Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-18 / 135. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Biztatóan gyors és jelentős exportnövekedés A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1980 első negyedévéről XXXVII. évfolyam, 135. szám I960, május 18., vasárnap Ara: 1,60 Ft Választási nagygyűlés Előadó: Aczél György Választási nagygyűlést rendez a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában (Pécs, Szigeti út 12.) május 19-én, hétfőn délután 4 órai kezdettel. A választási nagygyűlés előadója Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranya megye 1-es számú országgyűlési választókerületének képviselőjelöltje. Rendbehozott hidak és tiszta járda Szólanián A társadalmi összefogás szép példái A kulturált környezel mindannyiunk érdeke n Megyei Tanács kétmillii forinttal támogatja a településeket A képviselő felelőssége Rohamosan közeledik június 8-a, az új országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztásának napja. Egyre-másra jelennek meg a lapokban portrék a Hazafias Népfront jelöltjeiről, a már országszerte lezárult jelölő gyűlések által is elfogadott, támogatott, megválasztásra ajánlott országgyűlési képviselőjelöltekről. Ilyenformán azt latolgatjuk már: hogyan tudnak majd megfelelni az újonnan megválasztott parlament széksoraiban ülő képviselők felelősségteljes közéleti megbízatásuknak? Kimondva vagy kimondatlanul sok jelölő gyűlés résztvevőiben felmerült a kérdés: miben is áll tulajdonképpen a képviselő felelőssége? A választópolgárok természetesen elsősorban azt várják tőle, hogy az ő érdekeiket képviselje, ügyes-bajos dolgaik, gondjaik megoldását segítse, sürgesse a parlamentben. Kétségtelenül az országgyűlési képviselői munka egyik leglátványosabb része, ha akár egy interpellációval is — sikerül ,,kiharcolnia” választókerülete valamilyen régi, jogos igényének teljesítését. Hiba lenne azonban, ha választói csak ezt várnák el parlamenti képviselőjüktől — s ő maga is beérné ennyivel — hogy a helyi érdekeket képviselje, a hozzá tartozó terület jogos panaszainak orvoslásáért emeljen szót. Bármilyen fontos is ez — a képviselő közéleti munkájának esek egyik oldala. A másik, s nem kevésbé fontos, hogy a képviselő vállaljon részt az országos gondok megoldásából Adott esetben akár azzal. hogy megérteti választóival: miért nem lehet az adott időpontban megvalósítani c választókerületben a már régóta óhajtott beruházást. Népszerűtlen feladat ez, de a politikailag az egész országért — s nemcsak szűkebb pátriájáért — felelősséget érző képviselő számára. aki ráadásul kellő közéleti tapasztalattal is rendelke. zik. semmiképpen sem megold- hatatlcn. Aztán itt van a képviselők egyik legfelelősségteljesebb feladata, a törvényalkotás. Ez is országos kérdés a javából, aminek helyes megoldását a helyi tapasztalatok is jelentősen segíthetik. Ez azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a fontosabb döntések meghozatala előtt ne kérje ki választói ki- sebb-naqyobb csoaortjának véleményét is. Az ilyen előzetes beszélgetések nemcsak a választópolgárok körében, hanem a parlamentben is jelentősen növelhetik a képviselő szavának súlyát, tekintélyét. A képviselő természetesen nincs mindig abban a helyzetben, hogy állásfoglalása megfogalmazása előtt konzultáljon választóinak akárcsak kisebb csoportjával is. Dehát éppen azért esett rá az emberek bizalma, hogy ilyenkor merjen saját belátása szerint, de a közvélemény ismeretében dönteni, cselekedni. A lényeg az: bátran szóljon bele az országos jelentőségű kérdések eldön. tésébe, legyen szó akár a lakásépítésről. akár az egészségügyi ellátásról, vagy a beruházásokról. Érezze és tudja ezt, hogy választói a helyi gondok orvoslásán kivül ezt is elvárják tőle. D. A. A megye