Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-12 / 160. szám
2 Dunantmi napló 1980. június 12., csütörtök Különbuszokkal bel- és küllőidre Mit kérnek az idegenforgalmi szervek, és mit ígér a Volán? Biztonságosan közlekedő jármüveket Az autóbuszvezető fontos szerepe Fizika szakfelügyelők továbbképzése Pécsett Tapasztalatok az új tanterv szerinti oktatásról A kísérleteket kedvelik a tanulók Jó tanácsok a gyakorlatra IV. villamosműszer és méréstechnikai konferencia Az idegenforgalmi szakemberek is tudják, hogy tavaly óta emelkedtek a vendéglátói szolgáltatások árai, a szálláshelyek is jelentősen megdrágultak és az idei tavasz szeszélyei is bizonyára sok indulásra készülő csoportot marasztaltak otthon. Tény az is, hogy a hazainál népszerűbb a külföldi utazás. Tegnap délelőtt — immár hagyományosan Fűzi Árpád, a Volán 12. sz. Vállalat igazgatója látta vendégül beszélgetésre a baranyai idegenforgalmi szervek az IBUSZ, a Cooptourist, a Mecsektourist, az Expressz és a Volántourist vezetőit, képviselőit, hogy az idegenforgalmi csúcsidőszak előtt összehangolják a tennivalóikat. Az idegen- forgalmi szervek megrendelésére 1978-ban 1587 különjárati busz indult csoportokkal bel- és külföldre, tavaly csak 1293. A cél közös: felkelteni és teljesíteni az utazni vágyók igényeit. A belföldi utazási kedv csökkenésében az említett áremelkedéseken túl bizonyára a nem kielégítő propaganda is közrejátszik. A külföldi autóbusztúrók közül a törökországi, a görögországi, az olaszországi kőrútok és a kötelező vízum- kényszer megszűnése óta a 3—4 napos bécsi buszútok a legka- pósabbak. A Volán mindent megtesz, hogy lehetőségein belül a legjobb, legkényelmesebb buszait és a legfelkészültebb gépkocsivezetőit indítsa bel- és külföldi utakra. A tegnapi tanácskozáson mindkét fél feltárta gondjait és előadta kéréseit, A Volán a kü- lönbuszokon, és főleg külföldre induló gépkocsivezetőit körültekintően választja ki, és készíti fel. Fél siker és éppen ezért legjobb cégér a jól felkészült idegenvezető, a minden szempontból megfelelő gépkocsivezető. A Volán napidíjjal, szállás- költséggel indítja útnak a buszsofőrt és azt kéri, hogy a csoport szervezői a szálláshelyek megrendelésekor őróla se feledkezzenek meg, a buszvezető kifizeti a szállást. Előfordult, hogy a napi többszáz kilométeres vezetés, a busz kitakarítása után fáradtan keresgéltek maguknak szállást, vagy többágyas szobában nem tudták megfelelően kipihenni magukat. Tavaly az 1164 bel- és a 129 külföldre induló Volán külön- busz közel félmillió kilométert tett meg, többször emlékezetes bosszúságokat okozva. „Tisztességes buszokkal menjünk, ne kelljen szégyenkeznünk, ne kelljen órákra állnunk a busz meghibásodása miatt, álljon ki időben a busz az indulásra, és legyen mikrofonja, üzemképes erősítő berendezése" — ez az idegenforgalmi szakemberek kérése a Volánhoz. Az utazni vágyó, az ígért és az általa megfizetett szolgáltatást joggal várja el. A Volán vezetői határozott intézkedéseket ígértek: a buszvezetőik minőségi prémiumába bekalkulálják a munkájukról alkotott véleményt, még alaposabban ellenőrzik a különjáratra induló buszaikat. És még valami : szeptemberben 2, jövő évben 3 új Ikarus 266-os buszt kapnak — reprezentatívabbak, kényelmesebb rúgózásúak és repülőüléssel ellátottak — és ezeket is az idegenforgalmú szervek rendelkezésére bocsátják. Megnyugodtak a kedélyek, s ahogy telik az idő, mind több kedvező tapasztalatról számolnak be az általános iskolában fizikát oktató pedagógusok. így lehet összegezni azon a háromnapos továbbképzésen eddig elhangzott véleményeket, melyet az Országos Pedagógiai Intézet szervezett a fizika tantárgy vezető szakfelügyelőinek Pécsett. A továbbképzésnek a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola leány kollégiuma adott