Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-20 / 137. szám
2 Dunántúli napló 1980. május 20., kedd Megyei választási nagygyűlés Pécsett Kaszapouics Anna: A nemzetiségiek tudásuk legjavát adva dolgoznak Meg kell tanulni számolni Aczél György elvtárs az ünnepség előtt rövid sétát tett a városban Kiváló gazdaság a mohácsi Új Barázda Tsz Aczél György adta át az oklevelet (Folytatás az 1. oldalról) Kaszapovics Anna mohácsi tanítónő mint pedagógus szólt városának oktatási és művelődési eredményeiről, a nemzetiségi, a magyarországi délszlávok helyzetéről. Otthon érzik magukat büszkén vallják hazájuknak a Magyar NépköZr társaságot, a magyar és más nemzetiségiekkel vállvetve, tudásuk erejük, igyekezetük legjavát nyújtva dolgoznak a fejlett szocialista társadalom építésén, Bátran használják anyanyelvűket, érzik a kétnyelvűség gazdagságát. Az elért eredmények felsorakoztatása mellett szólt céljaikEzt követően Aczél György lépett a szónöki emelvényre; az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a nagygyűlésen megjelent választópolgárokat, s rajtuk keresztül Pécs város és Baranya megye lakóit, a megye közel 300 ezer választópolgárát. Mindazokat, akik — mint ahogyan mondotta — a jó gazda magabiztosságával és felelősségével készülnek a június 8-án sorra kerülő országgyűlési és tanácsi választásokra. Külön tisztelettel és szeretettel köszöntötte a képviselőjelöltek nevében az idén először válasz, tó fiatalokat. Majd így folytatta: — Jóllehet a képviselő egy körzet megbízottja, de egyben az össznépi érdek, az egész társadalom érdekeinek képviselője is, s nem az a tiszte, hogy kiváltságokat verekedjen ki körzete számára, hanem hogy képviselje a jogos igényeket, méltányos és reális kívánalmakat. A valóság persze sokféle Igényt közvetít, túlnyomórészt reálisakat. de olykor túlzottakat, irreá. lisakat is. Nem könnyű feladat rendet tenni ezek között. Nem könnyű ellenállni annak a csábításnak, amit a „minden igény” kielégítésének újra és újra feltámadó vágya jelent. De ellent kell állni, ha nem akarjuk kockára tenni az alapvető igények kielégítésének lehetőségét is. Pártunk leszokott arról, hogy eszményeit és vágyait hirdesse és nem szokott rá arra, hogy eszmények, utópisztikus képzelgések felől ítélje meg, szabjon programot a valóságnak. Ennek a pártnak a politikáját a „van” és a „reálisan lehetséges” határozzák meg, ez az egyedül felelősségteljes, valódi eredményekkel kecsegtető politika. Magyarország az elmúlt 35 esztendő során történelmének legdinamikusabb, legnagyobb változásokat hozó szakaszát élte át. Ez a kizsákmányoló társadalmi rend felszámolása, a kommunisták vezette munkáshatalom, a tudományos szocializmus elvein alapuló tudatos társada. dalomépítés, a szocialista világrendszerrel való sokoldalú együttműködés tették lehetővé. A mi viharos évtizedeink társadalmat, gazdaságot, tulajdon- viszonyokat, szövetségi rendszert, életmódot, településformát gyökeresen felforgattak. Ez a „felfordulás” az előnyére változtatta meg az országot. Ez a történelmi átalakulás azt jelentette, hogy milliók változtattak foglalkozást, milliók változtattak lakhelyet, és az iparosodás nyomán ma az országunk felzárkózott Európa 10 legfejletról is. A nemzetiségi élet kulcs, kérdése a nyelvoktatás, az anyanyelv ápolása. Céljuk, hogy minden nemzetiségi gyermek vegyen részt a szervezett anyanyelvi oktatásban. Ugyanakkor olyan példákkal is gyakran találkozni, hogy a magyar gyermek is tanulja a nemzetiségi nyelvet, Kaszapovics Annának magának is számos ilyen tanulója van. Az internacionalizmus szellemében, a szomszédos országokkal való kapcsolatok ki- szélesítése és elmélyítése érdekében ezeket a példákat általános