Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-16 / 164. szám

gyecflülällo kesdeményezes Pécsett Intim zona es közösségi eiet Százezer forintos pályamű Pécsi tervezők nyerték Hírül adtuk, hogy az ÉVM, a Somogy megyei és a Ka­posvár városi Tanács közös tervpályázatán — amit „az üdülés korszerű formái a ka- posvár-desedai szabadidő köz­pont területén" címmel írtak ki — pécsi siker született: két megvásárolt pécsi pályamű mellett a 100 ezer forintos első díjat Erdélyi Zoltán Ybl-díjas, Hübner Mátyás és Soltész László (Dél-dunántúli Tervező Vállalat) terve nyerte. Milyennek látják a korszerű üdülést a pályadíjnyertes ter­vezők? A válasz — nagyon le­egyszerűsítve - az, hogy olyan­nak, ami más, mint a ma is­mert, megszokott „hagyomá­nyos" üdülési formák. Nem titkolják azt a véleményüket, hogy ezek a formák szerintük zsákutcába jutottak. Tékozló a területfelhasználós, és mégis zsúfoltság tapasztalható, vé­kony rétegnek nyújt lehetősé­get, tehát nem elég demokra­tikus, a „kis-családiház" jel­legű üdülők őrületes kaval- kádjával szemben áll a társas üdülők bérház jellegű, aligha szerencsés formája, hiányzik az olcsó, ötletszerűen igénybe­vehető bérüdülési forma és a szervezett üdültetés kereteit sem lehet hosszú távon jelen­tősen bővíteni. Azt kellett te­hát mindezekből felmérni, mi az, ami ténylegesen zsákutca, melyek azok a pontok, ahon­nan tovább lehet lépni, az alapkérdés pedig mindezek te­tejében az volt (amire egyéb­ként aligha lehet hitelt érdemlő választ kapni): hogyan fog él­ni a jövő embere? A kiírás szerinti szabadidő- központ a Kaposvár mellett néhány éve született hatalmas vízfelületű Deseda-tó gátjától északkeletre 100 hektáron egy kis öböl körül fekszik. Itt kell kb. 1700 ember számára szál­láshelyet kialakítani, s az egé­szet alkalmassá tenni arra, hogy csúcsidőben 7400 embert fogadhasson. A tavat úgy is felfoghatjuk, hogy a somogyiak ezzel bizonyos konkurrenciát teremtettek a Balatonnak. Fel­tehetően a tervpályázatnak is volt egy hátsó gondolata: olyan ötleteket adianak az épí­tészek, amik segítenek elvon­ni az embereket a mértéktele­nül zsúfolt Balatontól. A díjnyertes pályamű tartal­mazza mindazokat a létesít­ményeket, amelyek — kidolgo­zóik szerint - a mai és a hol­napi igényekre alapozva a szabadidő kulturált eltöltésé­nek széles skálájú keretét adja. 4F. 6F 6F. 4 F o 2F /■ 5 4 F. 6 F I 6F 4F 2F. 2 F 8F 8 F. 4F /T\ L 2F. 4F. . F. 8F. 8 F o < z X X o Egy továbbfejlesztett telepítési változat a közösségi terek erőtelje­sebb összevonásával más minőséget eredményez 4 F. N éhány évtizeddel ezelőtt talán azt mondtáki hogy szemmel verték, a felvilágosultabbak valami rejtel. mes kórra gyanakodtak, de min­denképpen megmagyarázhatat­lan volt az, hogy bármilyen so­kat, és jó étvággyal evett a gyermek, visszamaradt a fejlő­désben. Szerencsétlen esetben — a szervezet megfelelő ellen- állóképessége híján —akár egy könnyű influenza is az életét kö­vetelte. Nem szívesen nevezik beteg­ségnek az orvosok, inkább emésztési rendellenességnek a coeliakiát. közismertebb és kis. sé pontatlan nevén a lisztérzé­kenységet. Több ízben foglal­koztunk lapunkban már ezzel, leírva1 azt, hogy a búza, rozs és egyéb gabonafélékből