Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-26 / 174. szám

1980. június 26., csütörtök Dunántúlt ílaplo 3 Javul a húsipar alapanyag-háttere Kedvezőbb exportlehetösegek Cél az érdekeltség megtartása Egy esztendő múlva kezdődhet a szállítás Jól halad a K-4-es akna építése Újabb állomásához közele­dik a pécsi húsüzemi rekonst­rukció. A beruházás második üteme rövidesen lezárul. Meg­kezdik a gépek beszerelését, ami egy hónapot vesz igénybe. Augusztustól bekapcsolódik o termelésbe az új húskészít­mény-gyártó részleg. Hátra van még a beruházás III. üteme: a vízellátás, a szennyvíztelep-beruházás, az élőállat-fogadó, a készárurak­tár és o járműtelep megépíté­se. A rekonstrukció jelentősen megnöveli majd a feldolgozó kapacitást. A végleges vágó- kapacitás már kialakult. A re­konstrukció évi 400 000 sertés és 54 000 marha vágását és feldolgozását teszi lehetővé. Ezzel Pécs a közepes vállalatok közül az ÁHT nagy vállalatai közé emelkedik. A térségben csak a most épülő Szekszárdi Húskombinát lesz nagyobb, a pécsivel azonos marhavágó ka­pacitással és évi félmillió dara. bős sertésvágó kapacitásával. A Dél-Dunántúlon létrehozott ka­pacitások kihasználása ezen a területen dinamikus, az orszá­gos átlagot meghaladó alap­anyag fejlesztési ütemet igé­nyel. A takarmányháttér ebben a térségben rendelkezésre áll, mivel a nagyüzemi sertéstele­pek száma korlátozott — külö­nösen Somogybán kevés —, ezért a háztáji sertéstartás kü­lönös jelentőséggel bír. Bara­nyában viszonylag a legtöbb szakosított sertéstelep épült, s megyénkben fejlődik legtöretle- nebbül a háztáji sertéstartás is, ami ugyancsak a nagyüzemek érdeme. A megye termelőszö­vetkezetei jól integrálják a kis­termelést, nagy mennyiségű ta­karmányt biztosítanak a háztá­ji állattartóknak és gondoskod­nak a vágósertések átvételéről, értékesítéséről. A Baranya me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat több mint 9000 kister­melővel áll szerződéses kapcso. latban, de a kistermelők ügyeit 50 termelőszövetkezeti és 10 áfész-megbízott intézi. A válla­lat tavaly 280 000 sertést vásá­rolt fel a megyében s ebből 120 000 darabot a kistermelők­től. A megkötött szerződések és az első öt hónap felvásárlá­sa alapján az idén a tavalyi­nál 4—6 százalékkal több ser­tést várnak a háztájiból. Az el­ső félévben 10 000-rel többet szállítanak le a kistermelők, mint tavaly azonos időszakban. A harmadik negyedév kissé gyengébbnek ígérkezik, de a negyedikben újra felivel a kis­termelői kínálat. A március 31-i állatszámlá­lás adatai szerint a kisterme­lői kocalétszám is kedvezően alakult, a tavalv márciusihoz ké. pest 3 százalékkal nőtt. A me­gyében levő kocalétszóm ösz- szesen 41 000 darab, ennek több mint 50 százaléka — 20 100 koca — a háztájiban van. Ez kedvező előjel a jövőre nézve. A takarmányár emelkedé­sével összefüggésben országo­san tapasztalható bizonyos megtorpanás a háztáji sertés- tartásban. Baranyában a fej­lődés töretlen. Ez legfőképp an­nak köszönhető, hogy a háztáji termelők már az áremelés előtt nagyobb mennyiségű takar­mányt vásároltak meg, s hogy megyénkben viszonylag kevés azoknak a sertéstartóknak a száma, akik boltban vásárolják a tápot. A kiskereskedelmi áron