Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-26 / 174. szám
© Dunántúlt napló 1980. június 26., csütörtök ti| szemlelet egy uj Iskolatípusban A kapu nincs bezárva Játék, azaz ritmikus mozgásgyakorlat az iskola udvarán Értékes leletek Fertőrákos határában Római villa maradványait tárták fel Harmadik-negyedik századi római villa maradványait tárták fel Fertőrákos határában a napokban befejezett ásatáson a győri és a soproni múzeum kutatói. A római emlékekre a helyi termelőszövetkezet dolgozói hívták fel a szakemberek figyelmét, amikor a talajmunkák során különleges köveket, oszloptöredékeket forgatott ki a földből az ekevas. A régészek mintegy másfél méter mélyen a föld alatt megtalálták a mészkő oszloptöredékeket, a villa zárt udvarát határoló oszlopsor darabjait, s feltárták az épület terazzó- padlós és padlófűtéses szobáit is. Igen jó állapotban maradt meg a villa hidegvizes, langyos és forró fürdője. A gazdag leletanyagban szereplő halászeszközök szőlőmetsző kések arról tanúskodnak, hogy az itt élő rómaiak kihasználták a Fertő- tó közelségét halászatra, és szőlőműveléssel is foglalkoztak. A leleteket a Soproni Liszt Ferenc Múzeumban restaurálják, majd a fertőráko- si falumúzeumban kiállítják. Foglalkoztató iskola Pécsvá radon Próbák a Szabadtéri Táncszínen Régi épületben foglal helyet Pécsvá radon a Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon. Külföldi szakemberek, pontosabban delegációk ritkán látogatják, nem mutogatni valók az ottani körülmények. Ehelyett az iskola igazgatója utazik el a különböző konferenciákra, és számol be az intézetben folyó munkáról, amivel viszont lehetne dicsekedni. Nagyfokú törődés Az iskola növendékei 6—14 éves közép-súlyos értelmi fogyatékos kislányok Baranyából. Amikor az 1966 67-es tanévben az iskola megindult, az első igazgató, Szabó Károly részben képesítés nélküli fiatalokkal kezdett dolgozni, akik mára levelező úton elvégezték a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát. A községből és a környékből toborzódtak ők is, a gyermekfelügyelők is. Szavaikból kiderül, hogy hivatásukká vált ez az áldozatos, nehéz munka a fogyatékos gyermekekkel : — Aki egyszer dolgozni kezd egy ilyen típusú intézményben, többé nem tudja itthagyni . .. — Nincs szebb annál, mint gyermekekkel, s főleg rászoruló gyerekekkel foglalkozni ... — Nagy szükségük van ránk, sokkal inkább, mint az egészségeseknek. A törődést pedig bizalommal, szeretettel viszonozzák .,. Dr. lohn Ernő, az iskola igazgatója a gyakorlati munka, a tankönyvírás, a külföldi módszerek tanulmányozása mellett tulajdonképpen az új szemlélet egyik szószólója a magyar gyógypedagógiában. Vallja, hogy az igazi kutatóműhelyek ma az iskolákban, intézetekben vannak országszerte. Munkája elismeréséül dr. Janh Ernő a Parlamentben vehette át az idei pedagógusnapon a Kiváló pedagógus kitüntetést. Még ketten kaptak ugyanekkor kitüntetést a pécsváradi foglalkoztató iskolából: Kovács Ferencné, aki három gyerek mellett levelező úton végezte el a főiskolát, és lett igényes, önmagát képző gyógypedagógussá, valamint Török Cáborné gondnok. A foglalkoztató iskola új intézménytípus a magyar gyógypedagógiában. Dr. Jahn Ernő így beszél erről: — Ezekben az intézetekben 38 ezer közép-súlyos értelmi fogyatékos gyermeket nevelnek Magyarországon. A foglalkoztató iskola elvileg 1963-ban, gyakorlatilag azonban csak 1973- ban vált le a kisegítő iskolák mellől, melyekben az enyhén súlyos fogyatékosokat tanítják. Éppen ezért a szakemberek is csak most jutnak el lassan annak felismerésére, hogy nemcsak az az