Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-07 / 124. szám
6 Dunántúli napló 1980. május 7., szerda A keszeg fogása Május 4-én, az ívási időszak megkezdésével legtöbb horgászvizünkön életbe lépett a pontyfogási tilalom. Ezzel egy- időben megindult a keszegfélék íváso, amely néhány nap alatt befejeződik. Azokon a vizeken, ahol nincs általános - tehát a keszegfélékre is kiterjedő — horgászati tilalom, ott az elkövetkező időszakban a keszeg fogása nyújthat nagyszerű élményt Ehhez azonban a hagyományos pontyozó felszereléseinket át kell szerelni, megfinomítani. Kezdjük a horgászbottal: — Legalkalmasabb a 4,0—4,5 m hosszú, „A" okciójú teleszkópos csőbot amely hajlékonyságával, rugalmasságával lehetővé teszi a vékony zsinórok szakadás nélküli • használatát. Természetesen a hagyományos botokkal is lehet keszegezni, ezeknél azonban kissé vastagabb zsinórt kell használni, ami nehezíti a dobást, ezért ilyen esetben ajánljuk a csónakból való horgászatot. — Minél vékonyabb a zsinór, a hal annál kevésbé veszi észre, több kapósra van kilátásunk. kisebb a vízben az ellenállása, o bevágások eredményesebbek. A teleszkópos botokhoz általában 0,12-0,16 mm-es, az egyéb üvegbotokhoz 0,20-0,25 mm-es hajlékony, puha zsinórt használjunk. — Az úszóknak igen széles skálája van. Lényeg az. hogy megfelelő felhajtóerővel rendelkezzenek, erre legalkalmasabbak a balsafából készült simára festett, vékony antennájú, keskeny ék alakúak. Az úszó sokszor egyéni ízlésű, melyet a horgászok egy része maga készít el. A legjobb úszó is értéktelenné válhat, ha rossz a súlyozása. Legtökéletesebb az úgynevezett stíl ólom, amely érthetetlenül a hazai kereskedelemben nem kapható. (Ez különböző vastagságú és hosz- szúságú ólomhenger, amely tengely irányában van behasítva.) Nagyon jól megfelel a cseppólom, melynek finomításához sörét ólmot használhatunk. Attól füqqően, hogy folyó- vagy állóvízben horgászunk, változó a súlyok zsinóron történő elosztása, lényeg oz, hogy annyi súly kerüljön felerősítésre, hoqy az úszó tetejét, ha ujjunkkal meglökjük, könnyedén víz alá merüljön, majd lassan ismét kiemelkedjen. — A keszegféléknek viszonylag kis szájuk van, ezért 10-16- os méretű horoq használata a legqyakoribb. Vannak igen vékony, hosszabb szárúak, melyeket az árvaszúnyog lárvájának feltűzésére használnak. — A legjobb összhangban összeállított felszerelés is csak a jól megválasztott csalival és Ismét a Pécsf-fó... etetőanyaggal együtt eredményes. Legjobbon bevált a színezett csontkukac, az árvaszúnyoglárva, és a trágyagiliszta. Ezek előállítása, beszerzése a szakirodalmakbon részletesen le van írva. Igen sokféle recept van az etetőanyagokról is, amelyet mindenki az általa legjobbnak ítélt arányokban állíthat össze. Ilyen felkészülés után a horgászhely beetetésével megkezdhetjük a keszegfélék fogását, mely jó reflexeket kiván és igen jó szórakozást nyújt. Érdemes ezeknek a halfajoknak horgászatát megtanulni, mert az elkövetkező években a ponty- centrikusság háttérbe szorulása mellett biztos fogást a keszegféléktől lehet várni. Kovács Zoltán HÍREK 0 Május elsejével feloldódott o süllő, kősüllő és' balin fogási tilalma. ^ Az IB a Balatoni Halgazdaságtól 32 db süllőfészket vásárolt, melyek az egyesületi kezelésű és IB-vizekbe kerültek kihelyezésre. % Az Intéző Bizottság soron következő megyei küldöttközgyűlését május 11-én tartja, melyen az elmúlt évi halgazdálkodás, valamint zárszámadás és vagyonmérleg kerül megtárgyalásra. Kapásra várva a sikondai tó partján Aktív egyesületi élet Komlón A Komlói Horgászegyesület 295 tagja, melynek közel nyolcvan százaléka bányász, bányász nyugdíjas, vagy azok családtagja, példamutató összefogással segíti a jövőre 25 esztendős egyesület fejlődését, erősödését. Rendszeresek a klubrendezvényeik, a téli