Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-07 / 124. szám

6 Dunántúli napló 1980. május 7., szerda A keszeg fogása Május 4-én, az ívási időszak megkezdésével legtöbb hor­gászvizünkön életbe lépett a pontyfogási tilalom. Ezzel egy- időben megindult a keszegfé­lék íváso, amely néhány nap alatt befejeződik. Azokon a vi­zeken, ahol nincs általános - tehát a keszegfélékre is kiter­jedő — horgászati tilalom, ott az elkövetkező időszakban a keszeg fogása nyújthat nagy­szerű élményt Ehhez azonban a hagyomá­nyos pontyozó felszereléseinket át kell szerelni, megfinomítani. Kezdjük a horgászbottal: — Legalkalmasabb a 4,0—4,5 m hosszú, „A" okciójú telesz­kópos csőbot amely hajlékony­ságával, rugalmasságával le­hetővé teszi a vékony zsinórok szakadás nélküli • használatát. Természetesen a hagyományos botokkal is lehet keszegezni, ezeknél azonban kissé vasta­gabb zsinórt kell használni, ami nehezíti a dobást, ezért ilyen esetben ajánljuk a csó­nakból való horgászatot. — Minél vékonyabb a zsinór, a hal annál kevésbé veszi ész­re, több kapósra van kilátá­sunk. kisebb a vízben az el­lenállása, o bevágások ered­ményesebbek. A teleszkópos botokhoz általában 0,12-0,16 mm-es, az egyéb üvegbotokhoz 0,20-0,25 mm-es hajlékony, pu­ha zsinórt használjunk. — Az úszóknak igen széles skálája van. Lényeg az. hogy megfelelő felhajtóerővel ren­delkezzenek, erre legalkalma­sabbak a balsafából készült simára festett, vékony antenná­jú, keskeny ék alakúak. Az úszó sokszor egyéni ízlésű, melyet a horgászok egy része maga ké­szít el. A legjobb úszó is érték­telenné válhat, ha rossz a sú­lyozása. Legtökéletesebb az úgynevezett stíl ólom, amely érthetetlenül a hazai kereske­delemben nem kapható. (Ez különböző vastagságú és hosz- szúságú ólomhenger, amely tengely irányában van beha­sítva.) Nagyon jól megfelel a cseppólom, melynek finomítá­sához sörét ólmot használha­tunk. Attól füqqően, hogy fo­lyó- vagy állóvízben horgá­szunk, változó a súlyok zsinó­ron történő elosztása, lényeg oz, hogy annyi súly kerüljön felerősítésre, hoqy az úszó tete­jét, ha ujjunkkal meglökjük, könnyedén víz alá merüljön, majd lassan ismét kiemelked­jen. — A keszegféléknek viszony­lag kis szájuk van, ezért 10-16- os méretű horoq használata a legqyakoribb. Vannak igen vé­kony, hosszabb szárúak, me­lyeket az árvaszúnyog lárvájá­nak feltűzésére használnak. — A legjobb összhangban összeállított felszerelés is csak a jól megválasztott csalival és Ismét a Pécsf-fó... etetőanyaggal együtt eredmé­nyes. Legjobbon bevált a szí­nezett csontkukac, az árvaszú­nyoglárva, és a trágyagiliszta. Ezek előállítása, beszerzése a szakirodalmakbon részletesen le van írva. Igen sokféle recept van az etetőanyagokról is, amelyet mindenki az általa legjobbnak ítélt arányokban állíthat össze. Ilyen felkészülés után a hor­gászhely beetetésével meg­kezdhetjük a keszegfélék fogá­sát, mely jó reflexeket kiván és igen jó szórakozást nyújt. Érdemes ezeknek a halfajoknak horgá­szatát megtanulni, mert az el­következő években a ponty- centrikusság háttérbe szorulása mellett biztos fogást a