iskola, ahol írni, olvasni, számolni tanítom meg a gyereket. A közép-súlyos értelmi fogyatékosok zöme funkcionálisan analfabéta marad, viszont megfelelő iskolai képzéssel elvihető odáig, hogy felügyelettel bár, de képes lesz felnőtt korára segédmunkák elvégzésére. Nem kell tehát őket szociális otthonba dugni egészséges öregek közé, ahogyan ezt eddig tettük, mivel amellett hogy lehetőséget kapnak a tartalmas emberi életre, hozzá tudnak járulni saját létfenntartásukhoz. Ez a foglalkoztató iskolák célja, erre a problémára kívánja ráirányítani a világ figyelmét az ENSZ is, amely az 1981-es évet a fogyatékosok ügyének szenteli.- A társadalom hogyan fogadja az önök növendékeit? Gondolok a közvetlen környezetre, Pécsváradra, ahol az iskola működik. — Világszerte tendencia, hogy nemcsak a gyógyító nevelést, hanem a rehabilitációt is korábban kezdik a fogyatékos gyermekeknél. Az Országos Pedagógiai Intézet például útmutatót készül kiadni szülők részére, hogy minél korábban megkezdhessék a speciális nevelő eljárásokat. Itt az intézetben a gyerekek kezdettől fogva részt vesznek holmijuk, környezetük rendbetételében. Az NDK-beli és svéd tapasztalatok alapján összeállított matematika tananyagunk eredménye, hogy tanulóink kisebb tételekben képesek önállóan vásárolni, elküldhetjük őket a postára és a falubeliek mindig türelemmel, megértéssel segítenek nekik. Intézetünk kapuja nincs bezárva a gyerekek előtt. Az a cél ugyanis, hogy a gyermek szokja meg környezetét és a környezet is szokja meg, fogadja be a fogyatékost. Ezt ismerte fel a helyi építő KTSZ, a gyerekek elmehettek az üzembe deszkát rakodni, udvart rendbetenni. A gesztenyeszedésért kapott pénzen Siklósra kirándultak, ott étteremben ebédeltek, pincér szolgálta ki őket — ők ott egy iskola diákjai voltak. Bár az iskola megyei intézmény, a helyi párt- és tanácsi vezetés sajátjaként foglalkozik a problémáival. Támogatják őket a helyi posta, a hirdi kenderfonó dolgozói és újabban a Pécsi Szállító- és Szolgáltatóipari Szövetkezet dolgozói. Átfogó program A pécsváradi intézet mindemellett kutatóműhely is, bázis- intézménye a Hatos Gyula vezetésével folyó átfogó program kidolgozásának. Az elmúlt öt évben nyolc tankönyv, módszertani útmutató és szakcikk került ki az intézet pedagógusainak tollából. Eddig az önkiszolgálásra neveléssel, a számolás- méréssel, a lengyelek mozgás- és ritmusnevelés anyagának adaptálásával foglalkoztak. E téren mutatkozik a legtöbb eredmény: furulyát, ütőhangszereket adnak a gyerekek kezébe - nem zenetanulás céljából, hanem hogy javítsák mozgás-koordinációjukat. Elérték, hogy a felsőtagozatosok erdélyi mintájú szőnyegeket szőnek az isfola műhelyében. Ehhez a helyi művelődési ház adta az ötletet és a segítséget. Fontos szerepe van foglalkozásaikon a bábkészítésnek, bábozásnak, sőt a könyvbarát szakkörnek, az olvasásnak is. Gállos Orsolya Űj táncjátékfeldolgozásban a halhatatlan szerelmespár tragédiája Pillanatkép a Rómeó és Júlia próbájáról. Balról Bauer József (Ben- voliö), Sólymos Pál (Rómeó) és Kuli Ferenc (Mercutio). Fotó: Cseri László Csajkovszkij-Shakespeare -Tóth Sándor Ki hogy van vele, nem tudom, nekem van Shokespeare- „éhségem”. Attól, hogy az utóbbi öt-hat évben, a Vihar óta igazi Shakespeare-élmény- ben nemicjen lehetett részünk Pécsett. Ügy gondolom, mindenki örömére szolgálhat az, hogy a Pécsi Nyári Színház idei programjában most két tragédiája is műsorra kerül, mindkettő új táncjáték feldolgozásban. A Verdi-opera zenéjére alkotott oratórikus balett előkészületeiről már beszámoltunk. Ezen a héten a Rómeó és