készült liszt, illetve a benne meglevő gluten megtámadja, elpusztítja a vékonybél bolyháit, és ezzel minimálisra csökken a táplálék felszívódása. Az egyedüli gyógy, szer a szigorú diéta, vagyis még harapásnyit sem szabad enni Vannak sport- és más közös­ségi létesítmények, motelszerű — ám új felfogású — bérüdülő. Ami viszont leginkább meg­felel a kiírás szerinti korszerű formának, az az ún. szállás jel­legű üdülési terület, amit az építészek a rendezési terület északi részén egy déli-délnyu­gati fekvésű oldalban helyez­tek el. így gondolkodtak: az ember, aki egyszerre individuá­lis és társas lény, ragaszkodik élete intimitásának megőrzé­séhez, de igen erős kommuni- kálási igénnyel is rendelkezik — ennek megfelelő építészeti keretet kell létrehozni. Figye­lemmel kell lenni még arra is, hogy a mai lakások alkalmat­lanok arra, hogy a nagyobb család alkalmanként össze­jöjjön. Az üdülőnek tehát ki kell elégíteni az aktív pihenési igényt, megteremtve az elvonu­lás és az összekapcsolódás le­hetőségét. Ebből kiindulva 2-8 fős családokhoz méretezett te­lekfüzéren olyan épületsor he­lyezhető el (amit egyébként együtt és egyszerre kell meg­építeni), amely egyfelől az ún. intim zónát alkotja, másfelől a közösségi életet szolgálja. Az épület egyik fele a pihe­nésé, a tisztálkodásé, a másik fele a fedett terasz, amely a főzés, az étkezés, a szórakozás, a játék szintere, megoldása pedig olyan, hogy több üdülő­egységé összenyitható, tehát alkalmassá tehető a közösségi életre, de szükség szerint egyik-másik egység le is vá­lasztható, hiszen a legjobb kö­zösségben is adódhat olyan pillanat, amikor az egyik látni sem akarja a másikat. Ha két sort egymással szembefordíta­nak, a tér nagyobbá válik, s köztük még egy nyitott, átrium­szerű belső udvar is kialakul­hat. (Ábránk ezt a formát mu­tatja.) A megvalósulás? Egyéni vagy vállalati szervezésben, szövetkezeti alapon, vagy ki tudja, mi módon. Csak egy nem képzelhető el: hogy az építés ne egységes folyamat legyen. A szabadidő-központ terveit a pályázat ötleteinek felhasználásával a Dél-dunán­túli Tervező Vállalatnál készí­tik el. Hársfai István Ha a hiba nem az ön készülékében van... Tv-vétel a Misináról Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy huszonkét évvel ez­előtt szinte egész Pécs meg­mozdult annak érdekében, hogy a Mecsek alján is fogható le­gyen a Magyar Televízió műso­ra. A széles körű társadalmi összefogás volt tulajdonképpen a csírája annak, hogy ma ed­dig jutottunk. Sugár Gusztáv, a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság Vezeték­nélküli Távközlési Felügyelősé­gének vezetője is azok közé tartozott, aki a pécsi műsorszó­rás megindulásánál bábásko­dott. Arra tulajdonképpen ne­héz válaszolni, hogy a pécsi felügyelőség körzete mekkora is, hiszen a Budapestről induló mikrohullámú lánc segítségével érkezik a televízió műsora, az URH-műsor, a lánc biztosítja a nemzetközi televíziós műsor­cserét, továbbá részt vesz a távhívásos telefonforgalomban is. A pécsi központ tehát köz­vetlen kapcsolatban áll Buda­pesttel, a nagykanizsai, a solti és csávolyi adókkal: tehát ez az a félországnyi háromszög, amelynek a televíziós műszaki felügyeletét ellátják. Megemlí­tendő, hogy