Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-15 / 193. szám

6 Dunántúlt napló 1980. július 15., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A gépjármű önadóztatás A gépjárműadó fizetési rendjét a Pénzügyminisztérium 50/1976. (XII. 28.) számú rendelete szabályozza, mely 1977. január 1-én lépett hatályba. A rendelet minél alaposabb megismerése érdekében - a gép­jármű tulajdonosoknak névre szóló tájékoztatót küldött a pénz­ügyi osztály. E cikk keretében a rendelet alkalmazása során szer. zett olyan tapasztalatokat kívánjuk összefoglalni, melyek a gép­jármű tulajdonosok és az adóhatóság közötti konfliktusok elő­idézői. Mit jelent az önadóztatás? Általános szabály, hogy a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén — akár új, akár használt — a tulajdonos­nak nem kell bejelentést ten­nie, mivel a pénzügyi osztály a rendőrségen kiállított adatlap egy példánya útján értesül a gépjármű vételéről, illetve el­adásáról. Kivételt képez az olyan eset, amikor a tulajdonos gépjár­művét a Merkur Vállalatnak készpénzért eladja, vagy bi­zományba adja. Ezt a tényt az adóhatóság­hoz — a szerződés egy példá­nyának leadásával — 30 napon belül be kell jelenteni. A Merkur Vállalatnak tör­tént készpénz eladás esetén a volt tulajdonos az eladás hó­napjának utolsó napjáig adó- kötelezett. Bizományba adásnál szüne­tel az adókötelezettség arra az időre, amíg a gépjármű — iga­zoltan - a használt gépjármű­vek forgalmazására feljogosí­tott szerv birtokában van, és a közúti forgalomban nem vesz részt. Az adókötelezettség szü­neteltetésének kezdő időpontja a Merkúrral kötött bizomá­nyi szerződés keltét követő hó 1 napja, megszűnésének idő­pontja pedig a gépjárműel­adás hónapjának utolsó nap­ja. Pl.: a volt üzemben tartó személygépkocsiját 1980. június 10-én a Merkur Vállalatnak átadta bizományi értékesítés céljából. A gépjárművet 1980. augusztus hónapban eladták. Az új tulajdonos forgalmi en­gedélyébe a rendőrhatóság ezt a tényt 1980. október 3-án je­gyezte be. A volt tulajdonos gépjárműve után 1980. június 30-ig, majd szeptember 1-től október 31-ig adókötelezett. Az új tulajdonos csak 1980. no­vember hó 1. napjától adókö­telezett. Az előző tulajdonos szep­tember és október hónaora azért kötelezett az adófizetés­re, mivel a gépjárművet au­gusztusban ismét üzembe he­lyezték, azonban az új tulaj­donos a forgalmi engedélyt csak október 3-án Íratta át a nevére. Az egyéb adóktól (házadó, borforgalmi adó stb.) eltérően gépjárműadó fizetési kötelezett­séget sem határozattol, sem fi­zetési meghagyással nem ál­lapít meg a pénzügyi osztály, és adóív útján sem küld érte­sítést. A gépjárműadót minden kü­lön értesítés, vagy fizetési fel­hívás nélkül kell befizetni a lakhely szerint illetékes adóha­tóság adószámlájára. A befize­tési csekken fel kell tüntetni az* adott gépjármű forgalmi rend­számát. Az adóbefizetési csekk az illetékes adóhatóságnál, il­letve a Pécsett lakó gépjármű tulajdonosok esetében a város­ban működő valamennyi taná­csi ügyfélszolgálati irodában is beszerezhető. Ki köteles gépjárműadót fi­zetni? A rendelet szerint gépjármű­adót az^adókötelezettséq idő­tartamát^» az köteles fizetni, akinek a nevére a hatósági en­gedély (a forgalmi engedély) szól. Ha a hatósági engedélyt új üzemben tartó nevére írják át, a régi üzemben tartó adó­fizetési kötelezettsége az átírás hónapjának végéig áll fenn. Az új üzemben tartó adó­fizetési kötelezettsége vi­szont a hatósági engedély átírását követő hó 1-től kezdődik. A legtöbb vita és