Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-11 / 159. szám
1980. június 11., szerda Dunántúli llaplö 3 Legközelebb Rosztovban találkoznak fl gyógyszer útja a BVógyításiH Dr. Jávor Tibor professzor a klinikai farmakológusok szimpóziumáról- Milyen úton jut el egy vegyület odáig, hogy gyógyszerré váljon, s mi ebben a szerepe a klinikai farmakológiának?- Egy-egy új vegyület kikísérletezésekor mindig az a cél, hogy a korábban alkalmazottaknál hatásosabb, kevesebb kellemetlen mellékhatással járó gyógyszert állítsanak elő. Ez rendkívül hosszadalmas, és speciális szakértelmet igénylő munka. De megfelelő laboratóriumi és egyéb módszerekkel rendelkezünk ahhoz, hogy a készítményeket biztonságosan kipróbálhassuk és megbízhatóan értékelhessük. A gyógyszert a forgalomba kerülése után továbbra is figyelemmel kísérjük, s így szükség szerint esetleg változhat az adagolás módja, mennyisége, illetve információt kapunk más gyógyszerekkel való kölcsönhatásairól.- Mennyi idő telik el, amíg egy új vegyület gyógyszerként lorgalomba kerül?- Jó esetben hat, de nem ritkán nyolc—tíz év. Ám nemcsak sok időbe, hanem rengeteg pénzbe is kerül, hiszen nemcsak azt vizsgálják ma már viláqszerte a gyógyszer-importőrök, hogy jó-e a végtermék, hanem azt is, hogy a teljes gyártási folyamat, annak színhelye, a laboratóriumi felszereltség színvonala megfelel-e a nemzetközi előírásoknak. Hogy ezzel lépést tudjunk tartani, az eddigieknél szorosabb együttműködésre van szükség a szocialista országok klinikai farmakológusai, műszergyárai között. Ezért is rendezzük meg rendszeresen a klinikai farmakológiai szimpóziumot, aminek nemré- qiben a Pécsi Orvostudományi Egyetem adott otthont.- Kik vettek részt ezen, s milyen témakörökkel foglalkoztak?- A Szovjetunióból, az NDK. bői, Csehszlovákiából Lengyel- országból, Bulgáriából, Romániából, Finnországból érkeztek vendégeink, összesen kilencven külföldi résztvevő. Száztizenhét előadás hangzott el, a fő témánk a gyógyszerek összehasonlító klinikai vizsgálata volt. Ezen belül: annak helye a klinikai farmakológia menetében, az értékelés módszerei, jogi és etikai kérdések, és szóba került ezzel kapcsolatban a gyártók szerepe is. A szabad előadásokon szinte valamennyi, a munkánkkal kapcsolatos részterület szóba került. — Négy fontos témában rendeztünk úgynevezett work-shop- ot, munkamegbeszélést. A műszerigényekkel kapcsolatban felmerült a mielőbbi és szorosabb integrálódás kérdése, hiszen több országban már elérték azt a műszaki fejlettséget egyes részterületeken, amelyek összehangolásával elérhető a jelenlegi világszínvonal. Érdekes téma volt a klinikai gyógyszerészet, ahol a gyógyszerész a klinikai orvos partnere, segítője lenne, erre a szakterületre specializálódva. Ez még a szocialista országok többségében nincs kidolgozva. A harmadik téma a klinikai farmakológusképzés problémáit taglalta. Több országban, így nálunk sem vizsgatantárgy az orvosi egyetemeken, bár nálunk van már az általam írt klinika- farmakológiai tankönyv az egyetemen, de a továbbképzéshez szükséges kézikönyv nincs. A negyedik, a legnagyobb összefogást igénylő közös feladatunk, hogy nemzetközivé, egységessé tegyük az egyes gyógyszerek vizsgálatának, a betegségek kezelésének munkáját. A daganatos és egyéb betegségek vizsgálatainak, részeredményeinek összegezésével több ország több intézete gyorsabban nagyobb eredményeket érhetne el. — Ennyi közös probléma felvetése után milyen eredménynyel jártak a megbeszélések, miben tudtak előbbre lépni? — Ügy látom, hogy az eddigiek közül ez a szimpózium volt a legtartalmasabb. Valamennyi kérdésben, ajánlásokat fogadtunk el, s ott, ahol a cselekvés rajtunk múlik, konkrét megállapodások is születtek. A műszerezettség megoldását mindenki a saját hazájában szorgalmazza. A közös kézikönyv összeállítását Magyarország vállalja úgy, hogy egy- egy részterületet más-más országban dolgoznak ki. A gyógyszerészet kérdését minden ország egészségügyi minisztériuma veszi vizsgálat alá. A gyógyszerek vizsgálatának nemzetközi együttműködésében a Magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet a koordináló szerv, amely kidolgozza az együttműködés hatósági szabályozását, így konkrét keretet kapnak az eddigi spontán kapcsolatok. Mindezek megvalósulását