emellett tizenkét átjátszó adót is üzemeltetnek, A kenyér és a folyékony kenyér, pontosabban a szlovák sör, a teák és a fűszerek, valamint a vendég­látóhelyeken felszolgált fröccs, kávé és fagylalt minőségével voltak elé­gedetlenek a minőség őrei. Ezúttal is a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet szokásos havi gyorsjelentésében tallóztunk. Az intézet a kereskedelmi fel­ügyelőséggel karöltve Tolna megye 17 vendéglátó egységében tartott ellenőrzést. A próbavásárlás során presszókávét, fröccsöt és fagylaltot vettek és ezek összetételét és szol­gáltatási értékét vizsgálták. Az eredmény a szokásos, vagyis lesúj­tó: a 17 egység közül tízben ta­pasztalták a fogyasztók megkárosí­tását. A felelősök ellen szabálysér­tési eljárást indítottak. Szeretjük a szlovák sört, le a ka­lappal a minősége előtti Ám úgy látszik, olykor barátainknál is be­csúszik a gikszer. Pozsonyból ugyan­is a Pannónia Sörgyárba olyan szállítmány érkezett, amely igencsak zavarosnak, kellemetlen illatúnak és mellékízünek találtatott, amit az intézet laboratóriuma a sörben tetten ért tejsav baktériumok nagy számával is alátámasztott. A 160 hektós szállítmányt természetesen nem vették át. Az intézet az Állami Kereskedel­mi Felügyelőséggel közösen sütő­ipari ellenőrzést végzett a Baranya Elégtelen megyei Sütőipari Vállalat siklósi, szigetvári, vajszlói és sellyei üze­meiben. A megmintázott 22 tétel­ből 9 nem felelt meg a szabvány követelményeinek, ezen belül a ke­nyerek és a péksütemények 40 szá­zalékát kifogásolták. A jelek szerint az üzemekben a technológiai fe­gyelem még nem elég szilárd, ezért a jövőben fokozottabb gondot kell fordítani az előírások betartására. A minőségi ellenőrök folyamato­san figyelték a bontott csirkék mi­nőségét és tisztaságát, amit összes­ségében megfelelőnek találtak. Ta­pasztalták viszont, a csomagolásra használt polietilén fólia a boltok­ban gyakran kiszakad. Ebben ugyan mi, az árut cincálá fogyasztók is ludasak vagyunk, ám a megoldás mégis az, csomagolják vastagabb fóliába a csirkét. Végezetül a teákról és o fűsze­rekről. Ezek felett a Fűszért mo­hácsi raktárában tartottak szem­lét. A minőség őrei megállapítot­ták, a Compack által csomagolt teák és fűszerek ugyan kielégítik a szabvány követelményeit, ám iz és zamat, nemkülönben választék tekintetében az elmúlt évhez viszo­nyítva gyengébbek. így igaz I Azon pedig már mi tűnődünk el, vajon milyen sikerre számíthat az az or­szágos kampány, amely a teaivás kultuszát kívánja elterjeszteni a mértéktelenül sok kávét felhörpintő és ezzel sok kemény valutát elnyeiő magyar fogyasztó körében. A ma­gunk részéről, amíg váratnak ma­gukra a bádítóan illatos és zama­tos jó teák, megmaradunk a feketé­nél. (—mz—) főként a dél-dunántúli régió­ban. Tölösi Péter műszaki üzemi osztályvezető is azt vallja, hogy oz a jó, ha „jelenlétük” észre­vehetetlen, mert ez végsősoron azt jelenti: a tv-nézők százez­rei zavartalanul ülhetnek a ké­szülékek előtt. Az alig több mint egy hónappal ezelőtt be­szerelt négykilowattos adó be­lépését —, amely a televízió egyes műsorát szórja —, a tv- nézők szinte észre sem vették. A berendezést a Budapesti Híradástechnikai Gyár készítet­te, a korábbi adó pedig tarta­lékká vált. Tölösi Péter, aki maga is adókezelőként kezdte a Misi­nán hivatása gyakorlását, a ré­gi időkre emlékezik. — Meleg perceink régeb­ben többször adódtak, míg nem rendelkeztünk tartalékadókkal. Emlékszem, egy alkalommal el­romlott az egyik hűtőegység. Nem volt mit tenni, az adás zavartalansága érdekében por­szívóval hűtöttük az adó kriti­kus részét. Kollégáim nevében is mondhatom; az emberbe be­lerögződött, meghibásodáskor egyetlen cél vezérel bennünket, a műsornak menni kell! Felsétálunk az első emeletre, az adókezelők birodalmába. A központi vezérlő irányítópult­ján tucatnyi monitor rögzíti a be-, és kimenő képet fekete­fehérben és színesben. Az egyi­ken a magyar 1-es műsort ve­szik, odébb a jugoszláv tele­vízió monoszkópja rajzolódik a monitorra, mellette pedig a csehszlovák televízió adását fogják: éppen délelőtti filmet vetítenek. A mikrohullámú lánc segítségével talán éppen Ju­goszláviába továbbítják a ké­pet Csávojon át. Mindez túl egyszerűnek tű­nik, holott a bonyolult műszaki feladatokat a felügyelőségen vagy százan látják el. Figyelik a kisugárzott képet, elhárítják az esetleges üzemzavarokat, végzik az adók karbantartását, a berendezések műszeres mé­rését, a zavartalan televíziózás, rádiózás érdekében. S. Gy. Diétás gyermekek bölcsődéje, óvodája olyan ételekből, amelyek glu- tent tartalmaznak. Kemény megpróbáltatás ez a szülőknek, gyermekeknek egy­aránt. A rizsliszttel, kukorica- liszttel, burgonyával készített ételek drágábbak, nagyobb hozzáértést, szinte szakácsművé­szettel felérő tudást igényelnek. Nem kerülhet az ilyen kisgyer­mek bölcsődébe, óvodába, hi­szen ott a számára tilos étele­ket kaphatja, vagy társai útján hozzájuthat. Pedig a diéta szá­mára az egészséges fejlődést, a többiekével egyenértékű éle­tet jelenti. Szerencsére a fentebb leírtak ma már múlt időben értendők, mert Pécs az egyetlen vidéki város hazánkban, ahol sok lel­kiismeretes, a hivatásáért, gyer­mekekért élő orvos, tanácsi ve­zető kezdeményezésével létre­jött a diétás bölcsőde, óvoda. Üjmecsekaljának a belváros felé eső szélén, az Ajtósi Dürer utcai bölcsődei-óvodai komple­xumban szeptember 15-től 35 ilyen óvodáskorú kisgyermek érezheti a társaság örömét, és kaphatja azt a diétát, amely számára az egészséges életet jelenti. Dr. Gálfi Ilona, a böl­csődék szolgálatvezető főorvosa mondta el, hogy harmincöt óvo­dás és két bölcsődés korú kis­gyermek kapott itt helyet. A bölcsőde konyháján készítik el a gyermekek részére a szüksé­ges diétás ételeket, egyébként éppolyan gondozásban része­sülnek az apróságok, mint bár. melyik, nem diétára szoruló tár­suk. Hogy mit jelent pszichikai­ig az hogy ezek a gyermekek nem érzik kirekesztettnek magú. kot, az felmérhetetlen, mint ahogy annak haszna is, hogy a szülők nem kényszerülnek ott­hon maradni a gyermekkel, le­mondva szakmai fejlődésükről, vállalva az ezzel járó anyagi hátrányt is. S ha már a pénznél tartunk, a diétás gyerekek ét­keztetése csaknem a duplájába kerül, mint a többieké, de ez nem terheli a szülők pénztár­cáját. A bölcsőde vezetője Falus Bé- láné és a konyhafőnöknő Lő- rincz Vilmosné szavaiból szinte süt a segíteni tudás öröme. Pe- diq ezért nem kapnak plusz