félreértés « szabályozás figyelmen kívül hagyásából adódik. A gépjár­mű tulajdon változás esetén a szerződő felek egymás közti megállapodása sem módosítja az előbb említett szabályt. Az új üzemben tartó nevére kell befizetni a gépjárműadót a forgalmi engedély rendőrható­sági átírását követő hó 1-től az adott év hátralévő hónapjaira még okkor is, ha az előző üzem­bentartó a gépjármű egész évi adóját rendezte. A volt tulajdonos adókötele­zettsége csak annak a hónap­nak utolsó napjával szűnik meg, amely hónapban a rend­őrhatóság a forgalmi enge­délyt az új gépjármű üzemben tartó nevére átírta. Fontos annak ismerete, hogy gépjárműeladás esetén, mely időpontot kell a gépjármű át­írása időpontjaként tekinteni. A tapasztalatok szerint a gépjármű-tulajdonosok egy je­lentős hányada abban a tudat­ban van, hogy a szerződésben lögzített megállapodással, illet­ve c rendőrhatósági adatlap ki­állításával megtörtént a gép­jármű tulajdonjogának átruhá­zása, és így a gépjárműadó fi­zetésre már az új tulajdonos a kötelezett. E feltevés azonban téves. Sok esetben előfordul, hogy az új üzembentartó hónapokig nem intézkedik a gépjármű át­írása ügyében. Az ilyen esetek­ben az új üzembentartó hasz­nálja ugyan a gépjárművet, de az adó mindaddig nem köve­telhető tőle, amíg a forgalmi engedélyt nem írták át a ne­vére. A rendelet szerint a tulajdon­jog változás csak akkor jön létre, amikor az úi üzemben­tartó nevét a rendőrhatóság a forgalmi engedélybe bejegyzi Az adóhatóság az adókótele- zettséq megállapítása szem­pontjából is ezt az időpontot veszi figyelembe. Idegen megyébe történő el­adás esetén a gépjármű átírá­sa rendszerint több időt vesz igénybe. Ezért ajánlatos, hogy az eladó egy-egy befizetési ha­táridő lejárta előtt megtuda­kolja, hogy az átírásról a rend­őrségi adatlap megérkezett-e. Ho ugyanis az adatlap a fél­év lejártáig nem érkezett meg, a volt tulajdonosnak kell befi­zetnie a tárgyfélévi adót a bírságmentes határidő lejártáig (június 30., illetve december 31­ig). A gépjármű előző üzemben­tartójának tehát személyes ér­deke a gépjármű forgalmi en­gedély átírásának szbrgalmazá- sa, sőt annak halogatása ese­tén a rendőrségnél a kényszer- átírás kezdeményezése, mivel ilyen esetekben is o pénzügyi osztály csak attól követelheti az adót, akinek a nevére a for­galmi engedély szól. A gépjárműadót a lakhely szerint illetékes tanács adó­számlájára kell befizetni. Igen gyakran előfordul, hogy a gép­járműadót — az adócsekkel azonos színű — kötelező bizto­sítási csekken fizetik be. Az ilyen jellegű tévedés nem ve­hető figyelembe adóbefizetés­ként, mivel a befizetett összeg nem az adószámlára érkezett. Az ilyen és ehhez hasonló té­ves befizetés esetén is — ameny- nyiben a helyesbítés az adott félévet követően történik — adó­pótlékot helyettesítő bírságot ál­lapít meg a pénzügyi osztály. A gépjárműadót és ezen be­lül a motorkerékpárok adóját is naptári félévenként, félévenkén­ti egyenlő részletekben június 30-ig, illetve december 31-ig kell befizetni. Késedelmes befizetés esetén egyhavi adónak megfelelő bír­ságot állapít meg az adóható­ság. Ha az adót, vagy annak egy részét csak az adóhctóság felszólítására — a felszólításban megjelölt határidőn belül fize­tik be — kéthavi adónak meg­felelő bírságot kell kivetni. Or. Bogolin Elemér, Pécs megyei város Tanácsa VB Hivatal pénzügyi osztályvezető­je lfedelme csak az övvel együtt hatásos A japán Hitachi elektronika ipa­ri cég óriási újfajta automatikával ellátott gépkocsirádió kombiná­ciót hoz ki a