keszeg­féléktől lehet várni. Kovács Zoltán HÍREK 0 Május elsejével feloldó­dott o süllő, kősüllő és' balin fogási tilalma. ^ Az IB a Balatoni Halgaz­daságtól 32 db süllőfészket vá­sárolt, melyek az egyesületi ke­zelésű és IB-vizekbe kerültek kihelyezésre. % Az Intéző Bizottság soron következő megyei küldöttköz­gyűlését május 11-én tartja, melyen az elmúlt évi halgaz­dálkodás, valamint zárszám­adás és vagyonmérleg kerül megtárgyalásra. Kapásra várva a sikondai tó partján Aktív egyesületi élet Komlón A Komlói Horgászegyesület 295 tagja, melynek közel nyolcvan szá­zaléka bányász, bányász nyugdíjas, vagy azok családtagja, példamutató összefogással segíti a jövőre 25 esz­tendős egyesület fejlődését, erősö­dését. Rendszeresek a klubrendez­vényeik, a téli oktatás, melyeket a komlói Juhász Gyula klubban tarta­nak. Hagyományos, hogy a tagság teljes létszámban részt vesz a köz­gyűléseken, ahol demokratikus lég­körben, széles körű vitákban dönte­nek közös ügyeikről. Összefogásuk eredménye, hogy a kezelésükben lévő sikondai horgász­tavat oly színvonalasan gondozzák, hogy ott a tagok, a vendéghorgá­■ ■ ■ *— ■■■ szók örömüket lelhetik kedvelt sport­jukban. Közös határozatuk, hogy minden tag évente 8 ára társadalmi munkát végez a tó karbantartása, a környezet védelme érdekében, melyről a vezetőség igazolást ad ki. Ezt a tevékenységet ismerte el a me­gyei IB a hatasitáshoz nyújtott je­lentős anyagi támogatásával. Az idei tavaszon, március 22-én és 29- én is nagy számban vettek részt a tagok az egyesület által szervezett környezetvédelmi társadalmi munkák­ban. Újabb horgászhelyeket alakí­tottak ki, gát- és partvédelmi mun­kát végeztek, eltávolították a vizben lévő szemetet, szennyező anyagokat. Nem kell sokkal több egy horgásznak. Hát ha még „hal- gazda”, aki mit sem félt job­ban, mint drága pénzért tele­pített pontyait a falánk har­csáktól. Az történt ugyanis — s adtunk hírt mi is lapunkban az „első felvonásról" —, hogy a Pécsi-tón Kovács Zoltán, a MOHOSZ Baranya megyei IB- nek titkára horgásztársaival együtt felfigyelt a hét végén az aránylag sekély vízben „hen- tergő” harcsákra... A tó horgászai és a hatal­mas ragadozók között több éve folyik a csata. A nagyboj- szúak közül néhány rajtaveszí-' tett már o horgokon, ám még mindig rengeteg harcsa van a vízben. Kovács Zoltán becslése szerint mintegy 40 mázsa Ezért a viz burjánzását látva nem so­kat haboztak: a vízbe tették az eresztőhálót, s még jóformán el sem mentek a víz partjáról. már jelezték a parafadugók: nem volt felesleges a fáradság. Egy 25 kilogrammos harcsa akadt a hálóba. Ez az, amiről mi is írtunk a napokban. Arról azonban még nem, hogy ezen kívül további három ragadozót fogtak Kovács Zol- tánék. A legnogyobbat szom­baton. A 35—40 kilogrammosra becsült hal nagysága megítél­hető a kép alapján. Hogy mennyi halat kellett megennie a tekintélyes súly eléréséhez, hány éves lehet o kapitális har­csa, arról nem szól a fáma. Most már mi is csak „előzetes nekrológot" tudunk írni. A mohácsi HTSZ ugyanis megvá­sárolta a nagy halat, hétfőn el­szállították, elképzelhető