Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-09 / 157. szám
Üient a Szent liosia: vtillcan Halójárat indult Mohács és Baja között Bendegúz, a nagymama és az unnka Szerda reggel 7 óra volt. Hiába irt a naptár már júniust, hűvös, októbert idéző szpl fújt. A Duna barátságtalanul sötét színű vize kedvetlenül vetett habzó tarajokat a meg-meg- lóduló széltől. A mohácsi kikötőben a Bendegúz nevű kishajó a rossz idővel dacolva pontban 7 órakor eltávolodott a stégtől: és június 4-én, hosz- szú idő után először, ismét megindult a menetrendszerű hajójárat Mohács és Baja között. A hófehérre festett, 60 személyes kishajó eddig bérhajóként kiránduló csoportokkal járta a Dunát. Ám úgy látszik a nosztalgiahullám a hajókat is eléri — vagy ki tudja, tán valós az igény? — egyre többen reklamálták. hiányolták a rendszeres hajójáratot. Ezért a Révátkelési Vállalat próbaképp, egyelőre csak hetente egyszer, szerdán járatot indít, ami reggel hétkor indul Mohácsról és délután ötkor indul vissza Bajáról. A bajai Idegenforgalmi Hivatallal kötött szerződés alapján pedig az ottani állási idő kihasználására sétahajóz- tatást vállalnak. A rendszeres hajójórat iránt megnőtt igényt nem tükrözte a premierjárat forgalma: egy Veszélyeztetett magzatok Egyre több az alkoholista no A hatvanas években újabb kutatási területre kényszerültek az orvosok. Különböző vizsgálatokkal azt próbálták kimutatni, milyen károsodásokat okoz az alkohol a még méhen belül fejlődő magzatokon, azaz a gyermekeken. Keserű kényszer- pálya ez, hiszen a legtöbb kutatási területtel szemben - melyek egy-egy betegség gyógyírját keresik - itt minden újabb eredmény elszomorító. Az ok, amiért erre vállalkoztak: az utóbbi években világszerte egyre emelkedik az alkoholista nők száma. Ez a tény önmagában is lehangoló, ám még inkább azzá válik, ha hozzátesz- szük, hogy közülük számosán várandósságuk ideje alatt sem tudnak lemondani a szeszes ital nagybani fogyasztásáról. Mivel viszonylag fiatal kutatási területről van szó, a szak- irodalom napjainkban egyértelműen még csak annak állítására vállalkozik, hogy az alkoholizálás káros a születendő gyermekre. Hogy milyen meny- nyiségű és összetételű szeszes ital, milyen mértékű, illetve mikor és miként jelentkező károsodásokat okoz, annak pontos megállapítása további kutatásokat igényel. Ezekről beszélgettünk dr. Horváth Mihállyal, a pécsi Gyermekkórház igazgatójával. Közülük talán a legmegdöbbentőbb, hogy az ilyen újszülöttek egy részén ugyanolyan elvonásos tüneteket észleltek, mint azokon a felnőtt alkoholistákon, akiktől megvonják az italt. Ilyen tünet a remegés, haspuffadás, lesápa- dás, kékülés. Szinte típusosnak nevezhető fejlődési rendellenesség a csukaszáj, a keskeny szemrés, általában a csúnya küllem és különböző szívfejlődési zavarok. Napjainkban azonban még e tünetek mellett is óvatosan fogalmaznak a szakorvosok. Kizárásos alapon állapítják meg, hogy valóban alkohol okozta-e a súlyos ártalmakat. Érthető az óvatosság, hiszen e tünetek jelentős részét más okok — örökletes tényezők, mérgezések, fertőző betegségek - is előidézhetik. így tehát akkor egyértelmű az ok, ha ezeket az egyéb tényezőket kizárják és bizonyított, hogy az anya alkoholista. Sajnos Baranyában is volt ilyenre példa — szerencsére az elmúlt években mindössze két esetben, s a vizsgálatok bizonyították az anyai felelőtlenséget. Mindössze két újszülöttről van szó — figyelmet sem érdemlő szám — mondhatná bárki, de ez helytelen szemlélet. Ök olyan súlyos ártalmakat szenvedtek, hogy sosem lehetnek ép, egészséges