Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-08 / 156. szám
1980. JÚNIUS 8. SZÁMOK - TÉNYEK DN HÉTVÉGE 9. A EtSZESESSKSlta FCBOALCK VÁLKBÍSA X UJPÍCSCPOBTCKÉrt /öaaz® hasonlítható áron/ vagy»« ipar ni Választástól választásig A megyei statisztikai igazgatóság 31 oldalas kiadványa — úgymond — kiváló segédanyag a megyénk ötéves fejlődéséről írandó .cikkhez. Őszintén megmondom, vegyes érzelmekkel kezdtem forgatni a füzetet. Számrengeteg, grafikonok és szinte semmi szöveg. Mit lehet ezzel kezdeni?... Hogyan tudom a számokat közérthető nyelvre lefordítani? Aztán ahogy lapozgattam, egyre izgalmasabbnak találtam a kimutatásokat, a számoszlopokat. kezdett kibontakozni előttem Baranya öt esztendeje. Tehát milyen is ez a megye? Milyenné formálták az 1975— 1980 közötti évek? Mindenekelőtt: ez a megye az ország területének 4,8 százaléka, ahol hazánk lakosságának 4,1 százaléka él Legfontosabb ipara a szénbányászat — baranyai bányászok hozzák napszintre a magyar széntermelés 11,5 százalékát. Itt terem a magyar búza 5,1 százaléka, itt található a mezőgazdaság állatállományának 4,9 százaléka, s a hazai beruházások 3,3 százaléka ebben a megyében valósult meg. Ez az utóbbi önmagában nem sok, de azért jó tudnunk, hogy legfontosabb beruházásaink 1 milliárd 830 millió forintot tettek ki, s ezek sorában olyanok találhatók, mint a porcelángyári rekonstrukció, a bőrgyári sertésvelúr-csarnok, a mohácsi székgyár, a baromfifeldogozó, a kenyérgyár, a Konzum Áruház ... Az állami és szövetkezeti építőipar összességében — de csak az 1976—78. években — 6 és fél milliárd forint értékű építményt adott át, amiből csak a lakásoké meghaladja a 2 milliárd forintot Pedig az épített lakásoknak csak a 40 százaléka mögött vannak állami pénzeszközök, a nagyobbik hányad magánerőből jött létre. Soroljam tovább ezeket az adatokat? Hiszen ha be lehetne mindet szoritani ebbe a kevés hatvan sorba ... Végül is úgy érzem, hogy talán azokból kellene néhányat kiragadni, amelyek életmódunk, életszínvonalunk alakulásáról tájékoztatnak. Rendszerezés nélkül írom le ezeket, ahogy a kiadványban elém kerültek. Lássuk tehát... Ezer lakosra 328 lakás jut, tízezer lakosra 35 orvos, száz—száz bölcsődés, ill. óvodáskorú gyerekre 11, ill. 63 hely jut, a lakások 61 százaléka van bekapcsolva a vízhálózatba, tízezer lakosra 882 gépkocsi jut (országos átlagban „csak” 743) az egy lakosra jutó évi kiskereskedelmi forgalom 29 ezer forint — 3 ezerrel több az országosnál. 200-zal kevesebb — 1933-an — jutunk egy körzeti orvosra, ezer lakásonként 251 tévékészülék van, ez is több az országosnál, vis.ont annál kevesebbet járunk színházba és egy baranyai latus csak hétszer megy moziba egy évben. Öt év alatt 35 százalékkal emelkedtek a lakosság pénzbevételei. És mire költjük a jövedelmünket? Több mint egyhar- madát élelmiszerekre, 10—13 százalékát ruházkodásra, 15— 18 százalékát lakásfenntartásra, vagy építésre, 8—10 százalékát a háztartás- és lakásfelszerelésre, 5—6 százalékát művelődésre, szórakozásra, 9—10 százalékát közlekedésre, és csupán 2 százalékát egészségügyi, testápolási kiadásokra .. . Nem folytatom, mert úgy vélem ez a kevés, kiragadott adat is meggyőzhet bennünket arról, hogy ma egy jól kipróbált, minden nehézség ellenére is eredményes politikára adjuk a szavazatunkat. Hársfai István ■IIIRflIRNÍ iiiiiniiii: AZ IPAR ÁGAZATI SZSiKEZCTS'A POGULKOZTATOTTAIC SZÁMA ÉS AZ A LLÓZSZXÖZÁ LLGIÁNT ALAPJÁN IPAR ÖSSZESES NEHÉZIPAR A foglalkoztatottak saása alapján Ni Az állóoazközíik bruttó Ariik* alapján 2o 40 6o 8o loo > 1975 1978 1975 ]nehézipar b\\1 könnyűipar | j agyAb ipar jyffiS él*Ir»i***rlpar ^ MnjAaaat villcoo**n*r«laip* «Apipor jrfk ípitíanjaíipar a mű ipari« a vÁucaoá jwraiAM adatai, \*m loo« lekner» jutó épített Inkán «/ 4b 1 h kM»*«! vt»Nrt4««tb* kftí»i?«oÍt l*ká«ok arány* A o»atom«Mló*utl>a kapó«olt lakások arány« ás l»o© lakóéra jutó ( bolti aUpUrilUt h' loo férőhelyre jutó bolosóáÓB gyorsok ■tárna 150 .---------------------------1 40 J loo férőhelyre jutó óvodáé gyanwk «aáaa Y//\ PAoa | | tarló S3-U. FT~]sikU* oTNyoralikkai *«űtt. b/l973.*v~, adatok. j S»i»-»t«ir AZ AGAZATI FOGLALKOZTATÁSI SZERKEZET 1973.január X. Ken anyagi ágak Oraiigoa ■ : zgar-UlkocAs 3oranya tgipar
