Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-29 / 177. szám

980. JÚNIUS 29.

MAGAZIN

DN HÉTVEGE 7.

Hogyan lett

Vidosfalvából Rózsafa?

Igen sokunkat érdekli annak a településnek a neve, amelyben lakunk. Ha nem értjük, szívesen alkotunk belőle olyan vél. tozatot. amelynek számunkra valami „értelme" van. Baranya megye nyugati részén különösen elterjedt egy helységnév-típus, amely -fa végtaggal van alkotva. Ezekről a falvakról a tudományokban kevésbé jártas ember azt hinné, hogy azért ne. vezik így ezeket, mert a vidéken sok az erdő, tehát valóban sok a fa. Ha a mai emberekre rákérdez az ember, hogy miért nevezik lakóhelyét valami -fa végződésű névvel, rendszerint azt felelik, hogy valami híres fáról, ami a helységnév első tagjával áll szoros kapcsolatban. Ilyen példákat hoz fel Káz- mér Miklós, aki a hasonló típu. sú névadásnak a szaktudósa. Zala megyében kérdezte pl. hogy miért nevezik a kérdezett, nek lakóhelyét Salamonfa néven. A válasz az volt, hogy azért, mert itt állott egy nagy fa, amely alatt egy Salamon nevű úr szokott üldögélni. Az után is érdeklődött, hogy Mise. fa nevű helység honnan kapta elnevezését. A válasz ismét az volt, hogy itt a falu közepén állott egy nagy fa, amely alatt katolikus egyházi szertartásokat tartottak, amíg nem volt még a faluban templom.

A szaktudósok véleménye sze. rint a -fa végződésnek faluneveinkben semmi köze nincs a fa közszóhoz. Itt ugyanis minden esetben arról van szó, hogy a falunév úgy keletkezett, hogy az első tulajdonos neve és a .falva szó tevődött össze és vált településnévvé. A példák száma itt Baranyában rengeteg. A középkorban ugyanis ezek a ma -fa végződésű falvak mindenesetben -falva végűek vol. tak: Ibafalva, Boldogasszony, falva, Becefalva, és se szeri se száma a ma is élő -fa végződésű helyneveknek.

A helységnév az esetek túlnyomó többségében úgy keletkezett, hogy a király egyes kis- nemeseknek birtokot adományo. 20tt és az ő nevük meg a -falva alkották birtokának falujának nevét. így alakultak ki az ilyen falunevek: Lukafalva, Bánfalva, Gilvánfalva, Katád- falva, Gyöngyfáivá stb.

De miért változott meg a .falva végződésű települések neve? Azért, mert megszűnt a -falva szó értelme, jelentése.

Ha a tulajdonos, majd az örökösei is meghaltak, okkor már senki sem tudta, hogy miért nevezik a települést Péterfalvá- nak, vagy Bodorfalvának. Gyakran a név első tagja, a névadó ős neve is idegen lett a későbbi lakók előtt. Az említett Gyöngyfáivá o középkorban Gyögyfalva volt. Ezt az utó. dók előtt már értelmetlen szót tették a gyöngy szóval értelmessé, amire aztán már csak -fa következhetett.

Egy egészen érdekes eset is van vidékünkön, amikor nemcsak a -falva végtag, hanem a névadó neve is megváltozott, nem is egyszer, hanem többször is. Volt a középkorban egy ily nevű falu: Vidosfalva. Ennek neve még 1542-ben is így szerepel egy adólajstromban: Wy. desfalva. (A névadó első birtokos itt szent Vid nevét kapta a keresztségben. A névnek ismeretes Vidos és Vitusz válto- . zata is. Ez a szent 305-ben halt vértanúhalált Diokletianus csá. szór keresztényüldözése alatt. A legenda szerint ez a szent meg. gyógyította a császár fiát, aki valami epileptikus, rángatózó betegségben szenvedett. Ezért nevezik az ilyen epi!e|OSikus rángást ma is Vitus-táncnak. A szent csontereklyéi 933 körül Szászországba kerültek, majd az ereklyék egy darabját Vencel király kapta. Ennek tiszteletére építette a király a prágai Szent Vid templomot, így került a szent tisztelete hazánkba.)