Júlia próbái folynak a Szabadtéri Táncszínen. A 480 éves alkotás kezdettől különböző feldolgozásokban: csonkítatlanul, eredeti formájában főleg az utóbbi másfél évszázadban szerepel a színházak műsorán. A világon mindenhol játsszák Shakespeare halhatatlan remekét ma is. Méltán tekinthető a Rómeó és Júlia egyik legnépszerűbb művének. Többször megfilmesítették, de már a múlt század elejétől kezdve más műfajokban is hódított: készült belőle opera, balett és musical. A két legnépszerűbb balettváltozat Csajkovszkij, illetve Prokofjev zenéjére készült. (Jó néhány világhírű koreográfiával.) A Pécsi Balett előadásában most nem ezek közül láthatjuk valamelyiket, hanem Károly Róbert zenei szerkesztésében három Csajkovszkij-mű (a Rómeó és Júlia nyitányfantázia; a Vonósszerenád és a Francesca da Rimini nyitány fantázia) zenéjére Tóth Sándor balettigazgató új koreográfiát készített. Mégpedig oly módon, hogy a prózai mű bizonyos kulcsfontosságú részletei (Sik Ferenc dramaturgi és rendezői munkájának segítségével) átszövik a táncjátékot, szerves részei a cselekménynek. Ilyenformán a Rómeó és Júlia a korábbi változatoktól eltérő formában kerül a színpadra. Ezzel Tóth Sándor Eck Imre mellé lépett a Pécsi Balett új utakat kereső, a színház teljes komplexitását vállaló kísérletekben, törekvésekben. A hét első felében az együttes és a szólisták még próbaruhában léptek színpadra, s a prózai szereplők is először találkoztak a táncosokkal. Ez a feldolgozás,^ függetlenül attól, milyen lesz a végeredmény, érdekes, izgalmas élményt kínál minden rangú és rendű színháznézőnek. Persze elsősorban a klasszikus balett kedvelőinek, hiszen a koreográfia ezúttal — s ez külön pikantériája lehet a bemutatónak - stílusában eltér a korábbiaktól. A mű lényegéből fakadóan táncmegjelenítésében a klasszikus baletthez áll közelebb. Úgy gondolom, mindannyiunkban sokféle kíváncsiság gyülemlik fel,a bemutató előtt. Milyen a shakes- peare-i próza aránya a táncjátékban: hogyan szervül egymáshoz a kettő, milyen gondolatiság uralja az új feldolgozást? Tóth Sándort kérdeztem erről: — Táncjátékról van szó, s ha az arányokat vizsgáljuk, a shakespeare-i szöveg kb. egy- harmada az egésznek. Persze nem úgy, hogy ami prózában elhangzik, azt „eltáncoljuk" . . . A cselekményt nem állítjuk le, a tánc szöveggel, a szöveg táncban folytatódik. Sőt az egyik kulcsjelenetben, pl. az erkély-jelenetben a csodaszép shakespeare-i szöveg többször is fölcsendül. Helyet ad a Csajkovszkij-zenének, a táncos „dialógusnak“ s végül prózával fejeződik be. Sok minden ugyanakkor nincs megírva a darabban, amire van lehetősége a táncművészetnek. Például nagyon közel áll hozzám a kripta-jelenet, ahol Júlia feléled a tetszhalálból. Rómeó - miután megölte Párist - beveszi a halálos mérget. Egyikük jön, a másikuk most indul . . . S egy ponton találkoznak. Ez a találkozás — Rómeó halála Júlia karjaiban — nem szerepel az eredeti műben, de egy óriási duettlehetőséget rejt a koreográfus és a két címszereplő táncos számára. Tehát, amire a szöveg nem nyújt a tánchoz eléggé széles teret, ott kereteinken belül kibontjuk a szituációt, új színeket kikeverve benne. Egyébként az egész táncjátékot romantikus, érzelemteli produkciónak képzelem el, amely a szerelem, a szeretet apoteózisa kell hogy legyen. Ha az öt nagyobb tömegjelenetet kivennénk, műfaja kamarabaletté válna, amely táncnyelvezetében klasz- szicizáló, de úgy gondolom, szélesen áradó mozgásában, a hömpölygő táncosságában - amelynek szeretnénk sodró lendületet adni — észrevehetőek maradnak koreográfusi munkám stílusjegyei. A