Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-29 / 177. szám

1980. június 29., vasárnap Dunántúlt napló 13 Hétfőn kezdődik a bonni kancellár moszkvai látogatása Schmidt tárgyalni kíván a küzepes hatótávolságú rakéták kérdéséről Hétfőn kezdődik Helmut Schmidt bonni kancellár moszk­vai látogatása. A nyugatnémet kormányfő több megbeszélést folytat Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökével. A kétna­pos látogatás munkajellegű, ozon mindenekelőtt a nemzet­közi helyzet időszerű kérdéseit és a két ország kapcsolatainak alakulását tárgyalják meg, be­leértve a gazdasági kapcsola­tok továbbfejlesztésének egyes témáit is. Schmidt a tervek sze­rint már kedden délután vissza­utazik Bonnba. A nyugatnémet kancellár népes kísérettel ér­kezik a szovjet fővárosba, a tárgyalásokon részt vesz Gen­scher külügyminiszter is. A szovjet fővárosban érdek­lődéssel várják a megbeszélé­seket, s azokat elsősorban a párbeszéd fenntartása, az ál­láspontok kölcsönös megismer­tetése szempontjából tartják jelentősnek, nem várnak azon­ban tőlük azonnali, közvetlen eredményeket. A szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatoknak kulcs­szerepük volt és lehet az euró­pai enyhülés folyamatában, a bonni kormány jelenlegi maga­tartása azonban nem minden vonatkozásban azonos azzal az állásponttal, amelyet koráb­ban képviselt: sok tekintetben Bonn csatlakozott a Carter-kor. mányzat élesen szovjetellenes, a hidegháborús irányvonal fel­elevenítésére törekvő irányvo­nala mellé, s ez természetesen kihat a kétoldalú kapcsolatok­ra, az európai enyhülésre is. Moszkvában tisztában vannak azzal, hogy Schmidt kormányá­ra kettős nyomás nehezedik: nemcsak Washington igyekszik minden erővel, sokszor durva eszközökkel rákényszeríteni Bonnra a maga politikáját, ha­nem a kereszténydemokrata—ke­resztényszocialista ellenzék, mindenekelőtt Strauss igyekszik megkérdőjelezni Schmidt atlcn- ti lojalitását. Ilyen körülmények között nagyfontossógú, hogy a kancel­lár milyen álláspontra helyez­kedik a legidőszerűbb nemzet­közi kérdésekben, megpróbál­ja-e „jobbról előzni” az ellen­zék jelöltjét, vagy folytatja azt a politikát, amely korábban jó eredményeket hozott az NSZK és egész Európa számára. A moszkvai tárgyalás képet adhat erről. Ami a konkrét kérdéseket il­leti, Schmidt korábban jelezte, hogy tárgyalni kíván a közepes hatósávoiságú rakéták kérdésé­ről. Szovjet részről már kifej­tették, hagy készek ilyen meg­beszélésre, ennek azonban elő­feltétele, hogy a NATO vonja vissza, vagy legalábbis hivata­losan függessze fel a nukleáris töltetű amerikai rakéták Nyu- gat-Európa területén történő el­helyezésére vonatkozó múlt évi határozatát. Az Afganisztán kö- rül kialakult helyzetet illetően pedig Moszkvában ugyancsak leszögezték: a Szovjetunió a politikai rendezés híve, de sem­miképpen sem hajlandó olyan „megoldásról” tárgyalni, amely tulajdonképpen burkolt, vagy éppenséggel nyílt kísérlet az afganisztáni demokratikus válto­zások megsemmisítésére. A ren­dezés alapja csak a törvényes afgán kormány által korábban előterjesztett javaslat lehet — hangsúlyozzák a szovjet fővá­rosban. Emelik a hadügyi kiadásokat Pakisztánban Kínai segítséggel épülő bázisok Az új pénzügyi évben — júliustól kezdődően — 12 szá­zalékkal többet fognak katonai célokra költeni Pakisztánban, mint az előző esztendőben. Is- lamabadi közlések szerint 14 milliárd rúpiát, azaz 1,4 mil­liárd dollárt szántak a költség- vetésben a hadügyeknek. Az összeg egyik részét a hatalmas pakisztáni hadsereg (430 ezer katona) fenntartására, más­részt az új amerikai és kínai haditechnika rendszeresítésére fordítják majd. Külföldi sajtójelentések sze­rint a közép-ázsiai államban teljes gőzzel folytatódnak az atomfegyver kifejlesztésének munkálatai, így bizonyosan — mégha ezt hivatalosan nem is közölték — jókora összeget ha­sítottak ki a nukleáris kutatás bővítésére. A hadügyi kiadások emelke­dése nemcsak Pakisztánban kelt aggodalmat, hiszen egy­részt pakisztáni területekről in­dítanak támadást afganisztáni célpontok ellen a kabuli kor­mánnyal szembenálló erők, másrészt az indiai sajtó értesü­lése szerint kínai segítséggel olyan bázisok épültek az or­szágban, amelyek India-ellenes katonai tevékenység céljaira szolgálnak. NAGYVILÁGBAN liliiiii Moszkvában pénteken megnyitották az olimpiai falut. A sajtóközpont hivatalosan június 28-án kezdte meg működését. Képünkön: az első hivata los megbízóleveleket adják át az olimpián dolgo­zó újságíróknak. + WASHINGTON: „Az Egye­sült Államokat nem lepte meg Giscard d'Estaing francia elnök bejelentése, hogy kipróbálták a francia neutronfegyvert” — mondta pénteken a washing­toni külügyminisztérium szóvivő­je, a csütörtöki párizsi sajtóér­tekezleten elhangzottakhoz fűz­ve megjegyzéseket. Hozzátette, hogy a francia bejelentés „semmiféle hatással nincs arra a döntésre, amelyet Carter el­nök 1978-ban hozott az ameri­kai neutronfegyver gyártásának felfüggesztéséről".-f KABUL: Szombaton Ka­bulban plenáris záróüléssel vé­get ért az Afganisztánnal való szolidaritás jegyében tartott nemzetközi konferencia, ame­lyet az Afro-ázsiai Népek Szo­lidaritási Szervezete kezdemé­nyezett. A konferencia résztve­vői elsősorban azt vitatták meg, hogy a világ haladó erői mi­képpen támogathatják az af­gán népet az imperializmus, a reakció erői elleni küzdelmé­ben. A konferenciára több mint húsz európai, ázsiai és afrikai országból érkeztek küldöttek, közöttük politikai és közéleti személyiségek, újságírók és mohamedán papok. A nemzet­közi találkozó résztvevői nyi­latkozatban biztosították szoli­daritásukról az afgán népet, amely az áprilisi forradalom céljainak megvalósításáért küzd. ♦ VARSÓ: A varsói magyar nagykövetségen Garamvölgyi József nagykövet és Tóth Lajos vezérőrnagy, katonai attasé ad­ták át ünnepélyesen azokat a kitüntetéseket, amelyeket Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter adomá­nyozott 50 lengyel tábornoknak és tisztnek, a Varsói Szerződés létrejöttének 25. évfordulója al­kalmából, a két ország hadse­regei közötti internacionalista együttműködés és fegyverbarát­ság elmélyítése érdekében ki­fejtett eredményes munkássá­guk elismeréséül.------------------------------«-----------------------------­♦ ÚJ-DELHI: Repülőgépe­ken, vasúton, hajókon szállítot­ták India különböző pontjaira a hétfőn repülőgép-szerencsét­lenség áldozatává lett Szand- zsai Gandhi hamvait tartalma­zó urnákat, hogy a hamvakat ősi hindi rítus szerint az ország folyóiba szórják. A központi gyászszertartást, amelyen Indi­ra Gandhi is részt vett, szom­baton Allahabadban tartották, a Gangesz és két másik szent folyó összefolyásánál. Filmfesztivál A 22. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivált ünnepélyesen megnyitot­ták □ világhírű csehszlovák gyógyfürdövárosban. A haladó filmművészet e kétévenként tartott jelen­tős szemléjének általános játékfilmversenyébe ezúttal 33 állam - közöttük Ma­gyarország — nevezte be egy-egy alkotását. Az idén először megrendezik az el­ső filmes rendezők művei­nek versenyét is, s ebben 13 film mutatkozik be. A magyar filmgyártás a Gyarmati Lívia rendezte „Minden szerdán” című filmmel, valamint az első­filmes Vitézi László rende­ző művével, a „Békeidö”- vel jelentkezik a két ver­senyben. A fesztiválon Ma­gyarországot népes film­küldöttség is képviseli. ♦ LIBREVILLE: Három fegy­veres bandita Libreville-ben megtámadta a gaboni közpon­ti bank pénzszállító kocsiját, és anélkül, hogy fegyverének használatára kényszerült volna, nyomtalanul elmenekült 70 mil­lió francia frankkal egyenérté­kű zsákmányával. Az idén ez már a második, a rablók szem­pontjából sikeres akció volt a központi bank ellen. Az FKP határozata a fegyverkezés ellen A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Párizs­ban összeült plénuma határoza­tot fogadott el, amelyben állást foglalt amellett, hogy a fran­cia nemzetvédelmi politika az enyhülést és a békét szolgálja. A határozat aláhúzza, hogy az FKP az ország békepolitikájá- nak kibontakoztatására és a nemzeti függetlenség követke­zetes megőrzésére törekszik. A dokumentum hangsúlyozza: azok a kezdeményezések, ame­lyeket Franciaország tehet a le­szerelés és a békés egymás mellett élés érdekében, nem­csak az ország nemzetközi te­kintélyét növelhetik, hanem jobb feltételeket teremthetnek biztonságának és szuverenitá­sának garantálásához is. A határozat leszögezi, hogy az FKP ellenzi mind a neutron­fegyverek előállítását, mind pe­dig a rakétákkal felszerelhető új típusú atomtengeralattjárók építését. ♦ + GDYNIA: Baráti látoga­tásra Gdyniába érkezett a Szov­jetunió és az NDK Balti-tengeri flottájának több egysége. A hadihajók látogatása négy na­pig tart. + VARSÓ: Edward Babiuch, a lengyel minisztertanács elnö­ke szombaton fogadta Yvon Bourges francia hadügyminisz­tert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Lengyelországban. A találkozó baráti légkörben folyt le. Moszkvában ismét súlyemelő világcsúcs született. A 100 kilós súlycsoportban, szakításban a szovjet Igor Nyikityin 183 kilóra javította honfitársa, Nanijev 16 nappal korábban elért 182,5 ki­lós világcsúcsát. * A hivatalos romániai látoga­táson tartózkodó Isidoro Mal- mierca Peoli kubai külügymi­niszter szombaton Bukarestben a két ország közötti jogsegély­ről és a postai és távközlési együttműködésről szóló megál­lapodásokat írt alá. A Szenegál megszakította dip­lomáciai kapcsolatait Líbiával - jelentette be szombaton a nyugat-afrikai ország külügy­minisztériuma. A döntésről szó­ló közlemény azt állította, hogy „a líbiai vezetők az utóbbi időkben elfogadhatatlan mó­don beavatkoztak szenegáli belügyekbe”. A közlemény ho­mályos formában vádaskodik Libia ellen anélkül, hogy konk­rét tényekkel támasztaná alá fenti állítását. Az ügy egyik előzménye, hogy Líbia pénte­ken bejelentette: bezárja dip­lomáciai képviseletét Dakar­ban. * Szombaton o Komjádi uszo­dában, az úszóbajnokság har­madik napjának döntőjén W!a- dár Sándor Európa-csúcsot úszott. A KSI 17 éves versényző- je 2:01.72 perces idővel ért cél­ba a 200 méteres hátúszásban. A verseny végére is maradt egy új országos csúcs, ez Fodor Ág­nes nevéhez fűződik, aki a 200 méteres női gyorsúszásban az általa tartott rekordot döntötte meg. 100 m női hát, bajnok: Fodor Ágnes (Eger) 1:05.52 p. A berlini nemzetközi tenisz­tornán a nők versenyében ma­gyar sikerek születtek. Az egyest Fagyos Éva nyerte, mi­után a döntőben 6:3, 6:3 arányban győzött Rózsavölgyi Éva ellen. Párosban a Fagyos, Rózsavölgyi kettős lett az első, a bolgár Moskova, Malejeva párt 6:2, 3:6, 6:1 arányban le­győzték a döntőben. * Szombaton Budapesten lé­pett pályára az olimpiára ké­szülő magyar női kézilabda vá­logatott. A magyar csapat még négy előkészületi mérkőzést vív idehaza c. moszkvai olimpiai lajt előtt. Ezen a hét végén — szombaton Budapesten, illetve vasárnap Szolnokon — az NSZK válogatottja az ellenifél. Az el­ső találkozón Sterbinszkyék ki­ütéses győzelmet arattak o vi­lágbajnoki nyolcadik nyugatné­met váloqatott ellen. Magyar- ország-NSZK 20:9 (10:2). * Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a CDU-CSU kancellárjelöltje szombaton Szadat elnök meghívására Egyiptomba érkezett. A két po­litikus a tervek szerint vasárnap Alexandriában találkozik egy­mással. A hét kérdései O Milyen új események zajlot­tak az Afganisztán körüli válságban? Világszerte megkülönböztetett figyelem kísérte azt c moszkvai bejelentést, hogy — Kabullal egyetértésben — részleges csa­patkivonást hajtanak végre Af­ganisztánból. Logikusan követ­kezett ez a lépés a korábban többször is elhangzott, legfel­sőbb szinten ugyancsak meg­erősített állásfoglalásokból: a szovjet csapatok