Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-01 / 149. szám
A Piroskán Pécsről - régi óhaj alapján - június 1-én, vasárnap indult először Győrbe közvetlen vonat. Minden reggel 5.05 órakor indul Pécsről a gyors, melyre helyjegyet nem kell váltani. Győrbe a II. vágányra 9.43 órakor érkezik. Az első- és másodosztályú fülkékkel közlekedő vonathoz étkezökocsit nem kapcsolnak, az esetleges igények alapján büfészolgálatot hoznak létre. A népszerű Piroska, vagyis a piros színű motorvonat viszi majd a kocsikat és vissza hétköznap; bat, vasárnap pedig színű kocsikat dizelrr húzza. A Pécsről indu’j megállóhelyei Győrig vetkezők: Pécs - Szei - Dombóvár - Szál gyész - Pincéhely - tornya - Rétszilas - górd - Székesfehérvc bér — Komárom és végül A visszaúton is ugyan az állomásokon áll n vonat. Győr sétáló- és bevásárlóutcája a vasútállomás felől. Háttérben a Káptalandombon a székesegyház teteje látható. Mellette építi a Vagongyár a műemlékkörnyezetbe illeszkedő vendégházát Részlet a Borsos-ház gyűjteményéből. A szobrok, képek, domborítások mellett az épületben helyet kapott négy művészlakás 'i is. 1 Interjú Zámbó Józseffel, Győr város Tanácsa elnökével A közvetlen vasúti összeköttetés létrejöttével, várhatóan nemcsak üzleti ügyekben utaznak majd Pécs-Baranyából a Kisalföld központjába, Győrbe, hanem sokan útrq kerekednek megismerni Észak-Dunántúl nagy központját. Érdemes, hiszen Budapest és Sopron után Győrött van hazánkban a legtöbb műemlék, s az utóbbi évtized dinamikus fejlődése következtében nemcsak a múlt, hanem a jelen iránt érdeklődők is sok érdekességre találhatnak a négy folyó városában és környékén. Tíz éve Győr jószerével egy volt a magyar városok sorában. 1971-ben kapta meg a megyei város státusát, s természetesen az ezzel járó anyagiakat is. Ennek köszönheti-e Győr a látványos fejlődését? — kérdeztük Zámbó Józsefet, Győr város Tanácsának elnökét, akit felkértünk arra, hogy mutassa be városát a baranyaiaknak. —; Pécs és Győr nemcsak abban hasonlít egymásra, hogy mindketten tagjai a történelmi városok világszövetségének. Győr azonos szerepet tölt be ezen a vidéken, mint amilyent Pécs a Balatontól délre, mindkettő agglomerációs központ. De más összehasonlítási alap nemigen adódik, hiszen még ez utóbbiban is jelentős eltérések vannak. Közel 130 ezer lakosa van Győrnek, de ha ehhez hozzáteszem, hogy naponta 30 ezer munkás jár be a vidékről dolgozni Győr üzemeibe, hogy 10—12 ezer diák érkezik ugyancsak naponta városba, s hogy ezrekkel mérhető az egyéb „bejárók száma", már jeleztem is az eltérést, és a vele járó gondokat. Megyénk és Győr városa egyúttal a^Nyu- gat felé történő qtak nagy tranzithelye is — tehát Győr fejlesztését, ellátottságát nem lehet csak a lakosok számával mérni. — Kétségtelen, hogy az utóbbi tíz évben Győr nagyarányú fejlődésen ment keresztül, s ig :l is, hogy nagyobb arányban részesültünk a „nagy kalapból”, de az is igaz, hogy sok behoznivalónk volt. Mégis, hogy „bejöUek” a dolgok, nem ennek tulajdonítom elsősorban, hanem annak, hogy Győr ipara nagy mértékben fejlődött. Tizenöt éve kezdődött a Magyar Vagon- és Gépgyárban a motorprogram, új, korszerű gyárak épültek az MVG-ben, s szi-te kicserélődött a gyár termékskálája. A könnyűipari rekonstrukció keretében megújultak textilgyáraink is, a Graboplast, a Richards, a Gardénia, a Győri Textil, a Kötött- kesztyűgyár ma minden piacon eladható, korszerű terméket gyárt. Győr gyors fejlődését az ipari háttér alapozta meg, hiszen ott kezdődött a felfutás. E háttér nélkül nem lehetne Győr ilyen dinamikusan''fejlődő város. — örülök annak, hogy