szocialista iparának I. negyedévi termelése 5,2 százalékkal, bányászait nélkül 2,2 száZaláikkal volt magasabb az egy évvel 'korábbinői. A termelés növekedése csoki kenő létszám mellett vallásuk meg, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7 százalékkal nőtt. A gazdasági szabályozók változásaiból adódó bizonytailan- sági tényezőik nehezítették a termelés év eleji indulását. Az áraik kialakításának elhúzódása, az árvitáik hátráltatták a szerződések megkötését. Ipar Az iparfőcsoportok köziül csak a nehézipar termelése nőtt, míg a többinél 1—2 százalékkal a tavalyi szint alatt maradt. A nehézipar termelése 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bányászat termelése 9 százalékkal nőtt, a kitermelt féketeszén mennyisége és fűtőértéke is magasabb az egy évvel korábbinál. A gépipar termelése 6,4 százalékkal, az építőanyagipair termelése 8,7 százalékkal emelkedett. A könnyűipar termelése 1,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a szövetkezeti szektorban azonban a 20 százalékot is meghaladta a visszaesés. A szabályozórendszer változásából adódó bizonytalan- sági tényezők termelésre való kihatása itt volt leginkább érezhető. Az élelmiszeripar dinamikus fejlődése is megtört, a termelés 2,4 százalékkal csők. kent ai múlt év azonos időszakához képest. A fontosabb termékék közül jelentősen többet állítottak elő széniből, cementből, égetett téglából, háztartási és díszmű- parceiónból, nyers farostlemezből, bélésbőrből, porított tejtermékből, távbeszélőkészülékből, növényvédőszerből. Csökkent a termelés vákuumtechnikai és élelmiszeripari gép és berendezésékből, bőrkesztyűből, csontos nyershúsból, savanyúságiból, szőlőborból és folyóiratból. A megyei székhelyű ipar értékesítése 6 milliárd Ft volt, ami összehasonlítható áron 1,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenés a vállalataik és szövetkezetek részére történő és a további el- dölgozóst szolgáló, valamint a beruházási célú értékesítés visszaeséséből származott. A bel- és külkereskedelem részére történő értékesítés egyaránt növekedett 6, III. 9 százalékkal. A megyei székhelyű vállalatok é:s telepek együttes exportra történő értékesítése 1,2 mii. liárd Ft volt az I. negyedév során, almi folyóá'ron 21 százalék, kai több az előző év azonos időszakánál. A nem rubel viszonylaté értékesítés az átlagot meghaladóan emelkedett, így aránya is megnőtt a múlt évi 33 százalékról 40 százalékra. A külkereskedelmi értékesítésre kerülő termékék közül emelkedett a kivitel többék között porcelánszigetelőből, fényezett bútorból, lábbeliből, bőráruiból, pezsgőből és savanyúságból, csökkent viszont gép- és gépi berendezésekből, fel- sőbő rrulhá zaitlból, bőrkesztyűből és szőlőborból. Kevesebb létszámmal A foglalkoztatottaik száma 1,7 százalékkal (1200 fővel) kevesebb völt az egy évvel korábbinál. A létszámcsökkenés a fizikai foglalkozásúaknál ennél nagyobb mérvű. Az egy fizikai foglalkoztatottra' jutó munkaóráik száma növekedett. A megyei székhelyű szocialista építőipar mérséklődő bem. iházás'i igények mellett 1980-ra 2,3 milliárd Ft összegű építésiszerelési munka megvalósítását tervezte. Az ez évi termelési előirányzat volumene klb. amúlt évi termelés volumenével azonos. Az első negyedévi termelési eredményekből — szezonális okok miatt — általában nem vonható le messzemenő következtetés. 1980 első negyedévében az építőipar az előző év azonos időszakához képest 11 százalékkal növelte építési-szerelési teljesítményét, almit — csökkenő létszám mellett — a termelékenység 18 Százalékos javulása tett lehetővé. Ez évben is számos nagy értékű építkezésen dolgozik a megye építőipara. Ilyenek pl. a Ivov-lkert- városi, valamint a szigetvári lakótelep-építkezés, a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiuma, a MÉSZÖV 'kooperációs székház-építkezése, a MÁV Igazgatóság pécsi szociális épülete. 