Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-01 / 149. szám

2 Dunantmt Tlaptö 1980. június 1., vasárnap Szakszervezeti küldöttértekezletek Mecseki Szénbányák Tegnap délelőtt Pécsett, a Puskin Művelődési Ház szín­háztermében rendezték meg a Mecseki Szénbányák szakszer­vezeti küldöttértekezletét. A testület előtt két feladat állt: megvitatni az elmúlt öt esz­tendő alatt végzett vállalati szakszervezeti munkáról szóló beszámolót és megválasztani az új vezetőséget, a munkabi­zottságokat, a küldötteket az SZMT, a tröszt küldöttértekez­leteire, illetve a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete kong­resszusára. Részt vett a küldött értekezleten — többek között — dr. Dányi Pál, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának titkára, Komár András, a trösz­ti szakszervezeti bizottság tit­kára, a BDSZ elnökségének tagja, Szili József, az SZMT tit­kára. A Mecseki Szénbányák szak- szervezeti bizottságának mun­kájától Keszler Ferenc titkár számolt be. Többek között ar­ról is szólt, hogy az elmúlt években a szakszervezeti mun­ka egyik fontos területének a gazdasági munka segítését tekintették. A szakszervezeti ak­tivisták agitációs munkája nagy­mértékben járult hozzá, hogy a vállalat az ötödik ötéves terv időszakában mintegy 300 ezer tonnával több szenet termelt. Az üzemi demokrácia külön­böző fórumai közül a termelést segítő tevékenységet a negyed­évenként megtartott termelési tanácskozások segítették a leg­hatékonyabban. A szakszervezeti munka ter­melést segítő tevékenységének másik jelentős feladata az volt, hogy évenként kialakítsák a munkaverseny irányelveit, meg­szervezzék és értékeljék a munkaversenyt. Érinti ezt a te­rületet az újító-mozgalom hely­zete is. A cél az, hogy a jö­vőben az újítási kedvet to­vább fokozzák és ehhez az ed­digi eredmények megfelelő alapot adnak. Ezt a munkát a jövőben úgy kell szervezni, hogy különböző adminisztráci­ós akadályok ne legyenek féke- zői a vállalkozói, az újítói kedvnek. A szénbányáknál régi gond a megváltozott munkaképessé­gű dolgozók rehabilitációja. A megfelelő megoldás érdekében még számos intézkedésre van szükség. így például arra, hogy az orvosi szakbizottság és a szakrendelő intézetek a mun­kaképesség elbírálásánál egy­formán nyilatkozzanak. A beszámolót követő vita so­rán a Mecseki Szénbányák minden üzemének képviselői szót kértek. Felszólaltak: Petsch- nig Károly, Szili István, Dé­vai Tibor, Tátrai Zoltánné, Csa­nádi Imre, Radios Kálmán, Szlavecz József, Szeri Ernő, Kovács Árpád, Kelemen Gyu- láné, Gelencsér István, dr. Koncsag Károly, Jenczer Ká­roly. Dr. Tamási István, a Ma­gyar Szénbányászati Tröszt ve­zérigazgató-helyettesének és Nünberger Géza hozzászólása után dr. Dányi Pál kért szót. Felszólalásában hangsúlyozta: a megye politikai életében, fejlődésében a szénbányáknak már csak azért is komoly sze­repe van, mert Baranyában 60—65 ezer olyan ember él, aki valamilyen módon kapcsolódik az iparághoz. Arról is szólt, hegy a szakszervezeti munka kettős feladata - a termelést segítő tevékenység és a dol­gozók érdekvédelme — egy­forma fontosságú, egyenrangú tevékenység. A szakszervezeti küldöttérte­kezlet megválasztotta a 17 ta­gú szakszervezeti bizottságot, az 5-tagú számláló bizottságot, a munkabizottságokat, 7 kül­döttet választottak a tröszti, 26- ot az SZMT küldöttértekezleté­re, illetve 30 delegátust küld­tek a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete kongresszusára, a Mecseki Szénbányák szak- szervezeti bizottságának elnö­ke ismét Czéder János, titkára Keszler Ferenc lett.