Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-26 / 174. szám

© Dunántúlt napló 1980. június 26., csütörtök ti| szemlelet egy uj Iskolatípusban A kapu nincs bezárva Játék, azaz ritmikus mozgásgyakorlat az iskola udvarán Értékes leletek Fertőrákos határában Római villa maradványait tárták fel Harmadik-negyedik száza­di római villa maradványait tárták fel Fertőrákos határá­ban a napokban befejezett ásatáson a győri és a sop­roni múzeum kutatói. A ró­mai emlékekre a helyi ter­melőszövetkezet dolgozói hív­ták fel a szakemberek figyel­mét, amikor a talajmunkák során különleges köveket, oszloptöredékeket forgatott ki a földből az ekevas. A ré­gészek mintegy másfél méter mélyen a föld alatt megtalál­ták a mészkő oszloptöredé­keket, a villa zárt udvarát határoló oszlopsor darabjait, s feltárták az épület terazzó- padlós és padlófűtéses szo­báit is. Igen jó állapotban maradt meg a villa hidegvi­zes, langyos és forró fürdője. A gazdag leletanyagban szereplő halászeszközök sző­lőmetsző kések arról tanús­kodnak, hogy az itt élő ró­maiak kihasználták a Fertő- tó közelségét halászatra, és szőlőműveléssel is foglalkoz­tak. A leleteket a Soproni Liszt Ferenc Múzeumban res­taurálják, majd a fertőráko- si falumúzeumban kiállítják. Foglalkoztató iskola Pécsvá radon Próbák a Szabadtéri Táncszínen Régi épületben foglal helyet Pécsvá radon a Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon. Külföl­di szakemberek, pontosabban delegációk ritkán látogatják, nem mutogatni valók az ottani körülmények. Ehelyett az iskola igazgatója utazik el a külön­böző konferenciákra, és számol be az intézetben folyó munká­ról, amivel viszont lehetne di­csekedni. Nagyfokú törődés Az iskola növendékei 6—14 éves közép-súlyos értelmi fo­gyatékos kislányok Baranyá­ból. Amikor az 1966 67-es tan­évben az iskola megindult, az első igazgató, Szabó Károly részben képesítés nélküli fia­talokkal kezdett dolgozni, akik mára levelező úton elvégezték a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát. A községből és a környékből toborzódtak ők is, a gyermekfelügyelők is. Szava­ikból kiderül, hogy hivatásukká vált ez az áldozatos, nehéz munka a fogyatékos gyerme­kekkel : — Aki egyszer dolgozni kezd egy ilyen típusú intézményben, többé nem tudja itthagyni . .. — Nincs szebb annál, mint gyermekekkel, s főleg rászoruló gyerekekkel foglalkozni ... — Nagy szükségük van ránk, sokkal inkább, mint az egész­ségeseknek. A törődést pedig bizalommal, szeretettel viszo­nozzák .,. Dr. lohn Ernő, az iskola igazgatója a gyakorlati munka, a tankönyvírás, a külföldi mód­szerek tanulmányozása mellett tulajdonképpen az új szemlélet egyik szószólója a magyar gyógypedagógiában. Vallja, hogy az igazi kutatóműhelyek ma az iskolákban, intézetekben vannak országszerte. Munkája elismeréséül dr. Janh Ernő a Parlamentben vehette át az idei pedagógusnapon a Kiváló pe­dagógus kitüntetést. Még ket­ten kaptak ugyanekkor kitünte­tést a pécsváradi foglalkoztató iskolából: Kovács Ferencné, aki három gyerek mellett leve­lező úton végezte el a főisko­lát, és lett igényes, önmagát képző gyógypedagógussá, va­lamint Török Cáborné gond­nok. A foglalkoztató iskola új in­tézménytípus a magyar gyógy­pedagógiában. Dr. Jahn Ernő így beszél erről: — Ezekben az intézetekben 38 ezer közép-súlyos értelmi fo­gyatékos gyermeket nevelnek Magyarországon. A foglalkozta­tó iskola elvileg 1963-ban, gya­korlatilag azonban csak 1973- ban vált le a kisegítő iskolák mellől, melyekben az enyhén súlyos fogyatékosokat tanítják. Éppen ezért a szakemberek is csak most jutnak el lassan an­nak felismerésére, hogy nem­csak az az iskola, ahol