Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-27 / 144. szám
1980. május 27., kedd Dunántúli napló 3 Energiatakarékosság a mezőgazdaságban Nagyon régen nem volt ilyen tavasz, még mindig vetőgépek dolgoznak a földeken. Hacsak az időjárás nem pótolja mulasztását, még időszerűbbé válik a cikkben szereplő téma. Űj utak a kukorica tartósításában és felhasználásában A nedves tárolási módok előnyei B aranya megye nagyüzemi gazdaságaiban a kukorica területi részaránya: 31,6' , . Egy év alatt közel 400 000 tonna a megtermelt szemeskukoricamennyiség. Közismert sze- ,.uc e növénynek az állat- .urtásban (az összesen fel- nasznalt abrak mintegy 75" „-a kukorica) mindenkori exportálhatósága, energiaértéke (1 kg kukorica energiaértéke = 1 kg kőszén energia értékével) arra késztet bennünket, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljunk fel- használásának széles lehetőségei felé. Az elmúlt 20 évben a gépi betakarítás technológiája jelentős változáson esett át, ugyanis 25—30%-os nedvességtartalommal szemesen-mor- zsolva történik az aratása. Emiatt jelentős mennyiségű gázolaj igénybevételére van szükség a 14%-os nedvesség- tartalomra történő szárítás megvalósításához, amely egyúttal garantálja az eltarthatóságát. Baranya megye nagyüzemi gazdaságaiban egy év alatt megtermelt kukorica szárításához 8—9 millió tonna gázolaj felhasználása szükséges közei 40 millió Ft értékben. Egyrészt a költséghányad volumene, másrészt a szárítás során keletkező biológiai károsodások arra késztetik a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy a tartósításban és a felhasználásban új utakat keressenek a különböző nedves tárolási módok alkalmazhatóságára. Baranya megyében 1979-ben összesen 12 mezőgazdasági nagyüzem foglalkozott nedves kukorica tárolással. Az általuk tárolt mennyiség a megye nagyüzemeiben termelt összes kukorica mennyiségéhez viszonyítva mindössze 3%-os arányt képvisel. Azonban ha azon nagyüzemek termeléséhez viszonyítjuk, amelyek nedves kukorica tárolással foglalkoztak, akkor ez az arány 21%. A nedves kukoricatárolás és -felhasználás előnyei közül a jelentősebbeket az alábbiakban lehet összefoglalni: — a kukorica betakarítását fajtáktól függően 2—3 héttel előbb meg lehet kéz- deni, ez csökkenti a kukorica betakaritásakor jelentkező legnagyobb éves munkacsúcsot, — kisebb a betakarítási veszteség, — szárítási költség nem terheli a terményt, — a visszamaradt kukoricaszárnak mint mellékterméknek a táplálóértéke nagyobb, — a fehérje- és keményítő- tartalom jobban emésztődik mint a szárított kukoricánál. Az üzemszervezési előnyök mellett a takarmányozási előnyök az alábbiakban foglalhatók össze: Sertéshizlalásban a nedvesen tartósított kukoricával 6%-kal jobb napi súlygyarapodást, 5%-;kal nagyobb takarmónyfel- vételt és 10%-kal kedvezőbb takarmányértékesülést értek el, mint a szárított kukoricát fogyasztó kontrollállománynál. Kérődzőknél jobb a szénhidrátok elbonthatósága, emészthetősége — a szénhidrátok bomlásánál az ecetsav : pro- pionsav arány kedvezőbb, mint a szárított kukoricánál. Szarvasmarha-hizlalásban: a nedvesen tartósított kukorica felhasználósával napi 1250— 1500 grammos súlygyarapodás érhető el. Szarvasmarhák részére a nedveskukorica zúzott állapotban takarmánykeverő és -kiosztó kocsival más takarmánykomponensekkel együtt adagolható. Napjainkban alkalmazott fontosabb nedves kukorica tárolási módok: 1. Harwestor toronyban tejsavas erjesztéssel, 2. Harwestor toronyban C02 dúsítással, 3. Propionsavas tartósítással, 4. Natúr állapotban, kezelés nélkül, fóliában, 5. C02-vel kezelve fóliában. Valamennyi felsorolt tartósítási mód energiatakarékos megoldás, ezenkívül alkalmas a takarmányozás szakszerű megoldására. Jelenlegi ismereteink szerint a nedveskukorica takarmányozási célra történő felhasználása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és betartani: 1. A kedvező napi súlygyarapodási érték és takarmányozási költség ellenére a kész takarmányok 50%-ban nagyobb arányban ne tartalmazzanak nedvesen tárolt kukoricát. 2. Amennyiben ennél magasabb arányban szerepel a takarmány receptúrákban a kukorica, célszerű azt száraz kukoricával kiegészíteni. 3. A szabad savak káros hatása bőséges kálcium bevitellel kompenzálható. 4. A nedvesen etetett kukorica kisebb mértékű ta- karmányporlást jelent, így csökken a telepeken előforduló légúti megbetegedések száma. 5. Sertéseknél kisebb mértékben fordul elő gyomorfekély, mint a száraz kukoricával történő etetés során. 6. Mindössze 3 napig tárolható a nedves kukoricából készült takarmány. Az egyes tárolási módokat összehasonlítva a toronyban történő tárolás a legjobb módszer, azonban rendkívül magas a beruházási igénye. A propionsavas tartósítás a szer ára miatt költséges megoldás, a fóliás prizmában történő tárolás jár a legkisebb költséggel, de alkalmazhatósága korlátozott A nedves kukorica betakarítás, tartósítás megoldásához célszerű lenne a kukoricaszemet Toppantani vagy zúzni. Erre alkalmas az SZK 6-os kombájn zúzákosá-rral történő átalakítása, valamint a Szigetvári Állami Gazdaságban üzemeltetett Skjald géprendszer is, továbbá az egyházaskozári Haladás Tsz- ben alkalmazott hengerszékes megoldás. Az energiatakarékosság indokolja, hogy valamennyi nagyüzemben az összesen megtermelt kukorica legalább 20—30 százalékát nedves módszerrel tárolják. Simon József osztályvezető, Baranya megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség A feldolgozatlan bőrhulladék is érték A cipő- és a kesztyű készítésben felhasznált alapanyagok ára jelentősen emelkedett. így például egy négyzetméter bőr attól függően, hogy milyen minőségű, 600, illetve 1000 forintba kerülhet Egy négyzetméternyi mikro- talpat jelenleg 162 forintért vesznek meg a feldolgozó üzemek. A Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézet műbőrosztályán keresik annak a lehetőségét kutatásokkal, hogy a cipő és a kesztyű készítésekor keletkező hulladékokat miként lehetne ismét hasznosítani. Az köztudott, hogy a nyersbőr-maradékokat régóta feldolgozzák rostműbőrnek, így például a Pécsi Bőrgyárban és a Budapesti Bőripari Vállalatnál. A készbőr-hulladé- kokra eddig senki sem fordított nagyobb gondot, ugyanis magas festék, és zsírzóanyag-tartalma miatt rostműbőrré való feldolgozásukat reménytelennek tartották. Nyugat-Európában, így ' elsősorban Franciaországban és Belgiumban a nagyobb bőrfeldolgozó cégek régóta igénylik a készbőr-hulladé- kokból kialakított rostműbőrt. Ily képpen nem vész kárba a kidobásra szánt felsőbőr-, talp- és szabási felesleg. A Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézetben megtudtuk, hogy belga példák alapján a magyar kísérleti próbálkozások is megkezdődtek néhány fővárosi bőrfeldolgozó szövetkezetben az eddig szeméttelepre hordott készbőr- és talp hulladékok újrahasznosítására. Az eredmények biztatóak és a most vásárolható drága cipőtalp helyett jóval olcsóbbat állítottak elő a szeméttelepre szánt felsőbőrből. Sorozatgyártása még nem kezdődött meg, hiszen nem találni feldolgozót, aki vállalná a kezdeti nehézségekkel járó rizikót. A budapesti és a pécsi rostműbőr-üzem csak a tiszta nyersbőr-küldeményeket fogadja el, mivel technológiailag nincsenek felkészülve másfajta hulladékok őrlésére, vagyis hasznos termékké való átalakítására. Az OKISZ ipari főosztálya régóta szorgalmazza az újrahasznosítást és ennek a kezdeményezésnek híve a Baranya megyei KISZÖV is. A Pécsi Cipőipari Szövetkezetben elmondták, ha felkérik őket, akkor a szövetkezet hetente legalább kétszer elszállítaná saját kocsival a megadott helyre az eddigi ipairi „szemetet". Ugyanígy készségesnek bizonyult a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipart Szövetkezet, ők a bezúzandó hulladékot osztályoznák, dobozolnák a kívánt szempontok