Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-04 / 152. szám
1980. június 4., szerda Dunántúlt napló 3 Utcáról utcara A ferde, dobozforma összekötő folyosó a kollégium előtt Exportminőségben Formába préselik az Anikó sajtot Anikó, Tenkes és trappista a Sellyéi Sajtüzemből A jó minőségű sajt „titkai” így tervezzük az utat! Mit szabad szocialista országból behozni? Cipőért ne menjünk! Legszigorúbbak a románok, legengedékenyebbek a jugoszlávok A turistaút általában nem ruhaszerző út A rend (vagy valami más?) nyomában I Néhány hét óta - a Népfront-felhívás nyomán — többet beszélünk környezetünk rendjéről, tisztaságáról. A szándék nyilvánvaló: a magunk örömére közös erővel tegyük szebbé lakóhelyünket. A pécsi utcákat járva az volt a benyomásom, hogy sok minden mozgásban van a városban. A két év előtti pártbizottsági állásfoglalás és az utána született tanácsi határozat — a városkép javításáról, szebbítéséről volt bennük szó — megmozgatta a pécsieket és elindult valami, ami napjainkban már kézzelfogható eredményekkel szolgál. Hogy egyebet ne mondjak: mindnyájunk örömére új, színes ruhába öltözött a Széchenyi tér (egy része). Most is folyik ez a munka . .. Hónapok óta dolgoznak a Nick-ud- varban, hogy Pécs egyetlen passzázsa évtizedek óta nem látott képet kapjon. Tataroznak a Színház téren, a Jókai téren, a Báthori utcában az egyik ház közelmúltbeli csinosítása étvágyat csinált más házak rendbetételéhez, örömmel látom, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton a Vízmű és más szervek székházául szolgáló „lerobbant" épületet is állvány fogja körül. Nem tudok elmenni a főpályaudvar előtt, hogy rá ne csodálkozzak az újjászülető épületre. Milyen lehetett hajdanán, nem tudom, de túlzás nélkül írhatom le: szebb lesz, mint új korában ... S ahogy a tisztára csiszolt, lakkozott épületet elnézem, lehetetlen nem gondolni ró: egy korszak végérvényes lezárását jelenti a nagy lélegzetű munka, vas- utunkról visszavonhatatlanul száműzetett a széntüzelés. Mindezek a munkák átmeneti rendetlenséggel járnak, ez természetes. Akárcsak az, hogy az elmúlt hetekben belváros- szerte ismét elszaporodtak a pincemunkák. Itt is, ott is dolgoznak az aknamélyítők, és úgy tűnik, mintha egyszerre több helyen is, mint a közelmúlt időkben valaha. Egy hosz- szan tartó kutatómunka eredményei értek be mostanra. Pince szülte azt a miniparkot, ami nem légóta díszíti a Hunyadi út elejét. Egy emeletes ház „távozott" innen. Szép ez a néhány pados, bokrokkal körbeültetett kis pihenőhely, amelynél valami mégsem tetszik. A sarkon a nemrég-volt hát helyét szépen lebetonozták, csak éppen akkor fogyott el a figyelem, amikor az úttestbe süllyedt járdaszegély kiigazítására kellett volna utasítást adni, így aztán az új térburkolat hozzágörbül a csámpás járdaszegélyhez. A magasház környékét járom, ahol új utcasorrá izmosodik a Stock-ház, a mellette épülő szokatlan formájú épület, a Griffaton-ház és az üzletsorral ékes panelház. Kitárul a tér a magasház előtt, bezártsága oldódik, s nem nehéz elképzelni, hogy egyszer majd - ki tudja, talán nem is kell sok évet várni rá - kiegyenesedik itt a Doktor Sándor utca és ez a városrész arcát változtatja majd meg. ígér valamit a másik oldal is. De vajon mit? Igen-igen lassan tünedezik el a BÉV hajdani felvonulási területe. Hát itt bizony nagy a rendetlenség, amit megpróbálok valamiféle derűlátó szemüvegen át nézni. Rá is fér. Hiszen ez a magasház alatti, ma