Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-06 / 154. szám

1980. június 6., péntek Dunántúlt napló 3 Környezetvédelem Intézkedések láncolatával megakadályozni a pusztulást Közös célokért — mindenki munkájával Összefognak a baksaiak Igények, javaslatok és tettek a falu érdekében Ez a pezsdülés nem a tavasz­hoz kötődik. Hosszabb időre visszatekintve is van mit az eredmények közé könyvelniük. Az elmúlt öt évben orvosi ren­delőt, lakást építettek, közmű­vesítettek 54 háznak való terü­letet és felépítették az ötven- személyes óvodát is, melybe nemcsak Baksa, hanem a kör­zethez tartozó kisdéri, tengeri, tésenyi gyerekeket is felvették. Helyhiány miatt senkit sem kel­lett elutasítani. Az óvoda épí­tésében önzetlenül segített a lakosság. A társadalmi munkát a községi népfront szervezte. Mégis szívesebben beszélnek a jövőről, a holnapról. Tele vannak tervekkel. Olyanokkal, amikhez kell a támogatás és olyanokkal, amikhez csak a ma­guk erejét kalkulálják. — Új, korszerű iskolára nagy szükségünk van — mondja Ba- tiz Ferencné népfrontelnök. Mint a pedagógus is szól, hi­szen évek óta az iskolában ta­nít. - Most a művelődési ház­ban is oktatunk. De nemcsak kérjük az iskolát, segítenénk is az építésében. — Amit Batizné mond, az a lakosság szava — folytatja Lu­kács László, aki jelenleg meg­bízott tanácselnöke a község­nek. — De nemcsak iskolaügy­ben nyilatkoznak így. A múltkor röpgyűlés volt a boltban. Tel­jesen véletlenül jöttek össze az emberek. Aki betért, hallotta a szót, hogy meg kellene javí­tani a buszmegálló körüli jár­dát .. . összecsaptak a vélemé­nyek, a hogyan-ról, miből-ről, végül is a boltvezető, Rákóczi Ferenc „elnökletével” kimond­ták a döntést: az anyagot ad­ja a tanács, a munkát elvál­lalja a lakosság. A község lakóinak összefogá­sáról, tenniakarásáról, kulturá­lis igényeiről a közelmúltban tájékoztatták a Hazafias Nép­front megyei elnökségét Bár az ismertető a községi népfront­bizottság aláírással szerepelt, az ott elhangzott dicsérő véle­ményeket elhárítja Batizné: — Itt most csak négyen ülünk - mutat körbe a tanácselnöki szobán - ám ha valamennyi helybeli vezető itt lenne, akkor is ugyanazokról a dolgokról tudnánk beszélni. De nem azért, mert egyetlen eredményt min­denki „elkönyvel" a saját mun­katerületére, hanem több cél­kitűzéséért közösen dolgozunk. Egy példa. Nemrég rendeztünk a művelődési házban szórakoz­tató estet. Meghívtuk az istván- di pávakört. A termelőszövetke­zettől kezdve a tanácson, a KISZ-en, vöröskereszten át min­denki velünk együtt toborozta a hallgatóságot, szervezte és segítette a székhordást. Vagy: tavaly augusztus 20-án itt Bok­sán ^ártottunk ünnepséget, másnap pedig egész napos sportverseny volt Ócsárdon. A termelőszövetkezet autóbusza hozta-vitte az embereket. — A népfront elnökségi ülé­sen néhány kérdést is kaptak. Közülük az egyik félig-meddig megállapítás: a község nem olyan képet mutat az idegen­nek, amilyet az országos hírű termelőszövetkezet alapján el­várhatna. — Ott a párttitkárunk vála­szolt — feleli Kővágó János —, területi népfront instruktor, aki hosszú ideig vb-titkára volt a községnek — én megerősítem, amit mondott. Boksán az volt a vezetők elképzelése, hogy először kell nekünk egy jól működő gazdaság. Olyan, ame­lyik biztos kenyeret, jólétet és jó gazdasági