----------------------------*----------------------------­M ecseki Ércbányászati Vállalat Onnepi külsőt öltött tegnap délelőttre a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat központja, ahol a szakszervezeti választói küldöttértekezletre érkezőket munkásmozgalmi indulók zené­je fogadta. A korábban lezaj­lott üzemi szakszervezeti vá­lasztások befejező eseménye­ként a vállalati szintű tanács­kozásra száznegyvennégy kül­dött kapott meghívást, hogy meghallgassák a vállalati szak- szervezeti tanács beszámoló­ját az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról és megvá­lasszák a vezető testületeket. A választói küldöttértekezle­ten részt vevőket az elnöklő Lendvai Gellért köszöntötte. Az elnökségben többek között he­lyet foglalt Deák László vájár, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, Virizlai Gyula, a SZOT titkára, Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, Neubauer Jó­zsef, az SZMT vezető titkára, valamint Varga László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. A megnyitót követően Rácz Gyula, a MÉV szakszervezeti bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést a szakszer­vezeti tanács korábban meg­küldött írásos beszámolójához. Többek között elmondotta, hogy az üzemi szakszervezeti szervek és tisztségviselők vá­lasztásakor a tagság élve de­mokratikus jogával, nagy fe­lelősséggel választotta meg tisztségviselőit. Részletesen ele­mezte a szakszervezet termelést segítő tevékenységét. Kiemelte, hogy az MSZMP XII. kong­resszusa, valamint hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­ja tiszteletére indított munka­versenyben kimagasló eredmé­nyek születtek. Külön szólt a il-es számú bányaüzem, az Ércdúsító üzem munkájáról, el­ismerését fejezte ki többek kö­zött a ll-es üzemi 82-es vágat­hajtó csapatnak, a lll-as üze­mi 64-es fejtési csapatnak, a IV-es üzemi 50-es csapatnak kiemelkedő teljesítményükért. Az eredmények mellett szó volt a gondokról is. Többek között a különlegességi pótlék hiányáról, a produktív létszám- hiányról, amelynek egyik oka abban keresendő, hogy a vál­lalat hathatós támogatása el­lenére is hét—nyolc évet kell várni a lakásra: ismét megfo­galmazódott, nagyobb segít­séget várnak e téren a Pécs városi tanácstól. A szóbeli kiegészítés utón Véghelyi László, a számvizsgá­ló bizottság vezetője ismertet­te a bizottság jelentését, majd a vitában, a hozzászólások sorrendjében a következők kaptak szót: Nagy Sándor lll- as üzem, Bódog Ferenc IV-es üzem, Bartos István H-es üzem, Lendvai József nyugdíjas, Széli Józsefné Kutató mélyfúró üzem, Steinhőfer Károly Szolgáltató üzem, dr. Bank József, a vál­lalati üzemegészségügyi szol­gálat főorvosa, Virizlai Gyula, a SZOT titkára, Molnár Dezső ÉDÖ, Nagy Mátyás Kísérleti kutatási és automatizálási üzem, valamint Komáromi Sán­dor IV-es üzem, Tóka Jenő, a MÉV vezérigazgatója. A vita lezárását követően a küldöttek titkosan választották meg a vállalati szakszervezeti tanácsot és bizottságot, a számvizsgáló bizottságot; 11 küldöttet jelöltek a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusára és 14 főt az SZMT küldöttértekezletére. A vállalati szakszervezeti bizott­ság elnöke Molnár Dezső (ÉDÖ), titkára pedig ismét Rácz Gyula lett. S. Gy. Dieter Böpple, a Schwerin megyei FDJ titkára Energikus fellépésű, gyorsan fogalmazó fiatalember Dieter Böpple, a Schwerin megyei FDJ titkára. Három tagú kül­döttség élén tartózkodik Bara­nyában, a megyei KlSZ-bizott- ság meghívására, hogy tanul­mányozzák: milyen módon mű­ködik közre a Kommunista If­júsági