Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-12 / 129. szám

Tudósítóink jehnttk ~ Tudósítóink Jelentik — Tudósítóink jelentik « Bő,y~ Területi lovasbajnokság D vasárnap krónikája Az esőzések és felhő­szakadások alaposan megnövelték a Kapos fo­lyó vizszintjét. Ezért Dom­bóvártól kezdve vasárnap reggel nyolc órától har­madfokú árvízvédelmi ké­szültséget rendelt el a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság Szekszárdi Sza­kaszmérnöksége. A zsilipe­ket lezárták Pincehely kör­nyékén, ahol a Fürgedi pa­tak belefolyik a Kapósba, ötszáz homokzsákkal meg­erősítették o töltést. Fenye­getően gyűlik a belvíz is, ezért többek között Báta- széken három szivattyút he­lyeztek üzembe, a lakóhá­zak védelmére. * Szenvedélyük és a sport­juk iránt elkötelezett hor­gászok töltötték meg teg­nap délelőtt a Vasutas Klub nagytermét. Ekkor és itt tar­totta ugyanis a MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bi­zottsága küldöttértekezle­tét, amelyen a megye 26 egyesületének küldöttei vet­tek részt. Kovács Zoltánnak, az intéző bizottság titkárá­nak beszámolójából a résztvevők tájékozódhattak a legutóbbi, tavaly decem­beri közgyűlés óta végzett munkáról és a jövő évi ve­zetőségválasztó közgyűlé­sek előkészületeiről. Ezután Misota József horgászmes­ter adott tájékoztatót a ta­valyi halgazdálkodási ered­ményekről és felhívta a hor­gásztársak figyelmét, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a raga­dozó halak fogására. * Bőséggel volt részük a vízben a pécsieknek és a komlóiaknak. így a tűz alig fenyegette őket. A tűzol­tóknak azonban így is akadt dolguk jócskán, mert a pincéket, mélyebbre épült lakásokat több helyen elön­tötte a víz. Szombaton Pé­csett 10. Komlón 2 helyre kellett kivonulniok a szivaty- tyúval. Tegnapra kissé meg- . szelídült az idő, így már csak öt alkalommal — eb­ből 4 Pécsett, 1 Komlón — kellett segítségül hívni őket. * Nehéz napja volt tegnap a Volán pécsi vállalatának, hiszen a vásár és az autós hegyi bajnokság is külön­járatok indítását igényelte. Dicséretükre legyen mond­va, sikerült megoldaniok a rendkívüli utasforgalom le­bonyolítását. A vásári já­rat összesen nyolc csuklós busz 46-szor fordult, s a versenyre biztosított 14 kü­lönjárat is késő délutánig állta a sarat. Alaposan megszenvedett ló és lo­vas a háromfordulós közép-dundrrtúli területi lovasbajnolcság nyitóverse­nyén, a Boly melletti Békáspusztán, amit a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát lovasszakosztálya rendezett szom­baton és vasárnap. A több napos eső­től áztatott pályán becsülettel helyt­álltak a lovak és a lovasok, mint­hogy a vasárnap kedvezőre fordult idő lehetővé tette, hogy ott lehes­senek a megye lósportot szerető kö­zönségéből is a bátrabbak vagy fél­ezren. A szombati zuhogó esőben a kő­vetkező eredmények születtek: Kezdő lovasok díjugratása: 1. Hor­váth János (Szedresi tsz), 2. Würt Ferenc (Pécsi AO), 3. Buti József (Kaposvári Mg. Főiskola). Felnőtt díjugratás: 1. Erdélyi Lajos (Bólyi MEDOSZ), 2. Schindler Csaba (Pécsi AG), 3. Szél András (Kaposvári Mg. Főiskola). Ifjúsági díjugratás: 1. Sza­kát István (Szedrest tsz), 2. Kern Zoltán (Pécsi AG), 3. Tarsoly Gábor (Kaposvári Mg. Főiskola). A Budapesten élő Bokor Vil­mos képzőművésznek, a ma­gyar képzőművészet egyik leg­idősebb mai képviselőjének őszinte tetszéssel fogadott tár­lata nyílt meg Szekszárdon, a képcsarnok Szinyei Merse ter­mében. Bokor Vilmos 1897-ben szü­letett Bonyhádon, Iványi Grün- wald Béla és Réti István tanít­ványaként kezdte pályafutását, majd Párizsban folytatta mű­vészeti tanulmányait. Később bejárta Európa jelentős ré­szét, huzamosabb tanulmány­utat tett Német- és Olaszor­szágban, majd a felszabadulás után Románia, Bulgária, Cseh­szlovákia, Finnország és a Szovjetunió kiállítótermei vol­tak főbb állomásai, ahol saját alkotásai is szerepeltek. Töb­bek között 1930-ban a velencei A vasárnapi versenyek eredményei: Könnyűosztályú díjlovaglás: 1. Szarka Ferenc (Kaposvári Mg. Főis­kola), 2. Petrohán Krisztina (Kapos­vári Mg. Főiskola), 3. Rajz Katalin (Kaposvári Mg. Főiskola). Középosz­tályú díjlovaglás: 1. Szarka Ferenc, 2. Foki Károly, 3. Rajz Katalin (mind­hárman Kaposvári Mg. Főiskola). Felnőtt díjugratás: 1. Erdélyi Lajos (Bólyi MEDOSZ). Egyéni díjugratás: 1. Tolnai József (Bólyi MEDOSZ), 2. Sziklai Gábor (Kaposvári Mg. Főis­kola), 3. Schindler Csaba (Pécsi AG). Egyéni díjugratás (120—140 cm) : 1. Szapper Imre (Pécsi ÁG), 2. Schind­ler Csaba (Pécsi AG), 3. Lökös József (Szedres! tsz). Akadályhajtás: 1. Dán János (Szedresi tsz). A Baranya megyei TSH által a leg­jobban szereplő lovasnak felajánlott tiszteletdíjat Schindler Csaba, a Pé­csi Állami Gazdaság versenyzője kap­ta. K. L. biennálé, itthon pedig a Mű­csarnok, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum műveinek bemu­tatói. A mostani szekszárdi önálló gyűjteményes tárlatán félszáz festményét, köztük negyven olajképét és tíz akvarelljét mu­tatják be május 22-ig. Újab­ban nagy kedvvel fest tájképe­ket, melyeket emberi alakok tesznek szinte élővé. Kellemes hangulatot árasztó tájképein, derűs, harmonikus színein gyö­nyörködve pihen meg az embe­ri szem. Alkotásainak ihletője a Tolna megyei, a bonyhádi és a szekszárdi táj is. A szekszárdi Képcsarnokban megrendezett tárlatán természetesen alka­lom nyílik vonzó festményeinek előnyös vételére is. Ballabás László Fotó: Schindl József Szekszárdi Tárlat ­vásárlási lehetőséggel A sárral, esővel is dacolt a pécsi vásár Kvarcórák, régiségek, zokni reklámáron A vásárból a sár marad meg bennem maradandó emlékként tegnapról. A zsibárusok, sáto­rosok, pecsenyesütők, mézeska- lácsosok, autó- és állatkínálók hagyományos, havi pécsi ka- valkádja tegnap délelőtt zord időben, tavakká nőtt pocsolyák mentén zajlott. Az a gyanúm, hogy legjob­ban a Patyolat járt volna, ha felállít egy sátrat, „gyorsmosó­szalon" felirattal. Valószínűleg ezen a véleményen lehettek a látogatók, akik már délelőtt tíz óra felé tömött sorokban igye­keztek hazafelé, és a sátorosok, okik ez idő tájt kezdtek csoma­golni, érthető bosszankodással a rossz idő, s az elmaradt üzlet miatt. A kitartóbbak azért tanúi le­hettek egy-egy hamisítatlan vó­B hétfői sári élmény felvillanásának. A zsibárusoknál például nagy kí­nálata volt a különféle kvarc­óráknak, szatyorból kínálva, ki­véve, ha egy-egy kék egyenruha közeledett arrafelé. Mert akkor a kínálat kizárólag szentképek­ből, Mária-szobrokból, öreg lámpákból, régi faszenes vasa­lókból, rozzant kerékpár-áttétel­ből és törött zsebórákból állott. Ho tiszta volt a levegő, a tulaj a hátával takarta a leendő ve­vőt, miközben diszkréten súgta neki: — Igazi napelemes. Nézze, jóuram, ha magának ez drága, vegyen az óra-ékszernél ezer­kettőért. Egy „legális" kínálat a ponyván: 1500 forint. Elfogultan sem lehetne fel­szegnek nevezni a bajuszos fia­talembert, aki 160 forintos egy­ségáron kínálta az egyik sátor­ban a pulóvereket: — Ez hibás? Uram, ne lássam többé a BaIti-tengert.. .! Mi az, hogy sok érte százhatvan forint? — Nekem mondja, pesti­nek ...? — Na jó, akkor én budai va­gyok. Szóval, mit ad érte? A másik sorban rekedtre kia­Pécsiek a Madách Színházban — „35 év szabad ha Az MHSZ-vetélkedő megyei döntője Hétfőn, május 12-én kezdi meg hagyományos budapesti vendégjátékát a Pécsi Nemzeti Színház a Madách Színház­ban, este 7 órakor Illyés Gyű­lő: Homokzsák című darabjá­val. Ugyanebben az időpont­ban, 13-án A birodalomépitők, avagy a Smürc, 14-én Tüli és bársony címmel három egy- felvonásos, 15-én Az igazak, 16-án A közvódló kerül színre — valamennyi a Madách Szín­házban. 17-én, szombaton 11 órakor ugyanitt gyermekelő­adáson mutatja be a pécsi tár­sulat A hatajmas színrabló cí­mű nagy sikert aratott dara­bot. A tradícióknak megfele­lően ez idő alatt Pécsett a Ma­dách Színház társulata lép fel három darabbal. Záporoztak a kérdések a po­litikai, sport, történelmi, mun­kásmozgalmi, katonapolitikai és űrhajós témákból, az öt versen, gő csapat az MHSZ-szel kap­csolatos tudnivalókkal sem ma­radt adós. Pihentetőül a pont­vadászok tétre menő tv-pisz- tolylövészetben és tv-fociban, valamint léggömbfújásban — a szétpükkadt lufiból válaszra vá­ró kérdés hullott ki — is jeles­kedtek, diaképeket és fotókat kellett azonosítaniuk a 13 for­duló során. Az MHSZ „35 év szabad ha­zában” vetélkedőjének Bara­nya megyei döntőjét tegnap tar­tották Pécsett, a Helyőrségi Mű­velődési Otthonban az elődön­tőkön győztes komlói, pécsi, sik­lósi, somogyapáti és mohácsi klubok 4-—4 fős csapatainak részvételével, Valkai József al­ezredes, az MHSZ megyei tit­kárának megnyitója után, A színvonalas vetélkedőn fej fej mellett haladtak a csapa­tok. Végül is egyetlen ponttal a somogyapáti „Landler Jenő" lövészklub csapata (Gőzsy Pé- terné, Csirke Ernő, Patkó Lász­ló és Disztl Gábor) szerezte meg a győzelmet a komlói Kos- suth-bánya „Oleg Kosevoj" lö­vész- és a siklósi „Kiss János" tartalékos MHSZ-klubok csapa, ta előtt, 4. a pécsi Porcelán­gyár „Steinmetz Miklós” honvé­delmi, és 5. lett a mohácsi „Hu­nyadi János" lövészklub, A győz­tes csapat klubtitkára, Gömbös Gyula boldogan fogadta a jó­kívánságokat: „Dobogós hely­re számítottunk, titokban a győzelemben reménykedtünk, örülünk, hogy sikerült." A versenyzők díjként okleve­let, emlékplakettet, a dobogó­sok vásárlási utalványt is átve­hettek a több órás vetélkedő zsürielnökétől, Krasznai Antal HNF megyei titkártól, valamint Valkai Józseftől A néző-szurko­lókat is bevonták a játékba, tu­dásukat tárgyjutalommal ismer­te el a játékmester, Bosznay Pál. Murányi Barcs: Családi házak építése új módszerrel Ét/tizedekke! ezelőtt kitalált könnyűszerkezetes építési mód tervrajzait porolta le néhány vállalkozó szellemű mérnök, és a barcsi TÖVÁLL azonnal „le­csapott” a családi házak építé. sére alkalmas, továbbfejlesztett eljárásra. Májusban kezdik el Barcson az elemgyártást, és még az idén felépítenek négy kísérleti la­kást a Szövetszerk. elnevezésű módszerrel. A házak gipszből, hungarocellből, kevés betonból és más anyagokból állnak. Egy sima betonlap elég az alapo­zásukhoz és állványozás, külö­nösebb gépesítés nélkül igen rövid idő alatt fölépíthetők. Lát­szólag törékeny az ilyen épület, de ha jobban megvizsgáljuk, semmiben sem marad el téglá­ból készített társai mögött. Barcson 48 lakásos telepet építenek fel így, és ha lesz meg­rendelő, akkor akár az egész