Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-23 / 171. szám
Vizes kefével simitja át a frissen sült kenyereket Kesziiben sül a folklór-kenyér Nincs titok, jó legyen a liszt Ettek mór olföldi fehér kenyeret? Vele az állami ízű parízer is átlényegül stifolderré. Folklórkenyér. Pécsett, a kertvárosi piac egyik kis bódéjában lelhetünk rá. Az ám, de nekünk semmi kedvünk sorba állni. Naponta csak röpke időre nyit ki, rögvest elkapkodják azt a húszharminc veknit. Kikocsikózunk Keszübe, Sztancsik György sütőmesterhez. Jókor érkezünk. A fiatal, jó kedélyű mester kicsiny üzletében éppen előrendeléseket vesz fel. Az üzletből rálátni a forró kemencére, két szinten is sül a kenyér. — Mindjárt csengetnek — mondja hamiskásan a mester. Néhány perc múlva kitárul az egyik kemenceajtó, lapátolja kifelé a háromkilós vekniket. Vizes kefével mindegyiket megsimogatja. Az illatra összeszalad fél Keszü, viszik boldogan a mindennapit. A mester közben beszél kéretlenül. — Azt akarja ugye kérdezni, mi a jó kenyér titka? Semmi titok, uram. Azt mondják, szív meg lélek kell hozzá. Nem! Jó liszt. A múlt hónapban nem valami jó lisztet kaptam, bajban is voltam. A sellyei malomból nem szeretünk kapni, de ezt ne írja meg. Különben aratás előtt a legrosszabb a liszt, kicsíráznak a búzák a silóban. Ilyenkor már olyan, mint a dög. — Valami titka csak van a jó kenyérnek .. . — Sok függ a tésztavezetéstől. Este kovászolok, aztán elteszem. Nem mindegy, hogy mennyi időre, ilyenkor nyáron késleltetni kell az érést, hideg vízzel, kevesebb élesztővel dolgozom. Reggelre gyönyörűen érett a kovász. Akkor beda- gcsztom, beleteszem a sót, a vizet. Jó a vizem, a csecsemő is ihatja. Géppel dagasztok, persze hogy géppel. De odafigyelek, a gyengébb lisztet például nem szabad sokáig dagasztani, mert szétmegy. Egy órát áll a tészta, akkor még egyszer megforgatom, megszellőztetem. Megint áll, utána kicsípem a tésztát, kézzel formázom, faszakajtókba teszem. Egy óra tíz perc alatt sül meg a kemencében. Sztancsik György Békéscsabáról származott át Keszübe. Sok helyütt megfordult már, utóbb a szabadkígyósi tsz sütőüzemét vezette. Ott négykilós kenyereket sütöttek. Hetvenegyben a kisiparos újságban hirdetést olvasott, Keszüben eladó egy maszek péküzem. Nyolcvanezerért megvette. Izzadt benne megállás nélkül évekig, mire annyi összegyűlt, hogy új sütödét építhetett, olajtüzelésű kemencével. Naponta száz vekni sül ki benne. A mesterséget apjánál tanulta, az öreg pékmester ma is dolgozik Szarvason. Hét-nyoic kilós kenyereket is süt, az kell a tanyasiaknak. Sztancsik György kiváló mester. Kenyerének híre nemcsak a környező községekbe, Pécsre, de messzebb is eljutott, üzlete előtt sok autó fékez, gyerekek kerékpároznak, nyugdíjasok bu- szoznak ki hozzá Keszübe. Egy vekni huszonnégy forint, de örül, akinek egyáltalán jut. Azt a húsz-harminc kenyeret már csak becsületből viszi a piacra. — Mester! Szereti a kenyeret? — Meghiszem azt. Ha éhes vagyok, egy kilót is megeszek. — Mivel? — Ha egy mód van rá, birkapörkölttel. Miklósvári Zoltán Szinkronban a pergő képekkel Zajosan él a Langer család Lódobogás, kardpengés, ajtónyikorgás Zörejek - mellékfoglalkozásként „A korrekt idióta” II számítógép nem csal, de tévedhet Néhány hete többször is az ajkunkra fagyott a mosoly, amikor az Egyesült Államokból felröppent a hír, hogy a számítógép tévedése folytán elrendelték a fokozott harckészültséget a stratégiai atombombázóknál és az interkontinentális rakéták kilövőállomásaiban. A tévedésre mindannyiszor néhány perc múlva rájöttek, s azóta az is kiderült, hogy a tévedést a számítógép egy ötforintos nagyságú integrált áramkörének meghibásodása okozta — legalábbis ez volt a közzé tett magyarázat Nyári háromszög Nyári Don Jüanok Önbizalmat erősítő kalandok? Rettenetes zajt tud csapni ez a Mézga család, főleg így vakáción, amikor Hufnágel Pistit űzik valamennyien valahol a nagyvilágban. Tetszettek látni a népszerű magyar rajzfilmsorozat tegnap délutáni folytatását a televízióban? Nos, hogy mennyi zajjal jár a kis világjáró család programja, azt igazán csak Novák Ica és Langer Ede tudnák megmondani. A Fővárosi Operettszínház kórusában éneklő házaspár ugyanis mellékfoglalkozásként filmek, rajzfilmek szinkronzörejeit produkálja. Most éppen a Televízió 2-es szinkronstúdiójában merednek a vászonra, ahol a vérszomjas farkas okvetlenül meg akarja fogni a kisbárányt. Joseph Barbara és William Hana új rajzfilmjének báránykája azonban nem rest, roppant lendületvétellel futásnak ered, amit Novák Ica egy fura hangszerrel, az úgynevezett tolósíppal fest alá, míg a póruljárt farkas koppanását Langer Ede egy közönséges népi hangszerrel, a dorombbal teszi érzékletessé (BOAINGII!)- Sokszor nem is az lényeg, hogy milyen zajt tesz az ember az egyes mozdulatok alá — mondja a zajbrigád nőtagja — sokkal fontosabb, hogy hajszálpontosan alá kerüljön, meg ne csússzon a szinkron. Hogy lehet ezeket a zajokat tévedhetetlenül pontosan A közelmúltban több reklamáció érkezett szerkesztőségünkbe amiatt, hogy Pécsett egymás után zárják be a kisforgalmú hús- és tejboltokat. Pálmai Zoltán, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat szervezési osztályvezetője számára sem ismeretlenek azok a lakossági bejelentések és reklamációk, amelyekkel felkeresem. Hangsúlyozza: néhány üzlet végleges megszüntetése, illetve némelyek csökkentett nyitvatartásának bevezetése elsősorban az alacsony forgalom miatt történt. De közrejátszott ebben az is, hogy nincs elegendő hentesük. Az Aradi vértanúk útján, illetve a Zsolnay Vilmos utcában működő húsboltok hosszú ideje kétszáz-kétszázötven kilogramm tőkehúst adtak el hetenként: a forgalom a kialakult vásárlói szokásoknak megfelelően főként a hét végén volt magasabb. Ez késztette a vállalat vezetőit arra, hogy ezek az üzletek a továbbiakban „árnyékboltként" működjenek. Ez nem jelenti az említett húsboltok végleges bezárását: csütörtök és pénteki naszinkronban csinálni a pergő képekkel? Nos a Langer házaspárról szűk szakmai körökben valóságos legendák keringenek. — Tény, hogy nagyon jó ritmusérzék, zenei kifinomultság kell ehhez a munkához — mondja a férj. — Ebben igen szerencsések vagyunk, hiszen az Operettszínházban töltött harmincegy esztendő alatt ezek az érzékeink igen kifinomultak. Hiába a negyedszázados rutin, azért a rendezők újra és újra váratlan feladatok elé állítják a zajbrigádot. Kezdetben gondot okozott a hóban járás jellegzetes csikorgásának utánzása. Keményítőt tettek pvc-zsókba, azóta is így csinálják. A jóisten is lódobogásra teremtette a kókuszdiót félbevágva. (A Ménesgazda című film szinkronizálása során módjuk nyílhatott egy életre megutálni ezt a gyümölcsöt.) De nem okozhat gondot számukra a kardpengés, az ajtónyikorgás, a sóderon futás sem. A rendezők manapság külön- nösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a járás jellegzetes zaja is élethűen adja vissza a szereplő egyéniségét. Ugyancsak elképedne az autótolvaj, ha kinyitná Langerék kocsijának csomagtartóját: kismillió cipő, bakancs, bőrcsizma és posztópapucs vár ott bevetésre. Zsalakó István pokon a régi vásárlók továbbra is itt szerezhetik be a szükséges húst. Pálmai Zoltán elmondása szerint mióta csökkentett nyitvatartással működnek ezek az üzletek közel any- nyi tőkehúst értékesítenek, mint korábban. Az Anna utcai tejbolt