Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-06 / 123. szám
1980. május 6., kedd Dunántúli napló 3 Ho# tesz a mezőgazdaságS kisgépgyártó bázisüzem 9 B tsz-ek 83 százaléka KTfl-tag Jól bevált a szövetkezeti önsegélyezés Szükség van a hazai kismatír- gyártásra Pg£§j Vasas Ipari * fű nyírógéphez adapterként alkalmazható új gyártmány, a rotációs kapa Szövetkezet erőfeszítései Mágnestárcsás tárolók próbaiiz eme Szám ítástech n i ka a MOM-ban Egy gramm talajban több milliárd mikroszervezet Munkába fogott baktériumok Pontosan 16 éve, hogy saját erőből már gyártott 1500 rotációs kapát a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet Ez o mennyiség nyolc év alatt kelt el. Nem a mogas ár, hanem a kereslet szűkössége miatt. Akkor még győzték a kiskerttulajdonosok kézi munkával kertjeik kapálását. Alig fél évtizede azonban megnőtt az igény, és most hazánkban évente legalább 4000 rotációs kapálógépet vennének, ha volna. A Minisztertanács 1977-ben a háztáji kisgépgyártás bázisának a létesítéséről döntött és felkérte a Kohó- és Gépipari Minisztériumot ennek megszervezésére. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Komplex MEZŐGÉP Tröszt veszprémi gyára lesz a bázisüzem, várhatóan a jövő évtől. De ezért o megtisztelő posztért versenyez a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet Is. Vörös Géza üzemvezető úgy véli, hogy már most méltóak a bázisüzem címre, hiszen a Szegedi Vasas Ipori Szövetkezettel együttműködve gond nélkül tudják a hazai megrendelőket kielégíteni, sőt még külföldre is szállíthatnak. A szegediek idén először jelennek meg az amerikai motorral ellátott rotációs kapával, mintegy 8000-et dobnak piacra a Hermes közvetítésével. Az irányára 13—14 000 forint. A pécsiek rotációs kapálógépének a prototípusa az elmúlt hetekben a francia Briban cég együttműködésével készült el, irányára 12—13 000 forint. A 2,4 lóerős motort a franciák szállítják. Az újdonság összsúlya 32 kiló, négy részre köny- nyen szétszedhető, gyorsan szállítható. A kapálási szélessége 57 centi. Munka közben egyenletesen tartható. Az In- terág Rt. képviselői január 25- én tárgyaltak a pécsiekkel, és öt hét múlva a prototípus készen állt A pécsi szövetkezet kooperációs engedélyt is kapott. Mégis az ügy a sikeres indulás után lelassult, és a március 2- án megnyílt párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállításon a prototípusból egyet sem láthattok az érdeklődők. A Briban cég július 15-re ezret vár a pécsi kapából, idén összesen 3000-et kér, cserében a motorokért. A teljes felfutás után évente 12 000-et kell átadni a francia megrendelőnek. Míg a hazai fogyasztóknak évente kétezret tudnak küldeni és a szegedi szövetkezettel együttműködve az évi tizenhatezres igényt képesek kielégíteni az AGROKER közvetítésével. Még idén 2000 kiskapát juttatnak el a hazai kiskerttulajdonosoknak — attól függően, hogy a francia motorok miként futnak be. Ez persze annak is függvénye, hogy a pécsi szövetkezet késztermékei időben pontosan jussanak el a külkereskedelem útján Franciaországba. A pécsi szövetkezet 'bízik abban, hogy mezőgazdasági kisgépgyártó-bázis lesz, hiszen termékük olcsó, rendkívül gyor. son előállították prototípusát Külön hatfős brigádot hoztak létre átcsoportosítással és új gépekre sem szántak pénzt. Baranyában 'nem találtak együttműködő partnerre, mert egyik tsz melléküzemága sem oly fejlett. Számításiba csupán a Somogy megyei csokonyavisontai tsz üzeme jött, de végül is a tököli tsz lakatosüzemével