Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-02 / 150. szám
Kedvező nyári Jön a jugoszláv áru A z idei nyáron muraszombati virslikon- konzervet is ehetünk és hozzá jóféle becsei sört hörpinthetünk, mindemellett talán azt is megérjük, az asszony nem küld el bennünket Eszékre pettyes harisnyanadrágért, mert idehaza is kapható lesz. Az idei nyárra többek között ezt ígérik a magyar—jugoszláv határmenti cserében érdekelt pécsi cégek. Mindezeken felül ismertetjük a söripar idei importlistáját, s a pécsi Konzum Aruház külföldi áruházi heteinek menetrendjét. Az Univerzum Szövetkezeti Vállalat a HUNGAROCOOP- F>oI a határ menti cserében az idén is számos fogyasztási cikket hoz be Jugoszláviától. Az ország más részein tele vannak az élelmiszerpultok jugoszláv húskonzervekkel, e választékbővítő készítmények kínálatát szeretnék Baranyában is állandósítani. Szabadkával kötöttek üzletet, ahonnan a nyáron másfél vagonnyi vagdalthús-konzerv és dobozolt sonka érkezik. A januárban gyorsan elfogyott jugoszláv konyakot is viszontlátjuk, a zágrábi Podravka cég 3000 karton (1 karton = 12 üveg) Eminent brandyt szállít. Még ebben a hónapban 130 ezer darab — testszínű és fekete harisnyanadrágot hoznak be Ju. goszláviából. Újabban nagy divatja1 van a turisták jóvoltából Jugoszláviából behozott pettyes harisnyanadrágoknak, az Univerzum ezek behozataláról is tárgyalásokat folytat. A napokban újabb cipőszállítmány is érkezik odaátról. A TÖZÉP-telepek és a szövetkezeti áruházak ci'kklistáját színesítik a jugoszláv építőanyagok. Ablakokat, ajtókat, pvc- redőnyöket már eddig is hoztak be, még ebben a hónapban további 1000 darab, nemesfából készült, tetszetős ajtó és ajtótok érkezik. Júliusban és augusztusban 10 vagonnyi mintás, ke- rámiautánzatú, 20X20 centis csempét is útnak indítanok Jugoszláviából. A határ menti csere szép eredményeként júliustól folyamatosan 10 ezer tonna mészhidrát érkezik be, mely köztudottan igen keresett a magánépítők körében. Az Univerzum a pécsi Konzum Áruház megbízásából az idén 15 millió forint értékű áru behozatalára vállalkozott a környező szocialista országoktól a Konzum külföldi áruházi heteire. Az áruházi hetek menetrendje: június közepén csehszlovák, júliusban lengyel, augusztusban NDK, szeptemberben román hét. A Konzum Áruház is szeretne további áruházi heteket rendezni : szeptember elején bolgár, októberben jugoszláv hetet. A KONSUMEX pécsi kirendeltsége a határ menti cserében már eddig is hozott be jugoszláv húskészítményeket. Most Muraszombatról 15 tonnányi sertésmájkrém- és virslikon- zerv beérkezését várják. Közben a bellyei kombináttal is tárgyalások folynak vákuumfóliába csomagolt virsli vásárlásáról. A nyáron a KONSUMEX többek között selyem méterárut, cipőt és szőnyeget szeretne behozni. A határ menti ügyletek régi cikke a jugoszláv sör. Miután a fogyasztási szövetkezetek igénylik, az Univerzum az idén is szeretne behozni sört, a minisztérium engedélyére várnak. Ami viszont már biztos: a magyar söripar jóvoltából az idén is megjelennek az üzletekben és a vendéglőkben a már ismert külföldi sörök. A pécsi Pannónia Sörgyárban megtudtuk, legnagyobb mennyiségben szlovák sör érkezik. Ez hiányokat pótol, míg a többi import sör inkább a választékot bővíti. Folyamatoson érkezik a címke rajzolatáról „táncos"-nok elkeresztelt lengyel sör, júliustól az apatini Jelen pivo és a becsei sör. Még ebben a hónapban megjelenik az osztrák Stefi sör, ezt elsősorban a vendéglátóhelyek kapják. Sör, húskonzerv, építőanyag Külföldi hetek a Konzumban Jó hír, hogy az év első öt hónapjában időarányosan minden eddiginél több sört gyártott a Pannónia Sörgyár, s év végéig ezt az ütemet szeretné tartani. A sör mellett ugyancsak régi cikke a magyar—jugoszláv határ menti cserének a Vegeta. Nincs se pulton, se pult alatt. Vajon miért nem hoznak be? Az Univerzumnál megtudtuk, a minisztérium megtiltotta importját, arra való hivatkozással, hogy ételízesítőket idehaza is gyártunk már. Minket mindenesetre tűnődésre késztet a döntés. Ügy tudtuk, egyenesen kívánatos versenyeztetni a hazai árucikkeket az importcikkekkel. Ha olyan jók a magyar ételízesítők, akkor a Vegeta kereslete úgyis magától lemorzsolódik. A tapasztalatok azonban egészen mást mutatnak. Itt Baranyában o fogyasztók nagyon is hozzászoktak és keresik a Vegetát. S most mi történik, ha nem hozzuk be? A Vegete is feliratkozik a csempészáruk és a feketepiac listájára. így viszont sokkal drágábba kerül a magyar fogyasztónak. Miklósvári Zoltán |§i(M tőbbei| Mi lesz a gépíró- lányokkal? Stop az adminisztrációban, kevesebb mosoly az arcokon Valószínű, hogy június és július hónapban Pécsett, a tanácsi munkaközvetítő irodában ugrásszerűen növekszik az adminisztratív munkaköröket keresők száma. Ezt dr. Kárpáti Júlia mondja, a Városi Tanács osztályvezetője, s utal arra, hogy a középiskolák rövidesen szélnek eresztik a végzősöket. Akiknek nem sikerül az egyetemi felvételi, nehéz helyzetbe kerülnek. Főleg a lányok vannak gondban, s közülük is azok, akik általános tagozaton jártak, s már most meg kell szokniuk a gondolatot, ha pénzhez szeretnének jutni, a fizikai állások nagyobb lehetőséggel kecsegtetnek. Természetesen mindez nem jelenti, hogy új arcok nem tűnnek fel a leíró szobákban, hogy a mindennapjaink hangulatát indító mosolygós titkárnők maholnap az utcára kerülnek, s hogy a gépíró-gyorsíró lányok szakmát vesztenek. (Vagy talán ez is előfordul?) Bóday Barnáné, a Pécsi Gépíró és Gyorsíró Iskola igazgatónője bizakodó. Az idén végeznek először általános képzésben is részt vett gép- és gyorsírók az iskolán, s egyelőre senki nem kérte a tanárokat: segítsenek elhelyezkedni ... A két év alatt a nappalisok a szakmán kívül — vagy ha tetszik, a szakma keretében — gazdasági és jogi ismereteket, irodai ismereteket és levelezési ismereteket is tanultak. Emellett humán tantárgyak is gazdagították a tananyagot. A most végzett 16—17 éves lányok többet kaptak az iskolától, mint korábban bármikor. Havonta általában 60—80 gépelni, gyorsírni tudó, adminisztratív dolgozót kerestek a pécsi üzemek, vállalatok, intézmények, s most jó, ha 1—2 igény befut a munkaközvetítő irodába. Közben a vállalatok „leépítenek”: hosszú gyakorlattal rendelkező adminisztratív dolgozók keresik a megélhetést jelentő munkahelyet, s kopogtatnak nap mint nap a munkaközvetítő ajtaján. Nyilvánvaló következtetés: a gyorsíró iskola három osztálya — mintegy 80—90 diáklány — mind nagyobb gondban lesz. A Radnóti Miklós Közgazda- sági Szakközépiskolában egy közelmúlt felmérése nyomán vált ismertté: a most végzősök nagy hányada még nem tudja, hogyan tovább? Pedig a szakközépiskola közgazdász középkádereket képez számviteli-gazdálkodási, pénzügyi és igazgatási-ügyviteli vonalon. Márkus József, az iskola igazgatója elmondotta: már az úgynevezett „adminisztrációs stop" megjelenésekor megcsappant a felvételizők száma, s most is éppen hogy megvan a 25—25 fő a három végzős osztályban. Mindehhez tegyük hozzá: a közgazdasági szak- középiskola neve a szakmai képzést illetően jól cseng, s érdemes a vállalatok figyelmébe ajánlani a következőt. Sok szakképzetlen munkás dolgozik az adminisztrációs munkakörök útvesztőiben, s létszámkeretek kitöltésekor erre is érdemes figyelni. Álljon itt Márkus József mondata: „Amikor