sajátos feldolgozáshoz igazodik a szereposztás: tánc- és prózai szerepkettőzés egyedül a címszerepekben látható, Sólymos Pál (Rómeó) és Zarnóczai Gizella (Júlia), illetve Bregyán Péter és Tóth Enikő esetében. A többi főszerepet Hajzer Gábor (Páris), Kuli Ferenc (Mercutio), Bauer József (Benvolio), Körmendy László (Tybalt) és Majoros István (Lőrincz barát) táncolják. Prózai szereplők: Csíkos Gábor (A veronai herceg hangja), Kovács Dénes (Montague), Faludy László (Capulet), Péter Gizi (Mon- tague-né), Takács Margit (Ca- puletné) és Vári Éva (Dajka). A Pécsi Filharmonikus Zenekart Nagy Ferenc vezényli, bemutató: július 2-án. W. E. Variációk sokasága a világ Egy művészeti műhely tanulságai A zene adta az alapját azoknak a foglalkozásoknak, melyek a zene mellett a rajz, mozgás, a fogalmi gondolkodás kombinációival folytak a pécsváradi művelődési ház művészeti műhelyében. Résztvevői hat-tízéves gyerekek, akik nem jártak zeneiskolába, s vezetői zenetanárok. Az első teljes év június elején lezajlott záróbemutatója ígéretes képet mutat. A gyerekek nem a begyakorolt zenedarabokat játszották itt vissza, hanem improvizáltak, dallamot, hangcsoportot alkottak a zongorán, az általuk ismert zenei hangok felhasználásával. Utána ezt visszaadták rajzban. Nem arról van szó, hogy lerajzolták a zenét, hanem arról, hogy jelenségeket, törvényszerűségeket adtak visz- sza zenében, rajzban, mozgásban. Hiszen a dallamnak rajzban c vonal felelt meg, a hangnak a pont, aztán a pontot illusztrálták Weöres egytagú szavakból alkotott Kínai templom című versével és így tovább. Olyan fogalmakat tettek élővé, mint folyamat és egység, rész és egész és olyanokat, mint arányok, párhuzam, szimmetria, aranymetszés, tükrözés. Mindez élő és létező törvény- szerűség a körülöttünk élő természetben, az emberi testben és az emberi alkotásokban. Arról van szó tehát ezeken a foglalkozásokon, ami egyetemes a rajzban, zenében, versben — és lépjünk egyet tovább: a gondolkodásban is. Gondolkodni tanulnak meg tehát a gyerekek az ilyenfajta foglalkozásokon. Nem azt adják visz- sza, amit beléiük diktáltak, hanem elfogódottság nélkül, örömmel és szinte játszva alkotnak azokból az elemekből, melyeket megismertek: a hangokból zenét, a pontból vonalból, foltból kéoet. Alkotó emberré való fejlődésükhöz ad segítséget ez a módszer, mellyel a pedagógus nem diktál, hanem segítséget ad a gyereknek a jelenségek, törvényszerűséaek felismerésére, az adott feladat megoldására. A gyerek így nem a feladat megkerülésén, hanem a megoldásán kezd gondolkodni. Nem úgy, mint ama építész- hallgatók, akik tehetetlenül álltak a megoldásra váró feladat előtt, és nem a kivitelezés módozatain törték fejüket, hanem azt kérték tanáruktól, mondja meg nekik, mit kíván tőlük, mit kell csinálniuk. Noha arra van szükség, arra kell nevelnünk a fiatalokat, s mindenkit, hogy adott körülmények között ismerjék fel a tennivalókat. Abból alkossanak, ami van és amit ismernek. És ez tulajdonképpen már ugyanaz, mint a pécsvó- radi záróvizsgán hallott zongoraimprovizáció. A rögtönzés nem azonos ugyanis a kapkodással, az összevisszasággal. Talán messzi kalandozásnak tűnik ez a gondolatsor. Pedig nem az. 1968 óta folynak Apa- gyi Mária vezetésével ilyen foglalkozások a komlói zeneiskolában, eredményei ismertek az országban és külföldön is: az ilyen műhelymunka által magas szintre emelkedett a fiatalok problémamegoldó készsége, igényessége, vállalkozó- kedve. Ez a műhely talált otthonra az idei tanévben Pécs- váradon is Apagyi Mária és Nékám Paulette zenetanárok vezetésével. G. O.