beszerzett takarmány valóban megdrágítja a sertések előállí­tását. Ezért a Gabonaipari Vállalat azoknak a kistermelők­nek, akik legalább 25 mázsa takarmányt vásárolnok, kedvez­ményt ad. Ezek a termelők nagykereskedelmi áron, vagyis mázsánként 30—40 forinttal ol­csóbban vásárolhatnak. / A legjobban mégis azok a kistermelők járnak, akiket a termelőszövetkezet lát el takar­mánnyal. Csakis a nagyüze­mek segítségével fejleszthető a háztáji sertéstartás, ezért támo. gat minden olyan kezdeménye­zést a Húsipari Vállalat, amely javítja a kistermelői érdekelt­séget. A sombereki és kétúj- falui tsz például süldőket és takarmányt helyez ki háztájiba. A tagok végzik a hizlalást, ők értékesítik a sertést, aminek ár­bevételével a süldő és o takar­mányérték levonása után ma­guk rendelkeznek. Az ÁHV vemhes kocákat helyez ki ház­tájiba, amelyeket másfél év után kell pénzben vagy súlyban letörleszteni. A meglehetősen kevert háztáji állomány minő­ségének feljavítására a válla­lat új kocaakciót indított. Törzs­telepekről jó fajtájú kocasüldő­ket helyeznek ki a kistermelők­höz 4500 forintos áron. A me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállolat a közeljövő­ben újfajta, a korábbinál ol­csóbb koncentrátumot hoz for­galomba a háztáji sertéstartók­nak. A kistermelői érdekeltséget ma mindenekelőtt a takormá- nyozási költségek leszorításával lehet megtartani. Jelentős von­zóereje van a több éves szer­ződéses felárnak és az export- felárnak is. Élőexportnál kilón­ként 2 forint az exportfelár, amin egyenlő arányban osztozik meg a tsz és a kistermelő. Az idén nagyobb szovjet exportra van lehetőség a háztáji gazda­ságokból is. Májusban már 6500 sertés el is ment. A Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat a tavalyi 280 000-rel szemben az idén 301 000 sertés vágását ter­vezte, de a kedvező előjelek azt mutatják, hogy 310 000 da­rabos teljesítésre van kilátás. A terven felüli sertést részben a tsz-ek, nagyobbrészt azon­ban a háztáji gazdaságok ál­lítják elő. A rekonstrukció elő­rehaladásával az évi 400 000 darabos vágási, feldolgozási kapacitást a hatodik ötéves terv közepére éri el a vállalat. Ez mellett évi 62 000 nagy súlyú sertést kell Baranyából az al­földi szalámigyárnak szállítani. Ha a sertéstartás fejlődésének jelenlegi dinamizmusa tovább­ra is megmarad, nem kell alap­anyaghiánytól tartania a hús­iparnak megyénkben. — Rné — Igaz, még a földön, de már az épülő Kossuth 4-es akna üzemi területén fekszik az ak­natorony, amelyet éppen most festenek narancssárgára, kissé távolabb pedig az aknatornyot kitámasztó soktonnás ferdetá- mok láthatók. Várhatóan július végén összeszerelve állítják fel a tornyot, amely talán a bánya­építés leglátványosabb mozza­nata lesz. A tervek szerint 1982 év végétől a folyamatos üzeme­lés szolgálatába áll az akna, amikor majd mód nyílik a most működő két öreg akna kiváltá­sára. Már 1981 júniusában azonban megindulhat a szállí­tás a K—4-es aknán, addig azonban még bőven van tenni­való a föld alatt és a föld fe­lett egyaránt. A 10. szinten (itt folyik majd a tulajdonképpeni bányaműve­lés), már elkészült a rakodó és a mostani művelés alatt álló bányaterülettel összekötő, ezer méternél hosszabb vágat is. Most ennek a bányatérségnek komplettírozása folyik: az akna­kiszolgáló berendezések szere­lése, a vasútépítés. A bányabeli munkák másik területe a tárószint, ahol a ra­kodón az utolsó munkálatokat végzik, még júniusban el is ké­szülnek vele. Készül a szállítás agyközpontja, az integrahelyi- ség, ezután a rakodói kiszolgá­ló-berendezéseket szerelik be, vasutat építenek, a villamos fel­sővezetéket szerelik fel, a szál­lítás forgalmi berendezéseit, ipari televíziót, mozdonytelefo­nokat. A külszínen elkészült a szállí­tógépház, a szabadtéri transz­formátorállomás és elosztóhe­lyiség, most folyik a szállítógép szerelése és az energiaellátás berendezései is most kerülnek helyükre. A szabadtéri transz­formátorállomáshoz 500 méter 35 kilovoltos magasfeszültségű vezetéket építenek, most alakít­ják ki a végleges utakat, csa­tornákat, vízvezetéket. Épül a gépészeti műhely is, amelyet dunaújvárosi szerkezetből sze­relnek össze. Mindent összevetve, a Kos­suth 4-es akna építésén most már nagyon jól látszik, hogy az elmúlt esztendők során 325 millió forint értéket beépítet­Építőipari vállalkozás sok tanulsággal Kínlódás a piramisnál A Sásdi Építőipari Szövetkezet hihetetlen erőfeszítéseket tesz erején felül is a komlói piramis­ház megvalósításában. Az tény, hogy az 1978. évi decemberi kivitelezési szerző­désben ígért 1981. június 30-i átadási időpont két-három hó­napot csúszik. De a határidő­módosítást egy nappal sem ha­ladják meg, ígéri a szövetke­zet elnöke, Kiss József. Az is biztos, hogy a több mint hatvanmillió forintos be­ruházás kivitelezéséből nem lesz haszna a sásdiaknak. Mert például a betongyártási kapa­citásuk majdnem négyszerese kell naponta. A villany, és a fűtésszereléshez, a burkolás­hoz a maximált árak miatt egy alvállalkozót sem találtak, leg­feljebb hétvégekre, ami ismét ráfizetés. Az anyagbeszerzés is növeli a költségeket, elsősorban a válaszfaltégla, a villanyká­bel és a nyílászáró-szerkeze­tek felkutatása jár gonddal. Az oírszágot 4—5 anyagbeszerző járja, mégis napirenden az anyaghiány. Mivel 1979 no­vembere helyett 1980 májusá­ra érkeztek meg a nyílászárók, nem teljesíthettek, és két hó­napra leálltak. " Kudarcok A mostani szövetkezeti ve­zetés elismeri, hogy nem kö­rültekintően mérték fel a tech­nikai, anyagi és a szellemi ka­pacitásukat, amikor a beruhá­zónak, a Komlói Lakásépítő, és Fenntartó Szövetkezetnek igent mondtak. Bizonyítani-akarás vezette őket, hiszen sose épí­tettek még fel egy 92 lakásos, földszintjén szolgáltató egysé­gekkel ellátott épületet, mely­be 58 kilométer villanykábel, öt és fél kilométernyi vízvezeték­cső beszerelése várat magára. Legyártottak 530 tonna beton­acélt, 450 köbméter zsaluanya- gat, 358 betonpillért, 44 tonna lakatosszerkezetet. Egy födém kialakításához átlag száz köb­méter betont használtak fel. Izgalmasnak ígérkezett a Bara. nyaterv szép külső formákat is megálmodó tervdokumentáció, ja és a hallomásból ismert fö- démemeléses technológio. A kezdeti lelkesedést a ku­darcok követték, és nemegyszer már levonulásra is gondoltak, de nem akarták cserbenhagy­ni legnagyobb és legrégibb megbízójukuat, a Komló Váro­si Tanácsot. Jelenleg is kapa­citásuk 75 százalékát Komló köti le. A