tőlünk vittek el végzőst, döbbentek rá a vállalatnál, hogy három— négy ember munkáját el tudja végezni egyedül..Ugyanakkor a megyék rangsorában Baranya képez a legkevesebb közgazdasági középkádert. Mindenesetre elég vegyes a kép, ha a gépírók, könyvelők, statisztikusok sorsához közelítünk — az elhelyezkedési lehetőségekben. Az intézmények — iskolák — bizakodóak; Baranya befogad évente 70—80 érettségizett közgazdászt, ugyanennyi gyors- és gépírót. Csak mind nehezebb felkutatni az állásokat, mind nehezebben találkoznak az azonos nyelven beszélő munkáltatók és munkavállalók. Közel az egy-két hónap, egy-két év munka nélkül helyzet — ha az adminisztratív állásokat nézzük. Egyre kevesebb mosoly lesz a lányarcokon, mint ahogyan egyre kevesebb idő jut majd a kávéfőzésre, csevegésre. S a pályaválasztás előtt kétszer is meg kell gondolni, hogy melyik utat válasszák. Mint ahogyan azt Kárpáti Júlia említette: „Az egyének életpályáját, sorsát, végső soron a közhangulatot ,is befolyásoló döntések mögötti gazdasági szükségszerűséget is fel kell ismerni ahhoz, hogy a kudarcot ki-ki elkerülje” Kozma Ferenc Macerátum a tölgyfa hordóban A magyarok már o honfoglalás •lőtt ismerték a perzsiai eredetűnek kikiáltott diófát, később is leveléből, termése kopácsából és válaszfalából gyógyító teákat főztek, hordó*, bőr* és hajmosó szereket készítettek. A gyógyhatása még közismert, de a Herbaria hiába próbál például héjat, le* velet gyűjteni. Két gyűjtő Pécsett az őszi—téli szezonban több tízezer diót tör fel, hogy egyenként 10— 12 kilónyi választólemezt nyerjen. „Babramunka", nem éri meg o dióval foglalkozni. Néhányon legfeljebb likőrt állítanak elő, de ennek a gyártása nagyüzemi szinten elsősorban Olaszországban terjedt el. Diópálinka főzésével hazánkban sose próbálkoztak, »még háznál sem. Az idei tavaszra a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vaskúti kertészeti üzemének szeszfőzdéjében két év utó i fi Loib! Sándor üzemvezető irány.- totta próbálkozásoKCt siker koronázta. Az első évben leszedték a zöld diót, amikor a csonthéjat még át lehetett szúrni egy gyufaEgy kormányrendelet várható temetése A luxusadó végnapjai? II valóság túlhaladta a korábbi állapotokat, és az értékek ugrásszerűen emelkedtek Ajándékoztak, más nevére íratták, és volt aki elvált, hogy ne kelljen fizetni Nézem az ingatlanforgalmat, a villaeladások és vételek pécsi „érték”-statisztikáját, figyelem az egyre rohanó árakat. Ezeket már nem az én zsebemre szabták, de nem is erről van szó. A luxus megadóztatásáról, melyet egy 1974-ben kiadott kormányrendelet a házingatlanokra és az üdülőingatlanokra kivetett. Ez a házértékadó. Könnyű a jóslat: néhány évi kedélyzavarás után rövidesen hatályon kívülre kerül. Nemes szándék vezette a rendeletalkotót: elvenni onnan a forintokat, ahol az átlagosnál több van, onnan, ahova „nagyon gurulnak”. Azaz akinek 800 000 forintnál nagyobb értékű házingatlana van, illetve 500 000 forintnál értékesebb üdülővel rendelkezik, köteles e rendelet értelmében a forgalmi érték után évi 1,5 százalék adót fizetni. Világítsuk meg egy példán keresztül: aki mondjuk kereken 1 000 000 forint értékű házzal rendelkezik, az 15 000 forintot köteles évente az adóügyi hatóság számlájára befizetni. Pécsett jelenleg tizennyolcán fizetnek házértékadót, vagy ahogyan a köztudatba beivódott: luxusadót. Ha a logikát követjük, meg kell állapítani, hogy városunkban csak 18-an tartoznak a vagyonosabbak közé, a többi magánház, villa és üdülő értéke nem éri el a rendelet által előírt határt. Vagy mégsem ez a helyzet? Már 1974-ben, a rendelet kiadásának évében, 117-en kerültek Pécsett fel