piacra. A készü­lék önműködően hozzáigazítja a rádióadások és a magnókazetták zenéjének hangerejét a környe­zet zajszintjéhez, hangosabban szól az autópályán és halkabban, ha a gépkocsinak a piros lám­pánál meg kell állnia. * Pécsett a Kertészeti és Park­építő Vállalat dolgozói az új- mecsekaljai garázstulajdonosok jogos kérésének tettek eleget: az elmúlt héten a Páfrány utcában a garázsok előtt lévő és a szá­szad kilátást akadályozó bokro­kat az előírt magasságra vágták le. * Az Állami Biztosító Baranya megyei Gépjármű-kárrendezési Fiókjánál elkészítették az első félévi értékelést. A kimutatás sze­rint az elmúlt esztendőhöz viszo­nyítva emelkedett a súlyosabb kárral járó balesetek száma. Az első félévben a több mint hat­ezer bejelentett balesetből apró, de ésszerű udvariassággal sokat el lehetett volna kerülni. A kár­szakértők szerint, ha együtt és egymásért közlekednek a jármű­vezetők, sok balesetet előzhetnek meg. •k Ma délután Pécsett, a Baranya megyében működő KBT-titkárok, valamint a szakbizottságok elnö­kei értekezletet tartanak, mely­nek során az 1980-as esztendő második félévének munkaprog­ramját ismertetik az MKBT ve­zetői. H biztonsági kocsiszekrény A 411-es VW mintegy 100 km/ó sebességgel közeledett az útkereszteződés felé, ami­kor egy teherautó kanyarodott elé. A VW vezetője, a fékezé­sen kívül már nem sokat tehe­tett, és 70—75 km/ó tempóval belerohant a teherkocsiba. Az ütközés következtében a VW eleje 0,7 m-nyi mélységben gyúródott össze. Vezetője iz­galomtól remegő kézzel kap­csolta ki az övét és alig tudta elhinni, hogy sértetlen maradt. Szerencsés véletlen volt? Ha a szerencse szerepet is játszott - az nem a főszerep volt, mert életét a biztonsági kocsiszek­rénynek köszönhette — és az övnek, A biztonsági karosszéria el­vét a magyar származású Ba- rényi Béla szabadalmaztatta, és az utóbbi másfél-két évti­zedben gyártott személykocsik ilyen megfontolások alapján készülnek. (A közhiedelemmel ellentétben a biztonság nem amerikai találmány — hanem európai. A biztonsági kormány is, amely szintén Barényi ta­lálmánya.) Mi a lényege a biztonsági kocsiszekrénynek? Egy-egy úgy­nevezett deformációs zóna a kocsi elején és hátsó részén, amely az igen merevre készí­tett utastérhez kapcsolódik. A gyári rajz jól szemlélteti, hogy mi is történik, ha a ko­csi nekiütközik valaminek. Ezek a zónák mintegy összegyűrőd­nek. A deformációhoz munkát kell végezni, amelynek ener­giája a kocsi mozgási ener­giájából származik. Minthogy az ütközés során a kocsi tö­mege változatlan marad, a le­mezelemek deformálódása a kocsi sebességéből emészt föl valamennyit. Pontosabban ala­kít át más - főként hő - ener­giává, akárcsak a fékezés so­rán a fékek. Ezzel az utastér lassulása mérsékeltebb és mér­sékeltebb erők hatnak a bent ülőkre is. E mérsékeltebb erő­ket pedig túlélhetik a bizton­sági övék segítségével, amely megakadályozza, hogy testük a kocsi belső felületén ütközzön föl és megsérüljön. De az öv plasztikus megnyúlása mérsék­li az előrelendülő test lassulá­sát is, amely szintén nem kö­zömbös a passzív védelem szempontjából. Érdemes tehát jól megje­gyezni: a kocsiszekrény védel­met jelent ugyan az összeüt­közésnél, de ezt a védelmet kizárólag a biztonsági öv he­lyes használatával lehet a túl­élés „szerencsecsekkjére'’ vál­tani. B. L. Világosabb aszfalt l A kéngyártáshoz szükséges nyers­anyag dúsításánál óriási mennyisé­gű por formájú hulladék halmozódik fel. Az NDK mérnökei kísérletet vé­geztek, amelynek során 15 000 tonna ilyen