Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-06 / 123. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Az MSZMP Baianya megyei Bizottságának lapja 140. közgyűlése Átadták az akadémiai aranyérmet és díjakat H étfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az akadémia utóbbi négyéves mun­kájáról beszámoló é$ tisztújító közgyűlése. A sor­rendben 140. közgyűlés megnyitásán részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az akadémia tagjain kivUl nagy számban vettek részt tudomá­nyos életünk legjelentősebb idei eseménysorozatának nyitá­nyán a hazai tudományos élet ismert személyiségei, az aka­démiai kutató intézetek vezetői, a szellemi műhelyek mun­kásai, egyetemi tanárok, kutatók. A meghívottak között fog­lalt helyet dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára és dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyet­tese. XXXVII. évfolyam, 123. szám 1980. május 6., kedd Ara: 1,20 Ft tjatérszemié Baranyában Kukoricavetés a siklósi határban Fotó: Erb János A hét végéig befejezik a kukoricavetést Melegre és napsütésre tenne szükség KGST vb-ülés Moszkvában Marjai József beszéde Lentin. emlékének szentelt nyilvános üléssel kezdte meg hétfőn délután Moszkvában munkáját a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa végre, hajtó 'bizottságának 95. ülése. Az ülésen a tagállamok állan­dó képviselői, a kormányok el. nöikhelyettesei vesznek vészt. A magyar küldöttséget Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök­helyettese vezeti. A munkában részt vesz Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára is. A végrehajtó bizottság hétfő délutáni ülésén — a korábbon elfogodott batóirozaitnak meg­felelően — Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából megemlékeztek a kommunista páirt és o szovjet állom meg­teremtője, a nemzetközi mun­kásosztály nagy tanítója mun­kásságáról. Lenin tanításáról, o szocialista országok együttmű­ködésében megvalósuló eszméi, ről Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó KGST-kép- viselője, a szovjet Miniszterta­nács elnökhelyettese mondott beszédet. A többi 'között alá­húzta, hogy Lenin tanítása, munkássága nemcsak a szovjet nép előtt nyitotta meg a szo­cializmushoz és a kommuniz­mushoz vezető utat, hanem más népek előtt is: Lenin megala­pozta és Oroszországban sze­mélyesen irányította a szocia­lista átalakítást, s azóta ezt a tanítást sikeresen alkalmazták más országok is. Katusev méltatta a1 szociális, ta országok gyors fejlődését, hangsúlyozva, hogy a gazda­sági fejlődés üteme ezekben az országokban meghaladja a világ más részelnék fejlődését, számos fontos ipari termék gyártásában elérték és túl is haladták az EGK teljesítmé­nyét. A szocialista gazdasági integráció léhetővé teszi azt, hogy a rendelkezésre álló erő- két, erőf orrá sókat a közösségen belül jábban ikihoisználják, meggyorsítsák a fejlődés üte­mét az egyes országókban, nö­veljék a szocializmus erejét, sú­lyát a nemzetközi kapcsolatok­ban. A közgyűlést Szentágothai Já­nos akadémikus, az MTA elnö­ke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd szóbeli kiegészítést fűzött az el­nökség írásos beszámolójához. Egyebek között felhívta a figyel­met arra, hogy a mostani köz­Ezután Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese emelkedett szólásra. Elöljáróban azzal méltatta az akadémia 140. közgyűlésének jelentőségét hogy a napirendi témák szerint a tanácskozáson a tudományos élet képviselői az ország előtt álló feladatok reá. lis számbavételével foglalkoz­nak. Utalt arra, hogy az MSZMP XII. kongresszusa, s megelőzően a Központi Bizottság irányel­veinek több hónapos társadalmi vitája reális alapot adott a hosszabb távlatokban gondolko­dáshoz, követelményként is ál­lítva azt. A kongresszust meg­előző, társadalmi méretű együtt­gondolkodásban gazdagítok, előrevivők voltak az akadémián lezajlott véleménycseré^ s a kongresszusi felkészüléshez