otthont. Tulajdonképpen rendhagyó továbbképzésről van szó. Mint Zátonyi Sándor, az OPI munkatársa, állami-díjas pedagógus elmondta, eddig ők tartottak felkészítő előadásokat, tájékoztatókat, ez alkalommal a megyékből, a fővárosból, a megyei városokból érkezett vezető szakfelügyelők kaptak szót. Tájékoztatójukban az eltelt két év tapasztalatait összegezték. Számosán szóltak a kezdeti idegenkedésről, az átállás pedagógusi gondjairól. Folytatták a sort az eszközellátás nehézségeivel, melyek szintén gondot okoztak a kezdetben, ám ugyanakkor felszínre hozták sok-sok pedagógus hiva- tásszeretetét, igyekezetét. Olyan pedagógusokról van szó, akik saját kezűleg készítettek számos — a kísérletekhez szükséges szemléltető eszközt. Vácott például kiállítást tudtak rendezni a megyében fizikát oktató pedagógusok által készített szemléltető eszközökből. Sok szó esett arról, hogy a tartalmi korszerűsítés mellett miiként alakul az új fizikaoktatás másik fő célja, a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Egyes vélemények szerint a tanulók egy része kevéssé kreatív, nem tud önállóan eljutni lényegi következtetésekhez. Mások szerint az elemző készségük jól alakul, az indoklás döcög. Tökéletesen egyetértettek viszont abban, hogy a pedagógus személyisége, munkája az, ami döntő mértékben meghatározza, hogy a tanulók mennyire sajátítják el a természettudományi ismereteket, mennyire szeretik meg a fizikát, mint tantárgyat. A múlt évben 71 iskolában végzett reprezentatív felmérés szerint az általános iskolai 11 tantárgy közül 4. helyen szerepel a fizika, a miértre így válaszolt a tanulók többsége: a kísérletek miatt kedvelem. Az általános iskolai fizikatanárok tapasztalatait az OPI a középiskolai oktatásban is hasznosítani kívánja - a későbbiekEmlékülés A Magyar Állatorvos Egyesület megalapításának századik évfordulója alkalmából országos emlékülést rendeztek szerdán Szekszárdon, a városi ta- nácsházo dísztermében. Dr. Karasszon Dénes címzetes egyetemi docens emlékezett meg a százéves egyesület megalapítójáról, a szekszárdi születésű Tormay Béla állatorvos profesz- szorról, a magyar mezőgazdaság egyik kimagasló szervezőjéről, majd dr. Várnagy László, az Állatorvostudományi Egyetem rektora méltatta az egyesület működésének jelentőségét. Az ünnepi ülést követően a Beze- rédj utca 1. szám alatti épületen, Tormay Béla szülőházának falán emléktáblát lepleztek le. ben rendszeres, kölcsön véleménycserékre alkalmat adó továbbképzéseket szerveznek - azzal a céllal, hogy minél jobb legyen az iskolatípusok közötti kapcsolat, a tananyagbani egymásra épülés. Ennek jegyében kerül sor a nyáron a szakmunkásképzők fizikatanárainak felkészítésére is. Dízelszerelő szakmunkástanulók vetélkedője kezdődött kedden Pécsett. A nagykanizsai, dombóvári, pécsi másodéves szakmunkástanulók gyakorlati és elméleti vizsgával döntötték el az egész éven át tartó tanulmányi verseny helyezéseit. A kétnapos vetélkedő volt az utolsó próba, amikor a három osztály legjobbjai képviselték társaikat. Az első ilyen tanulmányi versenyt tavaly rendezte meg a MÁV Pécsi Igazgatósága, a Pécsi Vasutas Csomóponti KISZ- bizottság kezdeményezésére. Légrádi Béla, a bizottság titkára mondja: — A SZOT és a KISZ KB. együttes határozata alapján hirdettük meg a versenyt, a gazdasági vezetéssel és a szakszervezeti területi bizottsággal együtt célunk, hogy a folyamatos, jó tanulásra, a leendő munkájuk és munkahelyük minél jobb megismerésére, illetve az aktív ifjúságmozgalmi munkára ösztönözzük a fiatalokat. A vetélkedő gyakorlati feladatokkal kezdődött. A csapatok tagjai fémfűrészkeretet feszítő hasábot reszeltek, szelephézagot állítottak és hengerfejen szelepülés marási, csiszolási munkákat végeztek. A szünetben a három csapat egy-egy tagjával beszélgettünk. Szomor József