Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-21 / 138. szám

1980. május 21., szerda Dunántúli napló 3 Elébe menni az igényéknek N épszerű-e a Patyo­lat? — Bizonyára az, mert tavaly minden baranyai lakosra több mint két kiló ruha­neműt adtak le mosatni, a vegytisztitást megyénk lakosságának kétharmada vette igénybe, szolgáltatá­saiért a Baranya megyei Patyolat Mosoda Vállalat tavaly 35,3 millió forintot számolt el. A vállalat évek óta „Mos, fest, tisztit". Évek óta állja a lakosság és a közületek egyre erősödő rohamát. De nemcsak áll­ja, eléjük is megy. Szol­gáltatásait mind jobban kitelepíti a sűrűn lakott te­lepülésekre, új városrészek­re, a legkisebb falvak la­kóit is igyekszik bevonni szolgáltatásaiba, mégpe­dig úgy, hogy házhoz megy. Patyolat-szalonok nak és festenek, ezt az alap, vagy az alapnál sötétebb szín­re és az esetleges javításokat is elvégzik a megrendelő kí­vánsága szerint. A három sza­bó így is túlságosan leterhelt — a távolabbi fejlesztések kö­zött szerepel szabó-javító mű­helyrész beállítása. A jövő min­denképpen ez: a beadott ágy­nemű, nadrág, kabát, szőnyeg és más ruházati cikkek a mo­sás, vegytisztítás után bélésez- ve, új nadrágkoptatóval, folto­zással, gombokkal ellátva — tehát javítva kerül vissza a elkészül a szőnyegszárító épü­lete is, ígérik, hogy a jelenle­ginél hamarabb visszakapják az átadott kitisztított futósző­nyegeiket. A központi üzemé az egyet­len tolltisztító berendezés, a tiszta tollat vagy az eredeti, vagy az ügyfél által adott új anginban adják vissza. Végez­nek még nyakkendőtisztítást és -átalakítást, sajnos felhagytak a kalaptisztítással és -átalakí­tással. Az országban a pécsiek vállalták el először a bányá­szok munkaruháinak tisztítását, Az 1964-ben átadott Patyo­lat-üzem műszakonként 2,5 ton­na mosásra és 440 kiló vegy- tisztításra volt képes. Ez a léét tevékenység jelentette és je­lenti ma is tevékenységük alap­ját. Az új üzem hamar kinőtte lehetőségeit, ezért a vállalat vezetői kétirányú fejlesztésre szánták el magukat: a közpon­ti üzem rekonstrukciójára és a szalonprogramra. Amit lehet saját erőből A Könnyűipari Minisztérium Központi Szolgáltatásfejlesz­tési Kutatóintézete dolgozta ki 1974-ben a vállalati elképze­lések alapján a központ gép­parkjának felújítását. Erről a 42,6 millió forintos rekonstruk­cióról a következőket mondja Kajdon Nándor főmérnök: — Amit csak lehetett ma­gunk végeztünk, 76-ban kezd­tük a technológiai szerelést. Beállítottunk három 90—100 ki­lós töltetsúlyú mosó-csavaró és egy 20 kiló töltősúlyú vissza­mosógépet, a másikat még idén szereljük. A minőségi és pipe­reigényeket, a keményítést, a közületi és a bérágynemű-mo- sást így már maradéktalanul kielégíthetjük. A következő év­ben beállítottuk a csőmosó­sort, más néven a mosóalag- utat. A teljesen még be nem fejezett rekonstrukció nyomán ma már műszakonként 5,8 ton­nát tudunk mosni, a vegytisztí- tási kapacitásunkat 848 ki­lóra növeltük az új gépekkel. A bőrtisztítást az országban másodikként kezdte el a Pa­tyolatok közül a pécsi, még 1973-ban: nappákat, velúrokat, irhákat, kilós bőröket tisztíta­és idén tavasszal a sásdi ve­gyes szalont. A szalonprogram saját vál­lalati alapból, megyetanácsi és helyi tanácsi támogatásból, va­lamint lakáskapcsolódó beru­házásból valósul meg. Meg­valósulás előtt áll, illetve a ter­vek között szerepel: a pécsi Perczel utcai vegyes, a Siklósi városrészben épülő vegyes, a siklósi vegyes szalon, a sziget­vári vegyes szalon kiviteli ter­vei készek, Mohács új mosó­szalont kap. A távlati elképze­lések szerint a vállalat Pécsett 3 kis mosószalon (Budai város­rész, Citrom utca és a Siklósi városrész), valamint 4 nagy­községben mosószalon építését tervezi. Szolgáltatás „háztól házig Az olosz gyártmányú MERCURIO lyukkártyás vezérlésű automata, óránként 50 kg felsőruha száraz vegytisztitását végzi Fotó: Proksza László megrendelőhöz. Természete­sen külön javíttatási díj fejé­ben. A szőnyegeket az új 50 kiló töltősúlyú gép beállításával kí­méletesebben és jobb minő­ségben tisztítják, ugyanakkor áthangszerelhették a vegytisztí­tás folyamatát is a jobb minő­ségű munka érdekében. A két 25 kiló töltősúlyú gép csinál mindent, az egyik a túl- szennyes anyagokat, a másik a kényesebbeket, míg a 6 kilós gép a bőrök tisztítását végzi. A vegyes szennyeződésű (tehát olajos és sáros) ruhafélék tisz­títása továbbra is hosszadal­masabb és drágább, mint a vagy olajos, vagy sárosoké, lé­nyeges, hogy a többféle gép segítségével a dolgozók job­ban betarthatják a ruhakreszt. A futószőnyegeket vizes tech­nológiával tisztítják, s ha a re­konstrukció végére, 1981—82-re először az ércbányászok, majd néhány éve a szénbányászok munkaruháit is mossák. Tehermentesíteni a házi­asszonyokat A szalonprogram kidolgozá­sának céljai közül a legfonto­sabb: elébe menni az igények­nek. Ellátni a korábban ellá­tatlan területeken élőket, te­hermentesíteni a háziasszonyo­kat. Ezt 1967-ben kezdték Pé­csett a Kolozsvár utcai vegy­tisztító szalon átadásával, ezt követték az újmecsekaljai és a Szabadság úti mosó- és vegy­tisztító szalonok (tavaly mind­kettő mosókapacitását a dup­lájára növelték), a meszesi mo­sószalon, a mohácsi és komlói vegyes szalonok után tavaly ad­ták át a harkányi mosószalont, Az átvevőhelyek bővítésére alig nyílik lehetőség. Pécsett a fehér foltnak számító belvá­rosban nyáron nyitják a Ly­ceum utcait, bővítik a Déryné utcait, a Mecsek nyugati ré­szén is építenek átvevőhelyet, vidéken nem gyarapszik az át­vevőhelyek száma. (A szalonok egyben átvevőhelyek is.) Be­váltak az áfészekkel közösen üzemeltetett felvevő és a bizo­mányosi átvevőhelyek és 1978- tól a „Hozom—viszem" mozgó gépkocsi-felvevőhelyek, melyek a legkisebb településeket is „felfűzik” a központi üzemhez. Bevált Pécsett a „Háztól házig" szolgáltatás is. A válla­lat szorgalmazza az új város­részekben a lakóházakba tele­pített átvevőszekrényes rend­szert. A bérágynemű-szolgáltatást NDK tapasztalat után 1971-ben indította az országban elsőként a Baranya megyei Patyolat. Év­tizede 500 garnitúrával kezd­ték, ma mór 13 000 bérágyne- mű-garnitúrát tudnak kölcsö­nözni 2—3 naptól akár 2—3 he­tes időre. (Erre bérleti díj nincs, csak a mosási és kopási díjat, az amortizációt kell fizetni, esetleg a határidőn túli vissza­vitel esetén a késedelmi díjat.) Ez a lehetőség nemcsak Bara­nyában, de a balatoni üdülő­helyeken is megköqnyíti a házi­asszonyok dolgát, egyszerűsíti a táborok, diákotthonok, turis­ta- és munkásszállók gondno­kainak teendőit. Eredmények, gondok, távlati tervek és elképzelések. Bara­nyában is tért hódít a Patyolat, további szolgáltatásfejlesztései­nek gátját már nem a háziasz- szonyok idegenkedése, hanem a szűkös anyagiak jelentik. Murányi László Baranyai építők a paksi atomerőműnél Ketten a tízezerből I deiglenes lakásuk 1978 szeptembere óta: Paks, Atomváros, Ifjúság útja 2. Marsay Pál és felesége munkahelyük, a Baranya me- gyei Állami Építőipari Válla­lat megbízása alapján más­fél esztendeje költöztek el pécsi otthonukból, hogy tíz­ezer társukkal együtt kive­gyék részüket legnagyobb beruházásunk, a paksi atom­erőmű létrehozásából. Pécsett Marsay Pál a la­kásépítésnél dolgozott műve­zetőként, felesége pedig a kommunális létesítmények ki­vitelezésénél technikusként — Nem tudtuk pontosan, mire vállalkozunk, amikor je­lentkeztünk a munkára. Két okból döntöttünk úgy, hogy gyermekeinkkel együtt felke­rekedünk. Az első számú a szakmai érdeklődés volt Vonzott bennünket a nagy- beruházás romantikája és azok a műszaki megoldások, amelyeket csak a szakiroda­lomból ismertünk. Természe­tesen nem elhanyagolható a kettes számú érvünk sem: tudtuk, hogy a keményebb munkáért több pénz jár, így tehát természetesen az anya­giakat is számításba vettük, amikor döntöttünk. — Sejtéseink minden terü­leten beigazolódtak —mond. ja Marsay Pál, aki az atom­erőmű betonüzemét vezeti. — Kemény, nehéz feladatra ké­szültünk, s a paksi atomerő­mű építése valóban mindenki, tői teljes erőbedobást igé­nyel. A munkaidő általában meghaladja o napi 10 órát, gyakran éjszaka is be kell járni ellenőrizni. Pakson is­meretlen fogalom a lazsálás, a munkaidőben való trécse- lés, Erős o munkafegyelem, szigorúak a minőségi köve­telmények. A MEO-csoportok rendkívül következetesen el­lenőriznek mindent. 