oktatás, melyeket a komlói Juhász Gyula klubban tartanak. Hagyományos, hogy a tagság teljes létszámban részt vesz a közgyűléseken, ahol demokratikus légkörben, széles körű vitákban döntenek közös ügyeikről. Összefogásuk eredménye, hogy a kezelésükben lévő sikondai horgásztavat oly színvonalasan gondozzák, hogy ott a tagok, a vendéghorgá■ ■ ■ *— ■■■ szók örömüket lelhetik kedvelt sportjukban. Közös határozatuk, hogy minden tag évente 8 ára társadalmi munkát végez a tó karbantartása, a környezet védelme érdekében, melyről a vezetőség igazolást ad ki. Ezt a tevékenységet ismerte el a megyei IB a hatasitáshoz nyújtott jelentős anyagi támogatásával. Az idei tavaszon, március 22-én és 29- én is nagy számban vettek részt a tagok az egyesület által szervezett környezetvédelmi társadalmi munkákban. Újabb horgászhelyeket alakítottak ki, gát- és partvédelmi munkát végeztek, eltávolították a vizben lévő szemetet, szennyező anyagokat. Nem kell sokkal több egy horgásznak. Hát ha még „hal- gazda”, aki mit sem félt jobban, mint drága pénzért telepített pontyait a falánk harcsáktól. Az történt ugyanis — s adtunk hírt mi is lapunkban az „első felvonásról" —, hogy a Pécsi-tón Kovács Zoltán, a MOHOSZ Baranya megyei IB- nek titkára horgásztársaival együtt felfigyelt a hét végén az aránylag sekély vízben „hen- tergő” harcsákra... A tó horgászai és a hatalmas ragadozók között több éve folyik a csata. A nagyboj- szúak közül néhány rajtaveszí-' tett már o horgokon, ám még mindig rengeteg harcsa van a vízben. Kovács Zoltán becslése szerint mintegy 40 mázsa Ezért a viz burjánzását látva nem sokat haboztak: a vízbe tették az eresztőhálót, s még jóformán el sem mentek a víz partjáról. már jelezték a parafadugók: nem volt felesleges a fáradság. Egy 25 kilogrammos harcsa akadt a hálóba. Ez az, amiről mi is írtunk a napokban. Arról azonban még nem, hogy ezen kívül további három ragadozót fogtak Kovács Zol- tánék. A legnogyobbat szombaton. A 35—40 kilogrammosra becsült hal nagysága megítélhető a kép alapján. Hogy mennyi halat kellett megennie a tekintélyes súly eléréséhez, hány éves lehet o kapitális harcsa, arról nem szól a fáma. Most már mi is csak „előzetes nekrológot" tudunk írni. A mohácsi HTSZ ugyanis megvásárolta a nagy halat, hétfőn elszállították, elképzelhető a további sorsa... Szebb lett volna persze, ha arról adunk hírt: horgon vesztett rajta a nagybajszú. Az eredmény így is jó: ennyivel is Nem kis fáradságba került „pózba állítani” a hatalmas harcsát. Fotó: Mészáros Attila kevesebb harcsa pusztítja mojd a Pécsi-tó horgászható halait. M. A. HORGÁSZAT Henteregneka harcsák! KISKERTÜNK Ültessük el az egynyári virágokat A kert legfőbb nyári díszei az egynyári virágok. A fajok, fajtáik helyes megválasztása esetén élénk tiszta színűkkel, hosszan tartó virágzásukkal sok örömöt szerezhetnek. Az egynyári virágok fagyra érzékenyék, ezért ültetésüket biztonsággal csak az utolsó fagyos napok, május 15. után eszközölhetjük. Az egynyóriak. nák sem a fényigényük, sem a szárazságtűrésük, sem térigényük nem azonos. Mindenekelőtt mérlegeljük ezeket a szempontokat. A száraz, napos körülményeket jól tűri a PETÚNIA. A Petunia multiflora színváltozatait inkább virágágyaikba, míg a nagy virágú Petúnia gran- diflara változatait erkélyládáik, bo, virág tálaikba ültessük. Szintén ide ültessük a rojtos virágú változatokat, lehetőleg szélvédett helyre. Térigénye 20x20 cm, de 20x25 cm térállás is megfelelő. A Salvia siplendens vagy PAPRIKAVI- RÁG c ináberpiros virágai folyamatos an virágoznak. Nap-, víz- és tápanyagigényes. A jó morzsailékas talajt meghálálja. 