több mint két évtize. des és 380 embert foglalkozta­tó szövetkezetben az éves ter­melési érték átlag nyolcvan- millió forint, a forgóalap pedig tízmilliós. Nem győzték a vál­lalkozást finanszírozni és ezért évközi hiteleket vettek fel — döntően az anyagvásárláshoz. * A nehézségek felfedezése után azonnal megkezdődött az újrapróbálkozások sorozata, és a reményt nem adták fel, hogy sikerül megépíteni a három egy. ségből álló létesítményt. A jól képzett 16 munkairá­nyító megértette, hogy meré­szen, körültekintően és főként következetesen kell a munkát megszervezni, az anyagot biz­tosítani, az embereket a sokfé­le munkaművelet elvégzésére ösztönözni. A 150 építőmunkás egyhar- mada a „piramis" építésén fá­radozik. Sok a fizikai munka és sokféle műveletet látnak el. Többen a munkakönyvüket kér­ték ki, annyira nem bírták a tempót. Ugyanis a gépesített­ség alacsony fokú, a berende­zések átlag 10—15 évesek, és a régi hitelek törlesztése ele­mésztette a fejlesztési pénz­összeget. Nincs például gyors- felvonó, talán három év múlva cserélhetnek darut. A szaksze- relő-hiány katasztrofális. Sikerült felvenni egy fűtés- szerelőt, aki a hat vízvezeték­szerelőt megtanította a fűtés- szerelésre. Segédmunkásokat villanyszerelésre oktattak ki, hogy segítsék az öt villanyszere, löt. A kőművesek hol falaznak, vakolnak, hol betonoznak, majd vasbetont szerelnek, sőt tetőt szigetelnek. Az azonnali átállás természetes, és hetente kétszer, háromszor más területre küldik az embereket. Az egyetlen kép. zett vasbetonszerelő pár hónap alatt nyolc segédmunkással is­mertette meg a szakma fogá­sait. Fél hétkor kezdtek és ab­bahagyták éjjel 10—11-kor. A 600 négyzetméteres vasbeton födémlemezeket fizikai erővel formázták mixerkocsi és beton, pumpa nélkül és 26-ot öntöt­tek meg a földön határidőre, kitűnő minőségben. A 22-es AI. lami Építőipari Vállalat bolgár szakemberek segítségével sike. résén emelte fel mindegyiket a szintekre. A 358 betonpillér gyártását nem vállalta a Be­tonipari Művek dunaújvárosi gyára, mivel a különböző mére­tek miatt sokféle sablonra lett volna szükség. Határidőre, ki­fogástalan minőségben végül is a szövetkezet vasipari részle. ge mindet elkészítette, és egy sem repedt meg a helyére il­lesztéskor. Okul** A három társkivitelezőt és a két alvállalkozót sikeresen koor­dinálja a Sásdi Építőipari Sző. vetkezet, és Komló legszebbnek ígérkező piramis formájú épü­lete már áll. A tanulságokat azonban véglegesen levonták a szövetkezetben. Az egyik leg. lényegesebb, hogy csak a la­káskarbantartásra érdemes be­rendezkedni. Az az út zavar nél­kül járható. Az építkezéseket az állami és a tanácsi építőipar végezze el. A sásdiak koráb­ban alig foglalkoztak lakás- felújítással, ami az össztevé- kenységüknek legfeljebb 5 szá. zalékát tette ki. Idén ez már 7—8, majd 1983-ra 45—50 szá­zalékra fog emelkedni. A komlói Saltai utcában há­rommillióért már felújítanak la­kásokat. A Komlói Városgazdál­kodási Vállalat 1981-től a ha­todik ötéves terv teljes idősza­kára évente hatmillió forint ér. tékű tatarozást kért, amit Sásd elfogadott. Csuti János Jöbb sertés háztájihól feldolgozó kapacitás Nagyobb A pécsi vágóhíd sertésvonala

Next

/
Thumbnails
Contents