alapot is teremt sok mindenhez. Szükség volt er­re. Jómagam harminc évvel ezelőtt költöztem ide, mikor a tehetősebbnek mondott gaz­dákból is csak egy kezemre va­ló lakott itt. A semmit örököltük a volt földbirtokostól. Amit az­óta építettünk, annak egy része a föld alatt van — közműveze­tékek. Az is ritkán jut eszünk­be, hogy valamikor egy talp­alatnyi járdánk sem volt. A há­zaink szerintem külsejükkel is elárulják, hogyan élnek ma itt az emberek. És a helybeliek döntő többségben a termelő- szövetkezetben dolgoznak. A célt, amit akkor a település és a gazdasági egységek vezetői kitűztek, elértük. Most viszont nyugodtan, az eddiginél na­gyobb lendülettel és energiával foghatunk Baksa külső képé­nek alakításához. E munkában a termelőszövetkezet tette az első lépést. Elkészítette a köz­ponti park tervét. Nagyrészt társadalmi munkában akarjuk megvalósítani.- Ez a nagyobb összefogást elváró terveink közé tartozik — folytatja Dömse Dezsőné vb- titkár. — Nyugodtan számolunk a lakosság munkájával, mert az utóbbi időben egyre több javaslattal, vállalással, igény­nyel fordulnak a tanácshoz. Ebben a népfront „keze” van. A jelek arra mutatnak, hogy újraéled nálunk a szőlőműve­lés. Már most kérték, hogy jöj­jenek szakemberek, akik elő­adást tartanak, tanácsokat ad­nak. Budapestre is el akarnak menni az emberek. Csoporto­san. Legtöbben az Országházat szeretnék megnézni. A fiatalok nemrég bevezették a diszkót. A közelmúltban beszélték meg a köztisztasági, környezetvédel­mi teendőiket. Ezekből szintén a lakosság vállalta a legtöbb munkát. Kint az utcán a füves árok­partot mutatja Lukács László- ezt kaszáljuk le a napokban — mondja. — Amerre már fel­épült az új lakótelepünk első utcája. Járdájuk, villanyuk, víz­vezetékük van az ott lakóknak. Az új út egy szakasza is elké­szült. Van itt még házhely, épít­hetnek a helybeliek és a kör­nyékről idekívánkozók. Munkát is találnak. Bizakodó, lelkes emberekkel találkoztam Boksán. Olyanok­kal, akik képesek helyes célok­kal, jó tervekkel a lakosság elé állni, akiket a helybeliek egyet­értése, támogató összefogása újabb célok kitűzésére ösztö­nöz. És ez nagyszerű láncreak­ció. Török Éva Mindenki problémájára figyelni kell Hajtóerőt jelent a bizalom A föld nyersanyagtartalékai­nak kimerülésével, egyes terü­letek lakhatatlanná válásával fenyegető katasztrófa rémképe a 20. század második felében vált kézzelfoghatóvá. Az em­beriség létszámának megkét­szereződése, a robbanásszerű ipari fejlődés, az egyre foko­zódó nyersanyagigény, a föld és a tengerek természeti kin­cseinek rablógazdálkodásszerű felhasználása minden gondol­kodó ember előtt nyilvánvalóvá tette, hogy csak az egész vilá­got átfogó környezet- és ter­mészetvédelmi intézkedések láncolatával lehet és kell meg­előzni a pusztulást okozó folya­matokat. Hazánkban a környezet- és természetvédelem szervezeté­nek továbbfejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat 1977- ben jelent meg. Ennek nyomán először az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal, majd 1979 őszén ennek a te­rületi szervei, a felügyelőségek alakultak meg. Mi a feladata a hivatalnak és régiókat átfogó felügye­lőségeknek? Ellátják a levegő és a természet védelmével, az emberre és a környezetre ve­szélyes (mérgező, fertőző) hul­ladékok keletkezésének