Dunántúlt elláthatja a TÖVÁLL ilyen házakkal. A cég az épüle­tek falait és tetejét készítené el, azután ki-ki a maga ízlése és igénye szerint befejezhetné az építkezést. Nem nagy fel­adat ez: a sima gipszfelület könnyen festhető, minden elő­készítés nélkül ki lehet tapé­tázni, és még a csempézés is megoldható egyszerű ragasztó­val. Az egyéb szakipari munkák is könnyebbek, mint a tégla- házakban. Az új építési mód elvben minden illetékes szervnél zöld utat kapott. Olcsósága és kor­szerűsége miatt népszerűvé vál­hat. L P. VI. zselici győzelemtúra Egész napos majális, kakasütés Gazdag és változatos prog­ramokon vehettek részt tegnap a fiatalok Mozsgón. A KISZ Szigetvári városi-járási Bizott­sága ezúttal hatodik alkalom­mal rendezte meg a győzelem napja tiszteletére a zselici győ­zelemtúrát, melyet első ízben összekötöttek a hagyományos mozsgói majálissal. A túrán 30 csapat indult Szigetvár és a já­rás valamennyi részéből. Az 5—10 fős csapatok Almáske- resztúr és Mozsgó között mint­egy négy kilométer hosszú sza­kaszon mérték össze erejüket, ügyességüket. A versenyzők dolgát a kötélhúzás, célbado­bós, lövészet, célbarúgás, grá­bálja magát egy borostás férfi: — Felár, negyedár, reklámár, végkiórusítás, ne menjen el a szerencséje mellett! Tízér a zoknik, húszér a hibátlan ha­risnyanadrágok ... hölgyeim, jöjjenek turkálni! És tényleg, mennek ... A vásári rendészeten tizen­egy óra felé már készül a napú mérleg. A sátorosok közül a szokásosnak csak háromnegyed része jött el. Általában 6—700 outós kér helyet, most alig több mint négyszázan voltak. A zsibárusok közül csak a legáll- hatatosabbja jött el, alig lé­zengtek tucatnyian. Az állatok közül a malacok vezettek, de elég sok volt a ló, dél felé már 50 forintért is lehetett venni egy galambot. Egy valami azonban változat­lan: a pécsi vásárok időjárás­sal dacoló, zsibongó, varázsla­tos, nyüzsgő világa. K. Gy. nátdobós mellett nehezítette a mély, sáros talaj, valamint az egész délelőtt zuhogó eső. A mozsgói célállomáson, a mű­velődési ház mellett még főzé­si tudományukból is vizsgáztak a fiatalok — a zsűri tagjai sze­rint kiváló eredménnyel. Dél­utánra a pincepörköltekből, rablóhusokból még hírmondó sem maradt. A VI. zselici győzelemtúrát egyébként a DEDÁSZ szigetvá­ri üzemigazgatóságának ll-es csapata nyerte, második Mere- nye község KlSZ-alapszerveze- tének csapata lett, míg a har­madik helyezést a Szigetvári Áfész második csapatának fia­taljai szerezték meg. Késő délután került sor a nap attrakciójára, a hagyomá­nyos mozsgói népi játékra, a kakasütésre. A kakast ezúttal egy felfordított virágcserép he­lyettesítette, lévén , hogy az ál­latvédő liga nem engedélyezi a kakas kínzását. Régebben ugyanis a kakast a földbe ás­ták, csak a feje lógott ki, s aki bekötött szemmel egy cséplő- hadaróvol eltalálta szegény ál­lat fejét, az kiáshatta, s elvi- hette. A kakas most is jelen volt az eseményen, de mint tét­len szemlélődő, pontosabban, mint a verseny díja. Ugyanis, aki bekötött szemmel eltalálta cséphadaróval a virágcserepet, azé lett a majd háromkilós „madár". Vállalkozó kedvű le­gény akadt bőven, így a szép­számú közönség irányításával egynek sikerült is szétvernie a virágcserepet, így a kakasnak nem kellett visszasétálnia a ba­romfiudvarba. A mintegy 400 résztvevőt egész nap a dombóvári szovjet laktanya fúvószenekara szóra­koztatta. Este ifjúsági bállal fe­jeződött be a rendezvény. J R. N.

Next

/
Thumbnails
Contents