A török idők után a szigetvári plébánia anyakönyveiben lehet ismét találkozni a falu nevével, de ekkor már o falva végződés -fa végződéssé értelmetlenült és Vidosból Bidos lett. így szerepel az anyakönyvekben: Bidosfa. (Azt mondják a tudósok, hogy a V hangzó köny. nyen átalakul a nyelvfejlődés során B-vé.) Ez a szó azonban értelmetlenül hangzott a falu lakói és a környék előtt hát még „értelmesebbre" alakították: Büdösfa. Ez tehát már érthető volt, de a falu lakói szé- gyellték ezt a nevet, és valamikor a múlt század végén egy élő, szépnevű, értelmes „fává" alakították falujuk nevét. így lett a falu neve hosszú kacs- karingós úton, amely Rómától Dél-Baranyányig ért és 17 évszázadig tartott - Vidosfalvából Rózsafa.

Horváth J. Gyula

Rózsafa

Fotó: Cseri

Látogatóban Kossuth rokonainál

Tenyérnyi kert.

— Tavaszon én főzök először Nagykanizsán saját termésű, zsenge borsóból levest — mondja a ház nyolcvanéves asszonya.

— Nyáron o festőállványom, a székem kerül a kertbe. Míg csak hidegre nem fordul az idő, itt festegetek, a meggyfák alatt. Én ültettem valamennyit. Jól megnőttek. Csendes, árnyas lett a kert.

Nagykanizsán, a város központjában, az emeletes épületeknek háttal forduló, rövid utcában van ez a kertes ház. Ide költözött Szilbereky Béláné, pedig se rokona, se ismerőse nem volt akkor Nagykanizsán, amikor férjével úgy döntöttek: a főváros zajától távol, itt élik majd nyugdíjas éveiket. Miért éppen Nogykanizsát választották? Szilberekyné fiatal korában sokat pihent itt, mielőtt a határt átlépte volna. Ugyanis a harmincas években Budapesten az IBUSZ-nál dolgozott Madame Violette de Kossuth, s az volt a feladata, hogy a Földközi-tenger partján nyaralóknak szállást biztosítson egy-egy turnusra évadra.

Kicsi portáját a környéken kincsesháznak ismerik. A gyerekek, ha tallákoznak vele az utcán, gyakran megkérdezik: milyen drágaságokat őriz szobájában? Láthatnák? S ő res- tellkedve, de mindig szeretettel fogadja a kíváncsiskodókat.

— Restellem, hogy ez a hír terjedt el a környéken. Nincs nekem értékes ékszerem, aranyezüst edényem. Csak nekünk kincs az az öreg bútor, egyéb apróság, iratok, amelyet családom

büszkén őrzött akkor is, amikor félteni kellett, hogy összetörik, elégetik, s meghurcolják érte dédapámat.

Ibi néni szobája valóban olyan, mint egy múzeum. A fő helyen az ablaknál, a rojtos állólámpa mellett vendégmarasztaló fotel. Ebben üldögél gyakran, figyeli a város forgalmát.

— A világosi fegyverletétel után, menekülés közben Mária- radnán, Arad mellett ebben pihent meg és aludt pár órát Kossuth Lajos, unokatestvérénél, édesapám nagyapjánál, Kossuth Lászlóéknál. Kossuth

Cousteau — Calypso

Sokan vagyunk, kik a tv-ben érdeklődve nézzük a kisfilme- ket, s e filmek legérdekesebbjei közé tartoznak Cousteau kapitány filmjei. Nemrég élvezhettük az Utazás a világ végére c. színes filmjét is a mozikban.

Egy belga képeslapban olvastam egy interjút, mely igen érdekes részleteket közöl a világszerte ismert óceán- és ten. gerkutató életéről.

Yves Cousteau eredetileg ha. ditengerészeti pilótának készült. A minősítése alapján a legjobbak között volt; ám kiképzésének befejezése előtt 2 hét. tel súlyos repülőszerencsétlenséget szenvedett, hét hónapi kezelés után közölték vele, hogy egészséges, de a pilóta- iskolát teljesen elölről kell kéz. denie.

Ekkor váltott át a hadihajózásra. A tengerészeti iskola elvégzése után a ,,Jeanne d’Arc” cirkálón is teljesített szolgálatot, mely a francia haditengerészet legnevesebbjei között szerepelt. Fregatthadnagyként a sanghaji francia haditengerészeti támaszpont parancsnoka. 26 évi haditengerészeti szolgálat után

lett kapitány. A II. világháborúban az ellenállási mozgalomhoz csatlakozott, érdemeiért megkapta a Becsületrendet.

A tengerek mélye mindig érdekelte. Szabadságát 4-5 évig Marseilleben töltötte, ahol apja ügyvéd volt. így ismerkedett meg a tenger világával és sze. rencsés véletlen során lett a Calypso tulajdonosa. 1948-ban egy téli üdülőhelyen eay angol üzletemberrel ismerkedett meg, akiben Cousteau tervei rokon- szenvet keltettek, s aki egy hajó vásárlásához 250 000 frankot bocsátott rendelkezésére. Ez az összeg az átalakítás költségeit is magábanfoglalta. A vásárlás így megtörténhetett, az átalakításokat Antibes kikötőben végezték.