bezárását érthetetlennek tartották az Ágoston tér és környékének lakói. Mindezt kényszerűségből tette a vállalat. A szemben lévő húsbolt további működését a higiénikus orvosok kifogásolták. Az alig húsz négyzetméter alapterületű üzletben ugyanis egyszerűen nem volt megoldható a tőkehús és húskészítmények megfelelő tá- rolása-hűtése. Elképzelhető, hogy ilyen helyzetben a havi háromszázezer forintos forgalom bonyolítása milyen körülKomputerek már hétköznapjainkba is betörtek, Magyarországon is egyre több intézet, vállalat használja őket. De mi történik, ha a komputer téved, mik a következmények és az okok? Ezekről a kér. désekről beszélgettünk dr. Müller Lászlóval, a pécsi Pollack Mihálv Műszaki Főiskola mate, mati ka—számítástechnikai inté. zetének igazgatójával. Az intézet számítógépe a Dél-Du- nántúl felsőoktatási és kutató- intézményeinek a szolgálatában áll és sok gazdasáqi egyséq számára is végez „bérmunkát". Amikor az amerikai komputer kétszeri tévedése szóba kerül. dr. Müller László hitetlen- kedve ingatja a fejét:- Természetesen megvitattuk ezt az esetet a kollégákkal, s az a véleményünk hoav ez az eset inkább politikai blöff volt. Nem arról van szó, hogy a komputer nem hibásodhat meg, vagy nem tévedhet, de eqy ilyen katonai célra használt számítóqép hibakiszűrési mechanizmusa sokszorosan biztosított, arról már nem is beszélve, hogy ilyen körülmények között aligha egy komputer számításaira hagyatkoznak. Milyen gyakran téved a komputer?- Egy közepes nagyságrendű gépnél körülbelül minden százezredik eredményből egy lehet téves, ez azonban javarészt olyan tévedés, ami hamar kiderül és korrigálható. Leggyaményeket szült. Ezért döntöttek úgy, hogy az Anna utcai tejbolt — amely alapterületét tekintve több mint kétszerese a húsbolténak — bezárják és annak a helyén alakítják ki az új üzletet. A tej- és tejtermékeket pedig az alig száz méterre lévő Sörház utcai önki- szolgáló boltban vehetik meg a vásárlók. A szervezési osztály vezetője hangsúlyozta: nem céljuk valamennyi gazdaságtalanul működő kisbolt bezárása, hiszen elsődleges feladatuk a lakosság alapellátásának biztosítása. Pécsett egyébként mintegy huszonöt ráfizetéssel működő üzletet működtetnek. A számítások szerint a gazdaságosság határa nyolcvan—kilencvenezer forintos egy eladóra eső forgalomban húzható meg. Mindkoribb fajta tévedés az eredmény százszorosra, ezerszeresére növelése. A tévedés valószínűsége tehát nagyon kicsi, ám annál nagyobb lehet a következménye. Csak egy feltételezett baranyai példa: ha a Be- remendi Cementműben meghibásodik a technológiai folyamatot vezérlő komputer az egy délelőtt 30-40 millió forint kárt eredményezhet.- A komputereket csalásra is fel lehet használni. — A számítógépet is „át lehet verni", de csak az csaphat, ja be aki ismeri a konstrukciót. Az IBM főkonstruktőre például ezer dollárba fogadott egyszer, hogy öt perc alatt képes a legjobb számítógépüket is megbolondítani. Ugyanaz a helyzet a komputerekkel, mint a páncélszekrényekkel: bizalom kérdése, hogy a készítőjük kinek árulja el a titkukat, a működési mechanizmust. A számítógép önmagától nem csal. Mi, akik mellettük dolgozunk, nagyon is jól tudjuk, hogy egy magára hagyott komputer mi» lyen félelmetesen bamba tud lenni. Korrekt idióta, ahogy egyik neves nyugati kollégám jellemezte. ezt természetesen befolyásolja az áruösszetétel, és nem utolsósorban az üzemeltetési költségek. A Baranya megyei Élelmi- szerkereskedelmi Vállalat a tervciklus elején 360 üzletet és ABC-óruházat üzemeltetett Pécsett és a megyében. Azóta hússzal csökkent számuk, viszont az üzlethálózat alapterülete jelentősen nőtt: több mint ötezer négyzetméterrel. Az