írni, ol­vasni, számolni tanítom meg a gyereket. A közép-súlyos ér­telmi fogyatékosok zöme funk­cionálisan analfabéta marad, viszont megfelelő iskolai kép­zéssel elvihető odáig, hogy fel­ügyelettel bár, de képes lesz felnőtt korára segédmunkák el­végzésére. Nem kell tehát őket szociális otthonba dugni egész­séges öregek közé, ahogyan ezt eddig tettük, mivel amellett hogy lehetőséget kapnak a tar­talmas emberi életre, hozzá tudnak járulni saját létfenntar­tásukhoz. Ez a foglalkoztató is­kolák célja, erre a problémá­ra kívánja ráirányítani a világ figyelmét az ENSZ is, amely az 1981-es évet a fogyatékosok ügyének szenteli.- A társadalom hogyan fo­gadja az önök növendékeit? Gondolok a közvetlen környe­zetre, Pécsváradra, ahol az is­kola működik. — Világszerte tendencia, hogy nemcsak a gyógyító ne­velést, hanem a rehabilitációt is korábban kezdik a fogyaté­kos gyermekeknél. Az Országos Pedagógiai Intézet például út­mutatót készül kiadni szülők részére, hogy minél korábban megkezdhessék a speciális ne­velő eljárásokat. Itt az intézet­ben a gyerekek kezdettől fog­va részt vesznek holmijuk, kör­nyezetük rendbetételében. Az NDK-beli és svéd tapasztalatok alapján összeállított matemati­ka tananyagunk eredménye, hogy tanulóink kisebb tételek­ben képesek önállóan vásárol­ni, elküldhetjük őket a postára és a falubeliek mindig türe­lemmel, megértéssel segítenek nekik. Intézetünk kapuja nincs bezárva a gyerekek előtt. Az a cél ugyanis, hogy a gyermek szokja meg környezetét és a környezet is szokja meg, fo­gadja be a fogyatékost. Ezt is­merte fel a helyi építő KTSZ, a gyerekek elmehettek az üzem­be deszkát rakodni, udvart rendbetenni. A gesztenyesze­désért kapott pénzen Siklósra kirándultak, ott étteremben ebédeltek, pincér szolgálta ki őket — ők ott egy iskola diák­jai voltak. Bár az iskola megyei intéz­mény, a helyi párt- és tanácsi vezetés sajátjaként foglalkozik a problémáival. Támogatják őket a helyi posta, a hirdi ken­derfonó dolgozói és újabban a Pécsi Szállító- és Szolgáltató­ipari Szövetkezet dolgozói. Átfogó program A pécsváradi intézet mind­emellett kutatóműhely is, bázis- intézménye a Hatos Gyula ve­zetésével folyó átfogó program kidolgozásának. Az elmúlt öt évben nyolc tankönyv, módszer­tani útmutató és szakcikk került ki az intézet pedagógusainak tollából. Eddig az önkiszolgá­lásra neveléssel, a számolás- méréssel, a lengyelek mozgás- és ritmusnevelés anyagának adaptálásával foglalkoztak. E téren mutatkozik a legtöbb eredmény: furulyát, ütőhang­szereket adnak a gyerekek ke­zébe - nem zenetanulás cél­jából, hanem hogy javítsák mozgás-koordinációjukat. Elér­ték, hogy a felsőtagozatosok erdélyi mintájú szőnyegeket szőnek az isfola műhelyében. Ehhez a helyi művelődési ház adta az ötletet és a segítséget. Fontos szerepe van foglalkozá­saikon a bábkészítésnek, bá­bozásnak, sőt a könyvbarát szakkörnek, az olvasásnak is. Gállos Orsolya Űj táncjáték­feldolgozásban a halhatatlan szerelmespár tragédiája Pillanatkép a Rómeó és Júlia próbájáról. Balról Bauer József (Ben- voliö), Sólymos Pál (Rómeó) és Kuli Ferenc (Mercutio). Fotó: Cseri László Csajkovszkij-Shakespeare -Tóth Sándor Ki hogy van vele, nem tu­dom, nekem van Shokespeare- „éhségem”. Attól, hogy az utóbbi öt-hat évben, a Vihar óta igazi Shakespeare-élmény- ben nemicjen lehetett részünk Pécsett. Ügy gondolom, min­denki örömére szolgálhat az, hogy a Pécsi Nyári Színház idei programjában most két tragédiája is műsorra kerül, mindkettő új táncjáték feldol­gozásban. A Verdi-opera zené­jére alkotott oratórikus balett előkészületeiről már beszámol­tunk. Ezen a héten a Rómeó és Júlia próbái folynak a