Szövetség a fiatalok sza­bad ideje hasznos eltöltésének megszervezésében, a különbö­ző programok megrendezésé­ben. Ittlétének második napján kerestük meg a Pannónia Szál­ló halijában, hogy választ kér­jünk kérdéseinkre. — £ két nap elegendő volt ahhoz, hogy képet nyerjen a KISZ programszervező tevé­kenységéről? — Programunk zsúfoltsága éppen azt a célt szolgálja, hogy minél több helyen, minél alaposabban tanulmányozhas­suk a KiSZ-nek a fiatalok sza­bad ideje eltöltésének jó meg­szervezése érdekében icifejtett tevékenységét. Mielőtt erről szólnék, előzményként el kell mondanom: nemcsak az itt-tar- tózkodósunk ideje, hanem ál­talában Baranya és Schwerin megye ifjúsági szervezetei kö­zötti kapcsolat sem oly régi, hogy teljes áttekintésünk le­gyen erről a területről. Annyit azonban már megállapíthat­tunk, hogy előzetes elképzelé­seinket meghaladóan jó a KISZ ilyen irányú tevékenysége. E rövid idő alatt néhány részle­tet is megismerhettünk. — Baranyai programjuk egyik lő állomása volt a Bikali Á. G.-ban tett látogatás. Gon­dolom, itt konkrétabban is meg­ismerkedhettek azzal, miként töltik a megyében élő fiatalok a szabad idejüket. — Igen, hasznos tapasztala­tokra tettünk szert ebben a me­Reneszánsz elett a medvehagyma Terjed o medvehagyma zöld levelének salátaként való fogyasz­tása, ami csak most számit új­donságnak. Ugyanis a középkor­ban a magyar konyha közkedvelt csemegéje volt, elsősorban So­mogy és Vas megyében. Somogy- apátiban még mok< is fogyaszt­ják és kora tavasztól szedik zsen­ge leveleit. A gyöngyvirágra ha­sonlító növény atlanti elem, nagy tömegben található a Me­csekben és Fejér megyében. Ér­tékes gyógynövény is, teája hasz­nál magas vérnyomás, érelmesze­sedés, gyomor- és bélhurut ellen. A Herbária még nem foglalkozik a gyűjtésével, de a TSZKER pécsi területi központjának erdőmémö- ke, Csobofh Lázár épp a szerve­zett gyűjtését és konyhai felhasz­nálását szorgalmazza. zőgazdasági nagyüzemben. Mindenekelőtt arra figyeltünk fel, hogy milyen szorosan és jól működik együtt az állami gazdaság párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetése annak érdekében, hogy a fiatalok hasznos programokhoz jussa­nak. A másik követendő példa: a hagyományok megőrzésére való törekvés, a régi motívu­mok őrzése. Nincs ezzel ellen­tétben a harmadik kedvező be­nyomásunk: tudniillik, az, hogy olyan fiatal képzőművésszel ta­lálkoztunk az állami gazdaság­ban, aki a nagyüzem támoga­tásával dolgozik munkáin. Eze­ket a példákat érdemes követ­nünk az NDK-ban, közelebbről Schwerin megyében is. — A schwerini FDJ és a Ba­ranya megyei KISZ-bizottság között mind szorosabb az együttműködés. Gondolnak a fiatalok szabad idős program­jainak a szervezésében is kö­zös munkára? — Ebből a szempontból is nagyon hasznos volt a beszél­getésünk dr. Varga-Sabján Lászlóval, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titká­rával. Az e területen 'történő együttműködésünknek is van­nak már konkrétumai, hogy csak egyet említsek: az úttörő­csoportok kölcsönös cseréje. Természetesen más vonalakon is szándékunkban áll előbbre lépni, ezért kidolgoztuk azokat a feladatokat, amelyek az együttműködési megállapodá­sunk további konkretizálását jelentik. M. A. A vásári iíjas család Importot pótol, és kapható A nagyobb nyomású szekré­nyes egyszer már volt vásári díjas: 1977-ben. A kis nyomású most kapta meg a kockán nyugvó gömböt — a Budapesti Nemzetközi Vásár díját. — Azt hiszem, mondani sem kell, mennyire örülünk — nyug­tázza a jó hírt Dénes János, a nagykanizsai