már Kun Béla térnek mondott alakulat még nagyon magán viseli az egykori Megyeri út jegyeit. És e helyről hadd jelentsem az olvasónak: ha a sok pince és üreg nem is ferdített el egyetlen pécsi tornyot sem, „pécsi ferdedoboz” azért már van. A közgazdasági egyetemi kollégium panelháza elé került ez a fura ferde — nem, sehogysem tudok rá jobbat — doboz. Valamiféle összekötőfolyosónak szánták, hogy egy közös bejárata legyen a háromkapus épületnek. Hát most lett... Itt a kirándulások ideje, országjáró diákok róják a pécsi utcákat is. Vajon milyen emlékeket visznek magukkal?... Ezen tűnődöm éppen, amikor egy csoportjukat megelőzve érek be a Barbakánba. Körülnézek és tüstént új nevet kreálok: üvegtörő bástya. Számtalan sok sörös- és egyéb üveget csapdostak itt az évszázados kövekhez - fölöttébb érdekes lehet, ahogy szétfröcs- csennek a szilánkok —, a köralakú teret megülő áporodott szag pedig arra figyelmeztet, hogy e helyet „annak” is használják. Eléggé lehangol a dolog, ezért iparkodom minél gyorsabban eloldalogni innen, s éppen csak egy pillantást vetek a csinos manökenre, aki prémgalléros bőrkabátban dől az ódon falhoz — készül a divatfotó ... A Barbakán-kertben egy pádon ülök, s egyszerre csak úgy érzem, mintha kiszakadtam volna a városból. Mélységes, megnyugtató csönd, csak a madarak dalolnak és a hátam mögött néhány méterre elszáguldó autók zaja sem töri meg a varázst. Szembenézek Janus Pannoniusszal, aztán tekintetem a szobor előtti virágszőnyegre siklik. Virágszőnyeg?... Az árvácska szerény virága belevész a gazba. Ezen aztán megint el lehet gondolkodni. Hol van a kertészeti vállalat megszokott „naprakészsége”? A gazban fulladozó árvácska eszembe juttatja, hogy a városban sokfelé feltűnt, milyen hatalmasra nőtt az elmúlt hetek esős időjárása következtében a pécsi parkokban a fű és mintha csak félve merészkednének elő a fűnyírók. Ahol egyet-egyet meglátni, ott is nagy küzdelem tanúi lehetünk. Visszamegyek a Barbakánba, le a várárokba, el Ady szobra mellett, fel az ötszögű bástya felé. Visszapillantok az árokra, aztán a lábam elé, a támfalra. Lám csak, tovább omlott ... Pár hónapja mór feltűnt: megindultak a kövek. Most már jókora darabon leomlott, a kövek szertegurultak az árokban. Ugye, nem várjuk meg, amíg az egész fal leomlik ... Hársfai István Az egyre keresettebb Anikó és Tenkes sajtokból a Sellyéi Sajtüzem látja el az országot, ugyanakkor trappistát is készítenek, ha szükséges. Ezzel a „ha szükséges" gyártmányukkal országosan tavaly harmadikak, az idei első negyedévben elsők lettek a Tejtermék Ellenőrző Állomás (TEÁ) szigorú minőségi pontrendszere alapján. Egyébként sincs szégyenkezni valója a sellyeieknek, termékeik majd mindegyikét a három minőségi kotegória közül megilleti az exportminőségű jelző (a Tenkesé a leggyengébb, „csak” 93,8 százalékos, az Anikóé 96,0, míg a trappistáé 96,7 százalékos), az össztermelésüknek még egy százalékát sem éri el a másod- osztályú minősítés. Keszthelyi József üzemvezető 33 éve dolgozik a tejes szakmában, ó indította 1956-ban a sellyei üzemet.- Addig sok bokor alatti tejgyűjtő volt itt a környéken. Ma 46 tejgyűjtőnk dolgozik (van Somogybán is), ezekből 18 gyűjtőbe viszik a tejet, ahonnét két tartálykocsi szállítja ide az üzembe. A teljesítőképességünk felső határán napi 40 000 liter tejet dolgozunk fel naponta. Nálunk május és június a tej- csúcs.- Hányán vannak és mennyi sajtot termelnek havonta?