Szabad­téri Táncszínen. A 480 éves alkotás kezdettől különböző feldolgozásokban: csonkítatlanul, eredeti for­májában főleg az utóbbi más­fél évszázadban szerepel a színházak műsorán. A világon mindenhol játsszák Shakes­peare halhatatlan remekét ma is. Méltán tekinthető a Rómeó és Júlia egyik legnépszerűbb művének. Többször megfilmesí­tették, de már a múlt század elejétől kezdve más műfajok­ban is hódított: készült belőle opera, balett és musical. A két legnépszerűbb balettváltozat Csajkovszkij, illetve Prokofjev zenéjére készült. (Jó néhány világhírű koreográfiával.) A Pé­csi Balett előadásában most nem ezek közül láthatjuk vala­melyiket, hanem Károly Róbert zenei szerkesztésében három Csajkovszkij-mű (a Rómeó és Júlia nyitányfantázia; a Vo­nósszerenád és a Francesca da Rimini nyitány fantázia) zené­jére Tóth Sándor balettigaz­gató új koreográfiát készített. Mégpedig oly módon, hogy a prózai mű bizonyos kulcsfon­tosságú részletei (Sik Ferenc dramaturgi és rendezői mun­kájának segítségével) átszövik a táncjátékot, szerves részei a cselekménynek. Ilyenformán a Rómeó és Júlia a korábbi vál­tozatoktól eltérő formában ke­rül a színpadra. Ezzel Tóth Sándor Eck Imre mellé lépett a Pécsi Balett új utakat kere­ső, a színház teljes komplexi­tását vállaló kísérletekben, tö­rekvésekben. A hét első felében az együt­tes és a szólisták még próba­ruhában léptek színpadra, s a prózai szereplők is először ta­lálkoztak a táncosokkal. Ez a feldolgozás,^ függetlenül attól, milyen lesz a végeredmény, ér­dekes, izgalmas élményt kínál minden rangú és rendű szín­háznézőnek. Persze elsősorban a klasszikus balett kedvelőinek, hiszen a koreográfia ezúttal — s ez külön pikantériája lehet a bemutatónak - stílusában el­tér a korábbiaktól. A mű lénye­géből fakadóan táncmegjele­nítésében a klasszikus balett­hez áll közelebb. Úgy gondo­lom, mindannyiunkban sokféle kíváncsiság gyülemlik fel,a be­mutató előtt. Milyen a shakes- peare-i próza aránya a tánc­játékban: hogyan szervül egy­máshoz a kettő, milyen gondo­latiság uralja az új feldolgo­zást? Tóth Sándort kérdeztem erről: — Táncjátékról van szó, s ha az arányokat vizsgáljuk, a shakespeare-i szöveg kb. egy- harmada az egésznek. Persze nem úgy, hogy ami prózában elhangzik, azt „eltáncoljuk" . . . A cselekményt nem állítjuk le, a tánc szöveggel, a szöveg táncban folytatódik. Sőt az egyik kulcsjelenetben, pl. az erkély-jelenetben a csodaszép shakespeare-i szöveg többször is fölcsendül. Helyet ad a Csajkovszkij-zenének, a táncos „dialógusnak“ s végül prózával fejeződik be. Sok minden ugyanakkor nincs megírva a darabban, amire van lehető­sége a táncművészetnek. Pél­dául nagyon közel áll hozzám a kripta-jelenet, ahol Júlia fel­éled a tetszhalálból. Rómeó - miután megölte Párist - beve­szi a halálos mérget. Egyikük jön, a másikuk most indul . . . S egy ponton találkoznak. Ez a találkozás — Rómeó halála Júlia karjaiban — nem szere­pel az eredeti műben, de egy óriási duettlehetőséget rejt a koreográfus és a két címsze­replő táncos számára. Tehát, amire a szöveg nem nyújt a tánchoz eléggé széles teret, ott kereteinken belül kibontjuk a szituációt, új színeket kikeverve benne. Egyébként az egész tánc­játékot romantikus, érzelemteli produkciónak képzelem el, amely a szerelem, a szeretet apoteózisa kell hogy legyen. Ha az öt nagyobb tö­megjelenetet kivennénk, mű­faja kamarabaletté válna, amely táncnyelvezetében klasz- szicizáló, de úgy gondolom, szélesen áradó mozgásában, a hömpölygő táncosságában - amelynek szeretnénk sodró len­dületet adni — észrevehetőek maradnak koreográfusi mun­kám stílusjegyei. A sajátos feldolgozáshoz iga­zodik