a pécsiek egyik legjobbja. Jórendű tanuló, de mint mondja, ő is igyekezett még jobban tanulni mint tavaly. — Már az év elején úgy indultunk, hogy a másik osztály többet tud mint mi, tehát nekünk még jobban kell igyekeznünk — mondja. — Aki gyenLezajlott a IV. villamosműszer és méréstechnikai konferencia, melynek keretében a gazdaságos energiafelhasználás és takarékosság jegyében ismertették a villamos elven működő új mérési eljárásokat, módszereket és műszereket. Három napon át kutatók, tervezők, gyártók és felhasználók, az ország minden részéből Pécsre sereglett 250 szakember előadások sorát hallgatta meg és folytatott szakmai tapasztalatcserét. A tegnapi záró napon Halmos Imrét, a Műszeripari Kutató Intézet osztály- vezetőjét, a konferencia titkárát gébben tanult, segítettük, hogy ne rontsa az osztályátlagot. Minden bukásért húsz-húsz pont a levonás, és ez könnyen elvi- hette volna az egész versenyt. Szomor József dízel-vezetőnek készül. Ügy tervezi, hogy a szakmunkásvizsga után érettségizik, majd elvégzi a motorvezetői tanfolyamot. Piszer Tibor, a dombóvári csapat tagja. — Jó ez a verseny — mondja —, hiszen számít az osztályátlag, a munkanapló, az évköz- beni tesztek. Nem lehet egykét hét alatt felkészülni, s mindenki versenyez. Az igaz, hogy amikor megtudtuk, hogy mi öten jövünk az osztályból, szakkönyveket vásároltunk, hogy többet tudjunk, mint a kötelező tananyag. Vlasies István, a nagykanizsaiak erőssége. Talán ők szurkolnak legjobban, hiszen a tavalyi versenyt az ő csapatuk nyerte, szeretnék megőrizni az elsőséget. — A harmadikosok, akik tavaly itt voltak, sokat segítettek nekünk — mondja. — De mi már tavaly is rendeztünk iskolán belüli tantárgyi versenyt, amire idén is sor került. Ez jó felkészítő az itteni területi versenyre. A fiatalok tegnap elméleti tudósból vizsgáztak. A szakmai, anyagismereti, munkavédelmi, politikai tesztet és szóbelit követően összesítették a pontszámokat. Az eredmény: elsők a nagykanizsaiak, másodikak a pécsiek, harmadikak a dombóváriak. kértük meg, vonja meg az országos rendezvény mérlegét. — Mi újat hozott a pécsi konferencia? — Számos új mérési elvet és új műszert ismertünk meg mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. Külön öröm számunkra, hogy a mezőgazdaságban használatos mérőműszereket is bemutattak, s a hallgatóság sorában ezúttal megtalálhattuk a nagyüzemi gazdaságok képviselőit is. A mezőgazdaság, amely köztudottan nagy energiafogyasztó, műszerezés szempontjából úgymond szűz területnek számít. A helytelen üzemanyagfelhasználás, a rosszul beállított gépek, az üresjáratok miatt rengeteg energia megy veszendőbe. Megfelelő műszerezéssel, üzemszervezéssel és érdekeltséggel 20-30 százalékos energiamegtakarítást is el lehetne érni. Felhívnám a figyelmet a MÉM Műszaki Intézete által a konferencián bemutatott üzemmódmérő műszercsaládra, mely egyaránt felszerelhető traktorra, kombájnra, tehergépkocsira. Az intézet most szeretné átadni gyártásra valamelyik ipari szövetkezetnek, s elterjeszteni használatát a gazdaságokban. — Mi akadályozza a mérőműszerek elterjesztését a mezőgazdaságban? — Ez elsősorban szemlélet kérdése. Éppen a konferencia során hangzott el, az egyik mezőgazdasági üzemben mérőműszert állítottak be, két nap múlva elromlott és egyszerűen félretették. A dolgozó nem volt érdekelt használatában és gyors megjavításában. Elsőként az érdekeltséget kell megteremteni. Mindemellett az új műszereket jobban kell propagálni, hogy minél szélesebb körben megismerjék és igényeljék. — A Technika Házában mű- szerkiállitást is rendeztek. A látottak alapján mit mondhatunk? Merre tart a fejlesztés? — A mérőműszerekből is egyre inkább száműzik a mechanikus alkatrészeket, itt is tért hódít az elektronika, a mikroprocesszoros vezérlés. Ezt jól szemléltette