Közép-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat igaz­gatója. — Díjazott termékünk a kisebb teljesítményű, kisüze­mi vagy háztartási nyomássza­bályozó készülék. Ez egy olyan szerkezet, amely szükség szerint szabályozza a középnagyságú gáznyomást. Tulajdonképpen biztonsági be­rendezés. A háztartásban nagy­ra dagadó gáznyomást lelo- hasztja. Ha netán szünetel a gázszolgáltatás, akkor lezárja a szelepet a készülékben levő gyors-zár, nehogy gázömlés veszélyeztesse a lakók vagy a lakás életét-épségét. — Ez a lakosság által köz­vetlenül érzékelhető haszna — magyarázza Mohácsi Ferenc, a vállalat műszaki igazgatóhelyet­tese. — Ennél fontosabb szerin­tünk az, ami a népgazdaság­nak, illetve vállalatunknak elő­nyös. Mindenekelőtt az, hogy teljes egészében hazai anyag­ból készítjük, így tőkés beho­zatal válik fölöslegessé. Mondaná tovább, de az új­ságíróban incselkedni kezd a kisördög. Ma mindent ezzel magyaráznak: tőkés behozatalt helyettesít. Anyagban. És mi­nőségben, „tudásban"? — Nemcsak az újságíró van így ezzel, de a vállalatvezető is — mondja Mihályi Ferenc gazdasági igazgatóhelyettes. — Utánanéztünk, hogy mit tudunk a világszínvonalhoz képest — No és mit? — Ugyanazt — hangzik a tö­mör válasz, ezúttal a beszélge­tés negyedik résztvevőjétől, Pa- lóngi Ferenc gépészeti főosz­tályvezetőtől. — Teljesítményé­ben, minden mutatójában és árában is hasonló a tőkés gyá­rakból kikerülő kisebb teljesít­ményű egyedi nyomásszabály­zókhoz. A miénk hosszú évek kitartó fejlesztésének eredmé­nye. örülünk tehát, hogy ilyen siker koronázta erőfeszítésein­ket. A díj odaítélésének indoklá­sában hangsúlyt kapott, hogy ez a nyomásszabályzó család bevált, nagy sorozatban készül - az idén 3000 darab. — Tehát nem lesz, hanem van. — Nemegyszer hallhatjuk a vásári tudósításokban a kér­dést: mikor lesz kapható a dí­jazott portéka? Mit mond erre az igazgató? — Fél éven belül kielégítjük a megrendelők igényeit. Ferencz Győző Pam-pam pamutakció Baranyában 42 tonna pamuttextil-hulladékot gyűjtöttek A MÉH Tröszt április elsejé­vel indította a pam-pam pa­muttextil-gyűjtési versenyét és az eredeti akció idejét május 10-ben fjptározta meg, aztán a vártnál jobb eredmények mi­att a lehetőséget május 20-ig meghosszabbította. A lehető­séget főleg nekünk, a nyerni akaróknak adta meg a MÉH a felajánlott 717 nyereménnyel — Trabant személyautó, tv-ké- szülékek, vásárlási utalványok, újság előfizetések — hogy min­den 20 forint értékű pamuttex­til-eladás után a vételáron felül sorsjegyet kaphattunk. A sorsjeggyel meg hátha nye­rünk ... Az általunk eladott (vagy leadott) 42 tonna ház­tartási pamuttextil-hulladékkal a népgazdaság jól jár, hisz a pamuttextil-hulladék újrahasz­nosítva lehet géprongy, de le­het bármely más textilnemű alapanyaga is. Az akció ideje alatt főleg az úttörőcsapatok és az iskolák jeleskedtek, ők gyűjtötték a 42 tonna 80 százalékát. Ebben bi­zonyára közrejátszott az is, hogy a pedagógusok megér­tették az akció népgazdasági jelentőségét és ennek alapján szervezték a gyűjtési akciókat. (A MÉH megtalálta a módját, hogy az irányító pedagóguso­kat anyagilag ösztönözze.) Az úttörőcsapatok közül a pécsvá- radi 3,3, a szentlőrinci I. szá­mú iskola 1, a pécsi iskolák közül a gyárvárosi és a Felső- vámház utcai másfél, a kertvá­rosi 1. számú és a pécsszabol- csi iskola pajtásai 1—1 tonna pamuttextil-hulladék gyűjtésé­vel járultak hozzá a megyei eredményekhez. A megyei 19 fős táborozási keret kialakításánál a pamut­textil-gyűjtés legjobbjait is fi­gyelembe vették, ingyenes tá­borozáson vehetnek részt június 23-30. között