Az elmúlt 31 év óta nem érzelmi okokból nem cserélte fel ezt az eléggé öreg hajót, hanem, mert fenntartása, az évi 1 millió frank aránylag kis összeg. Nincs pénze 30 millió frankért öreg hajóját egy modernebbel felcserélni. Tevékenységét senki sem pénzeli, anyagilag nem támogatja. Költségeit kizárólag filmjeinek és tv-közvetítéseinek terjesztéséből, azoknak a világ minden országában való bemutatásából fedezi.

Tudományos munkásságának olykor közvetlen gyakorlati haszna is van: részt vett a Perzsaöbölben történt olajkutatásban is. De ez csupán Abu Dhabi emirátus vagyonát növelte. Ö nem kapott százalékot a fellelt és felszínrehozott olaj után, — csupán két szőnyeget. Kicsomagolásukkor kiderült, hogy Lyonban készültek . .

Búvárszenvedélyéről szólva megemlíti, hogy ez nem modern különlegesség. Antoniusról pl. tudott, hogy Cleopatrának különleges és csodálatos szépségű halakkal kedveskedett.

A tengerek világa oly gazdag, hogy halainak csupán 30— 40 százalékát ismerjük, Ö maga is felfedezett vagy 10 fajtát.

Másirányú, de a tenger sze- retetével kapcsolódik másik tevékenysége: küzdelem a tengerek szennyeződése és szennyezői ellen. Meggyőződése, ha a világ népei csak feleannyi pénzt és energiát fordítanának a tenge, rek energiájának hasznosítására, mint nukleáris célokra, —

a tengerek szennyeződésének kérdését is meg lehetne oldani.

Tazieff-el együtt próbálják e téren a közvéleményt fel rázni. De: senki sem próféta hazájában, — az ő kutatásának eredményei legkevésbé hazájában ismeretesek. Itt kap a legkevesebb nyilvánosságot a tv és rádió útján. Híres mondása: „Ria. dó a szennyeződés ellen! A Földközi tenger nem más, mint egy szemetesláda".

Nemcsak a kémiai szennyezés árt a tengereknek, felelősek ezért a halászat visszaélései, a mechanikus erőszak és az idegen létesítmények elburjánzása, pl. a nizzai reptér, vagy a monacói feltöltött terület. Hogy Bern tava terméketlen lett és kihalt, annak ugyan, csak a Shell-cég az oka.

Az embert mégsem hibáztat, ja: 3 millió évig védekezett az ellenséges természet és annak erői ellen. Csupán a 19. században lett az ember bolygónk vitathatatlan urává és a 20. század elején lett úrrá az energia felett is. Ez utóbbi idő rövid volt ahhoz, hogy kisebbrendűségi érzését levetkőzze. Idő kell még ahhoz és egy intellektuális forradalom, hogy a természet áldozatáról — annak védelmezője váljék. Minden remény megvan rá, hogy az is lesz.

Somodi Ferenc

László és Kossuth Lojos édesapja testvérek voltak. Meleg barátság fűzte a két rokont egymáshoz. Édesanyámtól hal lottam: könny áztatta karfáját azon az éjjelen. Kossuth Lajos búcsúzott nemzetétől, hazájától. Ezért tartotta családunk olyan becsben ezt a fotelt.

A komódon csatos fényképalbumok, díszes ládikó és egy pohár. Az albumban a Kossuth és a Szilbereky csalód tagjainak fényképe az 1800-as évek elejétől mostanáig. A ladikéban keresztlevelek, dokumentumok, iratok a két család sorsának alakulásáról. Ebben tolálható Eötvös Károlynak 1904-ben írt nyílt levele is a „Bujdosó haláláról", amelyet a hozzátartozóknak közvetlenül küldött meg. Ibi néni megfordítja a poharat. Emlékezik. Két ember barátságának, szenvedésének egy részét zárták a kristály közé.

— Kossuth Lajos tizenkét aranyat és ugyanannyi ezüstöt adott búcsúzáskor Lászlónak. László birtokát az osztrákok elkobozták, ő maga várfogságba •került, ahonnan véres csetepaté közepette szökött meg. Később nehéz körülmények között tengette életét. Az aranyakat Olaszországban felélte, de az ezüstöktől nem vált meg. Hazahozta és Salgótarjánban egy üvegfúvó ismerőse egy pohár aljába öntötte. Hát ezek az én kincseim. Ebben a korban az ember élete ugye, kiszámíthatatlan? Azért döntöttem úgy már évekkel ezelőtt, hogy a Kossuth Lajossal kapcsolatos tárgyi emlékeket, amelyek családunk birtokában voltak, nálam vannak, átadom majd a múzeumnak. A férjem a vasútnál dolgozott. Munkáia elismeréseként 1952-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Tíz éve halt meg. Azóta itt élek egyedül, de sohasem magányosan. A gyerekek, ismerősök gyakran rám csengetnek.