emberek. És hogy számolhatunk el azokkal a magzatokkal, akik csak kisebb mértékben, nehezebben észrevehetően károsodtak? Mert a rendszeres alkoholfogyasztás kétségtelenül egyik előidézője lehet a koraszylés- nek, kis súllyal születésnek, vagy a szellemi, fizikai fejlődésben való lemaradásnak. Méghozzá összetett okként. Az alkohol egyrészt közvetlenül, másrészt áttételesen hat a magzatra. Az a várandós nő, aki alkoholista, rosszul táplálkozik, elhanyagolja egészségét — ez. zel leendő gyermekét veszélyezteti. Az orvostudomány egyelőre nem tehet mást — s valószínűleg a jövőben sem lesznek a kezében olyan szerek, melyekkel az alkohol okozta magzati károsodásokat helyre tudja hozni — mint figyelmeztet a veszélyre. T. É. A PÉCSI TÁVFŰTŐ VALLALAT azonnali felvételre keres: O központifűtés- és csőhálózat-szerelő, O műszerész szakmunkásokat, O betanított munkásokat, O takaritónőt. Jelentkezni lehet: Pécs, Tüzér u. 18—20. alatt, a munkaügyi osztályon 103/1980. A Szentlörinc és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet értesíti a lakosságot, hogy a bútorboltjának megszűnése miatt a raktáron lévő, főleg kiegészítő bútorokat árengedménnyel értékesíti a 3. sz. vasboltnál, amíg a készlet tart. Az árengedmény mértéke: 20—40%, nagymama — Alföldi Sóndor- né, a mohácsi egészségház dolgozója — és szakmunkás- tanuló unokája (meg jómagam) voltak az utasai mindössze. Ök is csak azért, mint mondták a Duna szerelmesei és ha csak lehet, a zsúfolt autóbusz helyett inkább választják a hajót, mégha kétszer annyi idő alatt ér is célba. Ha valaki szereti a Dunát hát Hűber Antal, a hajókormányos minden bizonnyal, pedig valamikor még álmában sem gondolta volna, hogy hajós lesz. Cipész a szakmája a Mohácsi Cipőgyárban dolgozott. Aztán egyszer a Duna partján állva egy hajóról felkiáltott neki valaki: — nem akar hajón dolgozni? — Akart. Azóta, 24 éve járja a Dunát, ismeri a vizet mint a tenyerét. A délutáni visszainduláskor az utaslétszám nem gyarapodott. Talán majd a nyári jó időben felfedezik. Kiránduló diákcsoportoknak is ajánlható, hiszen a bajai szigeten hangulatosan lehet eltölteni a napot. A Duna nyújtotta természeti szépség pedig önmagáért beszél. S. Zs. Két nappal a második kitörés előtt füstfelhő gomolyog a Szent Ilona előterében A Balatontól a Pilléig Magyar műszerek az űrben Nagy jövő vár rájuk a földön is Vágvölgyi Jenő, Szabó Béla és Szabó Péter Pál a „Pille" szülőatyja! Az űrutazás újabb lendületet adott az ember szellemi-fizikai teljesítőképességének vizsgálatával foglalkozó szakembereknek. Kérdés, akár a földön: az adott területre alkalmas-e a jelölt, képes-e nagyfokú figyelemösszpontosításra és mennyi ideig, mi a teljesítő- képességének végső határa és a körülményeket mérlegelve tud-e gyorsan és főleg helyesen dönteni az adott lehetőségek közül? A magyar gyártmányú Balaton műszer csalhatatlan választ ad ezekre a kérdésekre. Az In- terkozmosz program keretében sokféle műszer megalkotása várt a magyarokra. A Balatont dr. Hideg János orvos ezredes és a ROVKI orvosainak elképzelése nyomán a MEDICOR szakemberei valósították meg. — Miben egyedülálló a Balaton? — tettem fel a kérdést MEDICOR-ban a két „szülőatyának” Kása Zoltán fejlesztőmérnöknek és Hírős László fejlesztő technikusnak. Kása Zoltán: — Sok mindenben. A reflexvizsgálatoknál automatikusan méri a reakció- és a válaszadási időt, a pszichológiai kísérletekből a gép kiszámolja a reakció gyorsaságát és pontosságát, a figyelemmegosztás minőségét. A kapott adatok megbízhatóan jellemzik a pillanatnyi