1 m2 felületre 20—25 d'b-ot számoljunk. A magyar nyár színe a sárga, hozzátartozik a- kert nyári hangulatához. A piros szín mellett jól is érvényesül. A sárga Tagetes vagy BÁRSONY. VIRÁG sok-sok változata ismert. Az új holland változatok bár drágák, de mutatósaik. Az elmúlt évben Pécs város terein sok változata került 'bemutatásra. A bársonyko, de más egynyári virág Fj hybridimagjait ne szedjük, mert a következő évi virágok teljesen elütnek az előző évi virág formájától, magasságától, esetleg színárnyalatától is. A bársonyka a szárazságot tűri, de az öntözést bőséges virágözönnel hálálja meg. 50—70 cm magas, sárga virágú egynyári a Rudbedkia hiirta vagy KÚPVIRAG. Palántázással, magvetéssel egyaránt létesíthető virágágy belőle. 30x30 cm-es sor. és tőtávolságra ültessük. Talaj iránt nem érzékeny. Kedves, egyszerű, sárga “virág a KÖRÖMVIRÁG, Calendula officinalis. Citrom-, de főleg narancssárga változatai vannak szimpla vagy dupla virágformával egyaránt. Helybe is vethető május középéig. Igénytelen, a napot szereti. BhRSONYVmG Ellhuílajtott magjaiból a következő évben újra kél palánta. Térigénye: 20x20 cm. A piros és sárga a kék színű virágókkal harmonikus egységet alkot. Hosszan tartó folytonos virágzást biztosít az Age. rotom houstonianum vagy BOJ- TOCSKA. Napfényigényes, közepes vízigénnyel. Ajánlható a: Velence, Balaton, Tihany változatok. Magasságuk 20—30 om. Egy-egy töVön 30—60 virág is van. Virágágyaik, erkélyládák, sírok ki ültetésére egyaránt megfelel. Rácsok, kerítések befútta tá sóra alkalmas a hajnalka és a díszbab egyaránt. Mindkettőt helybe kell vetni, mielőbb vagy cserepesen előnevelve vásároljuik meg. A föld. labda nélküli, szabad gyökerű átültetést nem tűrik. 2—3 m magasra is felfutnak, o leggyorsabb ideiglenes befuttatási lehetőséget nyújtják. A hajnalkát 10—20 om, míg a díszbabot 20 -25 cm tőtávolságra ültessük. A félárnyékot jól tűri a Begonia semperflorens és változatai. Nevelése igényes munkát kíván, inkább vásárolják meg. A jó erdei lombföldben kitűnően érzi magát. A SARKANTYÚKA Trapeo- lum magas, elfelejtett növényünk. Narancssárga virágai dekoratívak. Erkélyeken is szé. pen díszfik. Helybe vetve sza. pontsuk. Az átültetést nem kedveli. Az ESTIKE MircrbiÜs jeleppo igénytelenségével tűnik ki. Kellemes illata miatt is érdemes ültetni (esti órákban illatos). 60—80 cm magas, terjedelmes növény. 30x30 cm térállás- ba, helybe vessük. Elszórt mag- vai a következő évben kikelnek. Említést érdemel még a Kleopátra tűje, a seprűfű, lobelia1, cineraria, dísznapraforgó. Bár nem egynyári virág, de most ültethető Iki a connavirág, valamint a muskátli. Kalla Gábor Őzbakvadászat idején VADÁSZAT Minden vadfaj vadászati idényének kezdetén kellemes bizsergő vadászláz fogja el vadászainkat. Egyik legszebb vadászati idényünk, az őzbak vadászata május elsején kezdődött. Ennek izgalmát és szépségét fokozza az erdő és mezőség zöldbe és virágba borult környezeti hatása. Az őz legismertebb, legelterjedtebb és legkecsesebb nagyvadunk. „A jövő nagyvadja.” Egész Európában elterjedt. Nálunk a nagyobb kiterjedésű erdők mindegyikében megtalálható, de legjobban a kis tisztásokkal tarkított, változatos aljnövényzetű, elegyes erdőfoltokban és ezeket körülvevő mezőgazda- sági művelésű földeken. A lucerna, lóhere vagy egyéb pillangós virágú mezőgazdasági kultúrnövények, a gabonafélék nagy hatással vannak élőhelyének kialakításában, így az őzállomány döntő többsége mezőségi területeinken található. Ilyen esetekben mezei'őzről beszélünk, amely nem külön faj, és nem is fajta, hanem kedvezőbb életkörülményei folytán minőségben felülmúlja az erdőben tartózkodó őzállományt. A májusi vadászat külön élményt nyújt, és a legeredményesebb, mivel a vegetáció gyengébb takarása mellett jobban észlelhető és megfigyelhető. Ebben a hónapban vadászati módja a les, cserké- szés és barkácsolás. Az őzhívást őzbakra csak a párzás idején, július második és augusztus első felében alkalmazzuk. Az előbbi vadászati módoknak igen