a több tucatnyi új műszer a kiállításon, mely egyébként szép látogatottságnak örvendett. A kiállításon a hazaiak mellett részt vett az osztrák Ho- newell cég is, bemutatva mérőműszerét, mely pótlólag beépíthető a középületek hőszolgáltató rendszerébe, s révén 5—30 százalékos energiamegtakarítás érhető el. — A konferencián két kollégájával ön is előadást tartott a mikroprocesszoros vezérlésű vil- lamosenergia-gazdálkodó rendszerről, mely az ipari nagyfogyasztók gazdaságos energia- telhasználását hivatott segíteni. Sokat Ígérő téma! — A Datawatt nevű berendezés továbbfejlesztett változatát mutattuk be. Ez a berendezés, mely elődiénél kisebb, könnyebben kezelhető, szolgáltatásaiban többet nyújtó és olcsóbb is, a gyárakban folyamatosan regisztrálja az áramfogyasztást, túllépés esetén automatikusan beavatkozik. Tudni kell, az ipari fogyasztóknak előre le kell kötniük a villamos teljesítményt, amiért fizetniük kell, akár elfogyasztják, akár nem, sőt túllépés esetén büntetést kötelesek fizetni. A berendezés ettől óvja a fogyasztókat, elősegítve, hogy minél kevesebb teljesítményt kelljen előre lekötni és fogyasztani. A 0,5—1 millió forint értékű berendezés ára gyorsan megtérül. Nyáron tartjuk a laboratóriumi próbákat, év végén pedig az üzemi próbákat a győri Rába gyárban. Azt követően elkészül a néhány darabos nullszéria. — Végezetül egy nem szakmai kérdés: hogyan érezték magukat Pécsett? — Nagyon jól! Ezúton is szeretnék köszönetét mondani a konferencia sikeres megrendezéséért a közreműködő tudományos egyesületeknek, és természetesen házigazdánknak, az MTESZ Baranya megyei Szervezetének. Közönségszervezőket jutalmaztak Csárdáskirálynő, Tüli és bársony, Balett '80, Homokzsák: a munkahelyi közönségszervezők ezekre az előadásokra tudták a legtöbb nézőt toborozni az elmúlt pécsi színházi évadban. A munkáskollektívák közül talán a legaktívabbak a Mecseki Ércbánya Vállalat II. üzemének dolgozói voltak: hat különböző színházi előadást néztek meg, a bemutatókat viták követték, munkás-művész találkozók. Az üzem a saját buszával szállította színházba bányászait, így érthető, hogy sokkal szívesebben akadt jelentkező az előadásokra. Ez nem utolsósorban Berta Kázmér közönségszervező érdeme, aki joggal kapta meg tegnap Nógrádi Róbert színházigazgatótól az eladott jegyek után járó legnagyobb jutalékösszeget. Pécsett, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának székházában tegnap délután kis ünnepség keretében jutalmazták meg az elmúlt évad legjobb üzemi közönségszervezőit. Huszonketten kaptak a színháztól jutalékot. Berta Kázméron kívül meg kell említeni Kovács Ferenc és Szabó Margit siklósi közönségszervezőket, ugyanis az ő munkájuknak köszönhető, hogy a siklósi művelődési ház „vonzásköréből”, valamint a Pécsi Kesztyűgyár itt működő üzemegységéből hat előadásra utazhattak be dolgozók különbusszal a pécsi Nemzeti Színházba. Kerényi Gá- borné a pécsi Széchenyi, Olasz István pedig a Nagy Lajos Gimnáziumban fejtett ki jó közönségszervezői tevékenységet. Az ünnepség során Koós Lászlóné, az SZMT titkára tíz munkahelyi közönségszervezőt jutalmazott 500-500 forintos vásárlási utalvánnyal. A pécsi színházban az eladható helyeknek csak egy- harmadát kötik le a bérletesek számára, s minden hónapban átlagosan tíz bérlet- szünetes előadást tartanak. A közönségszervezőktől vásárolt jegyeken nincs munkahelyi támogatás, a néző a teljes vételárat fizeti. A színház vezetősége és a legtöbb közönségszervező úgy véli, hogy az eladott jegyeknek, s az általuk megnézett előadásoknak csak így van értéke. T. É. Elsők a nagykanizsaiak A nagykanizsai 406. sz. Szakmunkásképző Intézet csapata verseny közben. Fotó: Proksza L. Erőpróba elméleti és gyakorlati tudásból Dízelszerelő szakmunkás- tanulók vetélkedője T. É. Miklósvári Zoltán