- Harminchétén dolgozunk, havi átlagban 80-90 tonna sajtot szállítunk a pécsi központi sajtérlelőbe, mert nincs rá helyünk, ahhoz túl szűk az üzem. A 16 togú „Petőfi Sándor” sajt- érlelő szocialista brigádunk idén kapta meg a Vállalat kiváló brigádja címet. Miből mennyit termelünk? Az Anikó most előzte meg a Tenkest, abból 35—40 tonnát, a Tenkesből harmincat és a trappistából 15—20-at gyártunk. Melléktermékként savóval látjuk el három termelőszövetkezet sertésállományát és a háztáji gazdaságokat, napi 16-17 ezer literrel és 13 000 liter savót Pécsre szállítunk naponta porítani. Tejszínből is napi átlagban 1500 litert viszünk Pécsre vaj- gyártáshoz.- Ml kell a jó sajthoz? — Először is jó minőségű, tehát friss, bakteriológiailag és fizikailag is tiszta tej. Aztán higiénia és a gyártási technológia fegyelmezett végrehajtása, és nem utolsósorban szakértelem, szakmaszeretet.- Kapnak elég tejet? — Decemberben kötöttük meg a tejszerződéseket a gazdaságokkal. A kérdésünkre, hogy mennyi eladó tejük lesz, megnyugtattak: „Annyi biztosan, mint tavaly”. Most az első négy hó'nopban a tavalyinál mégis 11,6 százalékkal többet hoztak. A szállítást maguk egyszerűsítették tavaly. Korábban még kézzel, aztán futószalagon hozták ki a sózópincéből a sajtokat, most a futómacska a felszínre emeli a megrakott rekeszeket, azokat emelővillás targonca viszi a zárt tehergépkocsi platójára. A minőség garanciája a kisüzem családias légköre is. Tér- mékeiket jóízűen fogyasztva jusson eszünkbe, hogy ők harminchétén küldték asztalunkra a finom falatokat. Murányi Mit lehet behozni? — Ilyenkor, a turistaidény kezdetén is. mét nyugtalanít ez a kérdés. Hiszen külországba kifelé menet könnyen megtudjuk, hogy mit vihetünk ki Magyarországról. De nem egy turistát ért kellemetlen meglepetés, amikor idegenből hazafelé jövet a külföldi vámos kérdezgetni kezdte. Nem mintha szabálytalankodni akart volna, csakhát más ország idegen nyelven megismerhető, ráadásul gyakran változó vámjogszabályait — gyakorlatilag senki sem ismerheti „naprakészen". Ezen segít az Országos Vám. és Pénzügyőrség évenként kiadott tájékoztatója. Még akkor is segít, ha időközben egy-egy ország némelyik szabálya megváltozik. Lássuk tehát: jelenleg a szocialista országokból mit nem lehet hazahozni? A választ két ország szabályai adják meg. Elsőül azt kell tudnunk, hogy a magyar rendelkezések mit írnak elő — de. hát ezt idehaza mindenki köny. nyen megismerheti. Ezért vegyük inkább sorba a szocialista országok erre vonatkozó jogsza- bólyait. Általánosságban csak annyit: valamennyi államból tilos bank. jegyet érmét, értékpapírt, fegyvert, lőszert, katonai felszerelést, kábítószert, robbanó, és gyújtóanyagot kihozni. Ezen felül: Bulgáriából nem engedik meg régiségek, képzőművészeti tárgyak, termelőeszközök, arany és a híres bolgár ezüst kivitelét. Csehszlovákiából tilos az alábbi áruk kihozatala: hús, hal, baromfi, konzerv, tej- konzerv, tejpor, rizs, cukor, kávé, kakaópor, szárított gyümölcs (füge, mandula, dió, datolya, mazsola stb.) déligyümölcs (na. roncs, citrom, grape-fruit, banán, ananász) és ezek készítményei. Tilos továbbá a kötött fehérnemű, ideértve a gyermek- és csecsemőáruk, fehérneműk, felső kötöttáru (a gyermek, és csecsemőáru is) kihozatala. Hasonlóan tilos továbbá mindenfajta harisnya, gyermek- és női harisnyanadrág, gyermek felső, ruházat, kikészített bőrből, valódi vagy műszőrméből készült ruha, továbbá mindenfajta pamutszövet, mindenféle