nagy szakmai és etikai jelentőségük van, mivel az őzbak vadászatánál minden egyedet külön-külön felül kell bírálni, lőhető-e vagy sem. A vadászati módok alkalmazásához jól kell ismerni azok alkalmazási sikerét, eredményét, a befolyásoló tényezőket. Ebben a vadászati idényben közel ezer őzbakot terveznek vadásztársaságaink terítékre hozni a megyében. Ebből közel százat külföldi bérvadászokkal kívánnak kilövetni. Ennek a tervnek teljesítéséhez magas szintű szakmai ismeretre van szükség. Erről vadászaink az elmúlt évben tanúbizonyságot adtak, amikor a több mint ezer kilőtt őzbakból a hibás (mínuszpontos) kilövési arányt másfél százalékra csökkentették. Ez különösen döntő a külföldiek vadásztatásánál, mert ott a mínuszpontos kilövésnél a vadásztársaság elesik a tervezett bevételtől. Az ez év január 1-én bevezetett új lőttvadárak megállapítása nagyobb arányú bevételt biztosít vadásztársaságainknak az előző évinél. Ugyanígy a külföldiek vadásztatása esetén is a trófeáért fizetendő lő- díj magasabb lett. A kapitális őzbak felső határának értékéért külföldi vadásztatás esetén 90 ezer Ft összeget lehet elérni és ezen felül minden grammjáért 1014 Ft-ot fizetnek. (Drágább, mint az aranynak grammja.) Ahhoz, hogy megyénk vadásztársaságai a jövőben minél több kapitális őzbakkal rendelkezzenek, a májusi belföldi vadászatainknál megfelelő szintű és területenként jellemző célirányos őzbakselejtezés kell végrehajtani. Megyénk őzállományának minősége az elmúlt években fejlődött, de nem megfelelő szintre. A minőségjavítást tovább kell fokoznunk. Ennek alapvető tényezője, a májusi őzbakselejtezés. Ebben az időszakban kell kilőni és ezzel kirekeszteni a nem kívánatos egyedeket az állományból. Ez csak úgy felelhet meg az állomány érdekeinek, ha a vadász, külföldieknél a kísérő vadász rendelkezik olyan gyakorlattal, ezzel párosuló elméleti tudással és megfelelő bíráló készséggel, amely a selejtezés fogalmainak legjobban megfelel. Az őzbak selejtezésénél az egyéb tényezők mellett jó támpontot nyújt az őz agancsa. Ennek alakulása és fejlődése lehet rendes és rendellenes. A rendesen, kívánatos ütemben, jól fejlődő bakot kímélni kell. A rendellenes agancsú bakot viszont aszerint bíráljuk el, hogy a kedvezőtlen agancs alakulása öröklékeny-e vagy sem. Az így megfontolt, alapos bírálat alapján kilőjük az állományból azokat az őzbakokat, amelyek nem kívánatos, rendellenes agancsokat örökítenének utódaikra. Ha azonban az észlelt hiba nem öröklékeny és tömegében kapitális agancsú bakot ígér, akkor meghagyjuk. A külső erőművi behatás következtében keletkezett rendellenesség nem öröklődik. Az ilyen mechanikai sérült trófeát viselő őzbakot tehát ne lőjük ki, mert ez a rendellenesség csak múló természetű és ha agancsát le- hullajtja, a következő évi agancs ismét rendes fejlettséget mutat és azt követően már semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Az ismert rendellenes agancsú őzbakokat ki kell lőni, míg van egy másik kategória, az örökös közepes trófeája őzbakok, amelyeket ki lehet lőni. Ez a tulajdonság ugyancsak öröklődik, és nem javítja az állomány minőségét, sőt azt közepes szintre rontja le. Most az őzbak vadászati idényének kezdetén elsősorban selejtezzünk és alapvető szempontunk legyen, hogy inkább több esetben ne szóljon a puska, minthogy egy jó képességű, ígéretes bak kilövésével hibát kövessünk el. Ezek az elkövetett hibák egy-egy őzpopulációban jóvátehetetlenek, különösen akkor, ha a területen egyébként is gyenge az állomány minősége. A szakmai szempontok betartása egyedüli biztosítéka annak, hogy megyénk őzállománya a megfelelő nagyságrendi szintentartása mellett a jövőben tovább fog javulni minőségileg. Ez szakmai követelmény, és nem utolsó sorban bevételeink fokozásához népgazdasági érdek. Farkas János l