ellen­őrzésével és azok ártalmatla­nításával, valamint a káros rez­gések, különösen a zaj leküz­désével kapcsolatos tevékeny­ségek irányítását, továbbá a környezetvédelem koordinálá­sát és ellenőrzését. A Dél-dunántúli Felügyelő­ség munkája során Baranya, Somogy és Tolna megyék kör­nyezet- és természetvédelmi tevékenységét fogja össze. Minden megyében és minden településen a modern, nagy teljesítményű gépek, közleke­dési eszközök munkába állítá­sával egyaránt számolni kell a környezetet szennyező zaj és káros rezgések megjelenésével és növekedésével. Napjaink­ban a lakóterületeket mintegy 138 különféle zajterhelő hatás éri. A közúti közlekedés mind nagyobb problémát jelent. Pél­dául Pécsett a városközponton áthaladó M 6-os út zajszintje 77—82 dB/A között váltakozik. LJgyanakkor a kívánatos 40 dB/A lenne, amelynek az el­érése csak a különböző terve­zési (közlekedés, építés) és hatósági tevékenység koordi­nálásával lehetséges. A másik lényeges környezeti zajszennyező tényező a lakó­helyeken üzemelő ipari létesít­mények. A fejlődés során a la­kóépületek körbeveszik a ré­gebbi telepítésű üzemeket, amelyek munkájuk során zajjal terhelik a környezetüket. A konkrét méréseken alapuló zaj- csökkentő intézkedések előké­szítése és megvalósítása jelen­tős munkát ró a felügyelőség munkatársaira. Közismert, hogy az ipari ter­melés során különböző mérge­ző hulladékanyagok is kelet­keznek, amelyeket csak körül­tekintő, óvatos gondossággal és szakértelemmel lehet elhe­lyezni a lerakóhelyeken. Itt a munkánk célja kettős. Egyrészt ártalmatlanítani és csökkenteni a lerakásra kerülő anyagok mennyiségét, másrészt megfe­lelő eljárásokkal lehetővé tenni nyersanyagként való újbóli fel- használásukat. A természeti értékek véde­lem alá helyezése, a védett értékek fenntartása, megőrzése és kezelése terén a szabályzó, irányító, koordináló és ellen­őrző szerep hárul a felügyelő­ségekre. A Keleti Mecsek, a Zselicség. a Szársomlyó, a Me- legmány és a barcsi ősborókás országos jelentőségű természet- és tájvédelmi területein a nö­vényi, állati élet megóvása, kutatása, a természeti értékek védelme és bemutatható álla­potba való hozatala szervezett munkát igényel. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és felügyelőségeinek munkáját nem lehet néhány sorban ösz- szefoglalni, csak egy-egy prob­léma vázlatos ismertetésére ju­tott most lehetőség, de a te­vékenység eredményeivel azért már nap-nap után találkozhat minden állampolgárunk. A kör­nyezetszennyezések csökkenté­se, a természet és a táj meg­óvása kemény helytállást igény­lő munkájában a tanácsi, víz­ügyi és egyéb szervek mellett ott tevékenykednek a felügye­lőségek dolgozói is, és a kö­zelgő környezetvédelmi világ­nap alkalmával köszöntik mind­azokat, akik a tiszta, kulturált, egészséges környezet kialakí­tásában, megóvásában velük együtt, váll a váll mellett részt vesznek. Dr. Szabó Lajos Új házsor Boksán Nagy a nyüzsgés a kaptárok körül. A Balaton-part kissé késve virágzó gyümölcsfáiról gyűjtik a virágport a szorgos méhek. Czigler Sándor méhész a Badacsony oldalába telepí­tette kilencven méhcsaládját. A természetes környezet pusztulása az emberi be­avatkozás nyomán nem egy újkeletű jelenség. Amikor az ősember meggyújtotta az első tüzét, ugyanakkor a környezeté szennyezőjé­vé