addig és olyan mértékben maradnak Afganisz­tán területén, ameddig és aho­gyan a helyzet megkívánja azt. Washingtonban és a NATO köreiben azonban furcsa ma­gatartást tanúsítottak. Miköz­ben azt követelték, hogy a szov­jet csapatok azonnal távozza­nak Afganisztánból, s az Afga­nisztán körüli válságot ürügy­ként használták a feszültség ki­élezésére — mindent megtettek azért, hogy a helyzet ne jut­hasson nyugvópontra. Amerikai —kínai összjáték kezdődött az afgán ellenforradalmárok fel­fegyverzésére, s különösképpen jó behatolási terepnek tekintet­ték a hosszú pakisztáni—afgán határt. A moszkvai hír tehát minden­képpen kellemetlenül érinthette az amerikai feszültségkeltőket, de különösen kínos volt, hogy időben egybeesett a hét fej­lett tőkés ország velencei csúcstalálkozójával, amely hi­vatalosan gazdasági jellegű, de mivel a gazdasági problémák manapság nem sok sikérél- ménnyel kecsegtetnek, a téma — tekintettel a közelgő amerikai választásokra is — erőteljesen áttolódott a világpolitikára. A nyugati szövetségesek egy ré­sze, főként Párizs és Bonn, jól­lehet nem értett egyet az Afga­nisztán megsegítésére irányuló szovjet lépéssel, józanabb ma­gatartást tanúsít és politikai kibontakozást keres. A szovjet bejelentés, érthetően, megerő­sítette őket e szándékukban. Ilyen körülmények között az . Egyesült Államok elnöke sem játszhatta egyszerűen a min­denre nem-et mondó szerepét. Carter olyan kijelentést tett, hogy Washington hajlandó len­ne közreműködni egy átmeneti szakaszban, a válság rendezése során. Csakhogy hamarosan ki­tűnt, mit kell gyakorlatilag ér­teni e javaslat alatt. Washing­ton valamiféle iszlám békefenn­tartó erő Afganisztánba küldé­sét szeretné (nyilván pakisztáni és egyéb egységekre gondol­nak), hogy annak védelme alatt jobboldali fordulatot hajtsanak végre Kabulban, s ennek meg­felelő kormány vegye át az ügyek intézését. Ezek az indít­ványok természetesen elfogad­hatatlanok. A rendezés alapját változatlanul a kabuli kormány közismert háromlépcsős terve jelentheti: 1. Szűnjék meg min­den külső beavatkozás; 2. Szü­lessenek megfelelő nemzetközi garanciák a Szovjetunió és az Egyesült Államok részvételével; 3. E kibontakozás lehetőséget nyújt a szovjet csapatkontin­gens visszavonására irányuló tárgyalásokra is. Q Mi történik a thaiföldi-kam­bodzsai határon? Lehet, hogy vannak csodák a világpolitikában, de alighanem hiba lenne túlzotton hinni ben­nük. Mindenesetre, szinte ab­ban a pillanatban, hogy az amerikai feszültségkeltés nehéz­ségekbe ütközött Afganisztán körül, egyszerre kiéleződött a helyzet a thaiföldi—kambodzsai határon. Az előzményekhez tartozik, hogy Bangkokban néhány nap­ja közölték: megkezdik a kam­bodzsai menekültek „önkéntes" hazatelepítését a két ország határán elhelyezkedő menekült- táborokból. A hír feltűnést kel­tett, hiszen a nyugati propagan­da korábban azt igyekezett ki­használni, hogy a harcok és az éhség következtében Kambod­zsából tömegesen menekültek el az emberek. Egy visszatele­pítés nyilván ennek az irányzat­nak fordulását mutatta volna. Valójában arról volt szó: a thai területen, közvetlenül egy 2-5 kilométeres övezetben levő ki­képzőtáborokból a kínaiak ál­tal támogatott „Vörös khmer” s a szélsőjobboldali „Szabad khmer” (Khmer Serei) fegyve­res gerillaegységeket dobnák vissza Kambodzsába, hogy az esős évszak természeti viszo­nyait felhasználva merényle­teket, provokációkat kövesse­nek el. A kambodzsai kormányzat tiltakozott az ilyen visszatelepi- tési tervek ellen, mire thai te­rületről több betörés történt Kambodzsába, beleértve néhány légitámadást is a határmenti körzetekben. A propaganda- kampány sem maradt el, Thai­föld a Kambodzsát segítő Viet­namot vádolta, hogy csapatai átlépték a thai hotárt. Hanoi határozottan cáfolta a hamis híreket és bizonyítékokat ter­jesztett elő a thai földről meg­indított akciókról.

Next

/
Thumbnails
Contents