Kép és szöveg: András Ida

Népképzelet és űrhajózás

Feltehető, hogy egyszer, de a

27. században bizonyosan elkövetkezik majd az az idő, amikor a magyar űrhajózás is mindennapossá válik, s akkor talán még élesebben és világosabban érezhetővé válik majd, hogy Farkas Bertalan 1980. évi űrrepülése valóban korszakváltó esemény volt, egy új fejlődési periódust jelentett részünkre, magyarok részére a világűr meghódításáért vivőit küzdelemben.

Ez már a megvalósult űrhajózás korszaka, amit megelőzött már egy hosszú évezredek óta tartó népi vágyakozás, az ismeretlen űrvilág megismerése iránt.

Szinte nincsen tán nép a világon, amelynek irodalmában, népi gondolkodásmódjában ne lelhetnénk fel a csillagvilágra irányított figyelmet, sőt a világűr meghódításának gondolatát. Emlékezzünk csak a jól ismert Ikarus-mítoszra, vagy 1950-től két néprajztudós jelentésére, egy primitív törzs, a do- gonok, bámulatos világűr-ismeretéről, amely Sziriusz-rejtély néven vonult be a köztudatba.

így érthető és természetes, hogy a magyar nép is már a finnugor kora óta érdeklődött a csillagvilág rejtelme iránt. A neves népmesekutató, Berze Nagy lános, baranyai népi hagyományaiból tudjuk pl., hogy jól ismerték a holdnak a tőidre gyakorolt hatását: — Fia a hódnak nagy, vagy dupla udvara van, sok eső lesz. — Fát metszeni, szőlőt metszeni töltével (holdtöltével). — Ha gazos a föld, akkor a szántást hold- iogyta csütörtökén, vagy hétfőjén kezdik meg, hogy a gazt vesse ki magából.

De ugyancsak sok megfigyelést tettek a napról és a csillagokról is.

A napról: ha a nap felhőbe nyugszik le, eső lesz.

Csillagokról: ha ősszel világosszürke a tejút, rövid és gyenge lesz a tél. Ha sötétszürke, hosszú és kemény tél várható. — A vadlegeltető csillogót minden este 8 óra tájban nyugaton lehet látni. Ez mindig látszik. — A 12 órai csillag útjából minden csillag kitér, télen, nyáron egyformán.

De magyarázzák a holdfelszín változását is. „A hód ló- tyai" című mesében a Nap meg a Hold azon vitatkoztak, hogy melyik világit fényesebben. A Hold a végén azt találta mondani, hogy ű, ,,mer ű az éccakát is bevilágiti. A Nap erre nagyön mérgös lett, fölkapott egy marék trágyát, oszt a hód képihő váqta. Az lá- cik most is a hódba!"

A holdfelület kialakításának ez a népi, és tegyük gyorsan hozzá, humoros magyarázata bizonyítja, hogy ismeri népünk a holdlelszint, rendszeresen szemlélik, tanulmányozzák a holdat, csillagos eget.

E megfigyeléseknél persze a népi képzelet nem áll meg. Már a finnugor korból származó népmesékben szerepel az égigérő la, amely az eget verdesi. A mese hőse ezen keresztül juthat ki a világűrbe.

Az Aranyköles című mesében a királyli felvette a hétországi aranyruhát, „rápattant a lóra s usgyi! az meg ment vele egyenest a fekete-levegőjárás- ba." Dr. Berze Nagy a „feke- televegőjárást" úgy fordítja le részünkre: nagyon magasra

emelkedés. Ma, az űrhajózás korszakában a „leketelevegő- járás" alatt — egy kicsit bátrabban — a világűrt kell értenünk, amely a földi szemlélő számára sötét, és persze sejtelmekkel, meglepetésekkel teli.

Ez volt a nép álma. Anonymus egykor a nép csacska és elfogadhatatlan meséiről, történeteiről beszélt. A népi űrtörténeteket még a közelmúltig is a nép képzelőerejének tudták be. és elintézték egy kézlegyintéssel. Pedig a népképzelet merészen a napjainkban már megvaláuló űrhajós jövőt álmodta meg a maga számára.

Varga László