Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-19 / 167. szám
1980. június 19., csütörtök Dunántúli Tlaplo 3 fi mezőgazdasági űzetnek készülnek az aratásra A nyári gépszemlék előtt A közelgő aratásra készítik fel a kombájnokat a reménypusztai tsz-ben Június utolsó hetére befejeződik az erő- és munkagépek javítása M egyénk mezőgazdasági üzemeiben az erő- és munkagépek javítása, felújítása adja mostanában a legtöbb munkát, hogy a június végi gépszemlék idejére valamennyi betakarító- és szállítóeszköz megújulva várja az aratás kezdetét összeállításunkban három baranyai nagyüzem gépészeti vezetője adott tájékoztatást a nyári gépszemlékre való felkészülés állásáról: így a Szigetvá. ri Állami Gazdaságé, a szederkényié, valamint a reménypusz- tai termelőszövetkezeté. Szigetvár A Szigetvári Állami Gazdaságban tizennégy kombájn nagyjavítása folyik, emellett mintegy negyven szállítójárművet kell felkészíteniük a nyári gépszemlére. E munka alól természetesen nem jelentenek kivételt az ekék, a tárcsák, a szalmalehúzók és homlokrakodók, a szárító javítása. A tervek szerint a szemlét június húszadika táján tartják, amit megelőz az erő- és munkagépek, valamint a szárító terhelési próbája. Pesti Géza területi gépészmérnök elmondta, hogy idén is gondot jelent a Bizon Gigant kombájn, valamint az IFA-típu- sú tehergépkocsik alkatrészellátása. A kazlazáshoz új homlokrakodókat vásároltak: mindez azért vált szükségessé, mert ezekhez a gépekhez sem lehet alkatrészt kapni a javítás elvégzéséhez. Az erő- és munkagépek nagyjavítását tulajdonképpen március utolsó hetében kezdték. A felújítások, illetve javítások költsége meghaladja a kétmillió forintot. A rendelkezésre álló betakarítógépek kapacitása elegendő lesz még akkor is. ha a búza és a borsó érése, következésképp betakarítása egybeesik majd. Gond inkább a szál. Kiásnál lesz, mert a gazdaság által vásárolt tíz IFA várhatóan csak ősszel érkezik meg. Szederkény Szederkényben is nagyrészt czok a szerelők javítják a kombájnokat, akik aratáskor a gépek vezetőfülkéjében ülnek majd. A felújítás nagyrészt befejeződött — tájékoztatott bennünket Markovics György, a termelőszövetkezet műszaki íő- ágozatvezetője. A kombájnok szemléje mellett megejtik a szállítójárművek műszaki vizsgáját is. Fia szükséges lesz, Zilek és Ifák mellett a vontatók is besegítenek a szállításba. A rendelkezésükre álló Bizon Gigant, E 512-es és John Deere kombájnok elegendőek lesznek a betakarítási munkák elvégzéséhez: a hat gépnek jmindössze hotszáz hektárról kell levágni és kicsépelni a búzát. Számukra is gondot jelent a szakember- és alkatrészhiány. A szárító javítását csapágyhióny gátolja, és mivel nincs villanyszerelő szakemberük, így az elektromos jellegű javításokot kénytelenek bérmunkában végeztetni. Reménypuszta Lénái László, a reménypusztai termelőszövetkezet gépműhelyének vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy a javítási munkálatok a terveknek megfelelően haladnok: túlóra fel- használása nélkül. Az egyes géptípusok javítását szerelőpárok végzik, akik közül a legjobb munkát végzőket mozgóbérrel jutalmazzák. A kombájnok felújítását nagyrészt befejezték és jó ütemben halad oz erőgépek és a gépkocsik felkészítése is. A munka dandárját a huszonnégy fős Bánki Donát aranykoszorús szocialista brigád végzi, tulajdonképpen nagyrészt roj- tuk múlik a nyári gépszemle sikere. Lónai László nem panaszkodott az alkatrészellátásra. Gondolom ebben az is szerepet játszik, hogy két anyagbeszerzőjük minden alkatrészt „felhajt”, ami fellelhető. ^ gépműhelyvezető inkább azért neheztelt, mert a kombájnok variáto- rának gumitömítését naponta kell majd cserélni: nem eléggé nyomás- és olojállók. A közös gazdaságban hat- száz hektár gabonát, kétszáz- negyven hektár borsót kell betakarítani. ők is attól tartanak, hogy e két fontos növény érési ideje egybeesik mojd. A rendelkezésre álló szállítási kapacitás biztosítja a hat kombájn kiszolgálását. B 15-ös szárítójuk üzemkész állapotban van, viszont az optimális vágási idő betartásával el kívánják kerülni a