gyakorlattá lehetne tenni — hangsúlyozta többek között a felszólaló. tebb országa közé. Az iparosodással egyidőben mezőgazdasá. gunk is gyökeresen átalakult, a falu évtizedes koldusvilóga tűnt el egy emberöltő alatt. Szólt ezek után Aczél György a szociálpolitikánk vívmányairól, melyek évszázadok tartozásait törlesztették, szólt a lakás- építési programról, kiemelve, hogy Pécsett például az elmúlt Aczél György beszél öt év alatt 15 000 lakás épült fel, több, mint valaha is az ötéves tervciklusok sorában. Baranyával kapcsolatban kiemelte: — Ez a valaha gondokkal, problémákkal, gyötrelmekkel te. li megye, amely valaha lakóinak szellemi elmaradottságával és fizikai nyomorúságával tűnt ki, ma az ország iparilag és mezőgazdaságilag legfejlet. tebb megyéinek sorába1 tartozik. Sajátos adottsága és felelőssége ennek a megyének, hogy a területén található hazánk talán legjelentősebb ásványi vagyona, a feketeszén. E vagyon feltárása és hasznosítása kulcskérdése egész népgazdaságunk fejlődésének. Éppen ezért biztos, hogy a VI. ötéves terv során újabb fellendülés vár a szénbányászatra, a Mecseki Szénbányákra. Jelentékeny tényezővé vált a megye mezőgazdasága is; itt is jellemzővé vált a korszerű, a tudományos eredményeket és a modern technikát széles körben alkalmazó, iparszerű termelés. Tovább fejlődött, öregbítette országos, sőt európai hírnevét Pécs város művészeti élete. Tisztelet illeti az alkalmazottak gyarapodó rétegét, akikre egyre felelősségteljesebb, mi- nőségigényesebb feladatok hárulnak a társadalmi-gazdasági élet minden területén. Munkájuk arányában növekszik erkölcsi és anyagi megbecsülésük. Baranya nemzetiségi megye, s valljuk — pártunk’lenini nemzetiségi politikájának következetes megvalósulása révén — hogy a nemzetiségieknek teljes egyenjogúságot kell kapniuk az élet minden területén. Anyanyelvűk, nemzetiségi kultúrájuk, hagyományaik ápolása éppúgy elidegeníthetetlen joguk, mint részt venni az országépítő, szőkébb és tágabb környezetünk fejlődését szolgáló munkában, s munkájuk arányában részesülni annak gyümölcseiből. Aczél György pártunk XII. kongresszusára utalva elmondotta, hogy a kongresszus határozatai higgadtan és bizakodással mérlegelték jelenlegi helyzetünket, s határozták meg a fejlődés útját, a fejlett szocialista társadalom építésének további teendőit. Az alapvető cél: folytatni a fejlett szocialista társadalom építését, megszilárdítani az életszínvonalat, tovább javítani életkörülményeinket. A következő tervidőszakban fontos kérdésként a népgazdasági egyensúly javítását kell a munka középpontjába állítani. Eőtérbe kerültek a minőség követelményei, amelyeket a kongresszus is nagy nyomatékkai hangsúlyozott. Ma sokkal inkább igaz, mint korábban bármikor, hogy a tudás, a műveltség, az eszmei, erkölcsi és kulturális felkészültség egyre közvetlenebb szerepet játszik a gazdaság átalakulásában. Eddig is nagy erőfeszítéseket tettünk, ezután is fontos törekvésünk és teendőnk az oktatás, az átképzés, a továbbképzés, a művelődés egységes fejlesztése. Végképp ki kell iktatni közgondokozásunkból azt a szemléletet, amely a diplomában pusztán bizonyos beosztások betöltésének feltételét látja. Az oktatás és közművelődés közös feladata: olyan képességek és készségek ki- fejlesztése, hogy az emberek a felgyorsult fejlődés, a gyorsan változó és mind bonyolultabbá váló politikai-gazdasági viszonyok közepette is racionálisan tudjanak élni és cselekedni. A mai feladatokkal csak kulturáltabb, élni tudóbb nép képes megbirkózni. — Nem a nulláról kell indulnunk — folytatta beszédét Aczél György. — Egyre szaporodik azoknak a száma, kik fokozódó aktivitással, az új iránti fogékonysággal, kezdeményezőkészséggel, cselekvéssel