szerint. Hasonlóan vélekedtek a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezetben. A Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézet szakemberei pedig azt válaszolták, hogy várják a baranyai hulladékmintákat minősítésre. Az újrahasznosítás, jelen esetben a rostműbőrré feldolgozás témáját pontosan egy évtizede vetették fel épp baranyai kezdeményezésre. Az előrelépés a megoldás felé most már a felső szerveken múlik. Mindesetre a három baranyai cipész és kesztyűs szövetkezetből havonta több mázsa feldolgozhatatlan hulladék jut ki a szeméttelepre. Csuti János Tavaszi BNV ki EIMCO rakodógép A bányagépek közül néhányat szívesen látnánk a Mecsekben Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár bányászati kiállításán a leglátványosabb berendezéseket a várpalotaiak mutatták be: a hidraulikus működtetésű pajzsokat néhány esztendeje alkalmazták a Mecsekben, sajnos bármennyire új típusokat gyártanak is, úgy tűnik, a Mecseki Szénbányák mostani bányaüzemeiben ezekkel nem tudják megoldani a fejtések biztosítását, ezért részletesen nem is szólunk róla. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat legújabb gépóriása, az F 8-as vágathajtó kombájn azonban érdeklődésre tarthat számot Baranyában is. Ez a szeletekben fejtő géptípus alkalmas bányavágatok és lejt- aknák hajtása mellett alagutak nyitására is, sőt a tankszerű, lánctalpas gépre szerelt fúró- szerkezet révén alkalmas a fúró-robbantó jellegű vágathajtásra is. Ä berendezés konstrukciója és kivitele a mélybányászati üzem körülményeinek is megfelel, egyszerűen szétszedhető szállítható részekre, a munkahelyen gyorsan összeszerelhető, nagy előnye még a fejtőképességéhez képest viszonylag kis súlya. Nem állítom, hogy a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, vagy az aknamélyítők feltétlenül alkalmazni tudnák, mindenesetre ez a masina már elképzelhető a Mecsekben. Az EIMCO céget aligha kell bemutatni, a Mecseki Szénbányák bányáiban dolgoznak EIMCO rakodógépek. A Budapesten bemutatott EIMCO 912 D LHD rakodógépet, úgy érzem, mindhárom baranyai föld alatti bányatérségek kihajtásával foglalkozó vállalat szívesen elfogadná. A hét méternél hosszabb, de igen mozgékony, tömör gumikerekű rakodógép sokkal nagyobb meny- nyiségű kőzet rakodására és szállítására képes, mint bármely hasonló méretű gép. Valamennyi egységét — motort, az energiát szolgáló berendezéseket, a hidraulikus szerkezeteket — úgy szerkesztették meg, hogy 1,7 köbméteres kanalával könnyedén legyen képes dolgozni, kitörési ereje pedig csaknem 7000 kilogramm legyen. A gép szélessége alig több, mint 1,5 méter, magassága pedig a biztonságos vezetőülésnél sem haladja meg az 1,8 métert, tehát a nem nagy bányavágatokban is alkalmazható. Az EIMCO cég legújabb termékének érdekessége még, hogy a motorja cserélhető, így bármilyen energiával működtethető. Mint a cég budapesti képviselője elmondotta, a Tatabányai Szénbányák, a Bauxitbánya Vállalat, sőt a Mecseki Ércbányászati Vállalat is komoly érdeklődést tanúsít iránta, pedig az ára nem csekély: 100 ezer dollár. Ugyancsak a bányászati kiállításon láttuk az Oroszlányi Szénbányák Pásztor-féle szén- tüzelésű kazánját. A széntüzelés, úgy látszik valóban a reneszánszát kezdi élni, rég terveztek és építettek már Magyarországon hasonló rendeltetésű széntüzelésű kazánokat A mindössze 2x2x2 méteres hegesztett lemezkazán kitűnően alkalmas üzemek, termelőszövetkezetek, kórházak, sőt akár kisebb lakótelepek hőigényeinek biztosítására. A kazán hőteljesítménye 600 ezer kcal óránként, a hatásfoka pedig meghaladja a 72 százalékot. Nagy előnye még, hogy a füstgáz és a szilárd szennyező hatása kicsi, a környezetét alig károsítja. Az oroszlányiak szerint a kísérleti kazánok három esztendeje hibamentesen működnek, a most már sorozatban készülő kazánokra ötesztendős garanciát vállalnak. L. I. BÖHLER típusú fúrógép Fotó: Proksza László