tekintve derűlátó vagyok. — Legközelebb Rosztovban találkozunk, s remélem, addigra konkrét formában is jelentkeznek az itt elért eredmények. Kurucz Gyula MELEGÜZEMI PRÓBA AZ ÖNTÖDÉBEN. Befejező szakaszához érkezett az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó magas- nyomású öntödéjének üzembe helyezése. A százötven méter hosszú csarnokban már áll a tizenegy nagynyomású öntöbe- rendezés és megkezdődtek a próbaöntések. A híres lipicai Anapíényes Jugoszlávia Salgótarjáni pár nemzetközi esküvője A híd, ott a Neretva felett ismerős volt annak is, oki sosem járt Jugoszláviában. Csontváry is álmodott róla, és vízióját megfestette nekünk, az utókornak. De a szigetek, a hegyoldalak, a remek színes fotó valamennyi látványa húzza azóta is a pécsieket, akár jártak már a déli szomszéd országban, akár nem. A napfényes Jugoszlávia című kiállítás nagy sikert aratott a Mecsek alján. Ezért is kértünk interjút Jozel Balá- zsevicstől, a Jugoszláv Idegenforgalmi Hivatal budapesti irodájának vezetőjétől, aki ezt a kiállítást megnyitotta:- Jugoszlávia határain Magyarország húzódik a leghosszabb szakaszon. Hivatalunk a szocialista országok közül Budapesten nyitott először irodát, a Váci utca mellett, a Párizsi utcában, hogy minden utasnak segítségére legyen. Ezt az országjáró kiállítást pedig először Pécsett rendeztük meg, abban a városban, ahol — részben a nemzetiségek miott — talán a legélénkebb a kapcsolat Jugoszláviával — mondta Jozef Balózsevics. — A gazdasági gondok változékonysága ellenére Jugoszlávia nagy figyelmet fordít az idegenforgalomra. Itt a pécsi IBUSZ-nál úgy tartják nyilván, hogy minden Magyarországra érkező jugoWagner Pál hagyatéka A bejáratnál sincs fegyveres őrség. Egy elitéit áll a kapunál. Tamási János felvétele ló állampolgárokat szeretnének nevelni Látogatás az állampusztai büntetésvégrehajtó gazdaságban W ágner Pál földbirtokos váratlanul érkezett haza vadászatról. Tetten érte feleségét és legjobb barátját. Mindkettőjüket lelőtte. Büntetését az illavai fegyház- ban töltötte. Szabadulása után végrendelkezett. Saját, rettenetes sorsára utalva hagyta az államra földbirtokát, kizárólag börtönügyi célokra, hogy az elítéltek élete tevékenyebb legyen, mint az övé. Hátha ez segíti a szabadulás utáni visszatérést. 1883-ban tehát az egykori Wágner birtokon, Kisharta község határában épült fel a közvetítő intézet. Kimagasló terméseredmények Ma az állampusztai börtön nevet viseli a qazdaság. Több mint ezer elítélt tölti itt büntetését hasznos munkával. Molnár Sándor alezredes, az intézet pa. rancsnoka egyszemélyben az állami gazdaság igazgatója is. Tizenegyezer hektáros területen gazdálkodnak. Szépek a terme, lési eredmények: 53 mázsa búza 85 mázsa kukorica, 100 mázsa szőlő hektáronként. A kétezre- tehenészetben 4300 liter az évenkénti átlagos hozama egy szarvasmarhának. Évente 20 ezer sonkasertést adnak át a népgazdaságnak. Lótenyésze. tűket állami ménleleopé állami tenvészgazdasággá minősítették. Kétszáz vagonós hűtőtáro- lóva! külön paprikaszárítóval rendelkeznek. A legkorszerűbb termelési rendszereknek tnqia a qazdaság, ahol az elítéltek mel. lett 500 polgári szakember, közöttük 200 szakmérnök dolgozik. ÁllamDusztára azok az elítéltek kerülnek, akiknek börtön- büntetését egy év és három év közötti időtartamban szabja ki a bíróság. A sétát a solti körzetben kezdjük. A bejáratnál egy elítélt tesz jelentést. Az országban az elsők között, kísérletképpen jelentősen kibővítették az elítéltek öntevékeny szer. vezetőnek feladatait. A tábor életét az ébresztőtől lámpaol. tásig az elítéltek választott csoportjai szervezik és irányítják. Munkára nevelés — Nem jó elítélteket hanem jó állampolgárokat szeretnénk itt nevelni — mondja a börtön parancsnoka. Ezért a körülmények egy modern munkásszálló feltételeihez igazodnak. Az elsődleges feladat az elítéltek munkára való nevelése. Sokan közülük életükben először itt vesznek részt korszerűen szerve, zett üzemi tevékenységben. A brigádvezetők is elítéllek. Azok, akik a bűncselekmény elkövetése előtt hasonló munkaterületen dolgoztak, itt is hasznosíthatják szakismereteiket, legyen szó akár állatorvosról vagy traktorosról. A végzett munkáért fi. zetést kapnak. Ebből természetesen levonják a rabtartás költségeit. Havonta 300 