alakítottak ki termelőkapcsolatot Tökölön előállítják a hajtóműházat, a csapágyházat, megfor- gácsolják a csigatengelyeket: precízen termelnék és időben szállítanák. A bizonytalanságot lényegében a hazai kismotorok akut hiánya okozza. A pécsi szövetkezet hajdan évente 1000—1500 kismotort produkált a Danuvia- program keretében, e téren a gyártási tapasztalata óriási. Ezzel szemben a KGM azzal érvel, hogy Magyarországon kismotorokat gyártani csak százezres tétel felett éri meg, vagyis inkább hozzuk be külföldről a nogyon is drága kismotorokat. Mindenképpen szükség van a hazai 'motorbázisra, ugyanis a nyugati piac szokatlanul labilis. A pécsi piackutatók utánajártak kétféle francia, hatféle amerikai és nyugatnémet, valamint egy olasz motornak, hogy a legmegfelelőbbet válasszák ki. Amíg tárgyaltok, az árak fantasztikus méretben nőttek, alig háromnegyed év alatt 41- ről 89 dollárra emelkedett egy •berendezés ára. A szocialista országok közül csak a Szovjetunióban leltek kis stabil motorokra, de azok is csaik szivaty- tyúra és áramfejlesztőre alkalmasak. Pillanatnyilag hazánkban évente 10 000 kismotorra van igény o háztáji kisgépek felszereléséhez. Ennek előállítását a Pécs Vasas Ipari Szövetkezet sa. jót erőiből is győzné, amennyiben 40—50 millió forintos állami támogatásban részesülne. 'Egy . másik újdonság a 98 köbcentis fűnyírógép, amiből 600-at kínálnak idén az Agro- ker Vállalatnak. Irányára 10 000 forint. Az országos igényt tel. jesen 'kielégítik ezzel. A Sachs- motort nyugatnémet cég szolgáltatja, aimiért cserében lángvágó asztalokat kér évente 60 000 márka értékben1. Most januárban indultak el az első asztalok kitűnő minőségiben és határidőre. A szövetkezetiben csak egy évre előre tudnak gondolkodni ennek függvényében. Ez is igazolja, hogy a hazai kismotor- gyártás előtétbe állítása égetően fontos feladat. Az elmúlt éviben a Hermes Szövetkezeti Vállalót o hiány enyhítésére 2000 Texas típusú béíga kapálógépet hozott be. Ezért a pénzért 12 000 motorblokkot szerezhetnének és ekképpen a hiányt nagymértékben mérsékelhették volna. A francia igényeknek megfelelni egyenlő az európai, sőt még a japán színvonol tartásával is, amire a pécsiek maximálisan képesek. Csuti János A számítástechnika alkalmazása és az elektronikus számítógépek száma bármely ország gazdasági fejlettségének, tudományos-műszaki színvonalának egyik fontos mutatója. A bonyolult gazdasági és termelési szervezetek, a tudományos kutatás mai formája olyon nagy tömegű információ rendszerezését, feldolgozását, tárolását, számítások elvégzését igényli, amely csak elektronikús számítógépek segítségével valósítható meg. Hazánkban viszonylag későn kezdődött meg a számítástechnika alkalmazása, elterjesztése, s a gyártás intenzív fejlesztése. Az igények sürgetésére 1971- ben kezdték meg a központi számítástechnikai fejlesztési program megvalósítását. Ez többek között a hazai gyártással, kutatási, fejlesztési felada. tokkal és a nemzetközi együttműködési kötelezettségekkel kapcsolatos teendőket tartalmazza. A gyártási programhoz több hozai vállalat - köztük a MOM és a Videoton - kapcsolódott. Míg a székesfehérvári gyárban a számítógépek központi egységeit készítették, a MOM a számítógépeket kiegészítő készülékek gyártására specializálta magát. Négy évvel ezelőtt készült el a MOM-ban a szovjet licenc alapján gyártott első mágnestárcsa-sorozat. Ezeket a tárcsákat a francia szabadolmú mágnestárcsós adattárolókba építették be. Mindez nem egyszerűen új termékek előállítását, a termelési szerkezet változását jelentette. A számítógép kiegészítő készülékek gyártásával olyan nogy pontosságú, korszerű technológiát honosítottak meg, melyet az akkor centenáriumát ünneplő gyárban korábban nem alkalmaztak. A budapesti gyórbon a mágnestárcsák gyártásához teljesen új üzemrészt szereltek fel, s mert itt rendkívül nagy pontosságra van szükség, még a levegő összetételét és por- tartalmát is állandóan szabályozzák és ellenőrzik. Ugyancsak a központi számítástechnikai program részeként készült el 1976-ban a MOM új gyára Zalaegerszegen. A 300 millió forintos költséggel épült üzemben számítástechnikai eszközöket, a számítógépek kiegészítő berendezéseit - lyukkártyalyukasztókat, leolvasókat és tekercselőket — gyártanak. A számítástechnikai gyártás fejlődése a MOM-nál is jelentős változásokat hozott. Míg például 1971-ben a vállalat össztermelésének mintegy 6 százalékát tették ki számítás- technikai termékek, arányuk az idén eléri a 29 százalékot. A MOM tavaly decemberben befejeződött számítástechnikai nagyberuházása csaknem 700 millió forint volt. Ebből az ösz- szegből 300 milliót tett ki a már említett zalaegerszegi gyár építése és felszerelése, a többit a budopesti törzsgyárban korszerűsítésre és új üzemrész építésére fordították. F. S. P. Két évvel ezelőtt alakult meg a KTA, a Baranya megyei termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja. Az első évben 44 tsz, a tsz-ek 65 százaléka lépett be, s a területi szövetség 6 millió forintot utalt ót az alapba az önsegélyezés beindításához. Ebből az ösz- szegből és a tagi hozzájárulósokból képződött közös alap tette lehetővé, hogy már az indulás évében, 1978-ban négy termelőszövetkezet mintegy 6,4 millió forint kölcsönt vehetett fel az alopból 5 százalékos kamattal üzemviteli, fejlesztési és veszteségrendezési célokra. A KTA Intéző Bizottsága a napokban készítette el és terjesztette a TESZOV-elnökség elé az 1979. évi mérleget. A mérleg odataiból kitűnik, hogy az annak idején olyan nehezen beindult — országosan az utolsóként létrejött — szövetkezeti önsegélyezés nagyot fejlődött az elmúlt évben. Tavaly újabb 11 tsz lépett be, vagyis a 66 tsz-ből 55 már tagja a KTA- nak. Ez 83 százalékos szervezettséget jelent, s már csak alig egy százalékkal marad el oz országostól. Nem kétséges, hogy az idén újabb szövetkezetek csatlakoznak a KTA-hoz, hisz az 1979-es évben a nagyobb összegű közös alapból olyon kölcsönfolyósításokra nyílt lehetőség, amelyek jól szolgálták a tagszövetkezetek fejlesztési elképzeléseit, a kl- sebb-nagyobb pénzügyi zavarok áthidalását. Néhány tagszövetkezet a KTA-kölcsön A biológiai forradalom iko- ráiba léptünk, s ezért nem meglepő, hogy úja'bban az agrár, kutatás és gyakorlat mind no- gyclb'b figyelmet fordít a talajban élő mlkroszervezetekre. A feltalaj, vagyis a talajnak az a felső szintje, amelyben a növények élnek, szaporodnak, •minden grammjában mikroorganizmusok — baktériumok, gombák, algák, moszatolk stb. — milliói, sőt milliárdjai élnek. Ez az aktív élő tömeg nagy befolyást. gyakorol a talajban végbemenő folyamatokra, s nagymértékben kihat a talaj termelékenységére is. A imikiro. orgamlzimusök bontanak és építenek. Lebontják, és a növények számára ismét felvehetővé teszik a talajba kerülő szerves anyagokat. Testükbe építik a műtrágyák egy részét, s ezzel fontos szerepet töltenek be a növények tápanyag-ellátó sóiban. Egy speciális csoportjuk biológiailag megköti a légiköri nitrogént s ezáltal sóik műtrágya takarítható meg. A