a szereposztás: tánc- és prózai szerepkettőzés egyedül a címszerepekben látható, Sóly­mos Pál (Rómeó) és Zarnóczai Gizella (Júlia), illetve Bregyán Péter és Tóth Enikő esetében. A többi főszerepet Hajzer Gá­bor (Páris), Kuli Ferenc (Mer­cutio), Bauer József (Benvolio), Körmendy László (Tybalt) és Majoros István (Lőrincz barát) táncolják. Prózai szereplők: Csíkos Gábor (A veronai her­ceg hangja), Kovács Dénes (Montague), Faludy László (Capulet), Péter Gizi (Mon- tague-né), Takács Margit (Ca- puletné) és Vári Éva (Dajka). A Pécsi Filharmonikus Zenekart Nagy Ferenc vezényli, bemuta­tó: július 2-án. W. E. Variációk sokasága a világ Egy művészeti műhely tanul­ságai A zene adta az alapját azok­nak a foglalkozásoknak, me­lyek a zene mellett a rajz, moz­gás, a fogalmi gondolkodás kombinációival folytak a pécs­váradi művelődési ház művé­szeti műhelyében. Résztvevői hat-tízéves gyerekek, akik nem jártak zeneiskolába, s vezetői zenetanárok. Az első teljes év június elején lezajlott záróbe­mutatója ígéretes képet mutat. A gyerekek nem a begyakorolt zenedarabokat játszották itt vissza, hanem improvizáltak, dallamot, hangcsoportot alkot­tak a zongorán, az általuk is­mert zenei hangok felhasználá­sával. Utána ezt visszaadták rajzban. Nem arról van szó, hogy lerajzolták a zenét, ha­nem arról, hogy jelenségeket, törvényszerűségeket adtak visz- sza zenében, rajzban, mozgás­ban. Hiszen a dallamnak rajz­ban c vonal felelt meg, a hangnak a pont, aztán a pon­tot illusztrálták Weöres egytagú szavakból alkotott Kínai temp­lom című versével és így to­vább. Olyan fogalmakat tettek élővé, mint folyamat és egység, rész és egész és olyanokat, mint arányok, párhuzam, szim­metria, aranymetszés, tükrözés. Mindez élő és létező törvény- szerűség a körülöttünk élő ter­mészetben, az emberi testben és az emberi alkotásokban. Ar­ról van szó tehát ezeken a fog­lalkozásokon, ami egyetemes a rajzban, zenében, versben — és lépjünk egyet tovább: a gondolkodásban is. Gondol­kodni tanulnak meg tehát a gyerekek az ilyenfajta foglal­kozásokon. Nem azt adják visz- sza, amit beléiük diktáltak, ha­nem elfogódottság nélkül, örömmel és szinte játszva al­kotnak azokból az elemekből, melyeket megismertek: a han­gokból zenét, a pontból vonal­ból, foltból kéoet. Alkotó em­berré való fejlődésükhöz ad se­gítséget ez a módszer, mellyel a pedagógus nem diktál, ha­nem segítséget ad a gyereknek a jelenségek, törvényszerűséaek felismerésére, az adott feladat megoldására. A gyerek így nem a feladat megkerülésén, hanem a megoldásán kezd gondolkodni. Nem úgy, mint ama építész- hallgatók, akik tehetetlenül áll­tak a megoldásra váró feladat előtt, és nem a kivitelezés mó­dozatain törték fejüket, hanem azt kérték tanáruktól, mondja meg nekik, mit kíván tőlük, mit kell csinálniuk. Noha arra van szükség, arra kell nevelnünk a fiatalokat, s mindenkit, hogy adott körülmények között ismer­jék fel a tennivalókat. Abból alkossanak, ami van és amit ismernek. És ez tulajdonképpen már ugyanaz, mint a pécsvó- radi záróvizsgán hallott zongo­raimprovizáció. A rögtönzés nem azonos ugyanis a kapko­dással, az összevisszasággal. Talán messzi kalandozásnak tűnik ez a gondolatsor. Pedig nem az. 1968 óta folynak Apa- gyi Mária vezetésével ilyen foglalkozások a komlói zene­iskolában, eredményei ismer­tek az országban és külföldön is: az ilyen műhelymunka által magas szintre emelkedett a fiatalok problémamegoldó kész­sége, igényessége, vállalkozó- kedve. Ez a műhely talált otthonra az idei tanévben Pécs- váradon is Apagyi Mária és Nékám Paulette zenetanárok vezetésével. G. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents