Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-03 / 151. szám

1980. június 3., kedd Dunántúlt Tlaplö 3 Dráguló anyagárak, csökkend kerestet» éles konkurrentia Felszámolták a parlagföldeket Vörös Kálmánék hegyszentmártoni szőlőjükben zöldséget termesz­tenek a szőlőtőkék között Fotó: Proksza László Zöldség a szőlők között Hegyszentm Amióta az álósz garantálja az átvételt Korszerűsítik termékeiket az ipari szövetkezetek A Ikatr észgyártás, termelési együttműködés Az elmúlt hórom év termék­szerkezet-korszerűsítési törek­véseit vizsgálta meg a Baranya megyei KISZÖV a felügyelete alá tartozó 16 ipari szövetke­zetben. A termékösszetétel megvál­toztatását többféle ok váltotta ki. így például a bútor-, textil-, bőr- és szőrmetermékek ára nem biztosította a gazdaságos­ságot. A piacok gyakran vál­tak telítetté, és mind élesebb lett az ugyanazt vagy hasonlót gyártó szövetkezetek konkur­enciája. Megcsappant az ér­deklődés a farost-alapanyagú cikkek iránt. A tőkés importból származó, de ugyanígy a hazai alapanyagok és alkatrészek to­vább drágulnak, beszerzésük egyre alaposabb körültekintést igényel. Kevesebben akarnak lakást építeni magánerőből. A szövetkezetek keresik a prob­lémákra a megoldásokat. A 16 szövetkezet összterme­lését képviselő termékek 37 százaléka fejleszthető, 48,8 százaléka pedig szinten tart­ható, míg megszüntetni 7,3 százaléknyit kell. A NIM- és a KGM-ágazathoz tartozó Sellyéi Agrokémia és a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezetben minden piacra kerülő áruféleség gaz­daságos. Jelentős, így 60—90 százalékos fejlesztésre kerülhet sor a Mohácsi Építőipari, a Pé­csi Kesztyű- és Bőrdíszműipari, a Vasas és Faipari, valamint a Baranya megyei Népművészeti Szövetkezetben. Ezzel szemben a visszafejlesztés a Mohácsi Ruházati Szövetkezetben 55,7, a Pécsi Faipari Szövetkezetben 28,9 és a Szigetvári Építőipari Szövetkezetben 17,8 százalékos. Jó néhány helyen gyártmány­előállítás helyett a kooperációs alkatrészgyártásra rendezked­nek be és a termelési együtt­működésük további lehetősé­geit keresik nemcsak egy, ha­nem több év távlatában. A te­rületi és így a technológiai széttagoltság jelentős még egy szövetkezeten belül is, épp ezért felszámolásra korszerű technológiákat vezetnek be, modern gépeket vásárolnak. Igyekeznek a belső, még kiak­názatlan tartalékokat mozgósí­tani, valamint a segítő külső szerveket úgy megnyerni, hogy egy-egy újdonság kifejlesztésé­nek ideje tovább csökkenjen. A hét építőipari szövetkezet az elkövetkezőkben kevesebb lakás kivitelezésébe fog és ehelyett nagy hangsúlyt kap a lakásfenntartás. Kezdetben a korábbi évek szintjén tartják az átadandó lakások számát. A Pécsi Vasas Ipari Szövetke­zet régóta a legaktívabban változtatja a termékszerkezetét. Jelentős tőkés importot vált ki a bányatámok hidraulikus be­rendezéseinek gyártásával és lemond az egyedi, kis sorozatú, bonyolult munkával járó áru­féleségek, így például a sod­ronyfonat előállításáról. A rendszertelen, csak alkalmi termelés nem jár haszonnal. A Pécsi Faipari Szövetkezet újdonságai, a külföldi és a bel­földi piacra szánt fényezett stílbútorok rendkívül népsze­rűek. Nagyot lépett előre be­segítő partnerei, a görcsönyi, a barcsi és az egyházaskozári tsz segítségével. Kipusztult szőlők, ápolatlan, elhanyagolt, szedetlen gyümöl­csösök,. köztük gaztól felvert parlagföldek. Aki szőlőt akart venni, itt már 8000 forintért kapott — igaz öreget - de pin­céstül, épületestől. így festett még néhány éve a hegyszent- mártoni szőlőhegy, a villányi történelmi borvidék egyik ér­tékes nyúlványa. A környező apró falvak lakóinak elörege­dése, elvándorlása idézte elő ezt a hanyatlást, amit a helyi „Oj Kalász” Tsz nem tudott megállítani, bármennyi kritika is érte. A szőlők közé beékelő­dött 2—3 hektáros földek nagy­üzemi megművelése megoldha­tatlan feladat elé állította a nagy Rába Steiger-traktorokkal meg egyéb nagy gépekkel dol­gozó szövetkezetét. A bajt mégis a tsz orvosolta. Nem teljesen egyedül, hanem a községi tanáccsal és a Sely- lye és Vidéke ÁFÉSZ-szel kar­öltve. Az eddig gazdátlan sző­lőhegynek egyszeriben három gazdája is lett. S jó gazdták, mert példás összefogással haj­tották végre a rájuk bízott te­rületen a megszigorított föld­törvényt. Megszüntették a par­lagföldeket, zöld utat nyitottak az értékes szőlőhegy újbóli felvirágoztatásához. Keszü Lajos bogádmindszenti tsz-elnök nem akar idegen ba­bérokkal ékeskedni. Szerinte a vajszlói áfész érdeme, hogy két éve létrejött a zöldségtermelő szakcsoport. Ha az áfész nem ad szerződéses átvételi garan­ciát —, sosem volt különösebb hagyománya errefelé a zöld­ségtermelésnek - ma sem len­ne itt semmi. Még gyümölcsöt sem szednének le a fáról. Ta­valy már leszedték még a meggyet is. Nem pusztán á 6 forintos védőár miatt, Az érté­kesítési biztonság meghozta a termelési kedvet, mert ez a leg­fontosabb. A kiöregedett szőlők között rengeteg a gyümölcs, főleg a cseresznye és a meggy, ennek egy része mindig tönkrement. Az áfész vezetői úgy gondolták, ha az emberek nem viszik el a szőlőt, a gyümölcsöt az átvevő­helyre, akkor ők viszik el az át­vevőhelyet a hegybe. Az idén már 2—3 átvevőhelyet nyitnak a hegy különböző pontjain. Felújították a régi romos pá­linkafőzőt is, s az idén ha túl sok lesz a termés, beindítják. Értékmentés, amivel egyet le­het érteni. A szakcsoport tagjai fóliás és szabad földi salátát, zöldpaprikát, uborkát termel­nek az áfész részére, nemcsak a kiskertekben, de a szőlők kö­zé beékelődött egykori parlag­földeken is. A 240 hektár sző­lő között 30 hektáron palántáz- tak zöldségféléket. Ezt a terü­letet a községi tanács parcel­lázta ki 30 éves használatra a helybelieknek és a környező falvak lakóinak, sőt igen sok pécsinek is. Megindult az öreg szőlők felújítása, gyümölcsfák telepítése. Itt a szántás sem gond. A termelőszövetkezet nemcsak tagjainak, de a kívülállóknak is elvégzi a talajmunkát, és fu­vareszközt is ad. A szántás dí­ja óránként 100 forint, a teher­autódíj tarifája 90 forint, illet­ve fix platós kocsi esetében 135 forint. A tagoknak önköltségi áron, a kívülállóknak 20 szá­zalékkal magasabb áron min­den gépi és szállítási munkát elvégez a termelőszövetkezet. Mindez komoly segítség a kistermelőknek, akik nagy len­dülettel láttak hozzá a hegy- szentmártoni szőlőhegy, meg a környező parlagföldek megmű­veléséhez. A nemrég még el­hanyagolt vidék most szépen beművelt, ápolt, gondozott. És főként egyre több árut termel.