1980 első három 'hónapja folyamán szám szerint és költségelőirányzatát tekintve is sokkal kevesebb új munkát kezdett az építőipar, mint az előző év azonos időszakában. Az átadott építkezések száma is csökkent, értéke viszont több a tavalyinál. Az építőipar 9963 dolgozót foglalkoztatott 1980. I. negyedévében., 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az építési tevékenységet végző fizikai dolgozók száma egy év alatt 397 fővel, 8 százalékkal csökkent. Mezőgazdaság A mezőgazdaságiban a gazdaságok erőfeszítései arra irányulnak, hogy költségeik csök(Folytatás a 3. oldalon) Nem először és nem is utoljára foglalkozunk a Dunántúli Naplóban a Tiszta, kulturált településért mozgalommal. Olyan társadalmi tevékenységre mozgósítja a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága ez. zel az egész megye lakosságát — egyéneket és kollektívákat egyaránt —, amely mindannyiunk érdekeit szolgálja, s nemcsak egy kampány erejéig. Mint Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács tervosztályának vezetője elmondta, a felhívás szoros, elválaszthatatlan kapcsolatiban van a tanácsi munkával. Egy-egy település fejlődése, az ott élők hangulatát, a lakóhelyéhez kötődését nem kis mértékben befolyásoló környezet képe elsősorban nem az anyagi tehetőségektől függ, hanem attól is, hogyan viselik gondját. Arra lesz most szükség, hogy az akció időtartama alatt kritikus szemmel figyeljék az ott lakók, a társadalmi aktivisták és nem utolsósorban a tanácsi vezetők a környezetüket. Tárják fel a tennivalókat, s ezek elvégzése érdekében sorakozzanak fel a tisztább, kulturáltabb környezetért tenni akarók egyre növekvő táborába. Ahány település — városoktól a legkisebb községekig — szinte annyiféle alkalom kínálkozik a1 szépítő, gyarapító munkára. Parkosítás, füvesítés, lomtalanítás, árkok, utak, járdák karbantartása, a lakó- és középületek homlokzatának rendbehozatala, játszóterek felújítása — s még hosszasan lehetne sorolni a tennivalókat. Akadnak olyan munkálatok, amelyekhez kevés a helyi erőforrás. Ezért a Baranya megyei Tanács kétmillió forintot fordít a különféle anyagok beszerzésére, ezzel is segítve a helyi tanácsok kezdeményezéseit Akik saját portájukon szeretné, nek nagyobb értékű felújítást végezni, azok részére megvalósítható, hogy aiz OTP gyorsított ügyintézéssel Ibocsásson hitelt részükre. A ikiszesek, szocialista brigádok pedig segíthetnék azokat az idős, magányosan élő embereket, akik már nem képesek a maguk erejéből rendlbetenni a házuk táját. Ha a népfront felhívásai meghozza a remélt sikert — és miért is ne hozná? — aikkor az eddigi tavalyi rekordot is túlszárnyalhatná Baranya. Az elmúlt évben ugyanis 220 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a fejlesztési célók érdekében a megye lakossága. (Ebben az összegben nem szerepelnek a munkahelyen végzett társadalmi munkák.) Ennek jelentősége különösen szembe, tűnő a községeknél, ahol a társadalmi munka értéke megyei átlagban, mintegy másfélszerese a helyi tanácsi fejlesztési kéretnék. Közülük is kiemelkedik a mohácsi járás, ahol az arány több mint 180 százalékos. A tanácsok, a társadalmi és tömeg szervezetek, a KISZ által indított korábbi akciók során megyénk lakossága már eddig is bizonyította, hogy milyen szép eredményekre képes a társadalmi összefogás. Példa erre Szaiánta, Somberek, Me- cseknádasd, Kozármisleny, Szabadszentkirály. A Megyei Tanács vezetői remélik, hogy nagy eredményeket sikerül majd felmutatni a június végét követő értékelésnél, s hogy ezzel nem zárul le, nem múlik el az a gondoskodás, amely lakóhelyünket, környezetünket széppé, kulturáltabbá teszi. K. Gy. BARANYAI TÁJAK: A pogány! tó