a to­vábbi sorsa... Szebb lett volna persze, ha arról adunk hírt: horgon vesz­tett rajta a nagybajszú. Az eredmény így is jó: ennyivel is Nem kis fáradságba került „pózba állítani” a hatalmas harcsát. Fotó: Mészáros Attila kevesebb harcsa pusztítja mojd a Pécsi-tó horgászható halait. M. A. HORGÁSZAT Henteregneka harcsák! KISKERTÜNK Ültessük el az egynyári virágokat A kert legfőbb nyári díszei az egynyári virágok. A fajok, fajtáik helyes megválasztása esetén élénk tiszta színűkkel, hosszan tartó virágzásukkal sok örömöt szerezhetnek. Az egynyári virágok fagyra érzékenyék, ezért ültetésüket biztonsággal csak az utolsó fagyos napok, május 15. után eszközölhetjük. Az egynyóriak. nák sem a fényigényük, sem a szárazságtűrésük, sem tér­igényük nem azonos. Minde­nekelőtt mérlegeljük ezeket a szempontokat. A száraz, napos körülmé­nyeket jól tűri a PETÚNIA. A Petunia multiflora színváltoza­tait inkább virágágyaikba, míg a nagy virágú Petúnia gran- diflara változatait erkélyládáik, bo, virág tálaikba ültessük. Szintén ide ültessük a rojtos virágú változatokat, lehetőleg szélvédett helyre. Térigénye 20x20 cm, de 20x25 cm térál­lás is megfelelő. A Salvia siplendens vagy PAPRIKAVI- RÁG c ináberpiros virágai fo­lyamatos an virágoznak. Nap-, víz- és tápanyagigényes. A jó morzsailékas talajt meghálálja. 1 m2 felületre 20—25 d'b-ot szá­moljunk. A magyar nyár színe a sárga, hozzátartozik a- kert nyári hangulatához. A piros szín mellett jól is érvényesül. A sárga Tagetes vagy BÁRSONY. VIRÁG sok-sok változata is­mert. Az új holland változatok bár drágák, de mutatósaik. Az elmúlt évben Pécs város terein sok változata került 'bemutatás­ra. A bársonyko, de más egy­nyári virág Fj hybridimagjait ne szedjük, mert a következő évi virágok teljesen elütnek az előző évi virág formájától, ma­gasságától, esetleg színárnya­latától is. A bársonyka a szá­razságot tűri, de az öntözést bőséges virágözönnel hálálja meg. 50—70 cm magas, sárga virágú egynyári a Rudbedkia hiirta vagy KÚPVIRAG. Palán­tázással, magvetéssel egyaránt létesíthető virágágy belőle. 30x30 cm-es sor. és tőtávol­ságra ültessük. Talaj iránt nem érzékeny. Kedves, egyszerű, sárga “virág a KÖRÖMVIRÁG, Calendula officinalis. Citrom-, de főleg narancssárga válto­zatai vannak szimpla vagy dupla virágformával egyaránt. Helybe is vethető május közé­péig. Igénytelen, a napot sze­reti. BhRSONYVmG Ellhuílajtott magjaiból a kö­vetkező évben újra kél palán­ta. Térigénye: 20x20 cm. A piros és sárga a kék színű virágókkal harmonikus egysé­get alkot. Hosszan tartó foly­tonos virágzást biztosít az Age. rotom houstonianum vagy BOJ- TOCSKA. Napfényigényes, kö­zepes vízigénnyel. Ajánlható a: Velence, Balaton, Tihany vál­tozatok. Magasságuk 20—30 om. Egy-egy töVön 30—60 virág is van. Virágágyaik, erkélylá­dák, sírok ki ültetésére egyaránt megfelel. Rácsok, kerítések be­fútta tá sóra alkalmas a hajnal­ka és a díszbab egyaránt. Mindkettőt helybe kell vetni, mielőbb vagy cserepesen elő­nevelve vásároljuik meg. A föld. labda nélküli, szabad gyökerű átültetést nem tűrik. 2—3 m ma­gasra is felfutnak, o leggyor­sabb ideiglenes befuttatási le­hetőséget nyújtják. A hajnalkát 10—20 om, míg a díszbabot 20 -25 cm tőtávolságra ültessük. A félárnyékot jól tűri a Be­gonia semperflorens és válto­zatai. Nevelése igényes mun­kát kíván, inkább vásárolják meg. A jó erdei lombföldben kitűnően érzi magát. A SARKANTYÚKA Trapeo- lum magas, elfelejtett növé­nyünk. Narancssárga virágai dekoratívak. Erkélyeken is szé. pen díszfik. Helybe vetve sza. pontsuk. Az átültetést nem kedveli. Az ESTIKE MircrbiÜs jeleppo igénytelenségével tűnik ki. Kel­lemes illata miatt is érdemes ültetni (esti órákban illatos). 60—80 cm magas, terjedel­mes növény. 30x30 cm térállás- ba, helybe vessük. Elszórt mag- vai a következő évben kikel­nek. Említést érdemel még a Kleo­pátra tűje, a seprűfű, lobelia1, cineraria, dísznapraforgó. Bár nem egynyári virág, de most ültethető Iki a connavirág, va­lamint a muskátli. Kalla Gábor Őzbakvadászat idején VADÁSZAT Minden vadfaj vadászati idé­nyének kezdetén kellemes bi­zsergő vadászláz fogja el va­dászainkat. Egyik legszebb va­dászati idényünk, az őzbak va­dászata május elsején kezdő­dött. Ennek izgalmát és szép­ségét fokozza az erdő és mező­ség zöldbe és virágba borult környezeti hatása. Az őz legis­mertebb, legelterjedtebb és legkecsesebb nagyvadunk. „A jövő nagyvadja.” Egész Euró­pában elterjedt. Nálunk a na­gyobb kiterjedésű erdők mind­egyikében megtalálható, de legjobban a kis tisztásokkal tarkított, változatos aljnövény­zetű, elegyes erdőfoltokban és ezeket körülvevő mezőgazda- sági művelésű földeken. A lu­cerna, lóhere vagy egyéb pil­langós virágú mezőgazdasági kultúrnövények, a gabonafélék nagy hatással vannak élőhe­lyének kialakításában, így az őzállomány döntő többsége mezőségi területeinken találha­tó. Ilyen esetekben mezei'őzről beszélünk, amely nem külön faj, és nem is fajta, hanem kedvezőbb életkörülményei folytán minőségben felülmúlja az erdőben tartózkodó őzállo­mányt. A májusi vadászat külön él­ményt nyújt, és a legeredmé­nyesebb, mivel a vegetáció gyengébb takarása mellett job­ban észlelhető és megfigyel­hető. Ebben a hónapban va­dászati módja a les, cserké- szés és barkácsolás. Az őzhí­vást őzbakra csak a párzás idején, július második és augusztus első felében alkal­mazzuk. Az előbbi vadászati módoknak igen nagy szakmai és etikai jelentőségük van, mi­vel az őzbak vadászatánál min­den egyedet külön-külön felül kell bírálni, lőhető-e vagy sem. A vadászati módok alkal­mazásához jól kell ismerni azok alkalmazási sikerét, eredmé­nyét, a befolyásoló tényezőket. Ebben a vadászati idényben közel ezer őzbakot terveznek vadásztársaságaink terítékre hozni a megyében. Ebből közel százat külföldi bérvadászokkal kívánnak kilövetni. Ennek a tervnek teljesítésé­hez magas szintű szakmai is­meretre van szükség. Erről va­dászaink az elmúlt évben ta­núbizonyságot adtak, amikor a több mint ezer kilőtt őzbakból a hibás (mínuszpontos) kilö­vési arányt másfél százalékra csökkentették. Ez különösen döntő a külföldiek vadásztatá­sánál, mert ott a mínuszpontos kilövésnél a vadásztársaság el­esik a tervezett