AUóbélatelepen. M. L. Jelentem: a helyszínen meghalt! Önmagunk ellenségei uagyunk? Nem csordul ki a könnyünk, mert nem mi vesztettük el hoz­zátartozóink valamelyikét... Ta­lán sóhajtunk egyet: már me­gint valaki közlekedési baleset áldozata lett, aztán megy min­den tovább o maga útján. És ez így van rendjén? Némelyek azt mondják, nem kell ide háború, ülj be a kocsidba, menj ki a közútra, a veszély ugyanakkora! Ha így megy tovább, igazuk lesz, mert a gyakorlat egyre in­kább őket igazolja. Durvák, agresszívek, féktele­nek vagyunk a volán mögött, könnyedén illetjük a másikat kü­lönböző jelzőkkel, persze ma­gunkkal szemben elvárjuk a tö­rődést, a figyelmességet, ön­zők vagyunk a munkahelyen, a boltban, a közúton egyaránt. Nem segítünk a bajba jutotta­kon, elnézünk felettük, az em­ber felett. Nem jut eszünkbe, mások is közlekednek, őket is várják otthon. Ez azokról a jegyzőkönyvekről jutott eszembe, amelyek jó né­hány órája előttem fekszenek. Négy egymást követő nap ese­ménykrónikája. Az időpontok: május 25-26—27-28. A rendőri helyszínelők mindennap elvé­gezték munkájukat és leadták jelentéseiket. A legmegrázóbb tragédia a Csányoszró—Sellye közötti úton történt. A még egy­éves jogosítvánnyal sem rendel­kező Zsiguli vezetője előzésbe kezdett, de már nem tudta be­fejezni. A szembejövő tehergép­kocsinak ütközött és a nagy tö­meg szinte elnyelte a személy­autót. Kocsijában ült felesége, édesanyja, anyósa és kislánya. A tízéves Zsuzsa súlyos, életve­szélyes sérüléseket szenvedett. Felgyógyulása után hogyan ala­kul élete? Erre nehéz lenne vá­laszt adni. Elvesztette édesany­ját, édesapját, nagyszüleit... egy másodperc alatt! És ki gon­doskodik majd a másik, otthon maradt kisgyermekről? Itt megálltam néhány percre, elgondolkoztam. Szemem a má­sik hivatolos jelentésre tévedt. Két fiatalembert hiába vártak haza kedden este. Motorozni in­dultak, fiatalos hévvel vették az Abaligeti úti kanyarokat, köz­ben előzgettek, csupán egy nem sikerült. Az utolsó. A szabályo­san közlekedő szembejövő autó­buszba rohantak. A késő esti csendben a mentőautó visszafe­lé már nem szirénázott.. . A következő helyszín Szent- dénes, déli 12 órai. Az éles, be nem látható útkanyarulatban összeütközött egy teherautó és egy motoros. Utóbbi 22 éves volt... Május 27-én Eilend közelébe riasztották a mentőket és a •rendőrséget. Egy motoros letért az útról, az árkon keresztül oz ott levő fenyvesbe hajtott, ahol egy fának ütközött. A 26 éves fiatalemberen már nem lehetett segíteni... De meddig lesz ez így? Miért nem parancsolunk magunknak álljt? Miért nem akarjuk bebi­zonyítani, hogy nem törvénysze­rű ennyi baleset, még akkor sem, ha duplázódik, triplázódik a járműállomány? Lehet tízmii. lió autó egy országban, ha ab­ban tízmillió emberséges vezető ül, aki tudja, hogy a másik ko­csit vagy motort is ember veze­ti! önök, okik most e sorokat ol­vassák, tudom egyetértenek ve­lem, de abban is biztos vagyok, ha kocsiba ülnek, még a legtá­volabbi gondolatukban sem jut­nak eszükbe a szomorú példák. Nem, mert leköti figyelmüket a vezetés, ezzel párosulva a mun­kahelyi gond, a családi vesze­kedés, az elhagyott kedves, a napi megpróbáltatások sora fut át agyukon, és közben halad­nak, fogják a kormányt és a kö­vetkező pillanatban... Májusban négy balesetben nyolcán vesztették életüket, nem csordul ki a könnyünk. Ma nem, de holnap lehet, hogy igen ... Jelentem:... Újabb halálos baleset történt május 30-án Harkányiban .. . Két kisgyermek apa nélkül maradt Müller István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents