Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-23 / 140. szám

1980. május 23., péntek Dunántúlt Tlaplö 3 Műszeripar és híradástechnika a BNV-n A hazai gyártók 570-féle terméke Szellemi kapacitásokat váltunk aprópénzre A budapesti Elektronika Szövetkezet vezetékes híradástechnikai mérőműszerei és a MEDICOR orvosi diagnosztikai berendezései a vásár A-pavilonjában. Fotó: Proksza László ' Bár egy kissé peiorativnak tű­nik, de hadd áruljam el: a vásárlátogatás első órája után bejegyeztem a noteszomba, hogy úgy tűnik, mindenki az eszével akar pénzt keresni. A megállapítás akkor érthető, ho hozzáteszem: az idei tavaszi nemzetközi vásártudósítások so. rában a műszeripar és híradás­technika újdonságainak bemu­tatása lett a feladatom. Többek véleménye: az egyik legegysé­gesebb és színvonalasabb kira­kodók a műszeripar vállalatai, s ez nem lehet véletlen. Hiszen a hazai gépipar egyik legdina­mikusabban fejlődő alágazatá- ról van szó. A műszergyártók helyzete is szerencsésnek mond. ható, tudniillik az ágazat fej­lődését kevésbé befolyásolják nyersanyagproblémák, anyagel­látási zavorok, s ami még fon­tosabb: szellemi kapacitásokat váltanak aprópénzre. Orvosi műszerek A műszeripar újdonságai kö­zött az A-pavilonban lehet leg­inkább tallózni, de itt-ott, a vásár egész területén jelen van. A tájékoztatást — és elsősor­ban a szakemberek, hozzáér­tők tájékoztatását — a Magyar Műszeripari Egyesülés informá. ciós irodával segíti, s így meg­tudhattuk, hogy a hazai gyár­tók 570-féle termékét hozták a Dobi István útra, s közülük 64 újdonságnak számít. Van köztük nagydíjas — mint a Távközlési Kutató Intézet mikrohullámú spektrumanalizátora — és több •vásárdíjas termék is. A kiállítók között rangsort nem szabad felállítani — a laikus számára végzetes baklö. vés lenne —, de mégis minden gondolkodás nélkül a MEDI­COR Művek standjától indulha­tunk a szemlére. Az orvosi mű­szerek világszínvonalú gyártója ezúttal is nullszériás terméke­ket tett a kirakatba: kórházi be­rendezéseket, tüdődiagnoszti. kai készüléket, programozható haematológiai automatát, cse­csemővédelmi berendezéseket. Ez utóbbiak sorábon figyelmet érdemel a legújabb klinikai in­kubátorok és a túlnyomásos cse. csemő-lélegeztető. A Radefkis Szövetkezet Universal recor­ding titrátora mindössze 55 ezer forint — a vegyészet segédesz. köze, asszisztenst pótol. A Gam­ma Művek — feltételezem már o paksi jelzés nyomán — többek között nukleáris diagnosztikai műszerekkel jöttek a vásárra, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára pedig ügyviteltechnikai berendezéseket és a korszerű adatfeldolgozás készülékeit tet­te a kirakatba. Láthatunk a Ganz Műszer Művektől elektro. nikus mérő és szabályozó mű­szereket, a METRIPOND-tól op. tikoi hídmérleg-rendszert és el­hozta a MOM 40-féle terméké­nek sorában laboratóriumi mű. szereit is. A Műszeripari Kutató Intézet mikroprocesszoros réteg­vastagság-mérője az idei lip­csei vásáron kapott aranyérmet. További felsorolás nélkül a ha­zai bemutatók értékelésére egy mondat: úgy tűnik, hogy a ter­mékszerkezet-váltás, a gazda­ságosságra való törekvés, a sze. lektív iparfejlesztés eddigi ered­ményei is a műszeripar terüle­tén a legszembetűnőbbek. A szocialista országok kiállí­tói közül műszer- és híradás­technikai témában a lengyelek többek között a Labimex op­tikai készülékei, a csehek mé­rőműszerei, a szovjetek távköz­lési berendezései és elektronikus számítógépei, az NDK-s Robot­ron adatfeldolgozó berendezé­sei hívják fel magukra a figyel, met, s a közismert jugoszláv Iskra mérőműszerei. A tőkés kiállítok sorában a japánokra, az NSZK-ra, az angol kiállítókra érdemes figyelni. Egy mondat erejéig azonban mu­száj közbeszúrni — és ez az egész vásárra jellemző —, hogy a beruházási stopot, visz- szaesést érzik nagyon a külföl­di cégek, s e miatt elég sze­gényesek a külföldi standok, sok cég távolmaradt a tavaszi BNV. tői. Mit tud a video-matrix? Végezetül essék szó a hír­adástechnikáról — kimondottan a hazai gyártók szemszögéből. Egy kis pécsi vonatkozás: a vá­sáron megjelent a Mechanikai Laboratórium kísérleti vállalata új stúdiómagnójával, rövidhul­lámú rádióvevőállomásával. A Videoton az R—11-es számító, géprendszerét és a VT 20-as kisszámítógép-rendszerét hozta el, kiállított az Orion, a BHG, a BEAG. Ez utóbbi nagydíjas terméke a rádió és a tv-közve- títések hangláncrendszere, s a VBKM GRACON video-matrix táblája. Az előbbi a világ leg­jobbjai közé tartozik, s a hang. láncrendszer külön kuriozitása, hogy 16 magyar szabadalom „van” a rendszerben. A video- matrix tábla pedig akkor is sze­münk elé kerül, ha tételesen nem megyünk fel a tavaszi BNV- re. Az olimpiai közvetítések so­rán találkozhatunk vele. Mittud tehát ez a 28 ezer apró lám- pácskából óllá mező? Az ered­ményjelzésen túl amolyan ha­talmas szabadtéri televíziós kép­ernyőként is használható: moz­gó képeket is lehet a video­rendszer segítségével előállítani a képfelületen: ha tetszik élő­ben közvetítheti az éppen zaj­ló sporteseményt. Kozma Ferenc Rendszeres színházi előadások Remién Színház- és hangversenyterem Keli-e színházterem Komló­nak? — sokáig vitatták. Majd megtervezték, de kiderült, nincs rá pénz, nincs ki megépítse. Közben o terv elavult és újra megtervezték. És ékkor, öt éve, beleszóltak a város lakói: a társadalmi munkák összegéből, a kommunista szombatok bé­réből gyűlt a pénz. Az elmúlt öt év alatt ötmillió forint, ez az építési költség egyhatoda. Ezekben a hetekben emel­kedtek ki a színházterem falai, de Rácz Sándor, a Városi Ta­nács művelődési osztályvezető­je rengeteg tervről, elképzelés­ről számolt be, melyeket majd az új művelődési centrumban szeretnének megvalósítani: — Úgy tapasztaltuk, hogy a Művelődési Központ színházjá­ró autóbuszai igen népszerűek voltak, s az itteni tójelőadáso- kot is rendszerint telt házban játszották. A pécsi színház rend­szeres előadásai nemcsak a komlóiaknak nyújtanak majd élményt, azt hiszem a színiház művészei sem „tájolhatnak” technikailag előnyösebb körül, mények között. Mi mégis első­sorban a hangversenytermet várjuk, hiszen Komlón színvo­nalas kórusélet van, szükségünk van egy kiválóan felszerelt, jó akusztikájú teremre, ahol be­mutatkozhatnának együtte­seink, alkalmas hely kínálkozna a kétévenkénti kórusfesztiválok megrendezésére, hiszen eddig mindig helyiséggonddal küsz­ködtünk. Csupán néhány számadat ki­egészítésként: a komlói zene­iskolában háromszáz kisdiák tanul. Az iskolai kórusokban mintegy ezren énekelnék. A munikáSkárusbam, a kamarakó- rusban, valamint oz ifjúsági és a bányászzenekarbain kétezer ember foglalkozik rendszeresen zenével. Schraub Ferenc, a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője tájékoztatott az építkezésről. Elmondta, hogy tavaly ősszel kezdték meg a munkát, s elkészültek az alapo­zással és o vezetékek nagy ré­szével, már a téglafalaikat emelik. Ez évben a rendelke­zésükre álló mintegy húszmillió