bevételtől. Az ez év január 1-én beve­zetett új lőttvadárak megálla­pítása nagyobb arányú bevé­telt biztosít vadásztársaságaink­nak az előző évinél. Ugyanígy a külföldiek vadásztatása ese­tén is a trófeáért fizetendő lő- díj magasabb lett. A kapitális őzbak felső határának értéké­ért külföldi vadásztatás esetén 90 ezer Ft összeget lehet el­érni és ezen felül minden grammjáért 1014 Ft-ot fizetnek. (Drágább, mint az aranynak grammja.) Ahhoz, hogy megyénk va­dásztársaságai a jövőben minél több kapitális őzbakkal rendel­kezzenek, a májusi belföldi va­dászatainknál megfelelő szintű és területenként jellemző cél­irányos őzbakselejtezés kell végrehajtani. Megyénk őzállo­mányának minősége az elmúlt években fejlődött, de nem meg­felelő szintre. A minőségjaví­tást tovább kell fokoznunk. En­nek alapvető tényezője, a má­jusi őzbakselejtezés. Ebben az időszakban kell kilőni és ezzel kirekeszteni a nem kívánatos egyedeket az állományból. Ez csak úgy felelhet meg az állo­mány érdekeinek, ha a vadász, külföldieknél a kísérő vadász rendelkezik olyan gyakorlattal, ezzel párosuló elméleti tudás­sal és megfelelő bíráló kész­séggel, amely a selejtezés fogalmainak legjobban megfe­lel. Az őzbak selejtezésénél az egyéb tényezők mellett jó tám­pontot nyújt az őz agancsa. Ennek alakulása és fejlődése lehet rendes és rendellenes. A rendesen, kívánatos ütemben, jól fejlődő bakot kímélni kell. A rendellenes agancsú ba­kot viszont aszerint bíráljuk el, hogy a kedvezőtlen agancs alakulása öröklékeny-e vagy sem. Az így megfontolt, alapos bírálat alapján kilőjük az állo­mányból azokat az őzbakokat, amelyek nem kívánatos, rend­ellenes agancsokat örökítené­nek utódaikra. Ha azonban az észlelt hiba nem öröklékeny és tömegében kapitális agancsú bakot ígér, akkor meghagyjuk. A külső erőművi behatás következtében keletkezett rendellenesség nem öröklődik. Az ilyen mechanikai sérült trófeát viselő őzbakot tehát ne lőjük ki, mert ez a rendellenesség csak múló ter­mészetű és ha agancsát le- hullajtja, a következő évi agancs ismét rendes fejlettsé­get mutat és azt követően már semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Az ismert rendel­lenes agancsú őzbakokat ki kell lőni, míg van egy másik kategória, az örökös közepes trófeája őzbakok, amelyeket ki lehet lőni. Ez a tulajdonság ugyancsak öröklődik, és nem javítja az állomány minőségét, sőt azt közepes szintre rontja le. Most az őzbak vadászati idé­nyének kezdetén elsősorban se­lejtezzünk és alapvető szem­pontunk legyen, hogy inkább több esetben ne szóljon a puska, minthogy egy jó képes­ségű, ígéretes bak kilövésével hibát kövessünk el. Ezek az el­követett hibák egy-egy őzpopu­lációban jóvátehetetlenek, kü­lönösen akkor, ha a területen egyébként is gyenge az állo­mány minősége. A szakmai szempontok betartása egyedüli biztosítéka annak, hogy me­gyénk őzállománya a megfele­lő nagyságrendi szintentartása mellett a jövőben tovább fog javulni minőségileg. Ez szak­mai követelmény, és nem utol­só sorban bevételeink fokozá­sához népgazdasági érdek. Farkas János l

Next

/
Thumbnails
Contents