ér­tékes hozzájárulást jelentettek az MTA elnökségének javasla­tai, bírálatai, az ajánlásában kifejezett egyetértés politikánk alapvető elveivel. gyűlésen az elnökség mellett a főtitkár a tudományos osztá­lyok, a területi és az elnökségi bizottságok, valamint az aka­démia néhány más szervezeti egységének képviselői is össze­foglalóan, a visszatekintés igé­Felidézte Aczél György, hogy a XII. pártkongresszus higgadt, bizalommal teli légkörben ta­nácskozott, egy olyan időszak­ban, amikor munkánk belső és külső feltételei nehezebbé vál­tak. Elhatároztuk —• húzta alá —, hogy tovább haladunk a fej. lett szocializmushoz vezető úton, a párt programnyilatkozatában kitűzött célok felé. körültekin­tően elemezve a valóságot, helyzetünket. A kongresszus nagy nyomatékkai hangsúlyozta a minőségi követelményeket. Először elemezte annak lehető, ségeit, hogy a gazdaságnöve­kedés ütemének csökkenése mellett miként lehet a szocia­lizmus értékeit nemcsak meg­őrizni, hanem továbbfejleszteni, így társadalmunk fejlődésének újabb, minőségi szakaszát ala­pozta meg a kongresszus. Most az akadémia közgyűlé­sén és osztályainak ülésszakain olyan problémák kerülnek terí­tékre, amelyek — miként o Mi­nisztertanács elnökhelyettese fo. nyével számolnak be az elmúlt négy év eredményeiről. A Magyar Tudományos Aka­démia 1980. évi közgyűlésére ké. szített elnökségi beszámoló szó. mot ad az 1976—80. közötti testületi munka főbb vonásairól. Az elmúlt években a tudomány- politika következetes alkalma­zásának eredményeként tovább nőtt a tudomány szerepe a tár­sadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életben. A tudomá­nyos kutatások mind szorosab­ban kötődnek a szocialista tár. sadalom építésének feladatai­hoz. Ezt követően az akadémia el. nőké részletesen szólt a tudo­mányos élet fejlesztésének in­tenzív szakaszával járó felada­tokról, a tudomány és a gyakor. lat kapcsolatáról, a tudomány­irányítás időszerű tennivalóiról, a tudománynak a társadalmi tervezésben való részvételről. Az elnöki beterjesztést köve­tően Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára tartott expo­zét. A főtitkári írásos beszámo­lóhoz fűzött szóbeli kiegészítés­ben részletesen elemezte az akadémiai intézetek irányító te. vékenységét, a kutatóhelyi há­lózat fejlődését, az akadémiai intézmények részvételét a ki­emelt kutatási feladatokban, a kutatási eredmények és ezek gyakorlati alkalmazását. galmazott — tükrözik az évti­zedváltás nagy kérdéseit. Fel­adatunk, hogy mielőbb dina­mikus fejlődés bontakozzék ki társadalmunkban és gazdasá. gunkban — a változott körül­ményeknek megfelelően, új mó. dón és új eszközökkel. A gaz­dasági versenyben a legfejlet­tebb nemzetközi színvonal a mérce. Ebben a versenyben, amelyből lehetetlen kimarad­nunk, úgy kell helytállnunk, hogy közben saját szocialista céljainkat szolgáljuk. Minden nehézség ellenére segíthet mun­kánk ésszerűbb, jobb megszer­vezésében, ha csodavárás és önigazolás helyett a meglevő objektív adottságokból és le­hetőségeinktől indulunk ki. Dominál nálunk az a felis-' mérés, hogy társadolmunk fej­lődése mindenekelőtt az em­bertől, az emberi feltételek ja­vításától függ. Ettől pedig el­választhatatlan az, hogy a gazdaság, o politika, a kultúra egyes problémái — és intézmé­nyei . is - kölcsönösen, mind egyetemesebben összefüggnek, így például a gazdaságfejlesz­tés nemcsak árrendszer, sza­bályozók és energiagazdálko­dós, hanem munkaerkölcs és kultúra, politikai bizalom és tu­dományos színvonal kérdése is. Az új követelmények magukkal hozzák, meg kell hogy erősít­sék életünk minden területén az alkotó tevékenységet, a jobbra és szebbre törekvést, o fokozott aktivitást. A nyolcvanas években előt­tünk álló alapvető alternatí­vát Aczél György így fogalmaz­ta meg: bezárkózás, konzervá­lás, a kihívás elutasítása, az igények visszaszorítása - és ez már lemaradás —, vagy vállal­juk a kihívást, az igények gaz­dagodását és