hulladékot hasznosítottak: egy­szerűen belekeverték az aszfaitmasz- szába. Az anyagot a szeméttelepe­ken összegyűjtött és felaprított po­lietilénnel egészítették ki. Nagysze­rű eredményt értek el; az új útbo- rítás tartós és ellenáll a hőmérsék­letingadozásnak. Ezenkívül az asz­falt világosabb lett, ami elősegíti a biztonságos közlekedést az esti és éjszakai órákban. A pécsi autóvásáron Sok kocsi, kevés vevő, magas árak Autóstalálkozónak is lehet ne­vezni a vasárnapi pécsi autó­vásárt, ahol az ország minden részéből délelőtt 10 órára mint­egy 400 személygépkocsi és több mint 100 motorkerékpár gazdája kísérletezett az üzlettel. A vásár törzsközönsége szerint Pécsett megszokott, hogy kevés a vevő, sok az érdeklődő. Sok gépkocsival és magas árakkal a vasárnap is ezt bizonyította. Az eladótérben lévő sorok között a Lada és a Trabant volt a sláger. Ezekből a típusokból nyolcezertől százhúszezer forin­tig lehetett válogatni. Volt új karosszériával és új rendszám­mal ellátott Trabant Combi 82 ezerért, IH-s Zsiguli negyven­négyezerért, sokéves 124-es Sport Fiat utánfutóval 90 eze­rért. A nyár legnagyobbnak mon-. dott pécsi autóvására az évek óta megszokott képet mutatta. Sokan árultak, kevesen vásárol­tak. Autózás hegyvidéken (2.) A hegyeken, völgyeken át­vezető utakon autózóknak nemcsak a nehezebb útviszo­nyokkal kell számolniok, ha­nem a mostohább időjárással is. A viharos erejű és igen gyors időjárás-romlás nem rit­ka a hegyek között. A derült időt szinte átmenet nélkül válthatja föl az orkánszerű szél kísérte felhőszakadás, maga­sabb hegyekben esetleg a hó­zápor. Biztonságosabb. ha ilyenkor nem folytatjuk utun­kat. Parkolóhelyül lehetőleg olyan helyet keressünk, ahol nem vagyunk a forgalom út­jában. Ha csak az út padká­ján állhatunk le, kapcsoljuk be a vészvillogót - ennek hiá­nyában a jobb oldali irányjel­zőt. Ne álljunk magányos fa alá, és ne szálljunk ki a ko­csiból! A kocsiszekrény teljes védelmet nyújt a villámcsapá­sok ellen. Ha> hosszabb lejt- menet után kerül sor a meg­állásra, akár az előbbi akár más ok miatt, a kocsit ne rögzítsük a kézifékkel, mert az átforrósodott dobfék mara­dandó alakváltozást szenved. Egyéb műszaki zavarra is számítani lehet - különösen a több kilométer hosszúságú emelkedőkön. Elsősorban a hűtőrendszer túlhevülésére. Ezt részben meg lehet előzni visz- szakapcsolással, részben pedig mérsékelni lehet a1 hűtőfolya­dék hőmérsékletét azzal, hogy bekapcsoljuk a fűtést. Arra az esetre, ha a folya­dék mégis fölforrna, jó ha van nálunk tartalék víz. Ilyenkor tegyük a következőket: hagy­juk a motort üresjáratban fut­ni. A lehűlés ígv gyorsabb, egyenletesebb, majd ennek bekövetkezte után - ugyan­csak járó motornál — pótoljuk a vízveszteséget. Az utántöl­tést folyamatoson, de csak kis mennyiségű vízzel végezzük. Zárt hűtőrendszerű kocsiknál a folyadék pótlására általában nincs szükség, de a biztonság kedvéért ellenőrizzük a ki­egyenlítőtartály folyadékszint­jét. Nagyobb terhelés után — ho megállunk - szintén várjunk egy-két percet a gyújtás ki­kapcsolásával. Ezzel elkerül­hetjük, hogy a motor egyes elemeit a túlzott hőterhelés deformálja. A jármű menetbiztonsága számottevő mértékben a gumi­abroncsoktól függ. Nemcsak a megfelelő mélységű profilok­tól, hanem a gumik túlnyomá­sától is. Ez — különösen a ter­helt kocsiknál — legyen inkább egy-két tizeddel több, mint ke­vesebb. A magasabb üzemi hőmér­séklet, a nagyobb fordulat­szám fokozza az olajfögyasz- tást is. Ezért a szokottól gyak. rabban ellenőrizzük az