szárító használatát, mert a gázolaj literje hat forintba kerül. Természetesen, ha szükséges, ők is szárítják a gabonát, ám tizenöt százalékos gázolaj megtakarítással számolnak a közelmúltban végrehajtott ész. szerűsítés eredményeként. A reménypusztaiak ugyanis a szárító palástját ponyvával burkolták, ami alá termoventillátorok- kal meleg levegőt fújnak. S. Gy. Példamutató környezetvédelem Üzemel a központi ipa rihulladék-tá roló Bosta és Garé között, a Kon- da-tölgyes mélyében található a Baranya megyei központi iparihulladék-lerakó, amelyet körben magas kerítés és a nemrég telepített véderdő is óv. A csaknem húsz méter mogas völgyzárógát nem engedi elfolyni a híg szennyezőanyagokat, de olyan az altalaj szerkezete is, melyen át nem veszélyeztetheti elszivárgás a mélységi és a felszíni vizeket. Csatornákkal övezett műúton hordja ide felesleges mellék- termékeit zárt kocsikban a létesítményt több tízmillióért megépítő Pécsi Bőrgyár, a Baranya megyei Fiúsipari Vállalat, valamint a Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregysége. Eddig nem folyt, potyogott el c szállítmányokból a 6-os, a harkányi és a szilvási úton sem. Magas betonplatóról öntik ki terhüket a speciális szállítójárművek, ami legalább kétszáz méter hosszú rézsűn csorog, ömlik alá és mire a medence aljába ér, híg tartalmából jelentős mennyiség elpárolog. A mintegy 200x300 méteres alapterületű szennyiszaptemetőben az ezredfordulóig biztosan tudnak tárolni hús- és bőripari maradványokat, amiket a pécsi üzemekben előtte kezelnek, tehát tisztítanak és ülepítenek. A hidasiak acélhordókban halmozzák fel az ember számára is veszélyes mérgeket a fenti tárolótól északra, a 15-20 méterrel magasabban levő, de hasonló alapterületű mesterséges völgykatlanban. Ahol jelenleg kétszáz méter szélességben, csaknem húsz méter hosszan sorakoznak a hordók négy-öt sorban egymásra téve. Kátránynyal és színes műanyag bevonatokkal takarják be őket és végül földborítást kapnak. A hordók anyaga erős, vagyis évtizedeken át sem rozsdásodhatnak el annyira, hogy kilyukadjon bármelyik is. A legjobban ezt a részt védik, még őrházat is állítottak fel. A környékben figyelőkutakat fúrtak és ezekbe az eddigi adatok szerint egy cseppnyi szennyeződés sem jutott be. A környékbeli falvakban, így Szilváson, Bostán és Garéban többen panaszkodtak, hogy keleti szélben erős bűzt éreznek. Ez egyébként nem a központi szennyiszap-temetőből származik, hanem a szilvási út mentén évtizedek óta illegálisan működő szennytelepből, ahol a kiömlesztett trágyalé orrfacsaró szagot és csak terebélyesedő tavat alkot. A tsz kérte, hogy a gyáriak új szennytemetőjébe hordhassa a környezetszennyező mellék- termékeket. Ide csak úgy társulhat újabb szállító, ha maga alakít ki saját tárolórészt és betartja az előtisztítás és az idehordás szigorú környezet- védelmi követelményeit. Akik járnak a Malomvölgyben, a Kökény-puszta alatti domboldalban —, tudják, hogy milyen vegyes érzelmű benyomást keltenek a régi zagytavak, ahová most már nem szállít a Bőrgyár. Az egyiket sikerült teljesen befedni, míg a másikat tavaly óta töltik. Nagyon bonyolult munka, hiszen a gumiszerüen ösz- szeállt iszapra nehéz földet elhelyezni. De ^a környezetvédő szakemberek síerint a több millió forintért kivitelezett mentést siker fogja koronázni és a közeli mesterséges tavat sem érheti szennyeződés. Csuti János — Várakozni vagy vállalkozni? Tényekre alapozott kockáztatás „Nem hallok mást újabban, csak azt, hogy vállalkozzak, kockáztassak, merjek újítoni, kezdeményezni. Meg kell mondanom, ez akkor mozgósítana igazán, ha társulna hozzá néhány kézzelfogható dolog" — említette legutóbb a nagyvállalat igazgatója. Aztán hosszasan fejtegetni kezdte gondjait, amely összefüggésben áll a nehéz határon túli eladási lehetőségekkel, az itthoni anyagvásárlási problémákkal, a sokszor átszámolt vállalati termelői árakkal. „Ilyen helyzetben az ember inkább töpreng és azon jártatja az eszét, hogyan lehetne szép csendesen átevickélni a nehéz hónapokon” - jegyezte meg őszintén. * Könnyű lenne most