- Rné ­Csuti János A Pamuttextil Művek Angyalföldi Szövőgyárában a szövőipari szak munkásnők utánpótlásáról maguk gondoskodnak. Korszerű tan műhelyben szakképzett oktató foglalkozik a leendő szövőnőkké A tapasztalatok szerint ez az egyetlen módja az utánpótlás biz tositásának. „Sok kicsi sokra megy” Miért fizet fölöslegesen? Világméretű tüzelőanyag- és energiakrízis, amelyet nemcsak politikai szempontok, hanem a nyersolaj és földgáz gyors ki­merülésének prognózisa is oko­zott, ráirányították számos or­szág figyelmét a tüzelőnyers­anyagokkal és nemes energia- hordozókkal való takarékossági intézkedésekre. Tudvalévő, hogy az épületek (családi házok, emeletes lakó­házak, irodák stb.) nagy „ener­giafogyasztók" lévén —az ener­giával kapcsolatos válságok ki­robbanásával magukra vonták a figyelmet, és a szakemberek egy­öntetű véleménye szerint az épületen belüli energiatakaré­kossági lehetőségeknek kiemel­kedő szerepük van. A családi házak energiafo­gyasztásának csökkentésére a következő megoldások alkalma­sak: 1. Úgynevezett „hőtechnikai optimumra” való méretezés, melynek célja, hogy az épü­let élettartamára számított beruházási és üzemeltetési költségek összege minimum legyen. 2. A külső nyílászárók (abla­kok) hőveszteségének csök­kentése. 3. Háromrétegű üvegezés és a szellőztetett ablak kombiná­ció alkalmazása. 4. Felesleges szellőztetés meg­szüntetése. 5. Mesterséges szellőztetés al­kalmazása. 6. A legkedvezőbb és a még megengedhető belső hőmér­séklet értékek betartása. 7. Megfelelő fűtési „stratégiák” kidolgozása. 8. Megfelelő fűtésszabályozó rendszerek kidolgozása. 9. A szellőző levegő hőtartal­mának visszanyerése, 10. Háztartások szennyvizeiből visszanyerhető hőenergia hasznosítása. 11. Hőszivattyú fűtés célú fel- használása. 12. Hőszivattyú hűtés célú fel­használósa. 13. Termálvíz hasznosítása hő­szivattyúval. 14. Napenergia hasznosítása. 15. Párologtatás hűtés alkalma­zási lehetősége. 16. Éjszakai hosszúhullámú su­gárzás hasznosítása. A várható népgazdasági ered­mény megítéléséhez a követke­ző tényezőket lehet figyelembe venni: Megnevezés Meglévő családi házak (15% fűtési megtakarítás) 1980- ban épülő családi házak (25%) 1981- ben épülő családi házak (30%) Összesen : — az energiahordozók fajla­gos költségei — az ország meglévő csalá- dihóz-állománya — a meglévő családi házak­ban elérhető fűtési energia megtakarításának százaléka — az évenként épülő új csa­ládi házak száma — az új családi házakban el­érhető fűtési energia megtaka­rításának százaléka. Egy átlagos családi ház fű­tési energiaszükséglete 8 Gcal/év értékre becsülhető, te­hát népgazdasági szijiten szá­mítva egy családi ház fűtési költsége 3800 Ft/év. Az ország jelenlegi lakásállománya kb. 3,85 millió lakás, melynek több mint fele családi ház. Kétmil­lió családi házat figyelembe vé­ve, ezek éves fűtési költsége 7.6 milliárd Ft. Ha a meglévő családi há­zak lényeges „megjavításával” nem számolunk, csupán a fe­lesleges szellőztetés megszűné­sét és a gazdaságosabb fűtési ,,stratégiák" alkalmazását vesz- szük figyelembe, az tapasztal­ható, hogy