is vált. A társadalmi fejlődés minden lépcsőfo­kán az emberiség újabb és újabb környezetkárosító tettekkel veszélyeztette az életét biztosító természe­tes forrásokat. Ám a leg­utóbbi évtizedekig első­sorban a néhány nagyipari központ szűkebb területét érintette csak a mértékte­len pusztulás veszélye. A kismamák bizalmija Munkahelyének, szakszerve­zeti megbízatásának különle­gessége: a kismama-szalagon dolgozik o Kaposvári Ruhagyár pécsi telepén. így — mint mondja — ritkán tudnak mun­kaidő után valami többletre — túlórázásra, társadalmi mun­kára — vállalkozni. Hiszen ezt a szalagot pontosan azért szer­vezték meg, hogy könnyítsenek a kisgyermekeikkel az átlagnál többet törődni kénytelen fiatal- asszonyok dolgán, miközben pénzt is kereshetnek. Lubinszki Lászlóné 25 éves. Maga is kismama, hosszú szü­netet hagyott ki a munkában, de úgy tűnik: amikor idekerült a telepre, a surrogó varrógé­pek, a meleget árasztó vasaló­gépek közé, hamar megnyerte a munkatársnői bizalmát. Va­lóban jószerével csak a női nem képviselőit találni a gyár­ban, „kuriózumként" mutatnak rá egy fiatalemberre: ő az, aki „kilóg a sorból". Hogy a biza­lom Lubinszkinével szemben ré­gebbi keletű, bizonyítja: 1970 óta dolgozik itt. s gyorsan bri­gádvezető lett az ifjúsági sza­lagon. Most, április közepén szak- szervezeti bizalminak választot­ták. Huszonötén döntöttek úgy, hogy közülük Lubinszki Lászlóné a legalkalmasabb, a legogili- sabb, aki várhatóan a legna­gyobb sikerrel képviseli érdekei­ket, tolmácsolja kéréseiket. A kis­mama-szalag nem kényelmes munkahely. Már csak azért sem, mert teljesítménybérben dolgoz­nak, a szalag meghatározott munkaritmust követel. Ha vala­ki hiányzik a sorból — mert például megbetegedett kis­gyermeke —, a többieknek kell helyette is állni a sarat. Rövid o válasz arra a kér­désre: miért vállalta a szak- szervezeti bizalmiságot. .,Mert szeretnék segíteni mindenkinek, akinek valamilyen gondja van!” Megfogalmazta ezt máskép­pen is: — Mindenkire, akinek prob­lémája van, fokozottan figyelni kell. Hol a beutalók miatt, hol a munkaszervezés, hol o csa­ládi gondok miatt keresnek meg. Máskor a jutalmak el­osztása során kell — hányféle szempont alapján! — igazságo­san, mindenkinek tetszőén dön­teni. A szalagon a munka válto­zatos. Ez a változatosság jelen­ti egyben az egyik nehézséget is. Ha valahonnan táppénzre, szabadságra megy valaki, az általa végzett munkát is el kell végeznie a helyettesítőnek. Aki korábban más munkafolyamatot csinált. Vagyis itt mindenkinek mindenhez érteni kell. — Teljesítménybérben dolgo­zunk, s ehhez járul még a mi­nőségi prémium, illetve 100 szá­zalékos teljesítmény fölött a mennyiségi prémium. Vagyis az sem mindegy a kereset szempont, jából, hogy mennyit dolgozunk, s az sem, hogyan. Akkor is jól kell dolgozni, ha valakit he­lyettesít, másként nem lesz meg a pénze. A kismama-szalagon ötvenen dolgoznak, ötvenféle ember, számtalan észrevétel, gond, pa­nasz, javaslat. A fele Lubinszki Lászlónét keresi meg. — Mindenkinek minden gondját tolmácsolom — mond­ja —, ha indokolt és ésszerű a megoldás kutatása. Szívesen csinálom a bizalom nemcsak nekem jelent mozgatóerőt, ha­nem mindenkinek, akit jó ér­zés tölt el, ha másokért tenni akar és tenni tud. M. A. A természet értékelnek óvása

Next

/
Thumbnails
Contents