forint értékben vásárolhatnak maguknak a börtön boltjában. Arra is lehetőség van, hogy családjukról gondoskodjanak. Minden Magyarországon megjelenő lapot megvásárolhatnak. Emellett előfizethetik a Büntetésvégrehaj. tás Országos Parancsnokságának Heti Híradóját is. amely a bőr. tönélet kérdéseivel foglalkozik, A lakóhelyiségekben általában 10 személyt helyeznek el. A régebbi épületekben is biztosított a hideg-melegvíz. Solton külön szabadidőközpontot is kialakítóitok. A könyvtár mellett itt barkácsolhatnak is. Évente többször rendeznek könyvvásárt. Este 9 óráig nézhetik a te. televízióműsort a közös helyiségekben. Nyitott zárkák Néhány zárkában televíziót is láttunk. A lakószobák közötti tisztasági verseny első helyezettjei ugyanis egy hónapra elnyerhetnek egy tv-készüléket. Ez a módszer is segít az elítélteket rendre ösztönözni. A zárkák egyébként éjjel-nappal nyitva vannak. Szökés igen ritkán fordul elő. mert az elítéltek tudják, hogy jó ma. gaviselettel kedvezményekben részesülhetnek, ellenkező esetben azonban súlyosabb büntetésvégrehajtási fokozatba is kerülhetnek. Az intézet vezetői fontosnak tartják, hogy az elítéltek rendszeres kapcsolatban maradhassanak hozzátartozóikkal. Korlátlanul írhatnak és kaphatnak levelet, havonta fogadhatnak látogatókat. A szabadulás előtt állókat gyakran felkeresik a környező üzemek képviselő és a hivatásos pártfogók. A tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a börtönszabályok enyhítése, az elítéltek öntevékenységére épülő szervezet jól segíti a nevelőmunkát. Ez az életforma jól közelít a társadalomban általában megszokott magatartási formákhoz, s az ön. tevékenység növeli az emberek önállóságát. Csökken a fegyelmi vétségek száma. Össztársadalmi érdek Magyarországon igen magas a visszaeső bűnözők aránya. Ez — egyebek között — azt jelzi, hog a büntetésvégrehajtós gyakorta nem éri el célját és a szabadulok rövid időn belül újabb bűncselekményeket követnek el. A bűnözés elleni harc össztársadalmi feladat. A büntetésvégrehajtás ennek csupán egyik tényezője. Úgy tűnik, hogy az új módszerek, valamint az utógon. dozás rendszerének kiszélesedése a korábbinál hatékonyabban segítheti az elítéltek vissza, vezetését a társadalomba. szláv állampolgárral szemben egy magyar utazik le hozzánk. Igaz, o magyarok átlagosan 4-7 napig, a jugo- szlávok pedig újabban inkább 1—2 napig tartózkodnak csak. Szeretnénk, ho a mindenütt jelenlevő gazdasági kérdések ellenére is élénkebbé válna országaink között a turizmus s ennek jegyében az eddiginél több magyar érkezne hozzánk. — Tettünk is ennek érdekében. Például évente megrendezzük a plitvicai tavaknál o nemzetközi esküvőt. Erre minden esztendőben, az országon belüli sorsolás útján, más-más állam fiatal házaspárját hívtuk meg és látjuk vendégül. Idén egy salgótarjáni pár jött a tavadhoz. Fellendítettük oz egykor Magyarországon is híres lófajta, a lipicai ménes fészkét Lipi- cában. Ide még a világhírű bécsi lovasiskolát is meghívtuk, olyan nagyszabású a nemzetközi lovasrendezvényünk. Röszkénél, Letenyénél, ho mór átérkeztek a jugoszláv területre, 20 százalékkal olcsóbban kapnak benzint a magyar állampolgárok. A turizmus nagy nemzetközi gondját, hogy tudniillik ne csak egyenek, igyanak, és füröd- jenek a vendégek, hanem szellemi élvezetben is részesüljenek, úgy szerveztük meg, hogy már évek óta minden nagyobb üdülőhelyen színvonalas népművészeti és más művészeti programokat szervezünk, vagy kirándulásokat, s omi lényeges — folyamatosan. Közülük kimagaslik a Dubrovniki Nyári Színház, ahol egy városban a világ hat-nyolc híres társulatát, például görög: színházakat, a Milánói Operát, a Royol Shakespeare Companyt láthatják, szinte minden évben. Várjuk tehát a magyar vendégeket, nemcsak a tengerparton, hanem mindenütt Jugoszláviában. Földessy D. E. A. M agyarország a világon a harmadik helyen áll az egy főre jutó gyógyszertermelésben. A KGST keretében elsősorban hazánk szakosodott a gyógyszergyártásra. Természetesen mindehhez nem elég a fejlett gyógyszer- ipar, hanem elválaszthatatlan kapcsolat szükséges a gyógyszer klinikai kipróbálásával, a klinikai farmakológiával. Ennek nélkülözhetetlenségéről, sokrétűségéről beszélgettünk dr. Jávor Tiborral, a POTE I. sz. Belklinikájának professzorával.