szellemi teljesítményt, azt is, hogy a válaszadó személy félgőzzel, vagy teljes erőbedobóssal, netán erején felül összpontosít. A Balaton ez utóbbinál lebuktatja a vizsgázót azzal, hogy a műveletek megoldása közben a pulzusszámát és a bőrellen- óllását is méri. Ha az ember túlontúl izgul vagy koncentrál, akkor a pulzusa is szaporább és izzad a tenyere, az ujja vége. A műszer a dr. Hideg Já- nosék által kidolgozott elemzőértékelő orvosi metodikával alkot egységes egészet. Hiros László: — Az eredeti elképzelések szerint asztalhoz rögzített két, egyenként 2,5 kiló és 10 watt teljesítményű műszerről lehetett szó. Olyan szigorúak az előírások az anyagra, méretre, súlyra, hogy eleinte megijedtünk: meg lehet ezt egyáltalán csinálni? Rengeteg álmatlan éjszaka, kísérletezés után negyedév alatt készítettük el az első kísérleti példányt. A megrendelők nem hitték: ez a tenyérben kényelmesen elférő kis „mütyür" lenne az, amely az általuk adott valamennyi kérésnek megfelel? Kipróbálták itt is, a világűrben is és elhitték, a Balaton még annál is többet tud. Zoli agyából pattant ki a miniatürizálást és a többlettudást lehetővé tevő mikroprocesszoros megoldás, a forma- és a mechanikai tervezés rám várt. Az űrhajón induló műszerek anyagának, gyártási technológiájának a legnehezebb mechanikai és kémiai vizsgálatokat is könnyedén el kell viselniük, ezeket az ellenőrzéseket a KFKl-ban végeztük, örülünk, hogy a Balatont a vilógűrbeli igény hozta létre, hogy ott bevált, reméljük a földi változata sem kelt csalódást. Hiros László tervezte és készítette el a Magyar Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Kutatócsoportja által végzett Interferon kísérletekhez a speciális dobozt, benne 8 kémcsővel, a tetejükön az egyirányú szeleppel ellátott dugattyúval. — Két hét alatt terveztem meg és készítettem el mindent, úgy, hogy a ládikó épségben érjen fel, elvégezhessék vele a súlytalanságban az előírt kísérleteket és ugyancsak épségben érkezzen vissza a földre, kibírva minden túlterhelést. A KFKI „kínzópadjain” kibírt mindent, örülök, hogy a Szojuz—6 űrállomáson is. A Balatont és az Interferon dobozt kifejezetten a kozmoszba tervezték, a Balatonra itt a földön is nagy jövő vár. Ugyancsak a földi alkalmazása előtt nyíló óriás lehetősége m.iatt érdemes megjegyezni az újabb űrsztár, a Pille sugárdózismérő műszer nevét. Ez is, akár a Balaton, egyedülálló a világban. Születési helye: az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete Atomenergia Kutató Intézetének sugárvédelmi főosztálya. A sajtóközpontban tartott ismertetőn dr. Fehér István főosztályvezető beavatta a résztvevőket a Pille alapvető rendeltetésén túl a műszer születésének körülményeibe is. Évtizede megalkották az elődöt. A Pilléig az űrobjektumokat és az űrhajósokat ért sugáradagok kiértékelése itt a földön történt a kozmoszban elhelyezett érzékelők mérésével. A nagy szekrényformájú műszert ' mégsem lehet feljuttatni a világűrbe, az viszont lényeges, hogy az űrhajósok azonnal mérhessék az őket ért kozmikus sugárzás értékét. A Pillével — ezzel az alig egykilós, egy liter térfogatú és 4—5 watt teljesítményű műszerrel mindez gyerekjáték. A Pille „szülőatyjai”: konstruktőr: Szabó Béla villamos- mérnök; a méréskísérletek végzője: Szabó Péter Pál fizikus (egyébként siklósi származású); az áramköri tervező: Vágvölgyi Jenő villamosmérnök és természetesen több tucatnyian bábáskodtak még. A névadó „keresztapa”. Szabó Béla: — Fél év alatt készült el az első Pille, összesen hat találmányunk van benne. Elkészítettük már a