1979-ben 72 000 m3 be­tont gyártottak az irányítása alatt Idén ez a mennyiség jóval meghaladja majd a 100 000 m3-t. Az atomerőmű naponta sok száz tonna be­tont elnyelve izmosodik. Marsayné a minap vette át építésvezető-helyettesi kine­vezését Igazi férfimunkát vé­gez, hiszen 14 alvállalkozó tevékenységének összefogá­sa, koordinálása a dolga. Az ő felelőssége is, hogy az atomerőmű 374 üzemi helyi­ségét ebben az esztendőben jó minőségben átadhassák a technológiai szerelést végző szakembereknek. Paks nemcsak az atomerő­művet, hanem egy új közös­séget is jelent. Itt az embe­rek nem elszigetelt atomok­ként élnek, hanem erősen egymásba fogódzva, összeba­rátkozva. Nagyon jó közös­séget alkotnak itt az ország különböző részeiből, egy cél érdekében összesereglett em. berek. — Nemcsak az ünnepna­pokon töltjük együtt a sza­bod időt, hanem a hétközna­pi estéken is — mondja Marsay Pál. Mindig telt ház van az új művelődési köz­pontban és a KlSZ-klUbban. Nem érezzük elszigeteltnek magunkat. Előfordult már, hogy 36 ember részére főtt halászlé a piciny konyhában. Pakson természetes, hogy es­ténként átjárnak egymáshoz a szomszédok. Bőven van té­mánk, és beszélgetésekre a munkahelyen nincs idő. E. A. Az űrhajózás haszna —————— * ­Felvetődik a kérdés, mit adott hazánknak az űrkutatás, és mi magyarok mit adtunk ennek az új, dinamikusan fej­lődő tudománynak. 1957-ben kezdték meg hazánkban a műholdak megfigyeléseit és azok mozgásának és működé­süknek eredményeit hasznosították a magyar tudósok a geofizika és a geodézia területén. Lehetőségeink keretei között kialakíthattuk a szovjet tapasztalatok nyomán az űr­viszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát, és ami a leg­fontosabb, az ebből adódó tapasztalatok elősegítették az általános techi.ológiai színvonal emelkedését. Mi is része­sülünk az űrtávközlés naponta tapasztalható előnyeiből és szovjet segítséggel jobban megismerhetjük hazánk fel­színe alatt meghúzódó energiaforrásokat. Mi nagyon keve­set tudunk adni az űrtudománynak, de néhány eredeti ötlet, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett magyar műszer ki­vívta az űrnagyhctalmak szakembereinek elismerését- ♦ —-------­É vezredeken át az ember a Föld felszínéről figyelte meg a világűrben leját­szódó jelenségeket, és az így szerzett ismeretek alapján ala­kította ki elképzelését Galakti­kánkról, Naprendszerünkről és Földünk helyéről és szerepéről a Naprendszeren belül. 1957. október 4-én azonban gyökere­sen változott a helyzet. Az em­ber alkotta első mesterséges hold Föld körüli pályára állt és ezzel lehetőség: nyílt arra, hogy az ember a világűrből folytas­sa a világűr kutatását és a Föld még részletesebb és pon­tosabb megismerését. Megkez­dődött a világűr megismerésé­nek új, nagyobb lehetőségeket biztosító korszaka, és ez csak fejlődött azzal, hogy az ember is kijutott a világűrbe és sze­mélyesen bekapcsolódott a ku­tatásba. A Föld országainak több mint 95 százaléka részt vesz az űr­kutatásban, illetve részesül an­nak szolgáltatásaiból. Köztük van hazánk, a Magyar Népköz- társasági is. Az űrkutatás kez­detén sokan voltak, ma azon­ban mór egyre kevesebben vannak azok, akik kétségbe vonják az űrkutatás, illetve az abban való részvétel szüksé­gességét. Ez érthető, hiszen Földünkön számtalan probléma vár megoldásra Ugyanakkor