a fűtési energiafo­gyasztás minimálisan 5 száza­lékkal csökkenthető. Az így megtakarítható költség nép- gazdasági szinten 380 millió Ft évente. A megfelelő fűtésszabályozó rendszerek alkalmazásával, a külső ablakok megjavításával az elérhető energiamegtakarítás értéke 15 százalékra becsülhe­tő, amely népgazdasági szin­ten 1,14 milliárd Ft-ot tesz ki évente. A következő években reáli­san számíthatunk évenként 60 000 családi ház felépítésé­vel. Ezek fűtési energiafogyasz­tása — a szabályozók fokozot­tabb betartásával — a követ­kező százalékos értékekkel csökkenthető: 1979-ben 20 szá­zalék, 1980-ban 25 százalék, 1980 után évente 30 százalék. A 60 000 családi ház éves fű­tési költsége 228 millió Ft. —A reálisan számított energiameg­takarítás értéke népgazdasági szinten az előző százalékos ér­tékeknek megfelelően: 1979-ben 45.6 millió Ft, 1980-ban 57,0 millió, 1980 után évente 68,4 millió Ft. A meglévő és az épülő csa­ládi házak fűtési energiafo­gyasztásának csökkentésével — népgazdasági szinten — éven­ként az alábbi összesített meg­takarítás elérésével lehet reáli­san számolni: Évenként elérhető megtakarítás: 1980 1981 1140 millió Ft 1140 millió Ft 57 millió Ft 57 millió Ft — 68,4 millió Ft 1197 millió Ft 1265,4 millió Ft Dr. Fodor A. Csaba adjunktus. Pollack Mihály Műszaki Főiskola ÉGB Intézet Üj termék Hordozható útelemek Ha egy „vadregényes” tájon üzemcsarnokot építenek, vagy egy mezőn gépállomást emel­nek, a kivitelezőnek nem kell hónapokig építeni az utat: kész útpálya-elemeket helyezhet el, amiket a munka befejezése után gyorsan áttelepíthet. Mindez hatévi fejlesztő munka eredménye, amelyet ma már az ipar is fölhasznál. A Beton- és Vasbetonipari Művek például tavaly már sorozatban gyártot­ta a hordozható útelemeket, s az idén több mint 100 ezer négyzetméternyi felületet ad át oz érdeklődőknek. A hordozható út gyakorlatilag vasbeton-elemek hosszú sorá­ból áll. Az elemek minden mű­szaki igényt kielégítenek: egyik típusuk okár 18 tonnás tengely- nyomást is elvisel, a nehéz ter­helést 18 centiméternyi vas­tagságuk álljo. De gyártható 12 centiméter vastagságú is, eze­ken öttonnás teherautók halad­hatnak. Méretük, formájuk is változatos: von három, illetve két méter széles, s a fejlesztők a kanyorokra is gondoltak: az egyenes szakaszok közé íves elemek is beköthetők. A vas­beton-pálya elhelyezéséhez kü­lönleges alapozásra sincs szük­ség. Elegendő jígy sima, öt cen­tis homokréteggél alapozni, s ez út máris fektethető. A .tavaly készült mintegy 60 ezer négyzetmtéternyi felület jó minőségű, kiállta a próbát. A termék gyártásának jövője biztató: a sorozatgyártás nem okozhat nehézséget, annál is inkább, mert idén már típuster­mékké minősítették az ország­ban. Ez azt jelenti, hogy min­den üzem gyárthatja, ahol a műszaki feltételeket megterem­tették. A kereslet rohamos nö­vekedése is várható, s nemcsak az építő-kivitelező vállalatok ré­széről. A hordozható elemek ugyanis parkolók, társasházak, Nyaralók belső úthálózatának kialakítására, vagy éppen ga­rázsbehajtó utak építésére is al­kalmasak. Kisgépek a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezetnél

Next

/
Thumbnails
Contents