forint építési költségből idén nyolc és fél millió forintot köl­tenek el, és év végére tető alá hozzák az épületet. Jövőre húz. zák fel a belső válaszfalakat és végzik a szakipari munkákat. Az alapokból egyelőre nehéz elképzelni, milyen lesz a szín­házterem, de a tervek szerint a piraimisház mellett újabb im­pozáns épülettel gazdagodik Komló. Nem is egy épületről van szó, mert a zeneiskolával és az ifjúsági házzal együtt egy komplex művelődési cent­rum bontakozik ki a város köz­pontjában. A színház- és hang­versenytermet egybeépítik a ze. neiskolával, ami nem csuprán építészeti megoldás, mert a kü­lönböző zenei találkozók alkal­mával az iskola helyiségei pró­batermekké alakulhatnak, így ai gyakorlók nem zavarják az elő­adást. • A színházterem háromszázöt­ven nézőt fogad be. Száznegy. venbét négyzetméter alapterü­letű színpadot tágas zenekari árok, díszlet és kelléktárak, va­lamint a legkorszerűbb villamos és akusztikai berendezések szolgálják ki. A nézőket tágas előcsarnokok fogadják, az első emeleti száz négyzetméter alap- területű teraszról pedig kilátás nyílik a városra is. Az épület belső burkolata, bútorzata is a külsejéhez hasonlóan újszerű és érdekes lesz. A belső falakat natúr és pácolt faburkolattal látják el, míg a padozatot süt. tői mészkőlapókkal rakják ki. Méltó lesz a zeneszerető komlóiakhoz a színház- és hang- versenyterem. A tervek szerint 1982 végétől várja látogatóit. G. M. Szóljanak az orgonák M egcsodálták portugálok, finnek, dél-amerikaiak. Ott az aláírásuk, a be­jegyzett szövegük a vendég­könyvben. Ha a királyok tud­ták volna! A király jobbá­gyainak épült ugyanis ez a hely a XI. században, ezért a nagyharsányiaknak nem di­rigálhatott semmiféle várúr, még a siklósi sem. így váltak később nemesekké, vagy ke­mény nyakas magyar kálvinis­tákká. Tornyos templomuk túlélt sokféle uralmat, három építészeti stílust magába foglalt. Illett volna a sorstól, hogy ez a majd ezredéves műkincsünk épségben megül­je hazánk ezredéves fennál­lását, de hát a millennium előtt vihar verte le tornyát. Utána felépült. Idézet a Mecseki Intézőbi­zottság 1979-es tervéből meg:, maradt pénzek elszámolásá. bál: „A nagyharsónyi temp­lom orgonáját 22 700 forintért fel kell újítani”. Aztán másik idézet ugyanennek a bizott­ságnak az 1980-as költségve­téséből : „A terehegyi temp­lom orgonája 500 000 forin­tért felújítandó”. Nyomjuk a nagyharsónyi kerítéskapu kilincsét, de nem enged. Belül, a bekerített ud­var közepén a majd ezred­éves templom, odabent még Buenos Airesből érkezett ven­dégek csodáló sorait is ol­vasnánk. De esőtől nylonnal óvott papíron az áll, hogy nyitva hetente kétszer 10-től 16 óráig. Szorongatjuk a papiak kilincsét is, de csők valami zöld futónövény ága integet kifelé, amint éppen bimbózik. Szomszédból kö­szön ránk a Balogh házaspár, nevelők, gyerekekkel tépik az idegeiket. — A templomba? — kérdik. — Igen, de a kulcs. .. meg a felirat. , — Nehéz bejutni, nem tud­juk mostanában ki kezeli a kulcsot. Pedig szívesen elirá­nyítanánk oda a sok utast. Múltkor Hódmezővásárhelyről járt itt egy házaspár. Szinte naponta jönnek, valamilyen IBUSZ szervezésben pecsétel- tetni akarnának egy papírt, de nem lehet. Jólesik, hogy a falunknak ekkora a híre a templom miatt. .. Ha a tisz- teletes úr ráér a kiírt napokon akkor igen részletes történe­ti, műemléki magyarázatot is mond. De nem itt lakik, s más foglalkozása is van. Boczur Zoltán, a Nagyhar- sányi Községi Tanács elnöke: — Azt hittük, minden rend­ben a templom dolgában. Kérték: a parkoló szegélyét építsük ki, akkor jönnek majd a munkát befejezni. Mi kiépí­tettük, de a siklósi költségve­tési üzem még nem jött. Más­különben a járás intézi az ügyeket, de bármi kell, szí­vesen segítünk. Amíg a kocsi Siklósra tart, még egyszer végiggondolom ennek a riportnak a célját: élniük kell ezeknek a templo­moknak! Az idegenforgalom, a műemlékvédelem ma már nem maradhat néma, mégin- kább nem, ha a legszebb ze­nei műfajhoz van hangszere. Orgonára költ a Mecseki In­tézőbizottság. Hát akkor játsszék valaki ezeken az or­gonákon. Ne csak épüle­tet ámulni jöjjenek a turisták. De megoldható ez? - Per­sze: ennek a remek műfaj­nak az éltetéséhez csak egy művész kell, az orgonista. Egy művész, egy tiszteletdíj. Nem gazdag éveinkben ép­pen erre mutat a közművelő­dés iránytűje. Kis réteget ér­dekel csak az orgonamuzsi­ka? — Nem jönnek majd el a második hangversenyre o siklósiak, nagyharsányiak! Nem is kell eljönniük, ha ép­pen nem akarnak. Hiszen ott van „tálcán” az állandó, ki­fogyhatatlan közönség: Har­kány minden üdülőfordulójo- kor új nép érkezik ide, s an­nak mindig új lesz az ilyen hangverseny a szomszéd fo- luban. Busz sem lenne drága hozzá, persze külön hangver­senyjárat. Ha háromezer har­kányi vendégből, a — mond­juk havonta egy orgonakon­certre — eljön harminc — egy százalék! — altkor minden rendben. Annyi pedig eljön, ha jól dolgoznak a szervezők. Belépek dr. Vida Sándor­hoz, a Siklósi Járási Hivatal elnökéhez és elmondom a ko­csiban végiggondolt tervet. Ezt feleli: — Olcsó, rendszeres, szép a program, s állandó közön­ség is lenne! Igen, teljesen egyetértek és a legközelebbi ülésen már javaslom, hogy lássunk hozzá a szervezéshez. G yors, világos javaslat, gyors, fogékony vá­lasz. Ilyenkor éli egy újságíró a legboldogább per­ceit: nem kell győzködni, jó ügyekhez azonnal vonnak kulturált, jól szervező állam- igazgatási vezetők. Szóljon az orgona, hallgassunk majd Bachot.. , Dr. Simon Géza református lelkipásztor, vezető jogtonÓL esős Harkányban lakik:- Mi is akarunk szervezni egyházi koncertet pesti or­gonaművésszel és kórussal. Persze, az igen sokba kerül­ne, sok szereplő, nagy távol­ság . .. De, ha állami szerve­zésben olcsóbban és rend­szeresen lenne Nagyharsány- ban orgonahangverseny, alt­kor nyújtjuk a kezünket hoz­zá. Hazafelé elhúzunk Tere- hegy mellett. Eszembe jut dr. Vida Sándor figyelmeztetése: — A terehegyi templomban is kellene akkor már hangver­seny, s építészet dolgában is nagyobb lenne a választék a közönségnek. így van. Lássunk hozzá! Földessy Dénes Május 24—-25-én Hagyományőrző népi együttesek országos találkozója A hagyományőrző népi együttesek országos találkozó­ját május 24—25-én — szom­baton és vasárnap — rendezik meg a Pest megyei Veresegy­házán. A rendezvényen 16 együttes 600 táncosa vesz részt, s bemutatja szűkebb hazájának népszokásait, múltból mentett hagyományait. A több évtizede működő falusi csoportok szá­mára ez az egyetlen országos fórum, ahol szakmai szem­pontok alapján is véleménye­zik, mennyire „hitelesek", meg­őrzésre és továbbadásra érde­mesek az együttesek által újra­élesztett népi-nemzetiségi kö­zösségi játékok. Szombaton délelőtt kerül sor a szakmai bemutatókra a .hely­beli Váci Mihály Művelődési Házban, este táncos baráti ta­lálkozót tartanak, vasárnap dél­előtt az együttesek gálaműso­rát rendezik meg az általános iskola udvarán.

Next

/
Thumbnails
Contents