földön is használható, 12 voltról, tehát autóakkumulátorról is működtethető változatát. — Miért lett Pille a neve? A pillekönnyű súlya miatt? — Biztos ez is közrejátszott. A névadásnál szóba jöttek női nevek és sok más. Megegyeztünk, hogy külföldön is köny- nyen kiejthető magyaros és nem szokvány nevet adunk a műszernek. Nekem jutott eszembe a Pille név, ennyiben maradtunk. Murányi László Csökken-e az átlagkő- mérséklet? Az USA Washington Állama, ban másfél évszázados szen- dergés után, május 8-án kitört a Szent Ilona vulkán. Az erős robbanást, amely sajnos ember, életeket is követelt, május 25- én újabb kitörés követte. Sok ezer tonna vulkáni hamu és por jutott a légrétegbe, becslések szerint több, mint tizenöt kilométer magasságig. Ezek után olyan feltételezések láttak napvilágot, hogy a nagymértékű légköri szennyeződés miatt évekre csökkenhet az átlaghőmérséklet az északi féltekén, így Magyarországon is. * Dr. Bona Imre főiskolai tanárt kérdeztük meg, mennyire reális ez a veszély, s ha valóban kell vele számolnunk, miben jelentkezik majd. — Nem hiszem, hogy bekövetkeznének azok a jóslatok, amelyek az átlaghőmérséklet csökkenésével fenyegetnek — mondta. — Ez még a Krakatoa (Krakatau) 1883-as kitörése után sem következett be, pedig ez a világ eddig ismert legnagyobb vulkáni kitörése volt A Szunda-szigeti, kialudtnak tartott vulkán szabályosan felrobbant és a tengerbe süllyedt. A hamu 80 ezer méter magasra jutott fel, s a kitörés hangját több ezer kilométerrel távolabb, Afrika partjain is hallották. Ehhez képest a Szent Ilona1 kitörése csak helyi jelentőségű. Valószínű, hogy a szennyeződés elnyújtott sávja — ez a föld forgása miatt következik be — eljut Európa fölé is, de elképzelhető, hogy addiq a Csendes-óceán fölött a sarki és trópusi szelek alaposan szét is szórják. A naosuqárzás erőssé, gét befolyásolhatja ez a hamuréteg. de csak ott, ahol éppen tartózkodik, és semmiképpen sincs kihatással az éghajlat fő jellemzőire. Az évi középhőmérséklet csökkenése még a jégkorszakok idején sem volt több 7—8 foknál, elképzelhetetlen tehát, hogy egyetlen, közepesnél kisebb erősségű vulkánkitörés akár 0,5—1 Celsius fokos hőmérsékletváltozást is okozzon. — Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy megkérdezzem: ennyire kiszámíthatatlanok a vulkánok? Kialudt vulkán is újra működésbe léphet? — A Krakatoát valóban kialudtnak hitték, de a Szent Ilona kitörése nem lepte meg az amerikai geofizikusokat. A Szent Ilona az USA nyugati partvidékének úgynevezett parti láncához tartozik sok más társával együtt. A kontinens külső pereme szétszakadóban, és helyenkint süllyedőben van. Ez a lassú kéregmozgás váltja ki a vulkáni tevékenységet ebben a térségben de végig q két amerikai földrész partjai mentén is. Emlékezzünk csak az iszonyatos erejű chilei földrenz gésre, amely szabályosan „átrendezte" az ország térképét. Előre megjósolni egy földrengés vagy egy vulkánkitörés idejét ma még csak ritka esetben és bizonyos területeken lehet. Azt viszont tudjuk, hogy a föld mélyén, mely területeken mo^ zognak nagy erők. — Badacsonyról mindannyian tudjuk, hogy kialudt vulkán. Nem képzelhető el, hogy egyszer majd ismét működésbe lép? — Az emberiség életében aligha valószínű. Hiszen a föld történetében egymillió év csak egy óra. A magyarországi földrengések — például a dunaha. raszti — azért elárulják, hogy középhegységeink vonalában törés van a földkéregben, de hogy ez mivé fejlődik, s hogy lesz-e ebből vulkánkitörés, az nem évek, hanem évmilliók kér. dése. Havasi János Hétfői □