gazdagítását, s ehhez a belső hajtóerők moz­gásba hozását. Ma - mondta — az élet minden területén, minden döntésben és minden (Folytatás a 2. oldalon) A változékony, esőre hajló időjárás továbbra sem kedvez egyik legfontosabb növényünk, a kukorica vetésének. Némi vi­gaszt jelentett a földeken dol­gozóknak, hogy tegnap késő délután a nap is előbújt a fel­hők mögül, de sajnos a hétfői dél-baranyai időjárási helyze­tet a szemerkélő, szitáló eső jellemezte. Ennek ellenére azokban a gazdaságokban, ahol még nem fejezték be a kukorica vetését, serényen dol­goztak a táblákon — ahol a mély, sáros talaj nem engedte a munkát, ott a gépek karban­tartását végezték. A lippói termelőszövetkezet vasárnap fejezte be a 829 hek­táros közös és 190 hektáros háztáji területen a kukorica ve­tését. A gazdaság gépei a köl­csönös' együttműködési meg­állapodás alopján a szomszé­dos majsi termelőszövetkezet­nek segítenek a héten. A Szent­lőrinci Állami Gazdaság 1200 hektáron vet kukoricát. Mint­egy 900 hektáron már a föld­ben van a mag. A vetést az április végi nagy hidegek miatt csak május elején kezd­ték: jelenleg két IHC ciklógép dolgozik, melyek naponta 200 hektáros területen vetik el a kukoricát. A talajhőmérséklet 10—11 Celsius fok, s ha nem rosszabbodik az idő, akkor csütörtökre befejezik a vetést. Ho a társgazdaságoktól igény jelentkezik, szívesen mennek segíteni. Somberekén is elve­tették a kukoricát 2000 hektá­ron. Keddtől a véméndi gazda­ság földjein dolgozik négy elő­készítő- és tíz vetőgépük. Ezzel a gépparkkal naponta 150 hektáros területtel végeznek, ami azt jelenti, hogy Vémén- den a visszolévő mintegy 600 hektáros terület vetését befe­jezik a héten. A pécs-remény- pusztai termelőszövetkezetben Lenkei Imre főagronómus és Rosenberger András növény- termesztési ágazatvezető el­mondta, hogy az 1192 hektá­ros kukoricaterületből 800 hek­táron már elkészültek a vetés­sel. A gépek jelentősebb mű­szaki meghibásodás nélkül éj­jel-nappal dolgoznak. Ennek ellenére az IKR szervizszolgálat kérés nélkül is megjelenik két­naponként, ami, mint hangsú­lyozták, nagy biztonságérzetet ad. Jelenleg a gazdaság két visszolévő tábláján vetik a ku­koricát, amit várhatóan csü­törtökre befejeznek. Ugyancsak csütörtökön fejezi be a vetést az újpetrei terme­lőszövetkezet. Az 1928 hektáros terület javával már végeztek. A földeken tíz gép dolgozik nyúj­tott műszakban. A szolóntai Hunyadi Termelőszövetkezet­ben május 2-án kezdték a ve­tést. A 2003 hektáros területből már csak 400 hektár van visz- sza. Mint Kerner Ádám elnök elmondta, az előkészítés és ve­tés éjjel-nappal tart. A munkát akadályozza, hogy a diósviszlói földeken nedves a talaj, így ott nem tudják a vetés előké­szítését egyelőre megcsinálni. Szalántán egyébként az előké­szítésben és a vetésben 40 em­ber dolgozik, s várhatóan má­jus 10-én végeznek. A siklósi Magyar—bolgár Testvériség Termelőszövetkezet 800 hektá­ron vet kukoricát, s már csak 100 hektáros terület von vissza. Siklóson április végén kezd­tek a munkához, de a rossz időjárás itt is pihenőre kénysze­rítette az embereket, gépeket Alkatrészellátási gondok is je­lentkeznek. — elsősorban az IFA száliítójárműveknél. A gazdaság három gépet átirá­nyított a drávaszabolcsi terme­lőszövetkezetbe, ahol a talaj­előkészítésben segítenek. Sikló­son a vetést a héten befejezik. A drávaszabolcsi termelőszö­vetkezet 1000 hektár kukorica­földjének mintegy felével vé­geztek tegnap estig. A vetést nyújtott műszakban végzik, azonban a vetőgépeknél ko­moly olkatrészellátási gondok vannak. Amennyiben az idő nem for­dul rosszabbra, a dél-baranyai gazdaságok zöme a hét végéig befejezi o kukorica vetését. Napsütés és meleg után áhí­toznak a mezőgazdasági üze­mek dolgozói! Roszprim Nándor (Folytatás az 5. oldalon) Hétfőn megkezdte munkáját az Akadémia közgyűlése. A képen Aczél György beszél. Aczél György felszólalása Megkezdődöttaz Akadémia

Next

/
Thumbnails
Contents