a városi tanács pénzügyi osztályánál készült házértékadó-fizetésre kötelezettek listájára. (Csak házingatlan után.) Hat év olatt azonban szépen megugrottak az árak — már egy 3 szobás OTP-lakás jószerével 800 000 forintot ér—, úgyhogy többszörösen emelkedni kellett volna az adókötelesek számának. Kézenfekvő tehát a kérdés: mi történt e hat év alatt? Az adóhivatal illetékesei rótták az utcákat, felmérték Pécs lakóházait az érték alapján, s aztán kiértesítették a tulajdonosokat a rendeletben előírt módon. Volt aki a felszólításra büszkén fizetett, mintegy elfogadva a tényt: „Jól megy nekem." Mások a bíróságra futottak, perlekedtek, szakértőkkel bizonyították,: házuk csak 799 999 forintot ér, azaz luxus- adó-mentes. Megint mások tulajdonostársakat kerestek: családon belül elajándékozták, más nevére írták a többletet inkább, mintsem fizessék az adót. Akadt, aki hosszas válópert vállalt — csakhogy megússza az érvágást, s most a volt férj és feleség jogi kapocs nélkül él együtt. Megint mások érdemeikre, szociális helyzetükre (!) való tekintettel mentesültek. A pécsi 18 tulajdonos, aki házértékadó fizetésre kötelezett összesen 69 299 forinttal növeli az adóbevételeket. Elenyésző összeg, nem érte meg a sok adminisztrációt, pert, szakértőmozgatást és ellenszakértő kirendelést, iktatást és postabélyeget. Annál is inkább, mert közben az élet elszaladt. Kevés az olyan balatoni villa, amelynek értéke meg ne ütné a félmillió forintot. Harkányban is minimum ezen az áron cserélődnek a hétvégi házak, üdülők. S mint azt a pécsi adóügyi szakemberek említették: a város magánkézen lévő házainak fele többet ér, mint 800 000 forint. S ahogyan az árak trendjét figyeljük, nyilvánvaló, maholnap szinte mindenki luxusadóra kötelezett lesz. A rendelet úgy tűnik, gyorsan elavult. Csak egy a bökkenő: hivatalosan a házértékadót megállapító kormányrendelet - 19/1974 (V. 18.) MT sz. rendelet — még érvényben van. Hiába az adóügyi- hatóság liberalizmusa - feltételezem, hogy a Pénzügyminisztérium is súghatott ez ügyben valamit -, vannak akik e rendelet alapján lettek adókötelesek, s a mai napig is fizetnek. De miért csak ők? És miért éppen ők? Kérdés újabb kérdést szül. Mindaddig, míg ezt a kormányrendeletet vissza nem vonják. K. F. Zolddíó-pálinka Bajáról Rövidesen az üzletekbe kerül szállal. A garai Cérnahát-dű- lőben lévő kétszáz hektáros termőhelyen modern rázógépekkel gyűjtöttek. Kalapáccsal megpattintották a burkokat és 24 órán át a napon tartották, míg sötétbarna nem lett. Acéltartályba ömlesztették a sűrűsödő masz- szót, ahol három hónapon át zárt térben hatvan fokos olma- pálinkában áztatták. Ez alatt különböző technológiai folyamatok zajlottak le a legmegfelelőbb keverési, áztatá- si arányok kikísérletezésével. Ez időszak „boszorkánykonyhájának" minden művelete szigorú titok, Magyarországon is csak hárman tudják, hiszen oz eljárások kitalálására hazai és külföldi példa nem szolgált. A préselést követően létrejött az úgynevezett macerátum, amit tölgyfa hordóban tároltak. Az egyesztendős pihentetés alatt a tölgy, még adott egy jellegzetes ízt és zamatot a jövendőbeli italnak. Végül o szűrés és derítés zárta a maratoni főzést Szesszé feldolgozni cd diót megéri a kombinátnak, mert olcsó befektetés és beruházással sem járt. Idén már 250—300 hektolitert értékesítenek az üzemi Gazdaságok Kereskedelmi Iro-, dója közvetítésével szépen csomagolt hétdecis üvegekben. A „Valódi zölddió-pálinka" 162 forint 50 fillérbe kerül és a vas- kútiak szerint egy hónop múlva az üzletekben kapható. Az export lehetőségén is gondolkodnak, mivel kanadai piackutatók érdeklődtek. — Cs. J. — Hétfői □