ma már annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz azok az eredmények, amelyeket az űr­kutatás, űrrepülés biztosít, hogy nélkülük nehéz lenne elképzel­ni mindennapi tevékenységűn, két. Hazánk lehetőségeinek megfelelően vállal részt a vi­lágűrkutatás problémáinak megoldásában. Több mint egy évtizede - a Szovjetunió ja­vaslatára — megalakult az ln- terkozmosz együttműködés, amelyben 9 szocialista ország összehangolt tevékenysége eredményeként nagyszerű ered­mények születtek. A szocialista országokban készült be­rendezések tucatjai emelkedtek magasba a Szovjetunió "űrha­jóin, űrállomásain és különbö­ző műholdjain és bolygóközi kutatást végző űrszondáin. Felvetődhet a kérdés: mit adott hazánknak az űrkutatás és mit adtak a magyar tudósok az űrkutatásnak? Hazánkban a korábbi évti­zedekben különböző égitestek megfigyelésével, vizuális észle. lések alapján elméleti interpre­tációs tevékenységekkel foglal­koztak. Az e téren szerzett ta­pasztalatok alapján kezdték 1957-től a műholdak megfi­gyelését, azok pályáinak ala­kulására vonatkozó számításo­kat végeztek és azokat a geo­fizika és a geodézia területén hasznosították. A kísérletekbe való közvetlen bekapcsolódás az 1960-as évek második felé­től jelentősen növelte lehetősé­geinket. Az Interkozmosz szer­vezett kereteket biztosított a kutatómunkák összehangolá­sára, biztosította, hogy a Szov­jetunió gazdag tapasztalatait átvegyük és kialakítsuk lehető­ségeink keretei között az árvi­szonyoknak megfelelő gyár­tástechnológiát. Egyik nagyon fontos hasznunk az űrkutatás­ból, hogy a magas követelmé­nyek szerint dolgozó kutatók szemlélete jelentős változáson ment keresztül. Az űrkutatás eredményei egyre inkább átül- tethetők a termelés különböző ágazataira, és így az általános technológiai színvonal emelését segítik elő. A technológiai szín­vonal emelkedése — jól tudjuk — korszerű termékeket — és en­nek eredményeként — verseny- képességet jelent a világpia­con, ami végsősoron népgaz­dasági terveink megvalósítását segíti. Úgy gondolom, részlete­sen nem kell elemezni azökat az előnyöket, amelyeket az űr­távközlés biztosít számunkra. A televízió lehetőségei erősen, korlátozottak voltak mindaddig, amíg a világűrben keringő hír­adástechnikai műholdok óriás mértékben ki nem szélesítették. Napjaink eseményei, történje­nek akár tízezer km távolság­ban is, szinte azonnal megje­lennek képernyőinken. Ezt is az űrkutatás eredményei tették lehetővé. Ma még szinte belóthatatlanok azok a lehető, ségek, amelyeket a világméretű meteorológiai, vagy a navigá­ciós rendszer kiépítése tarto­gat számunkra. Hatalmas le­hetőségeket rejt magában az erőforráskutatás, vagyis a Föld tóvszondázása. Az emberiség energiaszükségletének jelentős hányadát az olaj és a gáz biz­tosítja. Ezek tartalékai nem ki­fogyhatatlanok. A tartalékok pontos ismerete, amit az űr­eszközök biztosítanak, lehetővé teszi, hogy időben feltárják az új energia felhasználásának le­hetőségeit. Ez fontos számunk­ra is, de ezen tevékenységek még a naqy országok érdekein is túlnőnek. A világűr kutatása az erők és eszközök egyesítését, a tevékenységek összehangolá­sát sürgeti. Az űrkutatás ered­ményei az egész emberiség boldogulását kell hogy szolgál, ja. így jutunk el a kérdés má­sodik feléhez. Mit adtunk mi magyarok az űrkutatásnak? Meg kell mondani, hogy szere­pünk az űrkutatásban, ha nem is meghatározó, de jelentős. Űrkutatás a mi tevékenységünk nélkül is lenne, de néhány ere­deti ötlet, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett műsze­rünk pedig kivívta az űmogy- hatalmak szakembereinek el­ismerését. Mindez arra kötelez bennünket, hogy tovább széle­sítsük az űrkutatásban való részvételünket, abból a meg­győződésből kiindulva, hogy munkánkkal népünk, a szocia­lista közösség és az egész ha­ladó emberiség javát szolgál­juk. Szabó József

Next

/
Thumbnails
Contents