plüss, pelenka, ágynemű, törölköző, edénytörlő, ruha, lábbeli és gu. miobroncs. Csak kiviteli engedély olapján, 100 százalékos ki. viteli illeték megfizetése mellett hozható haza Csehszlovákiából: importált dohánytermék, bőrkesztyű, takaró, gumimatrac és felfújható gumicsónak, sátor, hálózsák, sí. szőnyeg, iskolatáska és tolltartó, rozsdamentes acélból készült evőeszköz és edény, továbbá csiszolt üveg, porcelánkészítmények, zománc- edény, csillár, építőanyag és vezetékszerelési anyag. Jugoszláviában mindössze annyi a kötöttség, hogy emlék, és más tárgyat csak nem kereskedelmi mennyiségben, muzeális értékű tárgyat pedig az illetékes szervek engedélye alapján szabad kihozni. Lengyelországból általában vám- és engedély- mentesen hozhatjuk ki az ott vásárolt vagy ajándékba kapott tárgyat, amelyeknek együttes lengyelországi forgalmi értéke nem haladja meg az ezer zlotyt. Ezen felül vámmentesen hozható még ki az az áru, amelyet a Magyarországon beváltott zloty- összeg 50 százalékáért vásárlunk. Meghatározott áru kihoza. tálához azonban még vámilleték megfizetésén kívül a vámhatóságok engedélye is szükséges, így például a gyapjúból, pamutból, természetes selyemből készült bármilyen áru, gyermekruházat és lábbeli (11 éves korig) felnőtt bőr lábbeli, szőrme- és bőráru (kivéve a díszműárut), nemesfémből és drágakőből készült tárgy, autó. mata mosógép, varrógép, színes tv, magnetofon, lemezjátszó, kristály- és borostyánáru. Az NDK-szervek egyebek között tiltják a rádióberendezés, magnetofonszalag, szabadalom, találmány, kutatá. si anyag, műszaki rajz, helyrajzi térkép, levélbélyeg, pénzérme, műtárgy, régiség, nemesfém, drágakő, gyöngy, film, fotóvegyszer, fénykép-papír, munkaruha, gyermek, és bébi ruházati cikk, továbbá trikó, alsónemű, lábbe. li, mindenféle harisnya, tapéta és tapéta-ragasztók kihozatalát. Romániában a vámőrség kérésére minden áruról, amelyet az utas bevinni, vagy kihozni szándékozik, szóbeli árunyilatkozatot kell adni, ellenkező esetben a törvényesen ki- vagy behozható árut is lefoglalják. Általában Romániából való kiutazáskor az utas — a saját útiholmiján kívül —engedély nélkül ezer lej értékű árut hozhat ki vámmentesen. Kihozható ezen felül még további 15 000 lej értékű áru, ha az nem tartalmaz kereskedelmi mennyi, séget, utána azonban vámot kell fizetni. Csak engedéllyel hozható ki bőr- és szőrmeáru (kivéve ha az utas számlával igazolja, hogy nyugati valutát adott érte). Nem hozható ki párna, ágytoll, paplan. Ezen kívül külföldi állampolgárok 100 százalékos kiviteli illeték kifizetésével kihozhatnak pl. 200 gramm édességet, egy liter égetett sze. szes italt, két liter bort vagy sört, 20 darab szivarkót. A kiviteli illetéket saját országuk pénznemében kell fizetni. Nem hozható ki azonban például rizs, kakaó, tiszta szesz, a híres erdélyi méz vagy gyümölcs. A Szovjetunióban kiviteli tilalom alá esnek: műkincs, régiség, szarvasagancs, bőr, valamint a Szovjetunió Mi- nisztertanácso rendeletéiben meghatározott áru és érték. A szocialista országokba bevihető áruról, valamint a magyar vámjogszabályokról részletes információk az Országos Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Magyar Hírlap április 22-i számában megjelent mellékletből ismerhetők meg. De a lapunkban felsorolt külföldről be. hozható árut érintő jogszabályok is gyorsan változnak. Ezért javasoljuk: a határ átlépésekor mindenki érdeklődjék a külföldi vámtisztviselőktől.