ma már Győrt a naturális, gazdasági adctok mellett kulturális vonatkozásban is emlegetik. S nem az új színházzal kezdem ezek számbavételét, hiszen a város amatőr művészeti mozgalma, a kiváló kórusok, az ide települt művészekkel felfrissült képzőművészet, az innen elszármazott művészek múzeumai, cmely Kovács Margit gyűjteményével kezdődött, s legutóbb a Borsos-ház megnyitójával folytatódott — is viszik hírünket az országban. Említhetném könyvtárhálózatunkat, s a városkörzetenkénti kulturális központokat, de ezek az itt élőknek gazdagítja elsősorban az életét. — Köszöntöm előre is városunkban, római nevén Arrabo- nában Sopianae lakásait, akiket várunk, és érdeklődésükre igényt tartunk. Kívánom, érezzék magukat jól, gyarapodjanak sok élménnyel Győrött o pécsiek, baranyaiak. B. L. Séta a Püspökvár körül Míg Pécsett tágas téren, széles lépcsősor tetején áll a székesegyház, addig Győrött a Püspökvárral szemben, szűk utcácskák gócpontjában magasodik. Magasodik bizony, mégpedig a kisalföldi megyeszékhely egyetlen halmán, amit Káptalan-dombnak (!) neveznek a helybeliek. A valahai kereskedőváros roppant gaz-, dag közökben. A közök közt is a legkeskenyebb a Lépcső köz, alig venni észre a győri sétálóutcával szemben nyíló keskeny bejáratát. Ennek ellenére :,ő" a legnevezetesebb, hiszen itt látható a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának szülőháza: egy aprószemű, a földszintesnél is földszintesebb szürke épület képében. A Lépcső köz is, akár a többi keskeny feljárat a „dombra”, a székesegyházhoz vezet, ahol a gótikus hédervári kápolnában sokak számára talán ismerős kincset őriznek: a filmfőszerepet is játszott „Aranyfejet”, azaz Szent László hermáját. A székesegyház körüli műemlékházak egyikében ma Borsos Miklós életművének jelentős részét mutatja be egy gyűjtemény (10—18 óráig). Az itteni gyűjtemény sajátossága, hogy Borsost minden műfajban bemutatja. Szobrai, grafikái, érméi, korai festményei, rézdomborításai egyaránt megtalálhatók. Iratai is megérkeztek, még feldolgozásra várnak. (Figyelem, Győrött hétfőn vannak zárva a múzeumok!) Ha körbesétálunk a Káptalan-domb tövében a Du- na-hídtól a Rába-hídig, ezen a köríven található a legtöbb néznivaló. A Duna-híd- nál szombatonként piacozók hangoskodnak, a város törökkori jelképe, a legendás Vaskakas alatt. Innen, a Du- nakapu tértől már látható a Kreszta-ház, benne a Kovács Margít-gyűjtemény. A gyűjtemény a hangulatos padlástérben reggel 10 órától délután 6-ig tekinthető meg. Az ugyancsak itt található ételbárban ismerős kerámiával találkozhatnak a pécsiek. A berendezés Fürtös Györgynek, á tolnai gyár iparművészének munkája. A Kreszta-háztól az ország egyik legszebb barokk tere, a Széchenyi tér tárul elénk a Bencés-rend templomával, ahol időnként orgonahangversenyeket rendeznek, a Patikamúzeummal, valamint a Xantus János Múzeummal, ahol állandó és időszaki kiállítások várják a látogatót (10—18 óráig). Ha továbbmegyünk a köríven a Rábáig utunkba esik a múzeum képtára, amely arról is híres, hogy itt szállt meg Napóleon, „híres vitézségünk", a győri csata után. Aztán a Kazamata-kőtár következik kissé távolabb, majd tv Vaskakas étteremnél foar-''ják Fürtös György termr kerámia törökjei a látoyutót. A Rába-hídon egy szigetre jutunk, ahol a Jereván-komp- lexum: ételbár, presszó, és hajnali négyig bár nyújt pihenést a séta végén. Persze a vízhez csak esőzéskor szokott pécsieknek javasoljuk: hajnaltájt vigyázzanak! A szigetet víz veszi körül, viszont a rajta keresztül ívelő hídon egyenesen (?) a belvárosba lehet jutni ... t Győr várja a pécs-baranyaiakat
