága, kiegyenlített, szép hangzása. Kelecsrnyi Zsolt Monigl István, Hernádi Miklós és Kamarás István nevét a folyóirat szerzői közül. Témáik között olyan aktuális problémakörök szerepelnek, mint a művelődésgazdaságtan, az életmód- és szabadidőkutatás, a művészet-szociológia, művészetpszichológia, a pedagógia és természetesen a közművelődés. Ennek elmélete mellett olyan szorosan vett gyakorlati kérdésekről is olvashatunk, mint az amatőrmozgalmak, a felnőttnevelés. A KÉK legutóbbi számát lapozgatva Ünnep és közösség címmel Hernádi Miklós tanulmánya késztet legelőször az odafigyelésre. A cikk mindenkinek. kisebb és nagyobb közösségek vezetői, szervezői, tagjai számára is érdekes következtetéseket tartalmaz, amikor elemzi az ünnep eredeti és mai funkcióját. A pedagógia nyomorúsága címen Deme Tamás közöl cikket, aki gyakorló pedagógusok leveleiből, vallomásaiból indítja elemzését, és számos olyan meghasonlás- ra, emberi, munkahelyi konfliktusra hívja fel a figyelmünket, amely ritkán kerül szóba, amikor iskoláról, pedagógusmunkáról és hivatásról beszélünk. Persze nem egyedül a „nyomorúság” feltárása célja a cikkírónak, ő az iskola társadalmi hivatását, aktuális szellemi megújulását sürgeti. Tanulságos Szemere Anna visszatekintése is, aki a békéscsabai Auróra-kör. egy, a század első felében működött vidéki kultúr- egyesület évtizedeit, a vidéki városban vállalt misszióját eleveníti fel. (g. o.) Országos akció Iskolatáska, tolltartó, füzet A kedvezményes tanszer akció fő célja, hogy az iskolai felszereléseket ne az utolsó pillanatban, hanem még a nyáron megvásárolják. így elkerülhető a torlódás, mindenki válogathat, hiszen minden szer bőséges mennyiségben és választékban kapható. Az akció országos, de nem mindenütt egyforma: ugyanis mindenütt a vállalatokra bízták, mit és milyen mértékben ad kedvezményesen. Arról szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat, hogy Pécsett és Baranyában milyen tanszereket kínálnak kedvezményesen a PIÉRT üzleteiben, az áruházakban. A füzeteket 30 százalékkal olcsóbban lehet megvásárolni, ez a 30 százalék az előre elkészített füzetcsomagoknak csak a papíráru részére vonatkozik. Egyébként kétféle csomag közül válogathatnak a szülők és a gyerekek: az egyik a kötelező előírásoknak felel meg. a másik az ajánlott. A vásárlók kérésére a boltokban a csomagokat megbontják s kiveszik a fosukból azt, amire a vevőnek nincs szüksége. Dél-Du- nántúlon hatmillió 100 ezer füzetet forgalmaznak. Tolltartóból ugyancsak elegendő mennyiség áll rendelkezésre, ezt a tanszert 12—15 forinttal adják olcsóbban. Eredeti árához képest 50 forinttal kevesebbért vehető meg az iskolatáska is; ebből 55 féle van, összesen 48 ezer darabot szállítottak eddig az üzletekbe. A táskákon az új árat tüntetik föl, a régit nem. Azok az iskolatáskák tehát, melyek a kirakatokban és üzletekben láthatók, már nem a régi áron kaphatók.