mikroorganizmusok hasznos segítőtársai az embernek a környezeti szennyeződés leküzdésében, is. Lebontják a növényvédőszerek maradványait, az állattenyésztő-telepek hulladékait. Védelmet nyújtanák az ipari, és ún. kommunális szennyeződések ellen. Érthető, ha az ember, o modern, ipairszerű mezőgazdosá. gl termelés korában, mindinkább munkába 'kívánja fogni ezeket a parányi élőlényeket, olyan hasznos célok érdekében, mint a nagy tömegű élelmiszer- termelés és a környezetvédelem. A növénytermesztésiben, a növényvédelemben és a talajerő- gazdálkodásban dolgozó szak. emberek ma már nem végezhetik hatékonyain munkájukat korszerű mikrobiológiai ismeretek nélkül. Különféle vizsgálati igénybevételével kerülhette el a fenyegető olaphiónyt. A megnövekedett létszám folytán a tagi hozzájárulás több mint duplájára emelkedett, s december 31-ig meghaladta a 16,8 millió forintot. A megnövekedett anyagi eszközök révén tavaly már 21 termelőszövetkezet vett igénybe KTA-kölcsönt. megközelítőleg 29 millió forint értékben. Ebből 16,7 millió forintot üzemviteli és 12,2 milliót beruházási célra. Veszteségrendezési kölcsön folyósítására a múlt évben nem került sor. A veszteséggel, illetve alaphiánnyal zárt tsz-ek gondjain a KTA üzemviteli és beruházási hitelek nyújtásával enyhített. Több ilyen pénzügyi gondokkal küzdő tsz vásárolt KTA-kölcsönből erő- és munkagépeket. Az elmúlt év tapasztalatai kedvezőek. Bevált a szövetkezeti önsegélyezés,' s jól szolgálja azokat a célokat, omiket a KTA létrehozásakor az alapítók meghatároztok. A tsz-ek hamar felismerték a KTA-ban rejlő lehetőségeket. Ezt mutatja az is, hogy befizetési kötelezettségeiknek fegyelmezetten eleget tettek. Az 1980-as év újabb lehetőségeket kínál. Az esedékes hozzájárulási összegek és tagi kamatok figyelem- bevételével a KTA rendelkezésére álló összeg várhatóan 23 millió forint lesz, több mint háromszorosa annak, mint amivel az alakítás évében elindultok. — Rné — módszerekkel meg kell ismerni, majd oz ismereteik birtokában felhasználni, sőt szabályozni a talajban élő m i'k roszervezetek, e parányi gyárak működését. Ehhez nyújt hasznos segítséget dr. Szegi József: „Talajmikro- biológiai vizsgálati módszerek" című könyve, amely a 'közelmúltban jelent meg a Mező- gazdasági Kiadó gondozásában. A könyv első ízben gyűjti össze és teszi magyar nyelven is hozzáférhetővé a talajmíkro- biológláöan alkalmazott legkorszerűbb nemzetiközi 'kutatási módszereket. Ezenkívül természetesen több, hazánkban ki. dolgozott eljárást is bemutat Ismerteti a talajmikröbiológioi kutatóhelyek alapvető felszerelési tárgyalt — fénymikroszkóp, sztereóm ikrosZkóp, inkubációs eszközök, hőlég-sterilizátor, anaerosztát stb. —, és alkalmazásukat A szakem'berek a könyv első részében megismer, hetik a mikroorganizmusok 'ki- tenyésztésének, identifikálásának és eltartásának módszereit. A könyv második része a növények és a tálaj mikrobák kölcsönhatását vizsgálja, és részletesen ismerteti a talajok mikrobiológiai aktivitásának kimutatására szolgáló korszerű módszereket. A klasszikus talajtan legdön. több kérdései — tápanyaggaz- dálkodás, a lebontási folyamatok sebessége, iránya, a keletkezett termékek mennyisége és minősége ma már nem válaszolhatók meg mikrobiológiai ismeretek nélkül. Helyes válasz azonban csak helyi ismereteik birtokában adható, s ezek az ismeretek helyi vizsgálatokkal szerezhetők meg. Szegi József könyve ebben nyújtja a legna. gyObb segítséget olvasójának, a ma agrárszakemberének. Rónaszéki Ferencné