válaszolnak a kor kihívására. Őket támogatjuk, ők a mai kor emberei. Ők, akik fölhagynak a megszokottal, a rutinnal, okik más módon gondolkodnak az eredményességről, a kezdeményezés értékéről, mint eddig. Ők azok, akik minőséget adnak az életnek oly módon, hogy életet adnak a minőségnek. S nem elég csak hangsúlyozni, hogy ez a cselekvésmód és gondolkodás ma az elsődleges érték, hanem teret is kell nyitnunk az érvényesülés előtt és meg kell adnunk az ellenértékét is; a nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést. Ez kétségtelenül egyenlőtlenséget és vele számos új feszültséget jelent. Ez az egyenlőtlenség azonban nélkülözhetetlen a szocialista egyenlőség távlati megvalósításához. Ezt követően a nemzetközi helyzetet taglalta Aczél György, kiemelve: céljaink megvalósításának elsődleges feltétele a béke. S nem egyszerűen a háborúnélküliség, nem az a fajta csend, amelyben atomrakéták feszülnek egymásnak, hanem az a béke, mely lehetővé teszi számunkra, hogy erőinket %az országépítő munkára összpontosíthassuk. Az a béke, mely a népek közötti gazdasági, kulturális, emberi kapcsolatokra épül, azokat kibővíti, terebélyesei, mind magunk, mind a világ összes népeinek gazdagítására. — Végiggondolva helyzetünket, a szocialista építés hazai és nemzetközi feltételeit, könnyű belátni a június 8-i választások hallatlan jelentőségét és fontosságát — mondotta befejezésül Aczél György. — Arra kell majd válaszolnunk, hogy békét akarunk, az enyhülés kiteljesedését. Tovább akarunk haladni a fejlett szocialista társadalom építésének útján. Proletár internacionalista szolidaritást és együttműködést akarunk a velünk egyfelé haladókkal, a népek közötti kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok építését. Olyan kérdések ezek, amelyekre nem illúzió, nem irrealitás a 98 százalékos igent várni és megkapni. Mi olyan országot építünk, amelyet lakói — nemre, feleke- zetre, pártállásra, nemzetiségre tekintet nélkül — minden tekintetben, minden minőségükben otthonuknak éreznek. Otthonuknak éreznek mint dolgozó. szabadon alkotni tudó, érdemeik szerint becsült emberek a munkahelyükön, mint lakók a falvakban és a városokban, mint járókelők az utcákon, mint ügyfelek a hivatalokban, vásárlók a boltokban, mint egyének, egyéniségek a közösségben. Ez az otthoniét, a hazával, a szűkebb pátriával való azonosulni tudás most megfeszített, igen sok tekintetben újszerű cselekvést követel mindannyiunktól. Az új gépekhez megújult munkás, az új gazdasági igényekhez megújult vezető, az új lakótelepekhez új lakóközösség, az új helyzetbe került rendszerhez megújult társadalom kell. lyen számvetéssel készülünk mindannyian a választásokra, s meggyőződésem, hogy az alapkérdésekben azonos állásponton vagyunk, a cél világos. Hangsúlyozom: 10 millió ember számára hazát építeni, otthonossá tenni, az egyre fejlődő igényeket kielégíteni — történelmünk legnagyobb vállalkozása. Éppen ezért arra kérem a választókat, hogy támogassanak bennünket a június 8-i választásokon, az azt követő években, hogy a közös céljainkat meg is tudjuk valósítani. A POTE-aulában tartott választási nagygyűlés Krasznai Antal zárszavával ért véget: a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára ismételten felhívta a választópolgárok figyelmét a június 8-án esedékes választásokra. Tudósítottak: Kozma Ferenc Miklósvári Zoltán Mitzki Ervin A felvételeket Cseri László készítette. Hat esztendő alatt harmadszor nyerte el a Kiváló termelőszövetkezet címet a mohácsi Új Barázda Tsz. A kitüntetést tanúsító oklevelet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át. Az ünnepséget megelőzően Aczél György és Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, valamint Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke látogatást tett az MSZMP Mohács városi Bizottságának székházában, ahol Borsos János, a párt- bizottság első titkára és Fischer János, a Városi Tanács elnöke fogadta a vendégeket. * Aczél György Baranya valamint Mohács város párt- és állami vezetőinek kíséretében rövid sétát tett Mohácson, majd részt vett a Kossuth filmszínházban rendezett ünnepségen, ahol Pécsvári János, az Új Barázda Tsz elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket, majd Harmatos József, a szövetkezet elnöke mondott beszédet. A termelőszövetkezet 1979. évi eredményeit értékelve hangsúlyozta, hogy mintegy 200 milliós árbevételt értek el, 7 százalékkal több termelési értéket állítottak elő, mint 1978-ban, közben a költségeket 2 százalékkal csökkentették. A gazdálkodás színvonalának növelése szorosan összefügg a szövetkezet tagsága, valamennyi dolgozója élet- és munkakörülményeinek javítására tett erőfeszítéseikkel, csakúgy, mint azzal a felismeréssel, hogy a jövőben csak vállalatszerű gazdálkodással, a környező mezőgazdasági üzemekkel szoros együttműködéssel lehetséges további eredményeket elérni. Aczél György mielőtt a kiváló címet tanúsító oklevelet átadta, közvetlen szavakkal beszélt az élelmiszergazdaság fontosságáról, a világon éhező Választási nagygyűlést tartottak hétfőn Nyíregyházán, a Papíripari Vállalat nagycsarnokában: Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Nyíregyháza 2-es számú országgyűlési választókerületének képviselőjelöltje és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Szabolcs-Szatmár megye 19-es számú választókerületének képemberek milliárdos tömegéről. Mint mondotta, hazánk az egy főre eső gabona-, hús- és tojástermelésben a világon az elsők között van, a mohácsi termelőszövetkezet pedig Magyarországon a legjobbak közé tartozik. Nem szabad azonban a mennyiségi mutatókkal megelégedni. A mai követelmények szerint a legfontosabb, hogy a lehető legolcsóbban állítsanak elő minden terményt A gazdaság tehetséges, fiatal vezetőinek legfontosabb feladata, hogy tanuljanak meg számolni. Nem lesz tartható továbbra az a helyzet, hogy a jó gazdaságok eredményeiből egyenlítik ki a gyengébbek veszteségeit, a jobban dolgozók lényegesen többhöz jutnak majd a társadalmi javakból, mint a gyengék. Az ünnepség végén Aczél György miniszteri kitüntetéseket adott át Harmatos Józsefnek, a szövetkezet elnökének, Erdösi András brigádvezetőnek, Major Jánosnénak, Czimmer Jenőnek, valamint a TOT kitüntetést Gamos Ernő traktorosnak. Hangulatos záróakkordja volt a mohácsi eseménynek a „Marek József” Mezőgazdasági Szakközépiskola műsora, ahol a mezőgazdaság leendő szakemberei szórakoztatták az ünnepi közgyűlés résztvevőit és a vendégeket. Útban Pécs felé Aczél György, Lukács János és Horváth Lajos megtekintették a Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai üzemében létesített gomba-tenyésztelepet és az idegenforgalom céljaira felújítás alatt levő kastélyt. A késő délutáni órákban Aczél György elvtárs megyei és városi vezetők kíséretében látogatást tett Lvov-Kertvárosban, az épülő oktatási-nevelési központban, ahol dr. Szilágyi János igazgató és munkatársai mutatták be az intézményt. viselőjelöltje találkozott választóival. A nagygyűlést Gulyás Emil- né, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára nyitotta meg, majd Biszku Béla emelkedett szólásra. Behatóan foglalkozott többek között Sza. bölcs-Szatmár megye fejlődésével. Biszku Béla beszéde után Erdei Lászlóné szólalt fel. Aczél György: Folytatjuk a fejlett szocialista társadalom építését L. J. Választási nagygyűlés Nyíregyházán