olaj­szintet — és ha1 szükséges, pó­toljuk a hiányt. Ne feledjük: az olaj nemcsak ken, hanem hűt is. Búsbarna László A biztonságos kanyarvétel Igen nagy számban történ­nek arról tanúskodó bölcse­tek, hogy a biztonságos ka­nyarvétel technikájával sokan — különösen a kevés gyakor­lattal rendelkező, kezdő veze­tők — nincsenek eléggé tisztá­ban. Pedig a veszélyes kanya­rok jöttét táblákkal még előre jelzik is az utakon. Akik túl könnyedén futnak bele az utakon egy-egy bé­késnek, egyszerűnek ítélt . ka­nyarba, bizonyára nincs sok tapasztalatuk a centrifugális erő hatásáról. A centrifugális erő nagyíága a jármű töme­gétől, a menetsebességtől és o kanyar ívétől függ (ezek közül csak egy, a sebesség van a vezető irányítása alatt). A jár­mű súlypontjában ható centri­fugális erők ún. forgatónyo- matékot ébresztenek, ennek hatására dől a kocsiszekrény az egyik oldal felé, s ha ez az erő győz, a kocsi kisodródik. Kanyarban a jármű külső kerekeinek terhelése nagyobb, mint a belsőké. Következéskép­pen megváltozik az abroncsok tapadása, s egy bizonyos se­bességi határon túl ez is ki­sodródást eredményez. Ha o jármű súlypontja magasan van, akkor kanyarban kicsi a stabilitása. Ezért óvják a túrá­ra indulókat attól, hogy nehéz csomagjaikat a tetőn helyez­zék el (helyesebb a kocsiban minél mélyebben helyet keres­ni számukra). Arra is ügyelni kell, hogy a kocsi terhelése elöl és hátul egyenletes le­gyen. Ha ugyanis az eső ke­rekek terhelése nagyobb, o vezetőerők az autót a kanyar­ból ki akarják vinni. Ilyenkor csak erős elkormányzással le­het megteremteni a biztonsá­got. Ha viszont a hátsó kere­kek terhelése a nagyobb, ak­kor azok hátul akarják a ko­csit a kanyarból kisodorni. Ilyenkor az autót látszólag könnyű bevinni a kanyarba, csak aztán hajlamos lesz arra, hogy kis kormánymozdulatokra is erős kifarolással reagáljon. Az úthajlatba való behaj­táskor figyelembe kell vennünk a kanyar élességét, az úttest állapotát, az útfelület kifelé vagy befelé ■ dőlő jellegének (pl. bogárhátúi) alakulását a kanyarban, gondolnunk kelt gumiabroncsaink tapadóké­pességére, de számolnunk kelt kocsink orrnehéz vagy farne­héz voltával, a poggyászok el­helyezési sorrendjével is. És hagynunk kell egy kevés rá­tartást, tartalékot arra a célro is, hogyha mégis elvétenénk a kanyart, tudjunk az úttesten belül maradva korrigálni a helyzetünkön. Nehezen belátható vagy ép­pen be nem látható kanyarok­ban a sebességet még a látó- távolsághoz is hozzá kell iga­zítani. Hiszen az általunk még nem látható útszakaszon aka­dály, úttorkolat, elromlott jár­mű, elrohanó állat stb. miatt fékezésre is kényszerülhetünk. Segítünk magunkon, ha bal kanyarnál a külső ív felé hú­zódunk, így nagyobb területet láthatunk be, jobb kanyarnál viszont a sáv közepében ma­radunk". A közepében legfel­jebb, ezt nem árt hangsúlyoz­ni, mert egyébként életet men­tő szabály, hogy a kanyarban mindig erős jobbra tartással haladjunk. Nemcsak magunk­nak nem szabad lenyesnünk o kanyart, de óvakodnunk kell o szembejövőtől, aki esetleg vak­merőén kockáztat, esetleg szándékosan átlépi a felezővo­nalat, vagy akaratlanul átcsú­szik rajta. Különösen nehezedik a fel­adat, a biztonságos kanyarvé­tel a nagyon keskeny, kitérést alig engedő útszakaszokon, a hegyi szerpentinutakon. Ilyen helyeken már fél látótávolság­nak megfelelően kell lelassí­tanunk ahhoz, hogy más jár­művel való találkozásnál még a megállásra is maradjon elég féktávolság. V,1*1 és hátul «z energiaelnyelő ütközési zónák

Next

/
Thumbnails
Contents