Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-24 / 141. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunantmi nemin XXXVII. évfolyam, 141. szám 1980. május 24., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tárgyalni kall a nemzetközi helyzetről Giscard d’Estaing nyilatkozata a varsói találkozóról A raktárház első szintje már megtelt gépalkatrészekkel Fotó: Proksza László Harminchárom gazdaság közösön Megalakult a Babarc-Bolyi Növénytermesztési Rendszer Mezőgazdasági Gépalkatrész Beszerző Társasága Nem jó üzlet Kis hír a hét vége jelenté­sei között: „Az amerikai képvi­selőház a jövő évi költségvetés­ben 338:62 szavazataránnyal zöld utat adott az MX jelű in­terkontinentális rakétarendszer kifejlesztéséhez." További jelen­tések azt is említik, hogy Washingtonban vita kerekedett az 53,1 milliárdos MX-rakéták „gazdaságosságáról". Különös vita volt ez. Nem azt firtatták egyes honatyák, hogy a had­ügyre már évi 160 milliárd dol­lárt előirányzó kormány miképp akar megbirkózni az USA gaz­dasági gondjaival, hanem egé­szen másképp számoltak. Azt próbálták felbecsülni, hogy mekkora ez „önköltsége” az egy főre eső halálnak. Olyasmi került szóba, hogy egy-egy em­ber elpusztítása az első világ­háborúban mintegy 10 ezer dol­lárba, a másodikban tizenöt­ezerbe. a koreai háborúban kö­zel százötvenezerbe került. Eh­hez képest — vélik — az MX- rakéta nem jó üzlet, mert csil­lagászati ára nincs arányban gyilkoló kapacitásával. Minden darab MX-rakétához ugyanis húsz-huszonkét atombiztos, föld alatti silót építenek, közöttük 15—30 kilométeres föld alatti, villanyvonattal felszerelt alag­úttal, s a jelenlegi tervek sze­rint az USA most kétszáz, a nyolcvanas évek első felében kétezer (I) ilyen MX-rakéta hadrendbeállításával számol, fgy hát az egy várható halottra jutó „önköltség" valóban el­képesztően magas. A hír felidézi, hogy a Pen­tagon-stratégák „élesben” ter­veznek és cselekednek. Ugyan­ez derül ki a NATO-hadügy- miniszterek minapi értékezletén elfogadott tervekből. A többi között úgy döntöttek, hogy a NATO haderő jelentős létszám- emelése mellett „válságap­parátust" építenek ki, az NS2K- ben 90 ezer. Angliában és a Benelux államokban 30—30 ezer új komputer-logisztikai munkahellyel. E célra 1984-ig viszont nem lesz elég az eddig előirányzott 4,5 milliárd dollár. A költségvetést további 2,5 milliárddal akarják növelni... A Pentagon és a NATO szá­mításaira az emberiség szintén számítással válaszol. Elsősorban úgy számol, hogy mindent meg kell tennie a fegyverzet csök­kentéséért, a szörnyű kockázat­tal járó tervek ellen. Kissinger volt amerikai kül­ügyminiszter a közelmúltban Brüsszelben ironikusan kijelen­tette: „Európai barátaink több­sége úgy képzeli el az atom­háborút, hogy Amerika és a Szovjetunió magasan a nyugat­európaiak feje felett lövöldözi majd egymásra rakétáit”. Eh­hez az idézethez teszi hozzá Carl Friedrich von Weizsäcker, a világhírű fizikus és filo­zófus: „A nyugat-európai szö­vetségesek hűségével kapcsola­tos amerikai kételyek kétségte­lenül hozzájárulnak az ame­rikai rakétatervekhez”, s ki­egészíti ezt azzal, hogy „az . amerikaiak eltávolítják inter­kontinentális rakétáikat a la­kott települések közeléből, ami a sűrűn lakott Európában meg­oldhatatlan”. Weizsäcker a „szövetségi partnerek számára a biztos halál kockázatával já­ró” tervektől menekülésre csak egy utat lát: a stabil, világmé­retű erőegyensúlyt. Ennek — Ír­ja — „két önként adódó krité­riuma: a fegyverkezési verseny, s az öngyilkos kockázat kizárá­sa." Világos beszéd ez, amelyből — úgy tűnik — egész konti­nensünk megértheti: a tenge­ren túli és a tengeren inneni amerikai rakétaprogram Európa számára sem jó üzlet. Giscard d'Estaing francio köztársasági elnök pénteken este a televízió híradójának adott előre be nem jelentett in­terjújában utasította visszo azt a kampányt, amely egyrészt Franciaország határain kívül in­dult ellene Leonyid Brezsnyewel megtartott hétfői találkozója nyomán, másrészt a bizonyos francia politikai körök részéről kapott támogatást. Az amerikai külügyminiszter nyilvánosan bí­rálta Párizs lépését, és mind a szocialista párt, mind a Chirac vezette RPR, mind a polgári sajtó kommentátorainak több­sége a „nyugati szolidaritás” megsértésével vádolta a fran­cia elnököt és szemére vetették, Pénteken folytatódott a szak­mai napok eseménysorozata. A korábban megkezdett üzleti tár­gyalások közül több szerződés- kötéssel realizálódott. Az eddi­gi legnagyobb üzletkötés a METALIMPEX és a szovjet PROMSIRIOIMPORT között jött létre. A 21 millió rubel értékű megállapodás alapján a szov­jet ipar ez év második felé­ben további 114 ezer tonna acéllemezt szállít hazánkba. Az ötéves terv folyamán ösz- szesen 2 milliárd rubel érték­ben importálunk szovjet vas- és színesfémkohászati termékeket, a Szovjetunióból biztosítjuk a hazai ércellátás 95 százalékát A Csepel Művek is megkö­tötte első szerződését — egy NSZK-beli céggel: másfélmillió márka értékben szállítanak kor­szerű, nagyteljesítményű cse­peli présgépeket. Pénteken újabb hazai és kül­földi kiállítók tartottak sajtó­tájékoztatót. A TECHNOIMPEX vezetői egyebek között elmond­ták, hogy a fémmegmunkáló szerszámgépek exportja évente 15—25 százalékkal nő. A ma­gyar szerszámqépipar termékei, nek 80 százaléka exportra ke­rül. A korszerű NC-gépek ará­nya évről évre emelkedik, amit elősegítenek a kooperációk is. A tőkés kivitel 25 százaléka az idén már együttműködési szer­ződéseken alapul. A gyár ko­operációs partnerei között olyan világcégek is szerepelnek, mint a Krupp vagy a Gildemeister. Pénteken a vásárra látoga­tott Promysl Strougal cseh­Hodding Carter lemond Az amerikai külügyminiszté­rium vezető szóvivője, Hodding Carter július 1-én lemond tiszt­ségéről — ezt maga Hodding Carter jelentette be pénteken. Edmund Muskie külügyminiszter elfogadta a lemondást. A 46 éves Hodding Cartert a volt külügyminiszter, Cyrus Vance nevezte ki 1976 végén. Hodding Corter már közvetle­nül Vance április 28-i lemondá­sa után kifejezte szándékát, hogy ő is távozik posztjáról. Ez valószínűleg ugyancsak össze­függésben van a sikertelen irá­ni túszszabadítási kísérlettel, amely miatt Vance megvált hi­vatalától. hogy a találkozó, úgymond, eredménytelen volt. Giscard d'Estaing a francia televízió két riporterének kérdé­seire válaszolva rámutatott, hogy a francia külpolitika füg­getlen. A feszültség pillanatá­ban arra van szükség, hangsú­lyozta, hogy a világ legfőbb fe­lelős vezetői pontosan ismerjék a többiek álláspontját. E talál­kozó tárgya tehát az volt, hogy elmélyült megbeszélést folytas­sunk az egyik ilyen vezetővel, Leonyid Brezsnyewel, hogiy pon­szlovák külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Vásári körsé­tája után adott nyilatkozatá­ban elmondta, hogy az ötéves terv során eddig évente főbb mint 12 százalékkal fejlődött a magyar—csehszlovák keres­kedelem. A tervkoordinációs tárgyalások eredményeként a következő években is nő majd az árucsereforgalom, s újabb kooperációk kialakítását szor­galmazzák egyebek között az elektronikai iparban s a köz­úti járműgyártásban. Az áru­csereforgalmon belül 31 szá­zalékot képviselnek a szako­sítás, illetve kooperáció alap­ján készülő termékek. A mi­niszterhelyettes arról is szólt, hogy a jövőben a két ország együtt kíván működni harma­dik piaci szállításokban. Véle­ménye szerint a közös fellépés főleg a fejlődő országokban realizálódhat majd, komplett erőművek, építőanyaggyárak, egészségügyi és élelmiszeripa­ri létesítmények kivitelezésében. Ugyancsak felkereste a BNV-t Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési ál­lamminiszter. Nyilatkozatában elmondta, hogy ezúttal is tár­gyalt a Külkereskedelmi és a Nehézipari Minisztérium veze­tőivel az együttműködési lehe­tősen ismerje elemzésünket a