új városrészekben főként Pécsett tizenhárom élelmiszerbolt és ABC-áruház nyílt. Elmondható, hogy ennyi üzletet még nem nyitottak a vállalat történetében. Végezetül még egy információ: Mánián június végén nyitnak élelmiszerboltot, a Siklósi városrészben még ebben az évben újabb ABC nyílik, a Jókai téren baromfiszakboltot alakítanak ki, továbbá bányásznapon már működik Kovácstelepen, a Hajnalka utcában még épülő élelmiszerbolt. Salamon Gyula A hódítás megszállottjai. Újra és újra próbára teszik vonzerejüket, minden különösebb cél nélkül, pusztán a kaland, a játék kedvéért. Donhuánok. Névtelen utódai a világirodalomba is bevonult spanyol mondái alaknak, Don Jüannak. Ha ezt a nevet halljuk kizárólag férfiakra gondolunk, bár a csábítás jogát és trükkjeit azonban mindkét nem kialakította és fenntartotta magának. Arról sem feledkeztek meg, hogy a korokhoz igazítsák a módszereket. Hajdan a hosszú szoknya alól kivillanó karcsú boka, a legyező mögüli tüzes pillantás sok mindent sejtetett. Ma sokkal hatásosabb tüntető nemtörődömséggel végigriszálni az utca közepén és nem észrevenni, hogy két gombbal kevesebb van a blúzon ... A csábítás fegyvertára eszközeinek legszélesebb skáláját ma is kétségtelenül nyáron mutatják be. Mintha a levegő hőmérsékletével együtt forrósodnának a nők és a férfiak. Ám, a nyáron kalandokat keresők, hódítást hódításra halmozva akarók ekkor is egyre vágynak: megfü- rödni saját sikereikben. Újra és újra visszaigazolást kapni vonzerejükről. Mégsem lehet őket egy kalap alá venni. B. Mácsay Edit pszichológus szerint mindig az okot kell keresni. A donhuanizmus tulajdonképpen szerepjátszás. Egy taktika a sok közül. Akik egyébként rendezett családi háttérrel, elégedett emberként engedik szabadon magukat, tudatosan keresik a futó szerelmi kapcsolatokat, és mindig ugyanaz vagy hasonló módszerrel — ga- vallérság, lekötelezés, — próbálnak szerencsét, nem érdemelnek sok szót: rájuk valóban illik a szoknyavadász (vagy éppen szoknyás vadász!) titulus. Nagy részük azonban az igazi partnert keresi. Olyan embert, aki hasonló hozzá. Legtöbben pont az ismerkedés időszakában tévesztenek utat: olyannyira igyekeznek elfogadtatni magukat, hogy szerepjátszásra is hajlandók. Mire észbekapnak s rájönnek, hogy a szerep fárasztó, s a taktikára esetleg szintén csak taktikát kapnak, már egy csomó kapcsolaton túl vannak, s rájuk ragadt a név: Don Juan. Így járt az a húszon- éves fiatalember is, aki most a pszichológusnőnek sorolja kalandjait, — 25 után pillanatnyi gondolkodásra kényszerül — és végtelenül unja sikereit. Mégis elhamarkodott dolog lenne kimondani, hogy a kaland mindig és minden esetben káros, haszontalan játék. Gyakran pont egy sikeres hódítás adja vissza az önbizalmat. Mint annak a fiatalasszonynak esetében, aki több éves házasságában állandó veszekedéssé fajuló kritikaként kapta férjétől, hogy nem nő. Egy alkalmi kapcsolatban önmagának bizonyította az ellenkezőjét. Azóta nagyszerű harmóniában él a férjével. Ám napjainkban is a nők tiltakoznak erőteljesebben a futó szerelmi kapcsolatok, illetve ezek kezdeményezésének módszerei ellen. Párizsi újságírónők egy csoportja sajátos próbát tett a közelmúltban. Bizonyítani akarták, mennyire kínos a gyengébb nemhez tartozóknak az utcai, üdülőhelyi, szórakozóhelyi leszálítás, a félreérthetetlen szándékú gusztálás. Ugyanezekkel a módszerekkel „dolgozva" tapasztalták, hogy a párizsi férfiak meghátráltak! Azok, akik egyébként szinte sportot űznek az efféle kezdeményezésekből — megdöbbenve, és szemlesütve eloldalogtak! Török Éva Hétfői □ Dunai Imre Nem gazdaságos, kisforgalmi üzletek Hódítás, csábítás, játék Árnyékboltok - kényszerűségből