elverni a port az igazgatón, s nemcsak szkeptikus hangsúlyaiéi, hanem nyíltan megvallott taktikázásáért. Jóllehet, nincs is okunk elhallgatni: az efféle visszahúzódás aligha vezet eredményre, azért azt is kár lenne tagadni — érthető az igazgató közérzete. Érthető, mert a gazdálkodás feltételei olyan fontos pontokon nehezültek meg, mint a vállalati gazdálkodást olyannyira befolyásoló árrendszer, a termelői árak alkalmazása. Nem vitatható, még egyéb problémák is terhelik a vezetőt a döntéshozatalban. De mint annyiszor, most is igaz: a puszta moralizálás, a nehézségek, bonyolult összefüggések emlegetése nem igen lendíthet ki o holtpontról. Sőt, az efféle hangulat általában sem kedvez az értékalkotó munkának. így hát 'ismét csak azt tanácsolhatjuk az igazgatónak, nézzen szembe a problémákkal és — vállalkozzon, hiszen a vállalati gazdálkodás meghatározásában is benne van e fogalom. A gondolatkört ózonban itt nem zárhatjuk le. A dolognak ez csak az egyik oldala. Nekünk a másik oldal is legalább ennyire fontos. Vagyis az, hogy ne csak szavakkal, hanem kézzelfoahntó tényekkel, realitásokkal is szorgalmazzuk a vállalkozókat. Miben állhat ez? — Abban, hogy a vállalatok feltételeit minden olyan ponton, ahol erre mód van e kívánalom szerint igazítjuk. Hogy a sokat emlegetett vállalati önállóság kereteit nemcsak elméletben tartjuk szükségesnek, hanem a gyakorlatban, a különféle intézkedések ezt elő is segítik. S hogy ne legyen ködös e megfogalmazás, néhány példát is hadd írjunk le: ha a felettes szerv, betartva az erre vonatkozó rendeleteket, csak az ésszerűség igényeinek olávetve szervezi meg az adatkérő akciókat. Ha a belső irányításban megszülető rendelkezések figyelembe veszik azt a szempontot, hogy már meglehetősen sok rendelet van hatályban, amelyhez igazodni kell... Ha — de nincs is tovább szükség a példák felsorolására, mert világos, hogy miben segíthető a vállalati gazdálkodás, s a vállalati gazdálkodást irányító vállalkozó kedv. Van persze még érzékenyebb feltétel mindehhez. Nem toqadható, hogy a mai bonyolult világpiaci helyzetben nehezebb meghatározni a népqazdasáqi ágak legideálisabb működési feltételeit, s ez szükségszerűen kihat a vállalati helyzet meghatározásokra is. Márpedig ha a vállalat nem képes magát pontosan beilleszteni a jövő képébe, nem is tud pontos terveket készíteni. Arra van szükség, hogy a lehetőségek határain belül minél hamarabb kialakuljanak azok a támDontok, amelyek a vállalatoknak is igazodásul szolgálnának. Ha ez megtörténik. egyrészt megalapozottabban szorgalmazható a vállalkozás, másrészt létre is jön az a kiindulópont, amelv elindítja a bátor kezdeményezést. Gazdaságunkban az elmúlt időszak nem mondható köny- nyűnek. Az ötödik ötéves terv évei telve voltak olyan külpiaci hatásokkal, amelyek rá. cáfoltak néhány várakozásunkra, és nemegyszer állították a vállalati gazdálkodást fogas kérdés elé. Mit tapasztaltunk? Témánkhoz igazodva most csak a vállalkozás oldaláról közelítjük meg mondanivalónkat. Nos, őzt tapasztaltuk, hogy a nehézségeken azok tudtak úrrá lenni, akik a bizonytalan elemeket tudatos, koncepciózus szándékokon, számításokon alapuló bátor kockáztatással áthidalták. Akik nem megriadtak és visszahúzódtak, hanem az új kihívásra új lépésekkel válaszoltak. nen-eayszer gyorsan váltva terméket és vállalati tervet, piacot. Szükségtelen felsorolni a vállalkozók, szerencsére, szaporodó táborát Bábolnától a Medicorig, hiszen vannak mellettük jó néhányon, akik saját tapasztalataik alapján is tanúsíthatják: egyedül a kezdeményez«-, lehet az ellensúlya a váratlan vagy nem váratlan ballasztoknak. Erie még az is figyelmeztet, hogy az átevickélésre, a taktikázásra sok idő elmegy, és az elveszett nem pótolható. Matkó István Az Üvegipari Müvek Ajkai Üveggyárának termékei a világ minden táján ismertek. A száz éves gyár kollektívája megszakítás nélkül már hetedik alkalommal nyerte el a „Kiváló Gyár" címet., Képünkön: Első Keresztély nyugdíjas szakoktató még ma is tanítja a fiatalokat. Egy szép vázára Gagarin űrhajós arcmását csiszolta.