nemzetközi helyzetről és mi ugyancsak megismerjük, hogyan látja ő a dolgokat. Mindaz, ami annak elhitetésére irányul,’ hogy Franciaországnak nincs joga vagy lehetősége független politikára anélkül, hogy rögtön a nyugati szolidaritás megsér­tésével vádolnák, elfogadhatat­lan, jelentette ki a francia ál­lamfő. Franciaország azzal tárgyal és tárgyalhat, akivel akar, szö­gezte le Giscard d'Estaing, tőségek hatékonyabb kiakná­zásáról. Hazánk és az NSZK s ezen belül, Bajorország gaz­dasági kapcsolatai sokrétűek, a kereskedelmi szállítások mérlege kiegyenlített. A ma­gyar export 42 százaléka ba­jor vállalatoknál jelentkezik. A magyar ipartól műszereket, szerszámgépeket, vegyipari gépeket és textilipari terméke­ket vesznek, s különösen ez utóbbiak minőségével elégedet­tek. A bajor vállalatok főleg vegyipari termékeket szállíta­nak Magyarországra. A ma­gyar és az NSZK vállalatok közötti kooperációk 50 száza­léka bajor cégekkel realizáló­dik. Azt is elmondta, hogy az NSZK-ban most korszerűsítik a távközlést, s ebben a munká­ban szívesen hasznosítják a magyar ipar eredményeit. A Csepel Vas- és Fémmű­vek egyik moszkvai társvállala­tának, a MANOMETER üzem­nek a munkáskollektívája a C- pavilon szerszámgépeit tanul­mányozza. Szombaton és vasárnap a BNV-n közönségnapot tarta­nak. A látogatók a sűrített já­ratokkal közlekedő 100-as jel­zésű autóbuszokkal, illetve a 29-es villamossal közelíthetik meg leggyorsabban a vásár­várost. Mezpgazdasági gépalkatrész beszerző társaságot hozott lét­re tegnap a Babarc-Bólyi Nö­vénytermesztési Rendszer 33 partnergazdasága a mezőgaz­dasági gépek alkatrészgond­jainak enyhítésére. A társaság feladata lesz ezentúl a zavar­talan és folyamatos alkatrész­ellátás és a fődarabcserés ja­vítások szervezése. Az egykori komlószárító át­alakításával létrehozott mohá­csi raktárközpont mór április 1. óta működik, azóta már négymillió 300 000 forint érté­kű forgalmat bonyolított le. Az alkatrészellátás és gyors javí­tások érdekében jó kapcsola­tokat alakítottak ki az AGRO- KER-rel, az AUTÓKER-rel, a MAGÉV-vel és több mint 10 gyártó és felújítást végző cég­gel. A tervek szerint a külke­reskedelmi vállalatok révén kedvező előnyökhöz juthatnak a külföldről behozott gépek alkatrész-beszerzésében. Meg­vásárolják bejelentés alapján a partnergazdaságoktól az elfekvő felesleges géprészeket, alkatrészeket, hogy beszerzési gondokkal küszködő másik gazdaságoknak közvetíthes­sék. Az egyik legfontosabb feladat, hogy ezekről a felhal­mozott áruféleségekről pontos információt kapjanak. Ezzel kívánják elérni, hogy a milliós értékű munkaeszközök meghi­básodás következtében ne es­senek ki hosszú időre a ter­melésből. A gazdaságoknak a bejelentett igényeket legké­sőbb negyedéven belül kielé­gítik. Jelenleg képesek arro, hogy a cikkek 80 százalékát gyorsan felkutassák és bizto­san, lehetőleg a megadott időpontban az üzemekbe szál­lítsák. A raktárközpont jelenlegi készlete mintegy 6 millió 600 000 forint. Ebből 4 millió forint értékben raktároznak IFA-tehergépkocsikhoz szük­séges alkatrészeket, a többi egyéb mezőgazdasági gépek számára felhasználható gép­részek. Tavaly augusztusban kezdő­dött el a létesítésének a gon­dolata (a legtöbben Tolna me­gyéből jelentkeztek) és tegnap délután a bólyi kombinát ve­tőmagüzemében már megtar­totta alakuló közgyűlését a Ba­barc-Bólyi Növénytermelési Rendszer Mezőgazdasági Gépalkatrész Beszerző Társa­sága. A közgyűlésen a 33 part­nergazdaság és a bólyi kom­binát együttesen elfogadták az előre kidolgozott működési szabályzatot, döntöttek a meg­rendelés és raktározás rendjé­ről és a további* * 1 csatlakozni kívánó gazdaságokról. A Mecseki Erdőgazdaság árpádtetői fűrészüzemében ez évben 1850 m3 parkettát, bánya­deszkát és bútorlécet gyártanak közel 7 mii lió Ft értékben. A termékek 20%-a tőkés im­portra kerül. Az első üzletkötések Tavaszi Bill 11

Next

/
Thumbnails
Contents