fi­zetést, ugyanakkor sokkal több munkát, törődést iqényel. Már megtanulták a kukoricakenyér sütését, s olyan piskótát készí­tettek kukoricalisztből, rizsliszt­ből, hogy akármelyik ínyenc megnyalná a tíz ujját utána. „Kaptunk receptgyűjteményt, és állandóan kísérletezünk, a sü­tés-főzés módszereivel. Szeptem­berre a gyerekek igazi házi- kosztot kapnak" — mondták. Tulajdonképpen ez is egyik, bár még nem mindenütt a kellő ranggal rendelkező oldala az orvostudománynak. K. Gy. MézeK akácosok Vándorló méhészek 13-án volt a teljes virágzás és a főhordás Még nem tértek vissza a mé­hészek a vándortanyákról, hi­szen az ország egyes részein javában virágzik az akác. Köztudott, hogy a méhek több­féle növény virágából gyűjtik a mézet, de valamennyi között az akác a legjelentősebb: ez adja a legtöbb, s legfinomabb mézet. Baranyában nyolcszáz méhész él, mindannyian ván- doroltatják a méhcsaládokat már néhány hete. Először a megyében gyűjtöttek: a repce és a gyümölcsösök elvirágzása után a dél-baranyai — siklósi, Dráva menti - akácos erdők­be, ligetekbe települtek ki. Ná­lunk június 9—10-e körül az akácosok is elvirágzottak, s a méhészek egy része Észak- Bakonyba, a többiek Vas me­gyébe, Vasvár környékére ván­doroltak tovább. Itt az elmúlt hét végén borultak teljesen vi­rágba az akácosok, s pénteken jelezték az úgynevezett főhor­dást Egy méhésznek átlagosan negyven-ötven családja van; a gyűjtés utáni súlygyarapo­dást családonként mérik. Dél- Baranyában kaptáronként 25— 30 kilogramm méz volt a ván­doroltatás eredménye; a gyűj­tés befejezésekor az áfészek összesen 60 vagon mézet vár­nak, s minden jel arra mutat, hogy lesz is annyi. A 60 vagon méz, ami Bara­nyából származik, nem csekély, főleg, ha egy másik adat mel­lé állítjuk: az ország „méz­termése” összesen 400 vagon. S a méz, elsősorban az akác­méz, jelentős exportcikk. A tőkés országokban, így az NSZK-ban, Ausztriában, Fran­ciaországban, Hollandiában rendkívül keresett a magyar akácméz. A gyűjtés megkönnyítéséhez természetesen jó együttműkö­dés szükséges. A Volán bizto­sítja a gépkocsikat a méhé­szeknek, s így könnyen tudnak egyik helyről a másikra vándo­rolni. Általában sötétedéskor vagy hajnalban indulnak, le­rakják a kaptárokat a kijelölt helyre, s a méhészek is kint él­nek fabódékban a gyűjtés ide­jén. Ott pörgetnek a helyszí­nen, s hogy könnyebb legyen a továbbvándorlás, a baranyai áfészek kimennek utánuk, s ott veszik ót a mézet. Ezután a MÉSZÖV a közös méhészeti vállalaton, a Hungaronektáron keresztül értékesíti az össze­gyűlt mennyiséget. A MESZOV-nek két-három éve igen jó kapcsolata van a Pécsi Állami Gazdasággal is: a daniczpusztai, szilágypusztai gyümölcsösökbe a gazdaság szállítja ki a kaptárokat. Az akác elvirágzása után később még lesz egy-két alkalommal gyűjtés, de ezek már közel sem olyan jelentősek, mint a mos­tani. Ha a hárs virágzik, ak­kor elsősorban Siklós környé­kére viszik ki a méheket, s vannak, akik a napraforgó vi­rágzásakor és a gesztenyések­ben is vándoroltatnak. D. Cs. Szövetkezeti vendégszeretettel várjuk Ont a szentbalázsi Surján vendéglőnkben (a 66. sz. úton, Pécs- Kaposvár útvonalon) Olcsó árak, vad- és birkaételek! Hétfői □

Next

/
Thumbnails
Contents